Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

2 ^fiWgp 198«. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK űáspár Sándor felszólalása Berlinben Á szakszervezetek új feladatai ■ A beszámoló megvitatásá­val folytatta munkáját szer­dai* Berlinben a XI. szakszer­vezeti világkongresszus. A délutáni ülésen szólalt fel Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. A több mint százéves múlt­ra visszatekintő szakszerve­zeti mozgalom történetének talán legnehezebb időszakát éli. A szakszervezetek a vi­lágon mindenütt új problé­mákkal, új feladatokkal néz­nek szembe — mondta beszé­dének bevezetőjében Gáspár Sándor, a SZOT és a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke. Korunkat — folytatta —pél­dátlanul hosszú gazdasági válság, versenyfutás a tech­nikával és a technikáért, a sokféle .világméretű ellent­mondás elmélyülése jellemzi. Ez új fejezetet nyit a társa­dalmi, politikai harcok törté­netében és új követelmények elé állítja a szakszervezeteket. Szélesebb lett és átalakult a politikai harcok bázisa. Űj - erők — háborúellenes moz­galmak, környezetvédők, s legkülönbözőbb állampolgári kezdeményezések — léptek be a kapitalizmus elleni küz­delembe, de ezek a harc ko­rábbi hagyományos kereteibe nehezen illeszthetők be. A gazdasági válság megté­pázta a tőkés országok szak- szervezeteinek hitelt és siker­élményt nyújtó szociális vív­mányait, szerteíoszlatta az il­lúziókat a jóléti társadalom­ról. Egyre több a szakszerve­zeti hagyományokkal nem rendelkező, nehezen szer­vezhető' dolgozó ember. A szakszervezeti mozgalom ha­gyományos tömegbázisának változása egyelőre Inkább gyengítette, mint fokozta a szervezeti erőt, az akcióegysé­get. A szakszervezeti mozgalom csak késve kezdett számolni az új fejleményekkel és nem tudott időben alkalmazkodni az új körülményekhez. Frontális támadás indult a szakszervezeti mozgalom el­len, azzal a meghökkentő ér­veléssel, hogy a szakszerve­zeti mozgalom túlélte önma­gát, szükségtelenné, felesle­gessé vált. A szakszervezeti mozgalom kettős szorításba került. Kényszerítő erővel ne­hezedik rá egyrészt a tagság várakozása és követelése, másrészt erősödik az ellene irányuló, létét veszélyeztető támadás. A Szakszervezeti Világszö­vetségnek megnövekedett a felelőssége önmagával, tagsá­gával és mindazzal szemben, ami a világban történik. Nagy a felelőssége azért, hogy helyesen értékelje a jelenlegi helyzetet és helyes irányba fejlessze a munkáját. Élénk véleménycsere Juntáiéban A regionális konfliktusokról Szovjet és amerikai társa­dalmi személyiségek már har­madik napja tanácskoznak a két nagyhatalom viszonyáról, a kelet—nyugafe kapcsolatok­ról és számos más kérdésről a lettországi Jurmalában. A kö­zel egyhetes találkozó szerdai napján elsősorban a regioná­lis konfliktusok kérdésköre került előtérbe. A vitában részt vevő Hel­mut Sonnénfeld, az Amerikai Nemzetbiztonssági Tanács volt tagja és Nyikolaj Siskin, az SZKP KB tekintélyes mun­katársa egyaránt azon a vé­leményen volt, hogy e regio­nális konfliktusok kérdése — amely a Fehér Ház szándékai szerint a következő amerikai— szovjet csúcstalálkozó napi­rendjén is szerepel majd — nagy jelentőséggel bír. A konfliktusok megítélésében azonban már meglehetősen el­tértek a vélemények és vita alakult ki. A több mint 2000 szovjet és mintegy 250 amerikai résztve­vővel lezajlott szerdai vita­napon Sonnenfeld, Henry Kis­singer volt amerikai külügy­miniszter egykori munkatársa, a korábbi amerikai felszóla­lókhoz hasonlóan először a i kémkedés vádjával augusztus végén Moszkvában letartózta­tott Nicholas Daniloff ameri­kai újságíró ügyét hozta fel, majd az „afgán kérdésre” tért át. Nyikolaj Siskin a felszóla­lásra reagálva kijelentette, ; hogy Sonnenfeld „Moszkva kezét látja mindenhol”. Afga­nisztánnal kapcsolatban hang- . súlyozta, hogy a háború foly­tatása csak azoknak van érde­kében, akik az afgán hadse­reggel szembenálló ellenforra­dalmárokat látják el fegyve­rekkel. Szólásra emelkedett Georgij Kornyijenko, az SZKP KB nemzetközi osztályának he­lyettes vezetője is, aki elmond­ta: a Szovjetuniónak bizonyí­tékai vannak rá, hogy ameri­kai gyártmányú szovjet egyen­ruha-utánzatot viselnek afgán ellenforradalmárok, akik ”{gy követnek el bűncselekménye­ket. Kornyijenko hangsúlyoz­ta, ezeket az „egyenruhákat” amerikai kiképzők Pakisztán­ban adták át az afgán ellen- f orradal már oknak. Ezután Bertil Bolin, a genfi székhelyű nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) főigazgató-helyettese szólalt fel és hangoztatta, hogy a bé­ke és a társadalmirgazdasági haladás között összefüggés van. Az Unesco képviselője, Georges Malempre azt mél­tatta, hogy a Szakszervezeti Világszövetség jelenső módon hozzájárul az Unesco prog­ramjához. Sztyepan Salajev, a szovjet szakszervezetek központi ta­nácsának elnöke elmondta, hogy az SZKP XXVII. kong­resszusa határozatainak meg­valósítása jelentős feladatokat állít a társadalmi szerveze­tek, de különösen a szakszer­vezetek elé. Javasolta, hogy az SZVSZ behatóan foglal­kozzék a modern technológiák alkalmazásának társadalmi hatásaival. Szűrös Mátyás bécsi látogatása Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kan­cellárja szerdán fogadta Szű­rös Mátyást, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárát, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnökét, aki auszt­riai hivatalos látogatásán megbeszéléseket folytat a kor­mány, a parlament és a poli­tikai pártok vezetőivel. A ta­lálkozón jelen volt Nagy Já­nos bécsi magyar nagykövet. Kínai bejelentés Jaruzelski átjáróI Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának elnö­ke szeptember végén a kínai kormány meghívására munka­látogatást tesz Kínában — je­lentette be szerdán a kínai külügyminisztérium szóvivője. Mezőgazdasági üzemeket tekintett meg Gorbacsov Kresznodnrbon Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a krasznodari te­rületen tett látogatást szerdán.1 Mezőgazdasági üzemeket ke­resett fel, ismerkedett az in­tenzív mezőgazdasági termelés módszereivel, eredményeivel. Virágot helyezett el Lenin emlékművénél és Tyimasevszk város háborús emlékműveinél. fgy beszélgetésen felvető­dött az egyoldalúan vállalt szovjet moratórium kérdése. Mihail Gorbacsov elmondta: a napokban a Rudé Pravónak adott interjújában kifejtette a Szovjetunió ezzel kapcsolatos álláspontját. Jelenleg az Egye­sült Államok válaszát várják. Az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta: a Szovjetunió nem fog egyoldalúan leszerelni, nem engedi meg, hogy bár­ki is rákényszerítse akaratát. Ugyanakkor a tárgyalásokért száll síkra. A Szovjetunió mé­reteihez, a világban játszott szerepéhez mért komoly kül­politikát folytat, tudatában a rá háruló felelősségnek — fűz­te hozzá. A diplomata meggyilkolásáért Határozott szovjet tiltakozás Pakisztán moszkvai nagy­követét szerdán bekérték a szovjet külügyminisztériumba, ahol tudomására hozták a szovjet kormány határozott tiltakozását azzal kapcsolat­ban, hogy szeptember 16-án Tíz nap alatt, az ötödik Újabb merénylet Párizsban Üjabb pokolgépes merényle­tet hajtottak végre szerdán Párizsban: délután fél hatkor nagy erejű robbanás történt a Montparnasse- negyedben, a Táti áruházában. A legelső je­lentések szerint a robbantás­nak öt halálos áldozata és több mint hatvan sebesültje — köztük tizenhat súlyos sé­rültje — van. Félő, hogy az áldozatok száma még növe­kedni fog. Tíz nap alatt ez volt az ötödik robbantás Pá­rizsban., A párizsi rendőrség szerdán rendkívüli biztonsági intéz­kedéseket foganatosított az el­nöki palota környékén, mert a szervezet keddi közlésében kilátásba helyezte, hogy a kö­vetkező akcióját éppen az Elysée-palota ellen hajtja végre. A hatóságok egyébként szerdán, a lakosság bejelenté­se nyomán, egy rejtekhelyen Stockholmi bizalomerősítő értekezlet Péntekre várják a záróülést A stockholmi biztonsági és bizalomerősítő értekezleten csütörtökön előbb külön-kü- lön, majd együtt üléseznek a politikai és katonai-technikai kérdésekkel foglalkozó mun­kacsoportok. Csütörtök késő estig nyitott kérdés marad az értekezlet első szakaszának péntekre tervezett lezárása. Az osztrák és svéd küldött­ségvezető szerdán nem volt hajlandó jóslásokba bocsát­kozni, csupán arra utalt, hogy néhány hónappal ezelőtt a helyszíni ellenőrzés lehetősé­gére kevesen gondoltak vol­na, néhány héttel ezelőtt még a légi ellenőrzés is megvaló- síthatatlannak látszott, ma már az elvi egyetértés meg­van, csupán néhány bizton­ságtechnikai kérdésben kell megegyezni. Egyértelművé vált, hogy a stockholmi záróhatározat nem lesz nemzetközi szerződés, te­hát nem kell aláírni, csupán az egyhangú egyetértést kell megállapítani a péntek dél­előttre tervezett záró teljes ülésen. Az ellenvetés hiánya egyetértést jelent. 40 kilogramm robbanóanyagot, tíz kézigránátot és 80 robban­tószerkezetet fedeztek fel. Iszlámábádban, bűnös ivódon meggyilkolták Gorenykóv ez­redest, a szovjet nagykövetség ügyvivő katonai attaséját. Szovjet részről kijelentették, hogy ezt nyílt ellenséges tá­madásként értékelik a Szov­jetunió ellen azok részéről, akik nehézségeket akarnak előidézni a szovjet—pakisztáni kapcsolatokban, valamint az Afganisztán körüli helyzet po­litikai rendezésénél. Szovjet részről követelték, hogy a pakisztáni hatóságok részletesen vizsgálják ki a bűntettet, szigorúan büntessék meg a tetteseket. Közös közlemény A magyar—szír tárgyalásokról Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja és félesége Háfez Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének és feleségének meghívására párt- és állami küldöttség élén 1986. szeptember 15. és 17, között hivatalos baráti lá­togatást tett a Szíriái Arab Köztársaságban. Háfez Asszad tájékoztatta Losonczi Pált a sziriai külpo­litika céljairól és azokról a sikerekről, amelyeket az Arab Újjászületés Szocialista Párt­jának VIII. kongresszusán ho­zott határozatok végrehajtása során a Szíriái Arab Köztár­saságban gazdasági, társadal­mi és kulturális téren elértek. Losonczi Pál tájékoztatta a szír elnököt a Magyar Nép- köztársaságban folyó építő­munkáról, Magyarország kül­politikai törekvéseiről. A kétoldalú kapcsolatok át­tekintése során megelégedés­sel állapították meg, hogy a két ország kölcsönös előnyö­kön alapuló együttműködése a legkülönbözőbb területeken eredményesen fejlődik. Hang­súlyozták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Újjászületés Szocialista Pártja közötti kapcsolatok jól szolgálják a magyar és a szír nép barátságát, a társadalmi haladásért vívott közös har­cuk erősítését. Kifejezték készségüket a párt- és állam­közi kapcsolatok további fej­lesztésére, az érvényes együtt­működési megállapodások alapján. A felek több kétoldalú szerződést írtak alá a magyar —sziriai gazdasági együttmű­ködési jegyzőkönyvvel. Véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Hangot adtak aggo­dalmuknak,,a. nemzetközi fe­szültség éleződése, miatt, ame­lyet a" szélsőséges imperialista körök erőpolitikája a fegy­verkezési verseny fokozásával és annak a világűrre való ki- terjesztésével idéz elő. Rámu­tattak. hogy a fegyverkezési hajsza 'megállítása, a fegy­verkezési verseny minőségi­leg magasabb szintre történő emelésének megakadályozása érdekében szükség van a vi­lág valamennyi békeszerető erejének összefogására. Nagyra értékelték a Szov­jetuniónak, a szocialista kö­zösség országainak erőfeszíté­seit, amelyek a kelet—nyugati párbeszéd folytatását, az európai földrész és a világ biztonságának megszilárdítá­sát szolgálják. Elítélték az amerikai—izraeli különutas részmegegyezés politikáját. Támogatásukról biztosítot­ták a fezi arab csúcsértekez­let határozatát. A két elnök áttekintette a Golan-fennsí- kon megszállt szír területen kialakult helyzetet. Elítélték Izrael beavatkozását Libanon belügyeibe és követelték az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását az ország területéről. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok Líbia ellen végrehaj­tott fegyveres támadásával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy ez az agresszív lépés nyíltan sérti az ENSZ alap­okmányát, fenyegeti a föld­közi-tengeri térség és a világ békéjét, biztonságát. Országaik szolidaritásáról és támogatásáról biztosították az újgyarmatosítás, a faji meg­különböztetés felszámolásáért az afrikai földrészen folyta­tott küzdelmet. Elengedhetet­lennek tartják Namíbia meg­szállásának azonnali meg­szüntetését, a dél-afrikai csa­patok kivonását és az ENSZ vonatkozó határozatai végre­hajtásának meggyorsítását. Hangoztatták országaik el­tökéltségét, hogy folytatják erőfeszítéseiket az Egyesült Nemzetek Szervezete haté­konyságának növelésére. Losonczi Pál Kádár János, az MSZMP főtitkára és a sa­ját nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Háfez Asszadot, a Szíriái Arab Köz­társaság elnökét, az Arab Új­jászületés Szocialista Pártja főtitkárát, aki a meghívást köszönettel elfogadta. TASZSZ-közhmény RakétckíséHetek Szeptember 20. és október 4. között a Szovjetunióból hordozórakétákat indítanak két csendes-óceáni körzet felé — jelentette be szerdán a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. A TASZSZ-t felhatalmaz­ták annak közlésére, hogy a szovjet kormány kéri az emlí­tett térségek vízi és légi út­jait használó országok kor­mányait, utasítsák az illetékes szerveket, hogy a megjelölt térségben és időközben, min­den nap helyi idő szerint 12 órától 19 óráig mellőzzék a légi- és hajóforgalmat. Hollós Ervin—Lajtai Vera: Drámai napok (4.) A történtek titka Budapesten VEZETŐ KAPITALISTA hatalmak október 23-a és no­vember 4-e között sokolda­lúan támogatták az ellenfor­radalmat. Hivatalos és félhi­vatalos kormánykörök és in­tézmények nap mint nap a legkülönbözőbb módon és esz­közökkel juttatták ezt kifeje­zésre. A Nyugat jelentős személyi­ségei közül elsőként és oly nyomatékosan, magas hivata­lának egész tekintélyét fel­használva állott XII. Pius pápa a magyar forradalom és szabadságharc mellé, amelyre nincsen precedens az egyház­nak és a vatikáni diplomá­ciának kétezer éves történeté­ben. Három apostoli körleve­let adott ki. A BBC külön félórás hely- zétmagyarázatokat iktatott műsorába. Az AP, az ameri­kai hírügynökség, a szokásos­tól eltérően egész nap adott híranyagot. Mindez azt sugall­ta a fegyvereseknek —■ és nemcsak nekik —, hogy a Nyugat kormányai mellettük állanak. A New York Times október 31-i számában a következő­képpen minősítette az ellen- forradalmat: „Ezt a politikai győzelmet fegyverrel a kézben vívták ki, és csak úgy lehet a politikai győzelmet megvé­deni, a most elhangzott ígére­teket valósággá tenni, ha eze­ket a fegyvereket továbbra is kézben tartják, készen arra, hogy szükség esetén újra megszólaljanak." Az Egyesült Államok elnöke továbbment az eddigi nyilat­kozatoknál és bejelentette, hogy 20 millió dollár segélyt ajánl fel a „forradalmi Ma­gyarországnak”. Az amerikai elnök és az an­gol külügyminiszter óvatos megfogalmazásával ellentét­ben Cabot Lodge amerikai küldött az ENSZ-ben kijelen­tette: „Az ENSZ nem lehet tétlen szemlélője a magyaror­szági eseményeknek. A tanács nem hagyhatja figyelmen kí­vül a Hammarskjöld főtitkár­hoz érkezett fölhívást, amely­ben Nagy Imre azt kérte, hogy az ENSZ védelmezze Magyar- ország most kinyilvánított semlegességét." Az általános, elvi bátorítá­son jóval túlment a Szabad Európa Rádió. Október 23-a után az első napokban még csak a párt egy része, 28-a után pedig már a párt és a rendszer egésze ellen folyt a támadás. A SZER vezetősége nem csak a propagandával foglal­kozott. október 23-a utáni na­pokban hírszerzőket és hír­szerző riportereket irányított az osztrák—magyar határra, azzal a feladattal, hogy a SZER müncheni központja ré­szére időszerű magyarországi híreket gyűjtsenek. A Szabad Európa Rádió e napokban nem fukarkodott a segítségre vonatkozó ígéretek­kel. Biztatott és reményt nyújtott, így november 4-e után azt állította, hogy csak néhány napig kell kitartani, és a segítség meg fog érkezni. Ezért is vált a harcoló cso­portok hangulata elkeseredetté és kiábrándulttá, amikor kide­rült az efféle ígéretek alapta­lan volta. Nemcsak a SZER megbízot­tai, de az amerikai, az angol, a nyugatnémet és más hír­szerző szervezetek küldöttei is akadály nélkül jöhettek át a határon október 28-a után. Nemcsak nem titkolták, hogy emigráns központok, a SZER a különböző nyugati kormá­nyok megbízásából járnak Bu­dapesten, Győrött, a Dunán­túl városaiban, az országban, hanem nyíltan felkínálták tá­mogatásukat, tanácsaikat. A GEHLEN-SZERVEZET egyik munkatársa mondta el, hogy október 23-a után a szervezet emberei közül sokan az osztrák—magyar • határon tartózkodtak. Az Ausztriába érkező menekülteket megpró­bálták rábeszélni, hogy men­jenek vissza Magyarországra és folytassák a harcot. Hogy munkájukat biztonságosabban végezhessék, hamis újságíró­igazolványokkal látták el a hírszerzőket. 1956. november 1-jén Kollényi György, a Gehlen-szervezet magyar rész­legének vezetője ügynökeit Ausztriából Budapestre irá­nyította, néhányukat kifejezet­ten azzal a céllal, hogy te­remtsenek kapcsolatot Király Béla vezérőrnaggyal, a nem­zetőrség főparancsnokával. Az osztrák—magyar határt Szent- gotthárdtól Hegyeshalomig több, a Gehlen-féle nyugatné­met hírszerző szerve által föí- fegyverzett csoport lépte át. Nem nagy jelentőségű, de említést érdemel, mert jellem­ző tény, hogy Horthy Miklós, Magyarország volt kormány­zója is szükségét érezte, hogy fölhívással forduljon október 29-én Amerika, Anglia és a Német Szövetségi Köztársaság vezetőihez: „Az emberiség ér­dekében és az emberi jogok elvének védelmében Önhöz fordulok, hogy kövessen el mindent, beleértve ügyünk tá­mogatását az ENSZ-nél, az ENSZ nyújtson hathatós segít­séget." Október 28-a után széles fronton indult meg a táma­dás Nagy Imre személye, hí­vei és kormánya ellen ts. De a szocialista rendszerrel szem­ben álló irányzatok előrelá­tóbb vezetői mindenekelőtt azt szerették volna elérni, hogy Nagy Imre kormánya vi­gye keresztül a szovjet csa­patok Magyarországról való eltávolítását. Ezt a megoldást látta a legjobbnak az emig­rációban élő Nagy Ferenc egy-

Next

/
Thumbnails
Contents