Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-17 / 219. szám

Tartás termák a gépen Évente mintegy harmincmillió forint értékben készítenek kü­lönféle bútorokat az aszódi Ferromcclianika Ipari Szövetkezet asztalosrészlcgébcn. Ma már korszerű gépek segítik az itt dol­gozókat a modern, tartós termékek gyártásában. Képünkön: Kovács István egy ilyen berendezésen, a páros élniegmunká- lón a bútorlapokat készíti elő. (Hancsovszki János felvétele) Költségátcsoportosítás Orvosokért, betegekért A Pest Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága jóváhagyta Gödöllő 1985. évi pénzmarad­ványát. Az összeg megállapí­tásakor a helyi tanácsok meg­osztott bevételeit a teljesítés­től függően 102 százalék fö­lött elvonták, 97 százalékig pedig kiegészítették. Gödöllőn ez utóbbi történt. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága döntött a pénzmaradvány fel­osztásáról. így az aszódi szak­orvosi rendelőintézet számla­maradványából 220 ezer, a gö­döllői Egyesített Egészségügyi Intézetéből 482 ezer forintot csoportosítottak át a városi tanács költségvetési számlájá­ra gépkocsicserékre. Ennek előzménye, hogy a Víí. ötéves terv készítésekor felmérték a szakorvosi rende­lőintézetek várható csereigé­nyét. Erre az évre az aszódi egy ügyeleti, a gödöllői egy ügyeleti és. egy mentőszolgála­ti gépkocsi cseréjét kérte. Az ügyeleti gépkocsikat 24 órán keresztül használják, nappal a Köjál viszi el, délutántól pe­dig az orvosi ügyeleté. Beszer­zési idejük 1982, futásteljesít­ményük 120 ezer, illetve 130, ezer kilométer. A mentőszol­gálati autót 1981-ben vásárol­ták, 180 ezer kilométert telje­sített. Felújításukat gazdasá­gosan már nem iehet elvé­gezni, a csere indokolt volt, ezért a megrendelést már ta­valy elküldték. Az első félév­ben kettőt megvásároltak, a harmadik vétele most törté­nik. Fécel—Isaszeg Áfész Megnyílt az autósbolt — Mutasson még egy nagy-' községet, ahol két autósbolt van, és hat márkával foglal­koznak. — Kiss Sándornak, a Pécel—Isaszeg Áfész kereske­delmi főosztályvezetőjének van alapja a büszkeségre. Tegnap adták át Pécelen a település második autósboltját, melynek létesítésére a további típus- választék miatt a vásárlói igé­nyek biztatták a szövetkeze­tei. Az üzlet átadásán megje­lent Jámbor Sándorné, a pé- celi tanács kereskedelmi elő­adója is, aki elégedetten te­kintett szét a kellemes, áruk szerint berendezett boltban. Kovács Zoltán, az áfész el­nöke elmondta, hogy egy ré­gebben klubnak használt he­lyiséget alakítottak át erre a célra. Eddig évente legfel­jebb egyszer tartottak benne tanácskozást, ezért döntöttek úgy, megszüntetik a klubot, és helyette a biztosabb autóal­katrész-ellátással foglalkoz­nak. Az áfész építőbrigádja au­gusztus közepén kezdett hoz­zá az épületrész felújításá­hoz, tataroztak, festettek, hat­van négyzetméter eladó- és negyven négyzetméter raktár­teret tudtak kialakítani. A csaknem háromszázezer forint értékű átalakítás után lehető­vé vált, hogy a Lada, Wart­burg, Trabant gépkocsitulaj­donosok mellett ezután a Sko­da, Polski Fiat—126 és Dácia személygépkocsik gazdái is helyben találják meg a szá­mukra szükséges alkatrésze­ket, felszerelési tárgyakat, ka­rosszériaelemeket, autóápo­lási cikkeket. Az üzlet fő szállítói a ro­mán, lengyel, cseh partnerek, profilgazdája a MOBIL Autó- alkatrész Nagykereskedelmi Vállalat. Kapcsolatban állnak még különböző állami vállala­tokkal, szakcsoportokkal, az Áforral és a Duna Füszért ceglédi részlegével. Kapható itt többek között elakadásjel­ző háromszög, biztonsági öv, tűzoltókészülék, sárvédő és csomagtartó, a Dexion-Salgó polcokon sok láda az árura vár. Mert sajnos Arpádfalvi Jó­zsef boltvezetőnek és Sarlós Imre helyettesnek most még gyakran kell mondania: — Uram, pillanatnyilag nincs. A nyitási három és fél milliós készlet beszerzése elég ne­hézkesnek bizonyult. A MO­BIL éppen a raktárfeltöltés időszakában leltározott, nem adott ki árut. Választékuk P—126-oshoz a legjobb, ez­után a Dácia karosszéria- elemeket sikerült beszerezniük, a motoralkatrészeket a hónap végére ígérték. Legrosszabb a helyzet a Skodánál, ennek a típusnak az alkatrészeire két, karosszériaelemeire három- négy hetet kell várniuk. A fővárosból érkezett két barátommal ültünk a szőlőmben levő borház mel­letti öreg diófa árnyat adó lombjai alatt. Csodáltuk a tiszta időben karnyújtásnyira hozzánk lopakodott Mátra hegyvonulatát, a sztrádán ro­hanó és a távolság miatt já­tékautónak tűnő gépkocsik végtelen sorát, miközben meg­mártóztunk a csendben. A fák zöld levelei, a szőlőtőkék sár­ga, piros, sötétkék fürtjei ön­magukban is kedvcsinálók, amit csak fokozott az asztal közepére helyezett, vörösbort tartalmazó üveg. Sehol a kö­zelünkben egyetlen ember. Nem köszönt ránk senki, nem tudtam megkínálni egyetlen, szőlőhegyen kószáló, sétáló vagy a munkából hazaigyek­vő embert sem saját termésű borommal, pedig szívesért tet­tem volna. Így láttam apám­tól, nagyapámtól, akik a ven­dég kínálásával tulajdonkép­pen boruk erejét, ízét, aromá­ját tették próbára. Ha ízlett a vendégnek, újra töltöttek, s ha dicsérő, elismerő szavakat kaptak, nem sajnáltak lemen­ni a pincébe, hogy újabb és újabb kancsóval hozzanak, egészen addig, amíg közös énekre fakadtak vendégek és vendéglátójuk: ősszel érik, babám, a fekete szőlő. Mennyivel más napjaink szőlőhegye, s a dűlők hangu­lata. Próbát ajánlok. Men­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 17., SZERDA Hajnaltól éjfélig Derűlátóan a közlekedésről Szűk hónappal a gödöllői buszpályaudvar átadása után a Volánbusz városi üzemigaz­gatósága tájékoztatta a tanács végrehajtó bizottságát az it­teni és a vonzáskörzetbeii közlekedési helyzetről, külö­nös tekintettel az új szerve­zeti és forgalmi változásokra. A tájékoztató hangvétele de­rűlátó és magabiztos. A ta­nács műszaki osztályának a' tájékoztatóhoz mellékelt ki­egészítő jelentése alátámaszt­ja a gödöllői üzemigazgatóság derűlátását és magabiztossá­gát. Nézzük akkor, milyen a helyzet? Helyi, helyközi A városban és a vonzáskör­zet községeiben 1370 járat lé­tezik. Az igazgatóság évente nyolcmillió utast szállít. Az átlagos utazási távolság négy kilométer. Egy-egy járaton az átlagos utasszám húsz. A buszpark átlagéletkora nem éri el az 5 évet. A késéseket emberi hiba okozza. A menet­rendi időpontokat úgy állapí­tották meg, hogy könnyen megjegyezhetek legyenek. Fuglevich Rezső, az üzem- igazgatóság vezetője a testü­leti ülésen kijelentette, Gö­döllőnek olyan a buszközleke­dése, ami egy 60—80 ezres vá­rosnak is megfelelne. Gödöl­lőn, mint tudjuk, körülbelül harmincezren élnek. Mindezek ellenére, ismerte el az igaz­gató, vannak zsúfolt járatok. Többnyire csúcsidőben. En­nek a lépcsőzetes munkakez­déssel lehetne elejét venni. A lépcsőzetes munkakezdésről évek óta hallunk Gödöllőn, de eddig nem lett belőle semmi. A helyi és helyközi felada­tokat hetvenkilenc busszal lát­ják el. Ötvenöt közlekedik menetrend szerint, tizenegy hozza-viszi az Ikladi Ipari Műszergyár és a Gödöllői Gép­gyár dolgozóit, öt szolgálja az idegenforgalmat. A legutóbbi összefogására utazási irodát hoztak létre, egyebek között a társasutak szervezésére. Az idén január 1-től, az önálló gödöllői üzemigazgatóság lét­rejöttét követően egyéb vál­tozások is történtek. Forgalmi és kereskedelmi, műszaki, üzemgazdasági osztályokat hoztak létre, s növelték a dol­gozói létszámot. Az állandó autóbuszvezetői hiány azon­ban súlyos gondokat okoz, hangsúlyozta az igazgató. Indul a babati A városban tizenegy busz fut. Tizenöt vonalon munka­napokon 385, szabadnapokon 208, munkaszüneti napokon 171 járatot közlekedtetnek. A városban található 54 megál­lóhely a volánosok véleménye szerint rövid gyaloglással kö­zelíthető meg. A fontosabb közlekedési csomópontok, üze­mek és' lakótelepek között közvetlen eljutási lehetőség van. Egyéni kívánságok per­sze mindig előfordulhatnak, mondta az igazgató, ők azon­ban a tömegek igényét hiva­tottak kielégíteni. Kiegészítőjében a műszaki osztály is úgy véli, a varos jelentős részét behálózzák a Volánbusz járatai, s előbb- utóbb ott is mennek majd, ahol ma még nem. Az évek óta reklamált babait, Illés Ist­ván úti térség is rövidesen buszjáratoktól lesz hangos. Az út korszerűsítése a szerződés szerint e hónap végén befeje­ződik, utána megindítják a járatot. A buszpályaudvar átadásá­val életbelépett új forgalmi rend nem zökkenőmentes, ál­lapította meg az osztály, ezt nem is várták. Ezért is álla­podtak meg az érintett vál­lalatokkal, hogy két hónapon belül az összegyűjtött észre­vételek figyelembevételével végrehajtják a szükségesnek látszó korrekciókat. Az előbb szó volt a városi járatszámokról. Nos, a pálya­udvar elkészülte után hétköz­nap 62-vel, szabadnapokon 9-cel, munkaszüneti napokon 23-mal emelkedett a számuk. A vonzáskörzethez tartozó, nagyközségekből, községekből többnyire közvetlenül el le­het jutni Gödöllőre. Veres­egyházon, Isaszegen, Túrán, Kerepestárcsán helyi járat is üzemel. Néhány kivételtől eltekint­ve — Galgamácsa, Váckisúj- falu, Túra, Vácszentlászló, Zsámbolc — az úthálózat megfelelő. Ennek az a ma­gyarázata, hogy évről évre több millió forintért szőnyege- zik, korszerűsítik az utakat. Az igazgatóság egy fokkal elégedetlenebb ebben a tekin­tetben. Szerintük az utak ál­lapota helyenként problémát okoz, ennek a megoldásához kérik a tanácsi szervek meg­értő segítségét. Segítő megértés Jó volna, ha a megértés és segítőkészség minden érde­kelt fél részéről folyamatosan meglenne, hogy a hajnali fél 4-től éjfélig szaladgáló bu­szok üzemeltetői és igénybe­vevői csak ritkán morogja­nak egymásra. Mert azért ez a buszpályaudvar átadása után is megesett. Győzni csak úgy lehet, ha támad a csapat, de ha támad a csapat, az még nem biztos, hogy győzelmet hoz. Erről a területi bajnokság hatodik fordulójában a kartaliak győződhettek meg. A szurko­lóknak örömet szerző elszánt­sággal támadták végig az el­ső félidőt a dömsödi csapat ellen. A jobb szélen Barna Gusztiik minden labdát be­adott, akár az alapvonal mentéről is. Az ellenfél vé­dői között fickándozott az örökké fiatal Gerhát, s a számtalan helyzetből egyet értékesített is. — Kár volt azért az egy gólért ugye? — kérdezte szomszédomat egy ismerőse. — Kár, mert már nem lesz olyan izgalmas a meccs — hangzott a válasz. Tévedtek a kartali színe­kért rajongók, mert a szünet után. a körmüket is lerágták. Kocsimozi Még kellemesen langyo­sak az esték, szívesen tar­tózkodunk kinn a levegőn. Sétálunk, kocogunk vagy éppen üldögélünk egy pá­don, netán filmet nézünk a szabadban. Erre a kisba- gi csárda parkolójában még ezekben a napokban is van lehetőség. Ez a több mint százéves vendéglátó hely, úgy tűnik, elpusztít­hatatlan. Az autós mozi új igényt elégít ki. Mi vonzza az embereket ide? A nagy képméret, a jó képminő­ség, tisztán szóló hang, melyet az övező erdőnek is köszönhetünk. Itt az út za­ja sem oly hangos, mint egy városi, főút melletti kőfalú moziban. Autóban ülve pedig a szomszéd nem zavar cukroszacskóba nyúl- kálva, s az előttünk ülő hölgy magas kalapjától is látunk. — bg A nyári napköziről Tapasztalatcsere Csütörtökön este a műve­lődési központban nyilvános fórumot tartanak a gödöllői nyári napközis táborról. A táborvezetők, napközis neve­lők és az érdekelt szülők részvételével megvitatják a tábor eseményeit, tapasztala­tait. A találkozó hat órakor kezdődik. Őszi diákmunka Ma fejeződik be a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola diák­jainak őszi betakarítási mun­kája. Hétfőtől három napon át Árpádföldön szedték a pa­radicsomot. Kispályások Két kap i között Csak félidőben nyertek Ma már nem vigalom Vén, göcsörtös tőkék jünk végig a sorokon, aztán az utolsó pászta után lépjünk száz métert jobbra, százat balra, s látni fogjuk, hogyan pusztulnak ki a régi öreg sző­lők. Vendégeim hajlanak sza­vamra. A kétszáz méteres tá­volságon két elhagyott szőlőre akadunk. Van köztük ötsoros, de akad nyolcsoros is. Szép, nagy területek, olyanok, ame­lyek újtól újig ellátták bor­ral a családokat. Persze be­osztással kellett élni. s így jutott az ünnepi asztalra dal- fakasztónak meg az izzasztó hétköznapok demizsonjába szomjoltónak egyaránt. Aki tudja, eladja a szőlőt, de ha vevő nem akad, s meg­halnak az öregek, a fiatalok egyszerűen elhagyják: nincs, aki művelje. Sok bajlódás van azzal egész évben. Fedés, nyitás, metszés. Kapálni, ho- rolni többször is kell. Perme­tezni sem győzi az ember. Kö- tözgetés, kacsozás. Nem szó­rakozás ez. A fiatalok a gyári, hivatali munka mellett nem győzik. Még ha akkorák len­nének ezek a területek, mint egy hobbikért, de hát ezeket valamikor bőven mérték. Ter­mőföldnek, gazdálkodásra, mindennapi munkára szolgáló vagyonnak. A pestiek nem hittek a sze­müknek. Az embermagasságú gazban keresni kellett a tő­kéket. A gyümölcsfák alját vastagon borította a férges, rothadt, lehullott gyümölcs. — Mennyi érték megy itt ve­szendőbe, mennyi kár éri a népgazdaságot! — sóhajtott dr. Mihály Lajos, a XIII. Kerületi Tanács igazgatási osztály veze­tője. — Én másra gondoltam. Az elvesztett szépségre. Fia­tal korom szüreteire, amikor az évnek ebben az időszaká­ban zengett a szőlőhegy. He­tekkel a szüret előtt kezdődött a készülődés. Akkor pirkadt az ég, mikor lepakoltunk a szőlő végében. A friss őszi szagok között rő- zsefüst karikái gomolyogtak. Nagyapám a már előbb külön szüretelt, murcivá vadult mé­zes szőlő levével kínálta a szedőket. Megeredt az embe­rek nyelve. Nagyanyám ott járt a szü- retelők nyomában. Különösen azokat a sorokat figyelte, ami­ket mi hajtottunk, gyerekek. — El ne hagyjatok egy sze­met se! — parancsolt ránk és mi igyekeztünk, de hát egy­egy szemet csak elhagytunk. — Nézzétek meg jobban! — hangzott a figyelmeztetés. Majd kifolyt a szemem, úgy néztem, de az öreg ravasz tő­kék csavarodtak, a levelek összeborultak, indák-kacsok tekeredtek — mintha incsel­kedve bújócskát játszottak volna velünk is, meg a szőlő­fürtökkel is. Édesanyám en­gedékenyebb volt, s amikor látta elkeseredésemet, csende­sen nyugtatott: — Kell a ben- gőzőknek is! A puttonyost sem kímélték: Puttonyos, idefuss! — kiabál­ták, s hajolt a puttonyos, hogy vedrünkből a hátán levő put­tonyba zúdíthassuk a fürtö­ket. Ha a puttonyosnak gyor­san kellett térülni-fordulni, akkor gazdag volt a termés. . Egész nap folyt a munka. Piros babos kendők hajladoz­tak, még a kéklő ég is neve­tette fejünk felett. Régi szüretek, régi emlékek. Elmúltak, mint olyan sok más. Várady Géza megkérdezi. — Mikor lesz a szüret? — Ami­kor segítséget kapunk! Mert ma már nem vigalom, nem ünnep a ssőlő betaka­rítása. Egy nem szívesen vál­lalt, de az öregek iránti tisz­teletből végigdolgozott mun­kás hétköznap. Mert értük, az öregekért vannak még a sző­lők. Ha ők elmennek, elpusz­tulnak a vén, göcsörtös tő­kék is. Fercsik Mihály Vezet a Gépgyár A városi kispályás labdarú­gó-bajnokság eredményei a harmadik fordulóban a kö­vetkezők. I. osztály: ÁB— Áfész 4-2, Topi—Gépgyár SZB 2-2, Viktória—Tangaz­daság 2-0, KIOSZ—KJK 1-3, HTÜ—Veresegyház 3-0. Az ATE—Szadai Tanács mérkő­zés elmaradt. II. osztály: Pe­dagógus—Fortuna 0-1, Ganz T.—MÉMMI 3-3, KKMV— Híradás 2-3, Astor—Gépgyár II 2-9, Erdőgazdaság—Városi Tanács 6-2. A Vácegres— Ganz A. mérkőzés elmaradt. III. osztály: Csanak—Tefu 7-2, Áfész—MGI 0-3, Hon­véd—Junior 4-2, Melegégöv— Ravill 3-0, Fanta—ÁTK 3-4. Az I. osztályban a táblázat elején a következő csapatok vannak: 1. Gépgyár SZB 5, 2. Viktória 5, 3. HTÜ 4 pont­tal. II. osztály: 1. Ganz T. 5, 2. Vácegres 4, 3. Híradás 4 pont. mm MöziwS Gyermekrablás a Palánk utcában. Színes magyar film. Csak 4 órakor! A Saolin templom szent köntöse. Színes kínai—hong­kongi kalandfilm. Kiemelt helyáron. 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) A hazaiak ismét a kapujuk­hoz szögezték ellenfelüket, voltak olyan játékrészek, amikor szögletsorozatot sza­kított meg a folyamatos já­ték. Verve volt a Dömsöd, csak a kiütésre várt, vélekedett mindenki, csak az ellenfél nem. A kihagyott 11-es után pedig egyszerűen nem hitték el, hogy kikaphatnak. A leg­lelkesebb Medosz-rajongók egy tekercs filmet ígértek e sorok írójának, ha lencsevég­re kapok egy hazai találatot. Sajnos rossz kapuhoz ültem, s ezt a hajrá bizonyította. Egy kivágott labdával el­nyargaltak a vendégek, s bár ritkán látták a kaput a fél­idő során, nem hibáztak. Balázs Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents