Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-17 / 219. szám

Reklám és minőség B evezetőnek két, sokat­mondó adat: vagy 200 ezer magyar gyártmányú fogyasztási cikk kapható ma a boltjainkban, s ezek közül csak mintegy 1500 viseli ma a KÁF (Kiváló Áruk Fóruma) bizaloméb­resztő, háromszögű emblé­máját. Bár a hazai áruk minősége még észrevehe­tően elmarad a legfejlet­tebb országok áruinak színvonalától, azért mégis­csak többször ennyi kiváló árunk lehetne, ha a gyár­tó cég ezt a címet egyál­talán megpályázná. Az átlagembert kissé ta­nácstalanná teszi ez a mondat, hiszen ha haza­megy este és bekapcsolja a tévékészülékét, azt ta­pasztalja: valósággal har­sog a reklám. Ha ennyit költenek a cégek erre a célra (4—26 ezer forint között változik a percen­kénti tarifa, a műsoridő­től függően), akkor még kézenfekvőbbé válik a kérdés: miért csak 1500 a megkülönböztetett áru? Hogy teljes legyen a válasz, újabb kérdéssel kell kezdenünk: mit is rek­lámoznak nálunk egyálta­lán? Többnyire ilyen ne­vek hangzanak el: Skála, Fontana, Azúr, Egis, stb. Vagyis az ilyen-olyan ne­vű cégek, vállalatok név­jegyét sulykolják a fe­jünkbe. Nem szabad lebecsülni ezt az üzleti propagandát sem, mert a múlthoz ké­pest ez is fejlődés. Ami­kor megkérték a hazai vá­sárlók egy csoportját, hogy sorolja fel a tíz legismer­tebb magyar vállalat ne­vét, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 712 pontot kapott, a közép­mezőnyben helyet fogla­ló Ganz-Mávag 470-et, a 10. helyre sorolt Tiszai Vegyi Kombinát pedig csupán 178-at. Érthető hát, hogy a cégek tudatni sze­retnék a tisztelt vásárlók­kal : mi is létezünk... Az ilyesfajta üzleti pro­paganda azért is méltány­landó, még, mert az Orszá­gos Piackutató Intézet sze­rint a mintegy ötezer ha­zai gazdálkodó szervezet közül egyelőre csak né­hány száz tartja fontos­nak, hogy a létéről hírt adjon. A többség még idáig sem jutott el. Mind­ez mégsem túl lélekvidító, mert bennünket nem a cég fantázianeve érdekel leginkább, hanem a konk­rét termék, s ezzel együtt persze, a minőség. Ha már felfigyelünk a hirdetésekre, arra lennénk kíváncsiak: ugyan mit, miket akarnak eladni vol­taképpen? S minthogy a cégréklám még nem ter­mékreklám, a legtöbb hir­detési műsor adós marad ezzel a válasszal. S hogy miért marad adós, az újabb kérdésekre felelve eljutunk odáig, hogy a ma­gyar gazdaság által gyár­tott 200 ezer fogyasztási cikk még mindig kevés. Még most sem akkora a választék, mint szeret­nénk. Még napjainkban is visszatérő bosszúságot okoznak számunkra a hiánycikkek. Mindettől függetlenül, a vagy ötezer gazdálkodó szervezetnek még így is több lehetne a hirdethető terméke. Ha igaz az, hogy nem 1500, hanem többször 1500 magyar áru nyerhet­né el a kiváló minősítést (márpedig a KÁF tapasz­talt piacszakértői, piac- szervezési szakembereinek ezt nyugodtan elhihetjük), akkor az is tény: sok vál­lalatunk nem pályázza meg a háromszögű embléma jogát, mert ’ nem óhajt vagy pedig nem mer ga­ranciát vállalni azért, hogy tartós marad termé­kének a jó minősége. A reklámnál kezdtük, és eljutottunk oda. hogy a vállalataink zöme még nem igazán piacérzékeny. Időre, évekre lesz szükség ahhoz, hogy a régi, beideg- ződött szokások megváltoz­zanak, s az eladók piaca helyett a vevők piaca vál­jék meghatározóvá. Lehet javítani Remek játékkal nyertek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 17., SZERDA Nehéz helyzetben a kisvízietek Elavultak az élelmiszerraktárak Szeretünk enni, jót és sokat, sőt.. „Magyar átok.” $ De vajon ki gondol arra, hogy azok, akiknek az a fel- $ adatuk, megtesznek-e mindent a higiénia érdekében, ^ amíg az élelmiszer eljut hozzánk. A Ceglédi Közgép SE NB I B-s férfi kézilabdacsapata a legutóbbi fordulóban nagy lépést tett a benn maradás érdekében, remek játékkal nyert ugyanis az ugyancsak ki­esés ellen küzdő BHG SE ott­honában. Ezzel a Közgép pontjainak számára 16-ra nö­vekedett, a BHG sorsa pedig úgy látszik, megpecsételődött. A ceglédiek tovább javít­hatnak pozíciójukon, hiszen ma, szerdán — délután négy órakor, a városi tornacsar­nokban — a tapolcai Bauxit- bdnyászt fogadják a bajnok­ság soron következő forduló­jában. Az mindenképpen biz­tató, hogy az utóbbi időben jó teljesítményt nyújtanak a ceglédiek, de még így sem lesz könnyű dolguk: a tapol­gazán sok időt a kis falu­si óvodában töltöttünk együtt. Meg akkor, amikor a tejcsarnokba vittük a tejet. Mindig irigykedtem a fekete hajú, szemüveges kisfiúra, mert öelőttük volt a mclegkút, egy termálvizes forrás, ami valamikor a századfordulón törhetett elő, a falubeliek nagy örömére. Jó volt a cső alá tartani a kannatetöt, fur­csának tartottam, hogy a me­leg víz csak úgy előbúvik a föld alól, még csak begyújtani se kell hozzá. Más fontos események is zajlottak Jancsó Zoliék háza előtt. Itt kaptam én egy táb­la csokoládét a nagy színész­től — Bodrogi Gyulától —, aki látogatóban volt otthon új­donsült feleségével. Akkor még a nevüket sem tudtam, csak később sikerült őket azonosí­tani, az egyiket Só Mihály- ként, a másikat pedig a Kör­hinta hosszú hajfonatú lány­hőseként. Mindegy, én meg­kezdtem a csokievést, ' aztán irány Jancsóékhoz játszani. A játék azonban nem tartott so­ká. Szétszóródtunk, szüléink nagy vándorlásba kezdtek, s caiak eddig rendre győzel­met arattak a Közgép el­len. Talán most ez a sorozat megszakad. U. L. Geíeníano - mint filmrendező A Szabadság Filmszínház­ban szeptember 18-tól 20-ig vetítik a Szerzetesek gép­pisztollyal című olasz film­paródiát. A film érdekessége, hogy a rendező és főszereplő az olasz énekessztár, Adriano Celentano, aki egyébként évekkel ezelőtt nagy sikerrel játszott a Blöff című filmvíg­játékban. mi nem tehettünk mást, men­tünk velük, ki Egerbe, ki Szolnokra, ki Ceglédre. Telt-múlt az idő, közben nem törtek ki háborúk, nem kellett hazánkat fegyverrel megvédeni, szóval, a hatvanas évek könnyű gyermekéveinek kevés véráldozat jutott. Vív­tuk harcocskáinkat farmer- nadrágért, hajviseletért, egye­temi, felvételekért, a végén, harminc felé már azt se bán­tuk, ha ügyesen összetákolt nemzedéki-ellenzéki skatu­lyákba dugdostak bennünket. Nem baj, ettük a láng őst, az egy pár debrecenit, cs össze­kacsintottunk, amikor az Ist­ván, a királyt vetítették. Mond­tuk is: Ezt már mi csináltuk, ez a mienk. S éldegéltünk to­vább albérleteinkben, kétszer két négyzetmétereken. Nyugodtan éldegélt Jancsó Zoli is, egészen addig, amíg el nem határozta, ő bi­zony felcsap alpinistának, s megmutatja a svájciaknak — Megújul a posta Lassan megújul a posta pa­tinás épülete. A Műemlékvé­delmi Felügyelőség és a vá­rosi tanács műszaki osztálya közösen beszélte meg a mun­kák menetét, a különböző szí­nekről is együtt döntöttek. Minden az eredeti állapotá­nak megfelelően készült és készül el. A cementes felüle­teket műanyag festékkel ke­zelték, a tető teljes cseréjét is elvégezték a kivitelezők. Még a lábazat csiszolása és az ellenforradalom időszaká­ból visszamaradt károk kija­vítása van hátra. A bejárat két kovácsolt lámpatestét már leszerelték, remélhető, hogy hamarosan eredeti szép­ségükben kerülnek vissza he­lyükre. A díszítések, szobrok kissé szürkék maradtak, de mivel kőből vannak, festeni nem lehetett azokat. Viszont helyreállításuk, tisztításuk mo­dern eljárással túlságosan sokba került volna. A régi, megkopott küszöbök javítását, cseréjét szintén erre az évre tervezik. Most a belső, udvar felőli homlokzat felújítása követke­zik. Az állványozások meg­kezdődtek. Az egész kivitele­zéssel megbízott Cegléd és Környéke Építőipari Szövet­kezet eddig igen gyorsan ha­ladt, hisz a munkálatokat csak tavasszal kezdték el. A posta reméli, hogy az udvari hom­lokzat felújításával a fagyok beállta előtt végeznek. Taggyűlés A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének ceg­lédi körzeti csoportja október 7-én, kedden délelőtt 10 óra­kor taggyűlést tart a Kossuth Művelődési Központban. A napirenden megnyitó szere­pel, beszámoló az elmúlt év munkájáról, majd hozzászólá­sok, javaslatok, indítványok következnek. Térhatású tapéta Térhatású tapéta gyártását kezdte meg a győrt Grabo- plaszt Pamutszövő és Műbőr­gyár. A vállalkozásra a la­káskultúra divatirányzatainak módosulása késztette a válla­latot. Néhány hét leforgása alatt 20 mintából álló kollek­ciót alakítottak ki. A zöld, a szürke, a drapp, a lila pasztell árnyalataiban pompázó tapétákon az alap­felületből kissé kiemelkednek a geometrikus, a növényi mo­tívumok és más ízléses díszí­tőelemek. Valamennyi minta az európai divatirányzatok szerint készült. A Grabetía luxor fantázianevű tapéta könnyen kezelhető, nedves ruhával tisztítható, s két ré­tegű papír képezi alapfelüle­tét. Ha használója megúnja, a felső díszített réteg letépé- se után a fal síkján hátraha­gyott második rétegre köny- nyedén lehet felragasztani a másik tapétát. Különleges tehergépjármű­vek gyártásához kezdett a szegedi Autofer Autójavító és Fémipari Vállalatra kem­ping-világtalálkozó alkalmá­ból mutatkozott be legújabb termékük, a debreceni Hús­no meg a világnak —, milyen a magyar, ha bátor. Nem gon­dolta ö előre, hogy sikertelen alpokbeli expedíciójukat kö­vetően az itthoni illetékes majd azt fogja nyilatkozni a rádióban, hogy a négyfős cso­port felkészületlenül vágott neki o havas hegycsúcsoknak. Arra sem gondolt, hogy ha az egyik állomáshelyről elin­dul visszafelé a hátrahagyott élelmiszerért, a szakadékba zuhanhat. Ö csak elindult le­felé, hogy néhány lépés után megkezdje ikaruszi zuhanását a négyszáz méteres mélység fölött. Keresték két hétig, de nem találták. Aztán itthon úgy döntöttek, eltemetik jelképe­sen a huszonkilenc éves alpi­nistát, legalább a lelke nyu- gondjon hazai földben. arad bennem a keserű kérdés: Tessék mondani, az a nemzedék, amelyiknek halottjai vannak, az már szá­mít, ugye? Rab László — A boltokban mennyire tiszták a raktárak? Megfelel­nek-e a követelményeknek? — kérdezem dr. Faith István szakállatorvostól. — Általánosságban azt lehet mondani, hogy a legújabban épült ABC-áruházaktól elte­kintve az élelmiszerboltok rak­tárai szűkösek. Ennek megfe­lelően túlzsúfoltak, következés­képpen nem tiszták, és jog­szabályba ütköző az a sok göngyöleg, amit ott tartanak. Ugyanis tilos az élelmiszer- raktárban göngyöleget tárol­ni. Az esetek többségében mégis sörösládával, kartonok­kal, üdítősüvegekkel zúdítják tele a helyiséget, a folyosót is plafonig megtöltik. Ahhoz, hogy ott valaki közlekedhes­sen, valóságos mutatványt kell végeznie. Sőt, már az ud­vart sem hagyják üresen, mert tragikus módon, nem történt gondoskodás a múltban, a bol­ti tárolásról. S vétkesen nem valósul meg az, hogy az ipar kellő rendszerességgel elszál­lítsa a rekeszeket, üvegeket. Külön nehézség, hogy a ja­vításra váró kisboltok több­sége magántulajdonban levő épületekben működik, és en­nek terhelő jogi következmé­nyei vannak. A raktárak messze elmaradnak az ideá­listól. Ezért nagyon gyakran lehet a bolt ezen részében ott találni a dolgozok személyes holmiját, valamint a kávé, reggeli, tízórai készítéséhez szükséges tárgyakat, eszközö­ket. Ez ellentmond az élelme­zésegészségügyi követelmé­nyeknek. Fcgdoshatják — Es milyen a tárolás az el­adótérben? — Az eladótérben általában a legelemibb hiányosság, hogy nem elegendő a hűtőtároló­kapacitás. Akad aztán olyan ipari Vállalat által megvásá­rolt gördülő húsbolt minta- példánya. A szendvicsszerke­zetű, hőszigetelt és hűtőbe­rendezéssel is ellátott kocsi bolti eladóterében különféle készítményeket, mélyhűtött hentesárukat kínálnak a vá­sárlóknak. Az üzem számos speciális járművet készít szovjet, len­gyel és NDK-beli gyártmányú terepjáró-gépkocsialvázra. Si­kert arattak már az erdő- gazdaságoknak, olajbányá­szoknak készített, panoráma­ablakos, télen fűthető, kényel­mes ülésekkel ellátott brigád­buszok. Az idén már negyven­féle felépítménnyé' több mint háromszáz gépjármű kerül ki az üzemből, mintegy ötven­millió forint értékben. Közönségtohcrzó Az új színházi évad nyitá­nya előtt vállalkozó szellemű városi és községi segítőtársa­kat keres a Kossuth Művelő­dési Központ. A leendő közön­ségszervezők feladata az. hogy munkahelyükön, lakóhelyü­kön vagy bárhol a művelődé­si központ és a tornacsarnok színházi, zenei és egyéb mű­soros előadásaira nézőket, hallgatókat toborozzanak, il­letve a rendezvényekre szóló jegyeket adjanak, el. Az el­kelt jegyek után a közönség­szervező természetesen jutalé­kot kap. bolt, ahol néha három hűtő- szekrény is üresen áll. Ugyan­akkor azok a tejipari termé­kek, amelyeknek plusz 10 Cel- sius-fok alatti tárolása köte­lező, a hűtőpulton, vagy hű­tőszekrényen kívül találhatók, nem ritkán a padozatra he­lyezett ládában. Holott élel­miszert, fajlagosságától füg­getlenül, földön, padozaton tartani és onnan forgalmaz­ni: tilos! Ma már ritkább jelenség a szakosított tárolás hiánya. Vi­szont sok gondot okoz a rövid időn belül fogyasztható élel­miszerek tárolásának és for­galmazásának kérdése. Min­den gyári csomagolású termé­ken fel van tüntetve a gyár­tás ideje és a fogyaszthatóság végső dátuma. Ha az áru az utóbbit elérte, az ABC-áru- ház, vagy a bolt vezetője kö­teles azt kivonni a forgalom­ból. Ennek ellenére, alig van olyan ellenőrzés, amikor a munkáját végző higiénikus ne találna lejárt fogyaszthatósá- gú élelmiszert az eladótér pultjain. Különösen tejipari terméket. Gyakori problémát okoz, hogy az árukat, amelyek hő­kezelés -nélkül, közvetlenül ke­rülnek emberi fogyasztásra, a boltvezetők úgy helyezik el, hogy a vevő fogdoshatja azo­kat. Például kosárba rakják a péksüteményeket. Van, aki 10—15 darab kiflit is kézbe vesz, mire megtalálja az iga­zit. És akkor jön a másik vá­sárló, s végigcsinálja ugyan­ezt. Mindenesetre élelmiszer­higiéniai szempontból ez sú­lyosan elítélendő viselkedés. Hosszú évekig hasonló je­lenség volt a ceglédi piacon, hogy a hús- és a baromfihús­árusok kihelyezték az üzlet nyitott ablakába portékáikat. Hát mire egy-egy bontott csir­ke elkelt, igen sokan megta­pogatták. Közben persze egyéb szennyeződés is érhette eze­ket az élelmiszereket. Nem­egyszer a gazdálkodó egységek vezetőivel éles vitára kerül sor azért, hogy boltjaikban a hús- és csemegerészlegektől lehetőleg a legtávolabbra te­gyék a földes áru — mondjuk burgonya — forgalmazási he­lyét. Futnak a pénz után — Általában mit nem talál­nak rendben? — Alapvető kívánalom, hogy a boltokban legyen legalább egy félreeső hely, ahol a dol­gozó utcai vagy védőruháját, munkaköpenyét leteheti. Ter­mészetesen ez többé-kevésbé a raktárban történik meg. Ám a korábban már említett rak­tári viszonyok arra engednek következtetni, és az ellenőr­zések is bizonyítják, hogy ez a megoldás korszerűtlen. Az új ABC-áruházak kivételével, szinte mindennapos látvány ez. Itt egy levetett pulóver, amott egv kabát, attól füg­gően, hogy milyen az időjá­rás. Az újra és újra megismét­lődő zsúfoltság — annak min­den következményével — egyszerűen azért nem számol­ható fel, mert egy állandó alapterületű és légterű bolt­ban, azonos számú kereske­delmi dolgozó mellett, az egy­ség központja időről időre el­várja a forgalom növekedé­sét. Mondjuk tavaly 6 millió forintot hoztál össze, akkor az idén legyen 7 millió. Ameny- nyiben teljesíted, lesz pré­mium, ha nem... az a te ba­jod. Ezért a pénze után futó boltvezető mindig bővíti az áruválasztékát. A magam részéről — sze­mélyes megítélésem szerint — az eddig elmondott hibákon és hiányosságokon túlmenően, kis- és középméretű élelmi­szerboltjaink, és a dolgozók élelmezésegészségügyi kul­túrájának színvonalát tartom enyhén szólva hiányosnak. Be­leértve többek között, ahogy az árut kiszolgálják a vevő­nek. (Figyelembe véve az el­várt udvariassági formákat is.) E téren a jelenségek gyak­ran a szélsőséges határokig eljutnak. Hús- és csemegeárut csak olyan papírba lenne szabad csomagolni, amelyik nem nedvszívó. E helyett a jám­bor vevő kér 15—20 deka pa- rizert, amit egy nagy csoma­golópapír minőségű göngyö­legben adnak át neki. Mire hazaér, a papír nedves, a pá­rizsi száraz lesz. A példa csak annyiban sántít, hogy ez már a kereskedelmi etika kérdését súrolja. Mint az is, hogy a gondatlanul kezelt, mélyhűtött húsipari terméket, ha az fel­olvadt, a boltos újra lefa­gyasztja. Holott tudja, mert tudnia kell. hogy a másodszor lefagyasztott hús igen súlyos mértékben elveszíti élvezeti értékét. A gyanútlan házi­asszony vásárol 1 kilogramm sertéshúst, és amikor otthon felolvasztja, lesz belőle fél ki­ló hús és fél liter víz. Mit és hogyan? — A boltokban észlelt egy- egy mulasztás milyen követ­kezményekkel jár? — A kedvezőtlen viszonyok felszámolásának egyik alap­vető feltétele, hogy az ellen­őrzések legyenek szakszerűek és igényesek. Minden boltnak megvan a maga ellenőrző könyve, ahová az illetékes ha­tósági személyek bejegyezhe­tik észrevételeiket. A feltárt hibák kiküszöbölésére határ­időt adnak, amelynek lejártá­val újabb ellenőrzéseket vé­geznek. Ha az alkalmazott fi­gyelmeztetések nem vezetnek eredményre, mód van a hely­színi bírságolásra vagy sza­bálysértési eljárás kezdemé­nyezésére. — És otthon hogyan tárol­juk az élelmiszert? — Otthon is kötelező a sza­kosított hűtőtárolás. Azzal a megkülönböztetéssel, hogy a hűtőszekrény aljában kell el­helyezni a nyers növényi ter­mékeket, míg a legfelső ré­szén a gyorsan romlandó, ál­lati eredetű nyers élelmisze­reket, és persze feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy azok nedvei ne csöpöghesse­nek rá az alul tárolt árukra. Másképp fogalmazva, ha nem akarunk egy nagyon súlyos, esetleg halálos kimenetelű ételmérgezést, akkor nem sza­bad a legfelső polcra tenni mondjuk egy nyers májat, és alá egv fedetlen tálba fran­ciasalátát. Ugyanis a máj le­ve elvégzi a maga kis fertő­zését. és így olyan termék közvetíti a mérgezést, amitől különben nem lehetne meg­betegedni. A háztartási hűtőszekrény légterét fölösleges leterhelni füstölt húsipari termékekkel: kolbásszal, szalonnával, hús­sal. mert azok helyes tárolása a hűtőn kívül, szellős, hűvös helyen célszerű, ahol úgy kell elhelyezni az élelmiszereket, hogy se a falhoz, se egymás­hoz ne érjenek. Fehér Ferenc ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Zoíi nem |ött haza Gördülő húsboit falvaknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents