Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-11 / 214. szám

19*8. SZEPTEMBER 11.. CSÜTÖRTÖK A megbízatás ötödén Meghonosodott a tanácselnök Befejezték a tanév kezdetére A tavalyi választások őta a „bemelegítés” és a szabadságokat le- vuámítva bő esztendő telt el. Változás történt a tanácsi apparátus ve- «etésében, a nyugdíjba vonult elnököt e tisztségben dr. Szinl István követte. Emlékszem rá, hogy még megválasztása napján interjút ké­szítettem vele. Két kérdés izgatott. Először is: miért vállalta el az eddig számítástechnikával és informatikával foglalkozó ember ezt a tisztséget, s mit vár tőle? Nos, egy esztendő a ciklus ötödé. Nagyon fontos szakasz. Mit felel most dr. Szini István ugyanazokra a kérdésekre? sekkel járó kényelmetlensége­ket. Nagyobb szerepet adunk az albizottságoknak. Kollektí­ván döntünk a legtöbb ügy­ben. Ahogyan szélesítjük a demokráciát, úgy tesszük egy­re hozzáférhetőbbé az infor­mációkat Információáramlás — Kisebb eltérésekkel meg­ismétlem a válaszokat. Ma is megtiszteltetésnek érzem, hogy tanácselnök lehetek. A számítástechnikában szerzett tudásomat kamatoztathatom, hiszen engem választottak a megyei számítástechnikai klub elnökének, szerepet vállaltam szűkebb hazánk számítástech­nikai koncepciójának a kidol­gozásában. Remélem, hogy a szentendrei tanács apparátusa az elsők között fog áttérni az ügyiratok számítógépes feldol­gozására. — Ami a válasz másságát illeti: szóval nehezebb tanács­elnöknek lenni, mint hittem. Kárpótol, hogy lehetőség az alkotásra, segítségnyújtásra, izgalmas, szép és érdekes. Különösen Szentendrén. — Az információáramlás Javítását még mindig fontos­nak tartja? — Talán jobban, mint ti­zenkét hónappal ezelőtt. Vé­gül is az egész számítógépes programunk ezt a célt szol­gálja. Ezért szaporítjuk tájé­koztatóink számát, javítjuk a minőségét. Tartjuk a városré­szt tanácskozásokat, fórumo­kat, Vállaljuk az átszervezé­Rangok, cégérek, védjegyek Hajdani hangulat Azokra az írásokra, ame­lyek a régi Szentendrével kapcsolatosak, mindig reagál­nak. Sőt, egyesek tollat ragad­nak, hogy elmondják vélemé­nyüket, élményeiket. A közel­múltban Pethö Németh Erika cikkét közöltük, most Novotny Tihamér írását tesszük közzé. ★ A hajdani Szentendre barátságos hangulattá«, többek között az a sók hívogató kisvendéglő, borozó és az áruk egészen sajátságos illat- keverekét árasztó kiskereskedés határozta meg, amelyeknek vala­miféle szerencsés újjászületését tapasztalhattuk az elmúlt 10—15 év folyamán. A szentendrei Ferenczy Múzeum helytörténeti anyagának talán leg­következetesebben gyűjthető ré­szét éppen azok az emléktárgyak képezik, amelyek karakteresen tükrözik a dualizmus korabeli és á két háború közötti kisvárosnak és környékének arculatát. Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Szentendre és az egész Dunaka­nyar tulajdonképpen akkor vált Igazán Üdülőövezetté, látogatott kirándulóhellyé, amikor a részeire hullott monarchia rangos turista- paradicsomai és híres pihenőhe­lyei „elfelejtődtek”, vagy egysze­rűen megfoghatatlan délibábként lebegtek az egyszerű ember sze­mei előtt. így Szentendre fontos állomásévá vált az úgynevezett Duna menti nyaralóhelyeknek. A 30-as években volt itt: strand­fürdő. több snortpálra. mozgókép- színház, Korona Szálloda, Városi Pince, Rab Ráby halászkert, Róna Géza vendéglője, Korzó vendéglő és nyári színtársulat — hogy csak a közismertebbeket említsük. A korabeli képhez a városka ■zatócsboltjainak és vendéglőinek reklámtáblái, cégérei éppúgy hoz­zá tartoztak, mint a legkülönfé­lébb védjegyekkel ellátott díszes papír-, fa- és fémcsomagolásű áruk sora, amelyekben a név, az esztétikum, a célszerűség é* a hasznosság megkapó módon ötvö­ződött. Bizonyára sokan emlékeznek még Kiss József kávé- és teakü­lönlegességek szaküzletére és Papp Márton vegyeskereskedőére Szentendrén vagy Ott Rudolf fű­szer-, vegyes- és dohányárubolt­jára Szigetmonostoron, ahol a nap mint nap átélhető közvetlen­ség, az áttekinthető látvány meg­nyugtató állandósága, a boltos személyisége, a név kivívott és védjegyként őrzött rangja, s nem utolsósorban a hely varázsa adták meg az apró, mindennapi kom­munikációs anyag- és Információ­cserék garanciáját. Ahol a vásár­lás során a csomagolás, a tála­lás személyre szabottsága, látvá­nya és esztétlkussága a többszöri felhasználhatóság szertartásszerű­ségével párosodhatott. S ahol a Vajda Lajos által tervezett véd­jegy megtalálható volt., mint pél­dául az „eredeti csomagolású Meinl ülterinésű tea” zománcozott reklámtáblája. Novotny Tihamér Siker, kudarc — Az eddigi tevékenykedé­séből mit tart sikeresnek, és milyen kudarcok érték? — Ügy érzem, hogy a ta­nácsnak és az apparátusnak jó a kapcsolatai. Sikeresnek tartom az osztályok átszerve­zését. Erősödött a műszaki, hatósági apparátus. Ez bizto­síték a városfejlesztés, építés szakszerűbbé, az ügyintézés gyorsabbá tételére. Elismerés­re méltónak minősítem azt, hogy a VII. ötéves terv elő­készítését igen széles körben vitattuk, hogy a településfej­lesztési hozzájárulás helyett a pályázati formával, a társu­latok támogatásával megtalál­tuk azt a módszert, amivel a lakosság a legszívesebben él a városfejlesztésben. A lakos­ság és a tanács ilyen össze­fogásától szép eredményeket várok. Azt, hogy a tehót há­rom városrészben szavazták meg, kudarcnak is, sikernek *s felfoghatohn. Egyértelműen negatívum, hogy nem sikerült rendbe ten­ni a Postás strandot, nem tet­szik, hogy erősödik a telepü­lés bazárjellege, miközben csökken a boltok számai. — Ha a tanácstag tanácsel­nök, többet tud tenni a kör. setéért? — Inkább kevesebbet. A hivatali munkája nagyon le­foglalja. A kijárás is idő* ’'esz el. — De augusztus utolsó napjaiban Szentendrére költö­zött a Szini család. Az em­berek mondják, hogy a Ha­lász utca 1. szám alatt álló ház felújítása szokatlan gyor­sasággal történik. A tanács­elnök kedvéért igyekeztek ennyire az építők? Eredeti állapotban — Ennek a háznak a fel­újítása több mint két eszten­deje tart, s csak júniusban döntött úgy a Pest Megyei Tanács elnöke, hogy az itt ki­alakuló lakást — szolgálati jelleggel — számunkra ki­utalja. A kivitelezőktől az* * * kértem, ha lehet, fejezzék be a munkát augusztus végére, mert szeretném, ha négy isko­lás gyermekem a tanévei Szentendrén kezdené. — A 92 négyzetméteres la­kásnak, illetve az épületnek a háború utáni évtizedben az állaga annyira leromlott, hogy a 80-as évek elején a város elhatározta a lebontását. Á munkát megkezdték, de az Országos Műemlék Felügyelő­ség közbeszólt és követelte, hogy az eredeti állapotot ál­lítsák helyre, mert a ház vá­rosképi szempontból kiemelt fontosságú. Így aztán 1984-ben döntés született a helyreállí­tásáról. A választások során többen fejezték ki óhajukat: Szent­endre tanácselnöke ne legyen ingázó. Szini István akkor azt mondotta: ha beilleszkedik és megfelel választott tisztségé­ben, a település lakója lesz. A tények szerint a tanácsel­nök otthonra lel Szentendrén. SZENTENDREI ^c/Cítian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Programot a fiataloknak! A kicsikről gondoskodnak v Dunabogdányban a községi tanács végrehajtó bi- ^ zottsága az óvodában végzett gyermekvédelmi munká- $ ról és a helyi művelődési ház kultúrpolitikai tevékeny- | gégéről, a szakkörök, klubok működéséről kért tájékoz- | tatót. Kiderült, hogy az óvodás­korúak közül évente 5—6 a veszélyeztetett apróság. Ezt az állapotot az óvoda állapítja meg, a gyámhatóság erről nem ad információt. Szeren­csére falun mindenki ismer mindenkit, így a szülők élet­módjából, viselkedéséből egy­értelműen megállapítható, ho­vá kell segítség. A három generáció együtt­lakása Dunabogdányban rit­ka, amelyik családban élnek a nagyszülők, ott komoly sze­repet játszanak a gyermekek nevelésében. Sőt, azok a nagypapák és nagymamák is sokat vannak az unokákkal, akik nem laknak együtt a fiatalokkal. A mai gazdasági helyzetben mindkét szülő dol­gozik, kevés idő marad a ki­csikkel való közös élményszer­zésre. A veszélyeztetett gyer­mekekkel külön foglalkoznak az óvónők, sőt a szülőkkel is többször beszélgetnek. A testület véleménye sze­rint Dunabogdányban a nega­tív befolyások alatt élő ki­csinyek száma nem számotte­vő, az óvoda megfelelően biz­tosítja az első szelekciót, s a szükséges pedagógiai eszközö­ket. •ér Ami a közművelődést illeti, a művelődési ház komoly StJWXL-TÖ 3 Válasz cikkünkre Tisztább a HÉV-áüomás A Budapesti Közlekedési Vállalat válaszolt a június 24-i lapszámunkban megjelent írásra, amelyben azt kifogá­soltuk, hogy minősíthetetlenül piszkos a HÉV állomásának ■ I , i a I « r Visegrádon az Idén is Varrekünstrukciö folytatták Mátyás király S Ul I cnuil^ll unuiu. várának állagmegóvását. Az épület a Dunakanyar legkedveltebb kirándulóhelyeinek egyike lett. Üjabban — mint ismeretes — nagyszabású törté­nelmi Játékok színpadául szolgált, illetve szolgák környéke. A levélben tudat­ják, hogy egy szocialista bri­gád elvállalta a takarítást, társadalmi munkát szerveztek, szeméttárolókat helyeznek el. ígérik, hogy a jövőben folya­matosan gondoskodnak az ál­lomás területének tisztántar­tásáról. Az tény, hogy a cikk meg­jelenése óta valóban sokkal gondozottabb a HÉV végállo­másának BKV-hoz tartozó ré­sze. Még hétfő reggelenként is elviselhető látvány fogadja a munkába indulókat. A választ köszönjük. r ^ vau » uanuui, a vuu IV y 5e- ^ rintos költséget figyelembe vé- ^ ik- i ve a 70 százalék elég teklnté-i anyagi gondokkal küzd. A be- ^ vételek csak a kiadások 20— j! 25 százalékát fedezik. A ta- | nács újabb összegekkel nem tudja támogatni. Szerények a i fiatalok szórakozási lehetősé- ^ gei. Kevesen vannak a szak- ^ körökben is. ; A művelődési ház igazga- ^ tója úgy próbál bevételhez ^ jutni, hogy a termeket bérbe | adja különböző rendezvények- S hez. Felvedődött az is, hogy ^ a művelődési ház kertjében § alakítsanak-e ki játszóteret, ^ mivel Dunabogdónyban nincs ^ olyan közpark, ahol a gyere- ^ kék szórakozhatnának. A tes- tület az indítványt elvetette. S A jövőben a kultúrház ve- $ zetőjének olyan programokat ^ kell szerveznie, amelyek a 14—20 év közötti fiatalokat is vonzzák. Pont a végén Bejárat magánterületen Egy év után ismét panasz­kodtak a budakalászi Ady Endre és Ságvári utcai lakói Kajtár Sándorra, hogy neve­zett elzárja az utóbbi utca be­járatát, így oda járművel be­menni nem lehet. A tanács — így a levélírók — mintha fél­ne Kajtár Sándortól, nem m- tézkedik,.-pedis ígéreteket már tett a rend helyreállítására. Aláírás: az Ady és a Ságvári utoa lakói, nevek nélkül. Természetesen megnéztük a helyet, beszéltünk Kajtár Sándorral. A hivatalos papí­rok szerint valóban a telké­hez tartozik az a terület, amelynek a lezárása után nem lehet bemenni a Ságvári utcá­ba. A járdán lehet közleked­ni, s az utcába is be lehet jutni a vasút felől. Milyen okmányok bizonyít­ják, hogy a Ságvári utca be­járata a Kajtár Sándoré? Először is a Fest Megyei Bíróság 21167/1969 11. számú ítélete, majd Bagó László szakértő véleménye, amelyek leszögezik, hogy a térképi 'és helyszíni állapot között eltérés van. A szomszédos telkek, a 2268-as (ez a Kajtár Sándoré) helyrajzi számú földrészlet Csobánkai kereskedők Javítják az ellátást Csobánkán a tanácstagi be­számolókon visszatérő refrén a boltok nyitva tartása. A Szentendre és Vidéke Áfész nem tudja biztosítani az el­adói létszámot. Az ellátással kapcsolatban azonban Szivek Gáspárné tanácselnök most jó híreket mondott. A falu központjában már három magánkézben lévő bolt nyílt. A lakosság igen elégedett az általuk nyújtott szolgái tatással. A tej-kenyérbolt tulajdono­sa Melcer Istvánná. Nemcsak a pékárui, hanem a felvágott­jai is állandóan frissek. Hét­végén sem zárja be az üzle­tet. Ami az állami boltban gyakran megvalósíthatatlan, itt megszokott: ha fogy az áru, azonnal mennek újab­bért. Nagyon jó a lakosság véle­ménye Metzger Jánosné pa- pír-vegyiáru-ajándék és Pei­ler Györgyné zöldségboltjáról is. Az előbbi különösen a tan­évkezdetkor nyújtott fontos szolgáltatásokat, az utóbbi egész évben, mert a faluból szinte mindenki eljár dolgoz­ni, zöldségféléket nem termel­nek. terhére szélesedtek. A Kajtár Sándor telkéből hiányzó 27 négyszögöl a Ságvári utca be­járata. De ebből következlk-e, hogy Kajtár Sándor kijjebb teheti a kerítését? Nem, mert ami­kor jí ingatlant jnjígvgsárol- ta, pontosan ebben a riágyság- bah volt, sőt, ő maga épített betonkerítéat a „szűkebb” mezsgyére, meghagyva a Ság­vári utca bejáratát. Ez a rész legalább ötven éve közterület Mi ilyenkor a teendő? Hi­szen egyrészt adva van az érvényes tulajdonjog, másrészt az immár-fél évszázada utca­ként használt terület. Kajtár Sándor a telket ab­ban az állapotban vette meg, ahogyan most látható. Vagyis a Ságvári utca bejárata már az előző tulajdonosok idején is létezett. A tévedés jóval ké­sőbb derült ki, a szomszéddal folytatott per kapcsán. Az 1963-tól datálódott térképek már az „utcás” változatot mutatják. Az adás-vételkor a vevőnek, Kajtár Sándornak meg kellett volna győződnie arról, hogy a térképi és valós telekhatárok megegyeznek-e? A budakalászi tanács most lépéseket fog tenni a kisajá­títás ügyében. Az útkialakítás érinti majd a Ságvári út 4. és 10. szám között lakókat. Kajtár Sándor telkének meg­kerülésére nem lesz mód, mert nincs pénz az új bejárat ki­alakítására. Karsai Miklós tanácselnöktől ígéretet kap­tunk arra, hogy rövidesen pontot tesznek az Ady és Ság vári utca lakói közötti per­patvarra. Hírek a város életéből Rövidesen. Szeptember 15-én a pártház régi épületében megkezdi működését a Vuji- csics Tihamér Zeneiskola. Elkészültek. A társulásos kivitelezésben készülő gázve­zetékek munkálatai befejeződ­tek. A nyomás alá helyezésük­re szeptember 25-én kerül sor. Ezen a napon a gázszolgálta­tás az egész városban szüne­tel. Csatorna. A Rózsa utcában megkezdődött a csatorna épí­tése. A befejezési határidő 1987. január 1. Korszerűsítés. A Vasúti vil­lasoron folyamatban van az út szélesítése, a parkoló kor­szerűsítése. A befejezés ha­tárideje szeptember 30. A negyedik. Elkészült és forgalomba került a Kovács Margit munkásságát bemuta­tó minikönyv negyedik, válto­zatlan kiadása. Tízezer pél­dányban adták ki. Az ára 95 forint. Látogatók. Júliusban és augusztusban a szentendrei múzeumoknak csaknem 150 ezer látogatójuk volt. Szeptember végéig. A Mű­vésztelepi Galériában szep­tember végéig látható Schu­bert Ernő festőművész kiállí­tása: Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Hancsovszki János I Villanófény ^ Akt az Építésügyi Minőség- S ellenőrző Intézetbe, a _ Duna* S menti Kegionalis Vízmű Val- ^ falat szennyvíztisztítójához, S vagy a PVCSV helyi kirendcit- n segere igyekezett, tapasztal- S halta, hogy az Lpítesiuaoma- ^ nyi Intézet mellett elvezető út a hatalmas gödrök miatt jar- S hatatlan. A PVCSV dolgozol e S sorok írójának is panaszkod- S tak, hogy az úton tönkremen- § nek puttonyos kocsijaik futó- ^ müvei. ^ Néhány nappal ezelőtt befe- ^ jezték az utourkolat javítását. A mintegy 900 ezer forintos S költség kétharmadat a városi \ tanacs, a többit az £MI és a S DMHVV állta. § Az olvasónak feltűnhet, hogy ^ az adakozók sorában nem sze- * repel a PVCSV, bar a íelmeré- ^ sok egyértelműen bizonyították. nogy a legnagyobb forgalmat N a puttonyos kocsik bonyolítják S le. .Logikus lenne, hogy a költ- § ségeket is ugyanilyen arány­ig ban viselje a vállalat. Többször is tárgyaltak a városi tanacs jí es a PVCSV képviselői, meg- $ egyezés azonban nem született. X Az utóbbiak soknak tartották a S 70 százalékos hozzájárulást. * § Nem vitatom, a 900 ezer fo- ^ rintos költséget figyelembe vé- ve a 70 százalék elég tekinté- s iyes a summa, de azt hittem, S hogy akkor azt mondják: fi- s zetunk, mondjuk 40 százalékot. ^ Azonban a tárgyalások vég- § eredménye nem ilyen hepi- ^ endes. A PVCSV egy vasat sem adott. Pedig ha segített S volna az építőknek, most nem S 3 méter széles lenne az aszfalt« s csík. § A történethez hozzá tartozik, ^ hogy az útjavítás utáni napok- ^ ban a PVCSV telepén jártam. § Meggyőződésem volt, hogy S oroszlánrészük volt a beruhá- v zásban. Még csodálkoztam is, x hogy örömteli szavaimra azt ^ mondják: éppen ideje volt § megcsináltatni. De lehetne szé- ^ lesebb is, mert alig férnek ei rajta. Mindkét kijelentés igaz. X De ezt e helyütt illene megje- $ gyezni. s

Next

/
Thumbnails
Contents