Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA jpati-z*..;. _________________ __________________ . XX X. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT A felvásárló álláspontja Hogy ne vágják ki a fákat | Augusztus 30-i és szeptember 1-jei lapszámunk- | ban kétrészes riportot közöltünk a kiskertekben meg- í termeit zöldség és gyümölcs felvásárlási és értékesítési § gondjairól. A cikkekben olyan csemői gazdák szólaltak ^ meg, akik nevüket adták az elhangzottakhoz. Hiszünk a ^ véleménycsere hasznában, ezért hallgattassák meg a ^ másik fél is! Következzen tehát a Dél*Pest Megyei ^ Áfész, a felvásárló álláspontja. A párbeszédet nem te- § kintjük lezártnak, várjuk a kistermelők hozzászólásait. Egy olyan mezőgazdasági környezettel rendelkező településen, mint Cegléd, nem közömbös a helyben megtermelt áru sorsa. E fontos kérdés ezért lényegesen nagyobb körültekintést, információ- gyűjtést érdemel annál, mint ahogy a cikk tette. Az általános elemzés mellett pedig a hatásos részletkérdések valósághű megjelenítése sem elhanyagolható kívánalom. Kiindulópontunk, hogy a termelő termeljen, a kereskedő kereskedjen. A karosszékből régen fel kellett kelni ahhoz, hogy az évi 800 vagon terménynek piacot lehessen találni, mivel a város környéke nem jelent felvevőpiacot ilyen tömegű árunak. Néhány konkrét adat a szóban forgó terményekről: Idén eddig 48 vagon szilvát és 22 vagon nyári almát vásároltunk fel 7,60 Ft/kg és 4,80 Ft/kg átlagáron, 1985-ben szilvából 26 vagonnal, nyári almából pedig 8 vagonnal vettünk át. Összehasonlításként érdemes egy adatot mérlegelni, a ceglédi piacon 1986-ban 0,8 vagon szilva és 3 vagon nyári alma jelent meg felhozatalként a piacstatisztika szerint. Az áru tömege tehát e cikkeknél is és a sokszor emlegetett téli almánál is azt diktálja, hogy zömében nagy felvevő szervekhez kell eljutnia, olyanokhoz, mint a Hunga- rofruct, a Konzervgyár, az Agroskála nagyvásár- telepi elosztója, mivel a bolti terítés csak 5 százalékát teszi ki az értékesítésnek. Természetesen e tevékenységre is érvényes, hogy a jó kondíciókkal megkötött kis üzletek is kell, hogy javítsák az eredményességet, tehát nem intézhető el egy kézlegyintéssel egy jászsági vagy dunántúli piaci információ. A piackutatás természetesen előtte kell, hogy járjon a felvásárlási időszaknak, napi nyelvre, módszerre kell lefordítani az irányított, szervezett felvásárlást. Az igen sokszínű, sok szektorú zöldség- és gyümölcspiacon mindenkinek újra kell tanulnia ezt, mivel a területi korlátok visszaszorultak, a közvetlen termelői—felhasználói kapcsolat általánossá vált. A felvásárlás pedig a nyereségorientált gazdálkodás része. Már nem puszta kötelességből kell végbemennie, hanem a jövedelmezőség jegyében. Ennek egyik fontos tényezője áronban hosszú távon a fent felsoroltak mellett a korrekt kereskedés, ezért meg kell cáfolnunk néhány „pohár melletti” legendarészletet. Az átvétel általános szüneteltetésére utaló feliratot nem alkalmaznak a telepek — főként Csemőben —, csupán ütemezni kell a továbbszállítás miatt az áru átvételét, ami időnként megkíván természetesen bizonyos türelmi időt. A kamionok üresen szoktak a telepre érkezni, s ott rakják meg őket — idén léalmával. A különböző külső piacokra járó közismert kistermelők árujuk zömét az áfész felvásárlótelepén értékesítik, néhány esetben a sikertelen piaci terítés után. A védőárakat természetesen nem az áfész, hanem az Országos Anyag- és Árhivatal adja meg esztendőnként. A szamócát az áfész a konzervgyár részére vásárolja fel, mivel az üzletek közvetlen felvásárlásból biztosítják kínár latukat. Emiatt a konzervgyár által meghatározott 20—23 Ft/kg árból kiindulva alakult ki az említett 18—21 Ft/kg felvásárlási ár. „Hogy ne vágják ki a fákat’’ — ennek érdekében mit lehet tenni? Kényszerpályára van-e terelve az almatermesztés? A kecskeméti „Hírős napokon” megjelent Cegléd környéki gyümölcsök bizonyították, hogy lehet termelni olyan kiváló minőségű árut, amely bármely piacon megállja a helyét, és a gazdák ismerik is ennek a titkát, a megfelelő technológiát. Azt azonban ők is tudják, hogy ami a cefrébe sem jó már, azt az áfész sem tudja átvenni és értékesíteni. A bonyolult — a lánckereskedelem hullámverései közt hányódó — zöldség-gyümölcspiac kálváriáját sokszor taglalták a sajtóorgánumok. Nem mondhatja el magáról egy kereskedelmi szerv sem, hogy a múltban megszokott módszerrel stabil hátteret nyújt a kemény munkával folyó termelői tevékenységnek. Kell a megfelelő időben adott irányító szó, a valóságos termeltetés, a jó irányba terelt ültetvénytelepítés. A megújulás. Ezt azonban nem legendák alapján, hanem a valóság korrekt, kritikus elemzésével lehet megoldani, amelyet kívülről is bármikor készséggel fogadunk. Nekünk is arra kell törekednünk, hogy itt se vágják ki a fákat. Sárik Jánosné, a Dél-Pest Megyei Áfész ügyvezető igazgatója Az elmúlt bajnoki évben, a megyei ifjúsági bajnokságban a Ceglédi VSE és a Dunakeszi futott versenyt az első helyért. A ceglédiek 41 pontot szereztek, s végül fölényesen, három ponttal előzték meg a dunakeszieket. A mostani bajnokságot — a sorsolás szeszélye folytán — rangadóval kezdték a bajnok vasutasok, a második helyezett látogatott Ceglédre. A CVSE nyert, s megszerezte mindkét bajnoki pontot a következő két összecsapáson is. Ceglédi VSE—Dunakeszi 4-2 (2-0) A hazaiak az utolsó tíz percre lazítottak, enélkül még nagyobb különbségű is 'ehetett volna a jó játékkal kivívott, nem várt fölényes győzelem. Góllövők: Szabó (3), Kor- pácsi. Jók: Báró, Nagy, Szabó, Szakter, Gyikó. Előhűtő - novemberre Novemberben állítják majd fel Pécsett a Mezőgép ceglédi gyárának dolgozói a Baromfifeldolgozó Vállalat részére azt az előhűtőt, amelynek vázszerkezete Cegléden készül. Az elektromos berendezéseket egy budapesti szövetkezet gyártja, de a generálkivitelező a ceglédi gyáregység (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Nem gyógyszerész lett Ha az új könyvtár elkészülne... Jakab Béláné, a városi könyvtár igazgatóhelyettese nemrég vehette át a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Nevét és munkásságát megörökítették a ceglédi művelődés aranykönyvében. — Amikor megkerestem önt, hogy mikor érne rá erre a beszélgetésre, akkor kicsit elképedt, és szelíden tiltakozva azt mondta: — Jaj, csak azt ne! A könyvtárról örömmel mesélek, de magamról... — Miért? — Mert semmi érdekeset nem tudnék mondani... És gátlásos vagyok. — Én is. (Felnevettünk.) — Akkor mi lesz ebből a beszélgetésből? — Remélem, hogy jó dolog, amit egyikünknek sem kell szégyellnie — feleltem. Itt vagyok. Amint látja, nincs nálam se papír, se toll. — Magnó se? — ugrat cinkosan mosolyogva. — Az se. Mivel nem a szavait szeretném lejegyezni, hanem a mögöttük levő embert megismerni. Kezdhetjük? Figyelem, csapó ...! Felvétel indul... Mindig erre a pályára készült? — Öh, egyáltalán nem. Érettségi után az albertirsai gyógyszertárba kerültem, ahol asz- szisztensként dolgoztam. Persze, ehhez el kellett végeznem egy tanfolyamot. Kedveltem a munkámat, de lassan eljutottam oda, amikor már többre vágytam, nagyobb feladatokra. A kollégáimmal remekül megértettük egymást. Igazán jól éreztem ott magam. Csak sajnos nem volt arra lehetőség, hogy továbbtanuljak, mert a gyógyszerészegyetemen nincs levelező tagozat. Közben szóltak, hogy a könyvtárban — amely egyetlen szoba volt a régi albertirsai művelődési házban — volna állás. — Örömmel mondtam igent. Mindig is vonzott az irodalom. Diákként elég gyakran szavalgattam, sőt még hegedültem is egy-egy iskolai rendezvényen. Otthon, a mai szemmel nézve szerény, talán 150 kötetes könyvtárunk lehetett. Szüleim szerettek olvasni, s ez meghatározó volt. erősen hatottak rém. Édesapám foglalkozott zenével is, és igen ügyesen. Több hangszeren játszott. Idősebb korában tanult meg például orgonáim. — Tőle örökölte az ambícióját? — Mindkettőjüktől. Édesanyám is nagyon tevékeny asszony volt. Nos, jelentkeztem Debrecenbe népműveléskönyvtár szakra, amit 1969- ben végeztem el. Közben nemcsak álmodozhattam az új könyvtárról, hanem annak előkészítő munkálatainál, és beindításakor is aktivizálhattam magam. Hogy mégsem maradtam ott, nagyon egyszerű az oka: férjhez mentem. Cegléden a gyermek- könyvtárban éppen megüresedett egy hely. Ez a váltás Ceglédi VSE—Dány 7-0 (1-0) A ceglédiek teljesítménye a második félidőre ugrásszerűen feljavult, mely fölényes győzelmet eredményezett. Góllövők: Szabó (3), Gyikó (2). Szakter (2). Jók: Nagy, Darázs, Kecskeméti, Szabó, Szakter, Gyikó. Ceglédi VSE—Göd 5-1 (2-0) Tartja jó formáját a CVSE, nem tudta megszorítani a Göd sem. Góllövők: Vigh K. (2), Szabó, Farkas, Dervaderics. Jók: Darázs. Nagy, Dervaderics, Szakter, Farkas. A három mérkőzésen a CVSE általában az alábbi összeállításban játszott: Báró — Édes, Nagy, Darázs, Kecskeméti — Korpácsi, Dervaderics, Szabó — Szakter, Farkas. Gyikó. Szóhoz jutott még Boda (kapus), Vágó, Vigh K., Vigh J, Fekete. Csűri. __________ szakma i szempontból is előnyös volt számomra. Átjöttem, s azóta itt dolgozom. — A könyv mit jeleni az ön számára? — Több dolgot. Munkaeszközt, kikapcsolódást, feltöltődési. — Hosszú évek óta mindig közöttük él, szinte bezárják. Van olyan, amikor unja a könyveket? — Elég gyakran. Mielőtt még félreértene. Akkor támad ez az érzésem, amikor egyik raktárból a másikba kell hordani őket. Most a gyermekkönyvtárba ... innen oda ... Sajnos nem a legjobbak a körülményeink, kevés a hely. A költözködésnél a könyv csupán tárgy, és nem azért vesszük kézbe, hogy gondolatokat közvetítsen, élményt adjon, érzelmeket hangoljon bennünk. Súlyos, és fárasztó cipelni, ezért ilyenkor szörnyen unom. Különben soha. — Ne haragudjon meg érte. Akinek valamilyen könyvre van szüksége, annak egyik könyvtár olyan, mint a másik. Tehát tudja a katalógusszámot, kedves, udvarias, és segít, ha kell. Szóval a munkájukat nem lehet teljesítménynyel mérni, ön szerint miért kapta a kitüntetést? — Azt hiszem, erre igazából a főnököm válaszolhatna. — De én öntől szeretném hallani. — A kívülálló talán csak azt látja, hogy bejön az olvasó, mi ott ülünk, kedvesek vagyunk, mosolygunk. Átvesz- szük, vagy éppen kiadjuk a könyveket, és semmi több. Holott azért igen komoly háttérmunkát is végzünk... (egy hölgy lép be, iratokat ad át aláírásra), mint ez. Rengeteg az egyéb teendő: szervezés, anyagok rendezése, hogyan fejlesszük a könyvállományt, a beérkező kötetek feldolgozása ... nem sorolom tovább. — Mit gondol, szerelik a kolléganői? Tv,d,pm. ezt meg tőlük kellene megkérdeznem. — Partnerüknek tekintenek. Van egy elképzelésem, amit szeretnék megvalósítani. Elmondom nekik, s ők is adnak ötleteket, a végén összeáll, kialakul a kép. Ha nem szeretnének, akkor ez nem így lenne. — A kudarcon hogy tud túllépni? — Elég nehezen. S ha valaki segíteni akar olyankor, annak mindig örülök. — Nem veszi tolakodásnak a segítséget? — Ha a közeledés őszinte, akkor nem. S azt már az elején meg lehet érezni, hogy ki nem akar beosanni, — És ha nem megy valami? Meghátrál? — Nem. Mérlegelem az esélyt, a lehetőségeimet. Ha belátom, hogy nincs értelme valaminek, másik útra lépek. — Könnyű önt megbántani? — Nagyon. A legkisebb aprósággal is. Túl érzékeny vagyok. Tudom, nem szabadna annak lennem. De mit tegyek, ilyen az alkatom. Viszont hamar felejtek, elég hozzá egy mosoly. — És ön könnyen bánt mcQ másokat? — Tudatosan soha nem teszem senkivel. Ha rájövök, hogy megbántottam valakit, igyekszem mindjárt kiengesztelni. — Kiegyensúlyozott embernek tűnik. — Valóban az vagyok. — Egyébként hogy él? — Véletlenül sem panasznak szánom. A férjem munkája és az enyém, kapcsolódik egymáshoz. Elég gyakran előfordul, hogy a hét vége nem a mienk, mert rendezvény van, s ott kell lennünk, így ritkábban jut idő a barátaink számára. — A könyvön kívül mi érdekli? W — A színház és a zene —• az igényesebb könnyűzene is. Csak kevés olyan szabad estünk van, amit erre szánhátunk. — Milyen céljai vannak még? — A legfontosabbat mondanám. Szeretném, ha az új könyvtár még az én időmben elkészülne, s akkor és ott, minél többet tehetnék. — Ne vegye udvariatlanságnak, hogy nem ezzel a kérdéssel kezdtem. Hogy érzi magát, mint új kitüntetett? — Köszönöm, jőí Fehér Ferenc Vitéz László Szeptember 23-án 15 órakor a Kossuth Művelődési Központ színháztermében Kemény Henrik mutatja be gyermekműsorát, Vitéz László címmel. Még használható karbantartási anyagokat háztartási hűtőgépeket bolti polcokat pultokat állványokat olajkályhákat olajoshordókat dekorációs anyagokat és még sok más egyéb anyagokat ©lesén kiárusítunk a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat központi raktárában. Cím: Cegléd, Baj'csy-Zs. út 27. Nyitva: október 21-étől 24-éig, 7 órától 14 óráig. A helyszínen azonnali ügyintézés. Várunk magánszemélyeket és közületeket. Cegléd és Kornyéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) U. L. Ifjúsági labdarúgás Jól rajtolt a bajnok
