Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

10S6. SZEPTEMBER 18., KEDD 3 Focik exportra A Fővárosi Kézműipari Vállalat gödi üzemében az idén mintegy 290 ezer fut­ball-labdát készítenek. Remé­lik, hogy az év végéig telje­sítik a J60 ezer darabos szov­jet exportot. Ugyanis sokszor alapanyag-ellátási gondokkal küzdenek s így kisebb-na- gyobb időre le kell állniuk a gyártással. (Barcza Zsolt felvétele) egy korábban Nyugatra disz- szidált gyártulajdonos és ér­deklődött, hogy mikor kapja vissza a téglagyárát. A volt polgármester azzal az igény­nyel lépett fel, hogy helyez­zék vissza korábbi pozíciójá­ba. Jegyzőkönyvbe vették, hogy az iskolákban ismét be kell vezetni a kötelező val­lásoktatást. Hangoztatták, hogy polgári demokráciát alcarnak, ami — felfogásuk szerint — „együtt jár az egy­házi birtokok visszaállításá­val is”. Fontos centruma volt a megmozdulásoknak Észak- Magyarország legnagyobb városa, Miskolc. Az itt meg­alakult megyei munkásta­nács vezetése kezdetben meg tárgyalófélnek tekintette a megyei és városi pártbizott­ság és tanács vezetőit. A gyorsan szaporodó és létre­jövő helyi munkástanácsok­ban is sok helyen voltak kommunisták, illetve olyan emberek, akik készek voltak részt venni a kibontakozó fo­lyamat megállításában. A rendőrség épületének el­foglalása és az azt követő brutális gyilkosságsorozat után a politikai helyzet szá­mottevően romlott. Október 27-e ..a revizionizmus első látványos veresége volt a megyében, a palackból kisza­badított szellem, azokat is felfalta, akik a kiszabadítá­sa érdekében ügyködtek. A csőcselék szélsőjobboldal által inspirált tombolása elsöpörte az első megyei munkástaná­csot, revizionistáival együtt. A rémület légköre telepedett a városra.” A NAGYKÁT AI . nemzeti bizottság megalakulásáról föl­vett jegyzőkönyv október 27- én a következőképpen kezdő­dik: „Az elmúlt 12 év a megpróbáltatások évtizede volt. Nekünk most az a fel­adatunk, hogy megakadd­t Országgyűlési bizottságok ülése Vita a házadórendeietrői Hetvenöt éve gördült ki az ország első villamosvasútja Miért nincs Csornádon állomás? Az Országgyűlés jogi, igazgatási cs igazságügyi, va- ^ lamint terv- és költségvetési bizottsága hétfőn ülést ^ tartott a Parlamentben. A két testület tagjai — Bog- ^ nár Józsoí elnökiéi ével — a házadóról szóló törvény- erejű rendelettervezetet vitatták meg. Az írásos tájékoztatóhoz Bé­kési László pénzügyminiszter­helyettes fűzött szóbeli kiegé­szítést. Elöljáróban kiemelte: a készülő rendelet szerves része az adóztatási rendszer korszerűsítésének. Alapelvei tiszták, a jövedelmekkel, a va­gyonnal arányos köztehervi­selés megvalósítását célozzák. A továbbiakban az előkészítés­sel megbízott tárca képvi­selője kifejtette: az elmúlt évtizedekben jelentős va- gyonkülöntségck alakultak ki. Tavaly a nem lakás cél­jára szolgáló ingatlanok meg­adóztatásának teremtették meg a- jogi alapjait. Most az 1062- 'oen bevezetett, s azóta több­ször módosított házadó kor­szerűsítése vált szükségessé. Elsősorban azért, mert ez az adórendszer nem vette figye­lembe a lakóépületek nagy­ságát, komfortfokozatát. Az új szabályozásnak nem az a cél­ja, hogy növekedjék a költ­ségvetés bevétele, bevezetése esetén csupán 25—30 milliós többlethez jutna az állam­kassza. A házadórendszer megújításakor az arányos köz­teherviselést és a lakáspoliti­kai elvek szolgálatát tartot­ták szem előtt a szakembe­rek. A szabályozás segítené több generáció együttélését, s elismerné azt is, hogy a há­zak karbantartása, felújítása jelentős anyagi terheket je­lent a tulajdonosoknak. A rendelettervezet szerint a többlakásos épületben a 80, az egy- és kétlakásosban pe­dig a 100 négyzetméternél nem nagyobb alapterületű lakás mentes a házadó alól. Az en­nél nagyobb lakásokra három adósávot állapít meg a sza­bályzat. Például egy 220 négy­zetméteres lakás eddigi 2250 forintos adója 19 600 forintra növekedne. Az alapadó nagy­sága a városokban kétszer annyi. Aunt a községekben. A tlázadó végleges mértékét a helyi tanácsúk állapítják meg. A jövőben a gépjármű tá­rolására szolgáló épület, épü­letrész alapterületéből 12,3 lyozzuk azt, hogy ami elmúlt, még egyszer visszajöjjön ... Teljesen szakítani kell a régi rendszerrel és a közigazgatást olyan formában kell átszer­vezni, mint, az 1945 előtt volt.” A jegyzőkönyvben ol­vasható az is, hogy a bizott­ság egyik tagja javasolta: ,.Gettót kell felállítani a kommunisták részére.” Erre reagálva a nemzeti bizottság elnöke a következőket' mon­dotta: „A községekben ma­radt régi vezetőkre, párt- funkcionáriusokra és pártta­gokra nagyon vigyázni kell. nehogy valami szervezkedési csináljanak. Meg kell akadá­lyozni, hogy ezek az embe­rek bárhol is népszerűségre tegyenek szert, vagy valami­lyen beosztást kapjanak... Az államosított házakat azon­nal vissza kell adni a régi tulajdonosának, a felosztott tsz földjére pedig a régi tu­lajdonos nyomban visszatér­het.” A nemzeti bizottság azon­nal megkezdte — ahogy ők fogalmazták — a tisztogatást. A járási tanács minden oiyan dolgozóját, aki párttag volt, elbocsátották. A PARASZTSÁG közül azonban még azok is, akik az első napokban rokonszen­veztek a budapesti megmoz­dulással, sem vettek részt aktívan az ellenforradalom­ban. Kevesen voltak, akik támogatták a néphatalom el­leni föllépést, mint ahogy — tegyük hozzá — olyanok is kevesen voltak, akik tevőle­gesen részt vettek annak vé­delmében. A parasztság dol­gozott, „és az ellenforrada­lom nem tudta semmiféle ko­molyabb akcióba beleheccel- ni, különösen pedig olyan akcióba nem, amely tömege­ket kívánt volna.” (Következik: A harc áldo­zatokat követelt.) négyzetméter mentes az adó alól. A vitában felszólalók közül Szabó Kálmán (Budapest) ja­vasolta, hogy mielőtt az El­nöki Tanács elé terjesztik a rendelettervezetet, településtí­pusonként szervezzenek társa­dalmi vitát. Bognár József (országos lista) a lakbér és a házadó egymáshoz viszonyí­tott arányáról érdeklődött. Puskás Sándor (Heves megye) javasolta, hogy a hgzadö vég­leges mértékének megállapítá­sa ne a helyi tanácsok hatás­körébe tartozzék. E gondolat­hoz kapcsolódva Németh Kál­mán (Győr-Sopron megye) fel­vetette: az egyes települése­ken gyakran hoznak létre az állampolgárok jelentős anya­gi áldozattal víz-, szennyvíz-, telefontársulásokat. Valószínű­leg kedvező visszhangra ta­lálna, ha ezeket a terheket levonnák a házak adójából. Horváth Jenő budapesti kép­viselő felhívta a figyelmet ar­ra a hiányosságra, hogy nem ösztönöz tartós, szép küllemű, értékes házak építésére. Ugyanis — mint mondotta — a beépített anyagok minősége, a lakás komfortfokozata adó­növelő tényező. Nehezményez­te továbbá, hogy azok, akik 200 négyzetméternél nagyobb házat építettek most — az új szabályozás révén — elveszí­tik 25 évre szóló adókedvez­ményüket. Bölcscy György (Eudapest) a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság titká­ra javasolta, hogy az engedély nélkül épített ingatlanok nagy­ságuktól függetlenül legyenek adókötelesek. Nagy Endréné (Heves megye) véleménye sze­rint a nagyobb alapterületű, értékesebb családi házat .építő fiatalok óriási terheket vállal­nak,* később a ház- elkészül­te után magas adót, kell fi­zetniük. Tallóssy Frigyes (Bu­dapest) javasolta: hagyják meg a tervezet eredeti szöve­gét, azaz az államtól' vásárolt lakások tulajdonosai élvezze­nek 10 évig adómentességet. A képviselők észrevételeire -rálaszolva Békési László ki­emelte: nincs szükség utóla­gos társadalmi vitára, de a törvényerejű rendelet végre­hajtásakor fontos a lakosság széles körű tájékoztatása. Az új szabályozással 15—20 ezer családnak szánjottevően növe­kednek a terhei, 1 600 000 csa­lád viszont mentesül az adó­fizetés alól. Felhívta a figyel­met arra, hogy a tanácsok a helyi sajátosságokra tekintet­tel 90 százalékkal csökkenthe­tik. illetve 40 százalékkal fel­emelhetik az alapadót. Az ülésen a két testület el­fogadta a házadóról szóló tör­vényerejű rendelettervezetet. A magyarországi kapitalista fejlődés felfutásának üteme párját ritkította Európában az 1867-es kiegyezés után. Különösen a közlekedés, azon belül is a vasúthálózat ki­építése és a vasútfelszerelések gyártása emelkedett ki. Űj találmányok segítették az európai színvonal tartását, sőt egyben-másban meghaladását, mint például Kandó Kálmán indukációs villanymotorjai, melyeket a Ganz Gyár kez­dett el gyártani 1894—1096 között. Jelentős volt még egy másik találmány is a gör­dülőanyagok körében, a vas­úti kerekek kéregöntése. A vándorlás ellen A Gödöllői-dombság észak- nyugati falvainak lakói a fő­város északi üzemeit korsze­rű közlekedés hiányában, még alig érhették el a századfor­dulón. Voltak, akik a közeli községekből (Rákospalota, Főt stb.) gyalog jártak mun­kahelyükre naponta, vagy a Budapest—Vác vasútvonalat vették igénybe, melynek állo­másait ugyancsak gyalogosan közelítették meg. A másik oldalon 1867. május 17-én nyílt meg a forgalom számá­ra a Budapest—Hatvan—Sal­gótarján vasútvonal, amelyik Gödöllőn haladt keresztül. 188G-ban megépült a Buda­pest—Cinkota egyvágányú gőzvontatású vasút, amelyet 1900-ban meghosszabbítottak Kerepesig, községek sorát kapcsolva be így a modern közlekedésbe, paraszti lakos­ságukat pedig a munkássá válás lehetőségeibe. Ez a megoldás egyben jó gyógy­szernek bizonyult a kivándor­lás ellen; a föld nélküli és a honi iparban elhelyezkedni nem képes parasztok Észak- Pest megyében is havonta százával kértek kiyándorlási engedélyt Amerikába az I világháború előtti évtizedek­ben. Panamák és bonyodalmak A Rákospalota-Üjpest—Ve­resegyház—Vác és Veresegy­ház—Gödöllő villamosvasút megépítése nagyrészt szemé­lyi okokra vezethető vissza. Dr. Stetina Józsefnek, a MÁV elnökigazgatójának fe­lesége a szadai báró Vécsey családból származott. Steti- nának két Villája is volt Szadán némi birtokkal. A szóban forgó villamosvasutat a HÉV építtette, a Magyar Siemens—Schuckert Művek ki­vitelezésében 1909—1911 kö­zött, hogy ezzel a kedvébe járjon dr. Stetinának. ki­egyenlítve szolgálatait, ame­lyeket az korábban, a Tisza- kormány kereskedelmi állam­titkárjaként nyújtott. A vas­utat ISII. szeptember 2-án adták át és évekkel később a MÁV kezelésébe került. A vasút építésekor Csórná-' dot is bekapcsolni szándékoz­ták a vonalba, a veresegyhá­zi állomás így nem a mosta­ni helyén, hanem a Fővégen, a Kis-patak hídja táján lett volna, ha a csomádi gazdák földféltésükben nem zárkóz­nak cl földjeik kisajátításától. Ellenállásuk meglehetősen megbosszulta magát még unokáikon is, a csomádi állo­más mindmáig messze esik a községtől. Másrészt a vasút készülésé- sének idején Roheim Samu, a Magyar Kereskedelmi Rt. főrészvényese a vasútvona! mellett potom pénzért meg­vette a váci püspökség ve­rj-egyházi birtokát, az úgy­nevezett Urasági tag dűlőt (körülbelül 1000 Katasztrális hold) és azon nagymérvű par­cellázásba kezdett. Eképpen alakult ki a kezdetben Kőhidi kertek elnevezésű veresegyhá­zi külterületi lakott hely, majd Roheim nagyzási má­niájából az Erdővárös nevű, a mostani Erdőkertes önálló tanácsú község. A parcellázá­si hirdetményeken és agitá- cióban beígért vasúti meg­állója azonban nem volt az új településnek, itt csak 1918. március 26-án állt meg elő­ször a vonat. A veresegyházi vasútállo­mástól északra egy deltavá­gány is létesült, a Vácról ér­kező vonatok így közvetlenül haladhattak Gödöllőre a ki­rályi nyaraló fala mellett a Budapest—Gödöllő HÉV- és MÁV-állomásokhoz. A tria­noni békediktátum hazánkat sújtó rendelkezései érteimé­ben ezt a deltavágányt le kellett bontani, majd a II. világháború alatt ismét hely­reállították, hogy megint csak lebontásra ítéljék a világégés után. ' Az 1911. szeptember 2-án átadott villamosvasúton 1895- ös típusú magyar Siemens— Schuckert mozdonyok közle­kedtek. A korszerű, mondhat­ni elegáns villanyvonatok át­haladtak a petróleumlámpák­kal gyéren megvilágított állo­másokon. Ezeknek a falvak­nak a villamosítása csak az 1920—1930-a§ években követ­kezett be. De addigra már létrejött a fővárosba ingázó. kétlaki helyi munkásság és értelmiség a villamosvonal mellett fekvő települések tu­catjaiban, és elindult a buda­pesti munkások, kispolgárok kitelepülése a fővárosból a Gödöllői-dombság hangulatos tájára. A virágzó korszak vége Az ország első villamosvas- útja (melynek mintájára épí­tették fel a Sopron—Pozsony vonalat is) a II. világháború során pusztult el Ez a vasút a Budapest védelmére kiépí­tett Attila védőgyűrű legkül­ső és középső védőöve között haladt a Vác—Veresegyház szakaszon, majd megkerülve Csornád és Fót között a Som­lyó hegyet, amelynek gerin­cén a második (középső) vé­dőöv állásai húzódtak, belé­A Nemzetközi Öntözési és Lecsapolási Szövetség (ICID) magyar nemzeti bizottságá­nak rendezésében hétfőn a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpontban nemzet­közi öntözési konferencia kezdődött. Az ötnapos tudo­mányos találkozóra 18 or­szágból érkeztek kutatók, tervezők és gyakorlati szak­emberek, akik a mesterséges csapadékpótlás egyik ága, az elsősorban szőlőskertekben és gyümölcsösökben alkal­mazott mikroöntözés leg­újabb módszereit és fejlesztési eredményeit összegzik. A növényeket kis vízada­gokkal tápláló mikroöntözés szakértőinek budapesti talál­kozója az ICID első európai konferenciája. Színhelyéül azért választották a magyar pett a középső és legbelső öv közé, amely utóbbi Budapest külső kerületeinek peremén húzódott. A németek 1944. november utolsó napjaiban aláaknázták a vasútállomási vágányokat, kitérőket és raktárakat Ve­resegyházon és másutt is. De­cember 8-án. miután elment az utolsó villanyvonat Buda­pestre, ezeket felrobbantották. Ezen a napon szagatták fel a ■vasúti síneket a németek pö- döliő—Veresegyház közötti szakaszon külön erre a célra szerkesztett vasúti géppel. December 10-én ugyanígy semmisítették meg a Veres­egyház—Rákospalota-Újpest pályaszakaszt. Ezzel véget ért, sajnos napjainkig, az ország első villamosvasút jának 33 éves, virágzó korszaka. Hogy csak egy előnyét említsük most: a villamos vontatás sebességét és pontosságát a mai napig sem érte el á fel- szabadulás utáni gőzvontatás, végül a jelenlegi M—4-es dí­zelvontatás. A Veresegyház—Gödöllő szakaszon 1970. április 30-án futott utoljára vonat, népi nevén a Muki. Azóta a Vo­lánbuszok igyekeznek a két település között a közlekedést megoldani. De nem sok ember elégedett az ígéretesen beha­rangozott buszjáratokkal. Mi lesz ezután A Gödöllői-dombság termé­szeti szépségei ma is megka- póak. Egy szép napsütéses hétvégen talán százezer pi­henni vágyó ember is felke­resi a Gödöllő—Vác közötti tájat, a legújabb vonzerőt, a mogyoródi Forma—1-es pá­lyát még nem számítva. A rátóti botanikus kert, az őr- bottyáni és veresegyházi für­dőtavak és horgászóhelyek, a fóti Somlyó hegyi Fáy-prés- ház és a többi, nagyon kelle­mes időtöltésre csábítanak mindenkit. Ugyanakkor hét­köznapokon több tízezer mun­kás és értelmiségi, valamint diák ingázik a fővárosi, gödöl­lői. váci munkahely és iskola meg a lakhelye között. Valamikor ezt a gyönyörű tájat szelte át az ország első villamosvasútja mindenki örö­mére. Jelenlegi hiánya pedig mindenki bánata. A Nyugati­pályaudvar és Rákospalota- Üjpest, Vác—Vácrátót—Aszód szakaszon a villamosítást el­végezték. A Vácrátót—Veres­egyh áz—Rákospalota-Ű jpest. 32 kilométeres vonalszaka­szon egy tucat község közle­kedési lehetőségeit tenné is­mét jobbá, korszerűbbé a vil­lamosvasút feltámasztása. Ha az itteni villamosvasút megszületésének 75. évfor­dulójára ez nem is lehetett meg, az volna az igazi meg­emlékezés ha a villamos köz­lekedés helyreállításával mél­tóképpen ünnepelhetnénk az elkövetkező valamelyik nem túl távoli évfordulót. fővárost, hogy kifejezzék a nemzetközi szövetség elisme­rését a mikroöntözés egyik válfajában, a csepegtető ön­tözésben elért magyar ered­ményekért. Magyarország a csepegtető öntözés alkalmazá­sában és fejlesztésében az európai élmezőnyhöz tarto­zik, lényegében olyan színvo­nalon áll, mint Franciaor­szág vágy Olaszország. Vi­lágviszonylatban is egyedül­álló azonban, hogy a dán- szentmiklósi Micsurin Ter­melőszövetkezetben — mely­be ellátogatnak a konferen­cia résztvevői — egy tagban 1200 hektáron juttatják csa­padékpótláshoz a növénye­ket csepegtető öntözéssel. Az ötnapos találkozón csaknem 50 tudományos beszámolót és tanulmányt vitatnak meg a konferencia résztvevői. Vizsgáinak az új autók A Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet járműosztályán vizsgázik a román Öltéit és jugoszláv Yugo típusú személygép­kocsi. A nemzetközi és magyar szabvány szerint a magyar utakon sorozatvizsgálatoknak vetik alá (50 ezer km). A képen: Várhegyi László a„J£ERMI munkatársa minősíti az Oltcit sze­mélygépkocsit Horváth Lajos, a Pest Megyei Levéltár levéltárosa / A dánszeatmiklósi P&esirm Tsz példája öntözési konferencia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents