Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

1986. SZEPTEMBER 16., KEDD Rákszűrés az életért Nyolc éve nem volt halálos eset Napjainkban szinte min­dennapos beszédtémává vált a rák, a daganatos megbete­gedések különböző fajtái. Nemcsak azért, mert alig pár héttel ezelőtt hazánkban Bu­dapesten tartották a nemzet­közi rákkongresszust, s a fő­városban lépten-nyomon_Jde- gen nyelvet beszélő orvosok­kal találkozott az ember, ha­nem azért is, mert szinte nem múlik el nap anélkül, hogy a rák halálos következ­ményeiről ne hallanánk. Minden vállalatnál A betegség csak akkor vá­lik kézzelfoghatóvá, amikor közeli hozzátartozónkat sze­retteinket,/ vagy egyszerűen csak ismerősünket — akivel nemrégiben még beszélget­tünk, jókat nevettünk — ra­gadja el a gyilkos betegség az élők sorából. S nem győ­zünk csodálkozni az orvosok, a rákkutatók nagyszerű ered­ményein, a sajtóban közzétett rózsaszín számokon, mikor tudjuk, hogy ugyanebben a betegségben halt meg egy ba­rátunk ... Ilyen messze állna egymás­tól az orvostudomány és a mindennapos egészségügy? Sajnos a valóság ez, de van­nak kedvező tapasztalatok is. Köztudott, hogy a nőgyógyá­szati rákok nagy része gyó­gyítható, s erre legjobb pél­da városunk. Ám jó ered­ményt csak körültekintő munkával, megelőző rákszű­résekkel lehet elérni, amelyet 1977-től rendszeresen végez­nek Százhalombattán. Dr. Sík József nőgyógyász főorvos a szakrendelés mel­lett folyamatosan vizsgálja még a százhalombattai lányo­kat, asszonyokat. — Nemrégiben elhangzott az onkológiai kongresszuson, hogy ajánlatos kétévente minden nőnek — 20 év fe­lett — rákszűrésen részt ven­ni, Mi minden esztendőben behívjuk vizsgálatra a nő­ket, ámbátor az ideális az lenne, ha félévenként kerül­ne erre sor. Csakhogy erre nincs rneg a megfelelő kapa­citásunk. Még ha én meg is tudnám csinálni, a laborató­rium nem bírná elvégezni a rengeteg lelet analizálását. Folyamatosan megszerveztük — és ebben a munkában nagy segítségünkre volt a Vöröske­reszt — a város üzemeinek, intézményeinek a beosztását. Szeptembertől korácsonyig hetente kétszer kimegyünk a DKV-ba, ahol a Kőolajfino­mító minden nődolgozóját meg tudjuk vizsgálni, függet­lenül attól, hogy százhalom­battai lakos, vagy sem. Ja­nuártól más intézmények ke­rülnek sorra; a DHV, a Könyvterjesztő Vállalat, a Gelka, a tanács, s az oktatá­si intézmények. Természete­sen olyanok is jönnek hoz­zánk, akik nem az említett helyeken dolgoznak. — Milyen gyakorisággal: fedeznek fel daganatos meg­betegedést? — Az első évben, 1977-ben még az országos átlagnak megfelelő értékben szűrtünk ki rákos eseteket, vagyis kö­rülbelül 4—5 ezrelékben. Az­óta ez a f szám állandóan csökken, ma már csupán 1—2 ezrelék. A folyamatos vizs­gálatokkal azt is meg kéne állapítanunk, hogy a környe­zeti ártalmak befolyásolhat­ják a nőgyógyászati dagana­tos megbetegedések kialaku­lását. Azonban az említett értékek miatt erre egysze­rűen nincs bizonyítékunk. — A kiszűrt daganatos megbetegedések milyen mér­tékben gyógyíthatók? — Az első két esztendőben találtuk a legtöbb rákos megbetegedést, melynek nyilvánvaló az volt az oka, hogy korábban nem volt rendszeres vizsgálat. Akkori­ban még történt haláleset, de 1978 óta — pont a rendsze­res ellenőrzések miatt — Százhalombattán nem halt meg senki nőgyógyászati rák­ban. Hányán, de hányán sé­tálnak most az utcákon azok közül, akikben már kezdődő­iéiben volt ez a/gyilkos be­tegség! Sőt van olyan is, aki már szült azóta.. Fiatal lányok, asszonyok, 20—30 egynéhány évesek vannak kitéve ennek a veszélynek, s ha nem jönnek hozzánk fia­talon, végzetes is lehet. Felelőtlenség vagy sem? — Gyakran olvasunk ar­ról, hogy ma már nem hal­hatna meg egyetlen nő sem ilyen betegségben. Mégis sok­szor megesik ez. Ezek sze­rint ennek az oka a felelőt­lenség lenne? Ha valaki sa­ját magával szemben nem érez annyi felelősséget, hogy időről időre elmenjen az. or­voshoz. Gyermekeik sorsa is — Egy angol orvosprofesz- szor szerint a nőgyógyászati rákos megbetegedések 96 százaléka gyógyítható, ha időben felismerik. Eddigi ta­pasztalataink alapján me­rem állítani, hogy ez a szám még magasabb. Félreértés ne essék, mi nem a betegséget keressük, hanem az azt meg­előző állapotot akarjuk kide­ríteni. Am ahhoz az kell, hogy a nők idejöjjenek hoz­zánk. Ha a lakosságot nem tanítjuk meg erre, akkor én hiába vagyok itt és egyálta­lán hiába van az orvos! Pont a napokban vitatta meg a kormány hazánk egészség- ügyi helyzetét, ami elszomo­rító képet mutat. Ennek el­sősorban a felelőtlenség, az érdektelenség, az egészségügyi felvilágosító munka hiánya az oka. Dr. Sík József szavai né­mileg megnyugtatóan hatnak. Kicsit arra engednek követ­keztetni, hogy a százhalom­battai nők felelősséggel vi­seltetnek sorsuk iránt, ami nemcsak a saját életük, 'ha­nem családjuk jövője, gyer­mekeik sorsa is egyben. Kapcsolat a várossal Újraéledt az ifjú gárda Többszáz tizennégy * és ti­zennyolc év közötti fiatal él Százhalombattán, azonban kö­zépiskola hiányában ez a kor­osztály jobban kötődik azok­hoz a környező települések­hez, ahol a gimnázium, szak- középiskola, vagy éppen a szakmunkásképző padjait kop­tatják. A közéletből is hiányzanak a tizenévesek, s így a város­ban is viszonylag kevés az olyan intézmény, rendezvény, amely szórakozásukat hivatott szolgálni, vagy érdeklődé­sünknek leginkább megfelelő. Bár a Barátság Művelődési Központ és Könyvtár átadásá­val e gondok egy része meg­oldódott. A közélet terén azonban még jócskán akadtak hiányok. Egyik ilyen fehér folt volt az ifjú gárda, amelyik létezett már ugyan egyszer a város­ban, azonban pont az előbb említett okok miatt lassacs­kán megszűnt. Azok, akik ala­pították a helyi szervezetet, kiöregedtek a gárda soraiból, utánpótlás pedig nem volt, hiszen a fiatalok azon a tele­pülésen, többnyire Érden, vagy Budapesten léptek be a külön­böző ifjúsági szervezetekbe, ahol tanultak. A megmaradt pár ember — hiszen csupán egy rajra zsugorodott a gár­da létszáma — inkább meg­szűntnek nyilvánította a száz­halombattai gárdát. Az egykori tagok között volt Kovács László, aki ma a kom­Teli vmmk a polcok Százhalombattán a Gesztenyés-soron levő Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 274. számú ABC-áruháza nemcsak bőséges árukészletével, tisztasásával, hanem udvarias kiszolgálásával is kedvenc bevásárlóhelyc a környék lakóinak. Ezt bizonyítja a folyamatosan emelkedő árbevétel, amely ha­vonta eléri a 4,2 millió forintot munális és költségvetési üzem­ben dolgozik szakoktatóként. Naponta fiatalokkal tölti mun­kaidejét, ismeri őket gond­jaikkal, örömeikkel együtt. Ügy vélte — elsősorban a ke­ze alatt dolgozó, és tanuló diákok hozzáállása alapján —, hogy van egy olyan mag a vá­rosban, amellyel újjá lehetne éleszteni a csapatot. A döntést a megalakulás pil­lanatai követték. Az elmúlt hó­napban először gyűltek össze e célból a város fiataljai kö­zül huszonketten. Azóta szám­talan rendezvény lebonyolítá­sában vettek részt. Elsősor­ban a Dunai Kőolajipari Vál­lalat csónakházában jelesked­tek a szervezés nem mindig sima és egyenletes munkájá­ban. Augusztus 20-án a váro­si sportrendezvényen már az új testület keretein belül in­dultak. Mik a legközelebbi felada­taik? Nemsokára megrendezésre kerül a sportközpontban az út­törősportnap, melynek szintén ők a szervezői. S természete­sen mindenütt ott lesznek, ahol fiataloknak szóló rendezvény lebonyolításában segédkezni kell. Kirándulás A régebbi tanácsi dolgozók közül sokan emlegették jó ér­zéssel a közel hat esztendeje megejtett tatai kirándulást. Olyan nagyszerűen sikerült az a túra, hogy az újabbak közül is többen részesei szerettek volna lenni egy ilyen élmény­nek. Mivel amúgy is szerveznek kirándulásokat a tanácsi dol­gozók, az idei végcéljául is Tatát jelölték meg. At elmúlt héten szombaton indult két busz a Fő térről. Mivel a szak- szervezet és a KISZ fedezte a kiadások égy részét, a tagok­nak csak 50 forintot kellett befizetni, ami magában foglal­ta az ebédet, természetesen az utazás költségeit, sőt, még a múzeumi belépőt is. Először a Tatabánya fölött 303 méterre magasodó hatal­mas madarat, a Turult nézték meg a kirándulók, amit a millennium évében emeltek. Bizonyára akadnak olyanok, akik nem tudják, Fellner Jakab, a copf hazai leg­nagyobb mestere sokáig dol­gozott Tatán. Először pallér­ként, majd mint építész. Több épület őrzi keze munkáját. Ilyen a Fellner-kilátó, vagy a Kálvária-dombon épült kis kápolna. Természetesen mind­kettőt megnézték a százhalom­battai ak. Nem hagyták ki Schweiger Antal szobor- csoportját és a szabadtéri Geológiai Múzeumot sem, amely egy régi kőbányában készült a múlt század 60-as éveiben. Tata egyik legszebb neve­zetessége a vár, az Öreg-tó, amelyet szintén megnéztek a túrázók, majd délután szabad program keretében ki a ter­mészetvédelmi parkiba látoga­tott, mások az Országgyűlési tér haranglábában gyönyör­ködtek. Délután 5 órakor indultak haza Százhalombattára a jól sikerült kirándulás után a ta­nács dolgozói. AUDMBATTAI iiiqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Októberben elkészül Nyit az óvárosi posta Egy valamire való települé­sen illik postának lenni, ha még oly kicsinek tűnik is. Márpedig az óváros mégcsak nem is kicsi, s' még sincs az itt élőknek már tavasz óta postahivatala. Természetesen korábban volt, ám a legutóbbi — tava­szi — munkavédelmi vizsgá­lat során a munkavédelmi felügyelő megállapította, hogy egészségügyi szempont­ból használhatatlan az épü­let. A múlt században épült vályogház falai oly nedve­sek, dohosak voltak, s ráadá­sul olyan sötétek a helyisé­gek, hogy a felügyelő ki­mondta az ítéletet: be kell zárni a postát. így tavasszal megszűnt az intézmény, s azóta minden egyes levéllel be kell utaz­niuk az óvárosiaknak a köz­pontba. A képeslap bélyege ezután már nem két, hanem tíz forintot kóstált, a négy- forintos levélé pétiig tizen­kettőbe. Nem is beszélve az utánjárásról, az időveszte­ségről, a buszra várakozás­ról! Jogosan panaszkodtak te­hát az óvárosiak, s méltán érezték úgj',I hogy valamiképp megrövidítették őket. Bár il­lett volna gyorsan intézkedni a postának, erre eleddig nem került sor. Pontosabban az elmúlt hetekig. Ennek ered­ményeként október elsejére az orvosi rendelőben meg­nyitják az ideiglenes hiva­talt. Ideiglenes lesz, hiszen a postának jelenleg nincsenek meg az anyagi lehetőségei új hivatal felépítésére, a beru­házás költségeinek finanszí­rozására. Ezért a városi ta­nács rendelkezésükre bocsá­totta — bérleti szerződés ke­retében — a körzeti orvosi rendelő egy részét. Pár hétbe telik, amíg be­rendezik az új hivatalt, s a telefont is átvezetik a régi helyéről. Ám az intézkedés­sel a környéken élők egy ré­gi kérését is teljesítik, ugyan­is új nyilvános távbeszélő- fülkét helyeznek itt üzembe, A városnak ezen a részén ed­dig csupán egy (!) telefon- fülke volt. Az új fiók ugyanazokat a szolgáltatásokat végzi el, mint a régi. Naponta négy órán át tart nyitva, mivé! olyan kicsi a forgalma, hogy hosszabb nyitvatartási idő esetén nem lenne kihasznál­va . A bérleti szerződés értel­mében öt esztendőn keresz­tül üzemelt itt a hivatal. Ez idő alatt a postának meg kell oldania véglegesen az új épület gondját. Sportélet Arany- és ezüstjelvényes fiatalok Bár városunkban nem te­kint túlzottan régi múltra vissza a versenysport, mégis számos sportoló ért el kiemel­kedő eredményeket az elmúlt évben. Az összesítés nemrégi­ben készült el a Pest Megyei Sport- és Testnevelési Hiva­talban. Ezek alapján ismer­tetjük, hogy kik milyen sport­ágban jeleskedtek az 1985-ös esztendőben. A különböző egyesületek olimpiai és nem olimpiai egyéni sportágakban, vala­mint a csapatok által szer­zett minősítések alapján az alábbi pontszámokat gyűjtöt­ték össze: a megyei eredmé­nyek alapján 11. helyen vég­zett az Olaj Lövészklub 633 ponttal. A DKSK csapata 490 ponttal a 13., a Városi Sport­iskola 114 ponttal a 31., míg a Dunai Erőmű SE 96 ponttal a 45. volt a megyei rangsorban. Olimpiai egyéni sportágak­ban szerzett minősítések alapján 6. lett az Olaj Lö­vészklub 633.,’ a Városi Sport­iskola 144 ponttal a 15., míg a DESE 96 ponttal a 16. he­lyen végzett. Csapat sportágakban szer­zett minősítések alapján a DKSK második helyet szerez­te meg 350 pontos eredmé­nyével. Az olimpiai pontok szerinti mezőnyben a Százhalombattai Lövészklub 64 ponttal a 4., a DESE 2 ponttal a 15. helyen végzett. Nem olimpiai pont­számok alapján a DKSK 26 pontjával a 14. helyet vívta ki magának. Köztudott, hogy a város egyesületei nagy gondot for­dítanak az utánpótlás nevelé­sére, amit elsősorban az ifjú­sági viadalokon elért jelvé­nyekkel szerezhető eredmé­Kleddig rciitja az utcaképet? Hz árván maradt épület sorsa Régóta csúfoskodik az Ifjú­ság útján a virágbolt mellett az egykori könyvárusító pavi­lon. A Művelt Nép Könyv­terjesztő Vállalat felhagyott itt a könyvértékesítéssel, s az­óta ott árválkodik a magára hagyott építmény. Valljuk be, nagyon ronda! Előbb íc kell bontani Már esztendőkkel ezelőtt készültek tepek a terület ki­használására, de mind a mai napig nem történt semmi. Pe­dig — egy közel kétesztendos Pest Megyei Hírlapból kibá­nyászott hír alapján — már több mint egy éve itt tejivó­nak, trafiknak és virágbolt­nak kellene kiszolgálni a százhalombattaiakat. — Mikor lesz itt végre valami? — a kérdésre Ma­gifar Istvántól, a vároái ta­nács városgazdálkodási osz­tályának vezetőjétől vártuk a választ. — A tervék szerint e he­lyen könyves, dohány-, virág­boltnak és cukrászdának kel­lene lenni. Az építők már a tavasszal megkapták az enge­délyt a kivitelezés megkez­désére, de még mindig nem fogtak hozzá. — Ahhoz azonban, hogy itt bármit kezdeni lehessen, le keli bontani a régi könyves­boltot. Erre mikor kerül sor? — A megegyezés értelmé­ben ez az építtetők feladata. Népszerű tejivó Ha az építtetők feladata, kérdezzük meg őket.- Az Ifjú­ság út másik oldalán talál­ható cukrászda, tejivó nagy népszerűségnek örvend a száz- halombattaiak körében. Nem­csak a finom fagylaltok miatt, amelyért még ilyenkor is hosszú : sorok állnak, hanem elsősorban a nagyszerű süte­mények, torták csalogatják a vevőket. A vezetője, s egyben tulajdonosa Horváth Gábor. Ö építi szemben a tejivót. Tavaszi Kezdés — Ezt a helyiséget jelenleg béreljük, s e helyett szeret­nénk magunknak emelni a pavilont. Valóban, már tavasz- szal megkaptuk az engedélyt, de még nem kezdhettünk hozzá a bontáshoz, mivel nem zárták Is az elektromos rendszert. Erre még e hónap­ban sor kerül, s utána meg­kezdhetjük a régi építmény lebontását, s az új megvaló­sítását. A pavilon könnyű- szerkezetes elemekből készül, melyeket a soproni házgyár­ból kapunk — a szerződés ér­telmében október végén. Ha minden a terveknek megfele­lően alakul, a tél folyamán elkészül az üzlet. Tavasszal már ott szeretnénk nyitni. nyék igazolják. Külön rang­sort állítottak fel az egyesü­letek között aszerint is, hogy milyen eredményt értek el az utánpótlás nevelésében, •így a Százhalombattai Lö­vészklub 622 ponttal a 3., a DKSK 165 ponttal a 13., a Városi Sportiskola 144 pont­tal a 14., míg a DESE 90 ponttal a 22. helyet szerezte meg magának. Nézzük, kik voltak személy szerint azok, akik e pontok megszerzéséhez kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárul­tak: Legeredményesebbek az Olaj Lövészklub sportlövői voltak. Közülük harminchaton kapták meg az Aranyjelvé­nyes Ifjúsági Sportoló címet. A Versenyeken a legjobb tel­jesítményt a következők nyújtották: Bakó Károly, Szántó Csaba, Cseh Sándor. Másik legjobban működő sportág a városban a kajak­kenu. Innén is több arany-, ezüst- és bronzjelvényes ver­senyző került ki: aranyjelvé­nyes sportoló lett Szomor Edit és Kirschneider Zsolt, ezüstjelvényes Kiss Ildikó és Kvassay Andrea, bronzjelvé­nyes Budiás János, Soós Elek, Soós Ilona és Zoványi Ildikó. Mindannyian a DESE versenyzői. Szépen dolgoztak az elmúlt évben az atléták is. Közülük öten kaptak ezüstjelvényt:. Spánitz András, Heiter Otti­lia, Dricuno Zoltán, Kiss Gusztáv és Geréd Annamária. A DESE cselgáncsozói kö­zül Sefcsik Zoltán és Kvassai György lett bronzjelvényes sportoló. A Városi Sportiskola sport­akrobatái is arattak. Ezüst­jelvényes lett Aschberrenner Andrea, Brezina Szilvia, Gaz­dag Gyöngyi, Fekete Róza, Dezamits Anett és Hidas Eszter. Bronzjelvényes címet ért el Gügyéi Imre. Az oldalt írta: Fiedler Anna Mária Fotó: Ilancsovszki János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents