Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-09 / 187. szám
1986. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT A Pest Megyei Tanács ülése Tegnapi ülésén a Pest Megyei Tanács — amint az a lapunk első oldalán levő összefoglalóban olvasható — beszámolót vitatott meg a megyében élő cigánylakosság helyzetéről, élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, társadalmi beilleszkedése elősegítésének további teendőiről. A közvélekedésben élő sokféle nézet, ítélet egyaránt tükröződött abban az írásos anyagban, amelyet a testület tagjai előzetesen kézhez kaptak, valamint a felszólalásokban is. Az alábbiakban a napirend e pontjának részletes ismertetését adjuk és ugyanakkor beszámolunk a második napirendi pontról is, a megyei tanács művelődési bizottságának jelentéséről. * Cigánylakosság Értő segítséget nyújtva, közreműködést követelve Javarészben a betelepülés- : böll, valamint az átlagot meg- . haladó születések számából következően, a megye cigány- • lakossága tavaly az esztendő : végién megközelítette a 26 i ezer főt. Nem csökkent a . sokgyermekes családok csoportja, s ami súlyos gondok forrása: a gyermekszám a ' többszörösen hátrányos hely- : zetű családoknál magas, holott itt sem megfelelő ellátásuk, sem elfogadható neveié- 1 sük nem bizonyul elérhető- ; nek. Jól érzékeltette az írásos ‘ anyagon túl a szóbeli kiegé- szítás, valamint a felszólaló- ' sokban foglalt sokféle vélemény is, hogy nemcsak a területi megoszlása egyenetlen a cigánylakosságnak a megyében, hanem ilyennek ítél- ' hetők élet- és munkakörül- : ményeik, foglalkoztatási jel- . lemzőík is, amint lakáshelyzetük- -szintén. Érthető és Am> dokoit tehát, ha ott, ahol számarányuk magas — mint például Érden, Gödöllőn, Mo- noran, a budaörsi, a dabasi, a nagykátai, a váci körzetben —, a figyelem, a segítség mértéke is ehhez igazodik. Amit sokféle tény igazol: a megyei tanács és szervei, intézményei folyamatosan nyomon követik a cigánylakosság helyzetének alakulását, a megyei cigányügyi koordinációs bizottság tervszerűen tevékenykedik, intézkedési tervek segítik a célszerű haladást. A törekvéseket egyetlen ténnyel illusztrálva: az országban elsőként a megyében állítottak munkába — az érintett körzetközpontokban, valamint Örkény és Aszód nagyközségekben — főállású családgondozókat, akik mindennapos feladataikon túl ellátják a cigánycsaládok képviseletét is a hivatalos ügyek Intézésekor. Örömmel fogadott megállapítás volt a megyei tanács ülésén, hogy a legutóbbi egy « évtizedet figyelembe véve, < a megyében nőtt az állandó < munkát vállaló, becsületesen l dolgozó cigányemberek szá- 1 ma. Űj vonás viszont az el- * helyezkedés megnehezülése, i hiszen a munkaadók elsősor- í ban szakképzett munkaválla- j lókat keresnek, ugyanakkor a : cigánylakosság körében az : állásba® levők ötvenhat szá- < zaléka segéd-, huszonkilenc < százaléka pedig betanított 1 munkás. A képzettség ilyen ; foka természetesen tükröződik a keresetekben is. A ja- . vitás, jobbítás lehetősége itt | — hangzott el a felszólalásokban, többféle összefüggésben is — alapvetően a szakképzés fokozása, de úgy, hogy a gyermek már óvodás korától szoros kapcsolatban legyen az dktatás intézmény- rendszerével. Helyi és társadalmi erőfeszítések sűrűsödnek abban a tényben, hogy míg 1980- ban a megyében hetvenhét ! cigánytelepet tartottak nyilván, 1985-re ez a szám 36-ra csökkent Sokféle formája van ma már a lakásgondok : enyhítésének, de látni kell: a teljesen hitelképtelen és többszörösen hátrányos helyzetű cigánycsaládok esetében olykor szinte megoldhatatlan feladat az elfogadható lakáskörülmények kialakítása. Az érintett etnikum! réteg bizonyos csoportjaira vet kedvezőtlen fényt — és nem fedte álszemérmes csend ezt sem a testületi tanácskozáson —, hogy a korábban kiutalt állami bérlakások, valamint a hitel segítségével vásárolt családi házak egy része a minimális gondozásban sem részesül az ott lakóktól, állaguk ezért romlik, környezeti, higiéniai állapotuk joggal kifogásolható. További erőfeszítéseket követel annak az elhatározásnak a megvalósítása, amely szerint a hetedik ötéves terv végére a még meglévő cigánytelepek számát feliére csökkentik. Döntő szempont minden tekintetben, mind a családok helyzetének javításában, ‘mind a jövendő megalapozásában, a gyermekek nevelése és oktatása. A megyében, élő. cigányság harminchat százaléka tizennégy evén aluli gyermekekből tevődik össze, azaz körükben kell és lehetséges megalapozni a más életmód, életszemlélet iránti igényt. Ami nem megy köny- nyen — mondotta az egyik felszólaló —, hiszen gyakran a szülők azok, akik akadályozzák a gyermek beilleszkedését a közösségbe, mivel a sokféle segítség, az anyagi terhek átvállalása ellenére is, már az óvodába sem járatják rendszeresen. Ugyancsak a családok egy részének életvitelével függ össze, hogy bár javult az iskolaköteles korban levők részvétele az általános fokú oktatásban, de még mindig magas azoknak az ifjaknak az aránya, akik nem végzik el a nyolc osztályt, s viszonylag nagy a száma a kisegítő iskolába járó gyermekeknek. Elengedhetetlen tehát a szülő és az iskola kapcsolatának erősítése. A társadalmi segítség sokféle formája sem elég — a korrekciós osztály, a tanulószoba, a napközi otthonos ellátás, a rendszeres nevelési segély stb. —, ha a szülőkből hiányzik az igény gyermekük jövendő jobb sorsának formálására, s ha híján vannak a felelősségérzetnek. Azt, hogy ez menynyire élő, égető gond, nemcsak a megyei tanács ülésén elhangzott példák bizonyították, de igazolja a cigánygyermekek még mindig alacsony száma a középfokú oktatásban. Sokféle ága-boga van azoknak a teendőknek, amelyeknek egyetlen célja a meglevő gondok enyhítése és fokozatos felszámolása, amibe a lakáshelyzet javítása éppúgy beletartozik, mint a művelődés forrásainak gazdagítása. Fontos eredmények fűződnek a cigányklubokhoz, a gyermekek számára rendezett nyári olvasótáborokhoz, amint az egészségnevelésben is érzékelhető a haladás. Mindezekkel együtt, s ezek ellenére sem ítélhető — állapította meg a testületi ülés — megnyugtatónak a helyzet. A családok egy része a minimális érdeklődést sem mutatja az oktatás, a képzés, a művelődés, az életmódot javító ismeretek iránt. A hibás életvitelből következően meglehetősen magas a betegek, a rokkantak aránya § megye cigányűakosságán belül, a felelőtlenség olykor fertőzésekhez vezet. Kitért a megyei tanács ülése a cigánylakosság állampolgári magatartásának és társadalmi megítélésének helyzetére is. Nyomatékosan hangsúlyozva, sokféle tényező hatása összegeződik az előbb említettekben, az előítéleteknek, melyek jelentős gátjai a cigányság további felemelkedésének, nincsen helye sem a hivatalos sem a lakossági körben. Ugyanakkor a cigányság egy része sem érzi saját erőfeszítéséinek szükségességét a társadalmi felemelkedésben, nem látja a társadalmi segítség lehetőségeinek határait. Az így gondolkodó családoknál — és arányuknál sokkal nagyobb magatartásuk visszhangja — növekedett a szabálysértések és a bűnelkövetések száma, elterjedt a türelmetlenség, a követellőzés, a tanács ügyin? tézőjinek sértegetése. Ezekkel a jjéléffá.Sgé’kkeí nem szabad megbékélni! Segítésnek, megértésnek és következetes szigorúságnak kell ötvöződnie mindem kisebb és nagyobb feladatban ezen a területen — fogalmazódott meg a Pest: Megyei Tanács ülésén. Ennek alapján formálódtak ki azok: a főbb irányok, melyeket a testület — a korábbi dokumentumokra, intézkedési tervekre alapozva, azokkal összhangban — tegnapi eszmecseréje körvonalazott. Változatlanul nagy figyelmet kell fordítani az állandó munka- lehetőségek megteremtésére, amihez a helyi tanácsok kérjék nemcsak a társadalmi szervek, hanem a területükön gazdálkodó egységek segítését, megértő támogatását is. Előbbihez hasonlóan, további erőfeszítésekre van szükség a lakásgondok enyhítésében, a cigánytelepek felszámolásában, a gyermekek nevelésének, oktatásának intézményi keretek között történő és a családban lezajló folyamatának közelítésére, összekapcsolására. Minden tekintetben erősítem kell a család szerepének hangsúlyozását, az egyéni felelősség jelentőségét, s ide tartozóan azt is, hogy a társadalom nem tűri a törvényszegést, a bűnözést. A testületi ülés, az előterjesztetteket a hozzászólásokkal kiegészítve, jóváhagyta, s határozatban rögzítette a további teendőket. lüiveEgcfési bizottság A demokrácia jó fóruma az érdekek egyeztetése Amint a lapunk első oldalán levő összefoglalóban utaltunk rá, a megyei tanács időről időre beszámoltatja munkabizottságait tevékenységükről, munkamódszerük, -stílusuk fejlesztéséről. Ennek jegyében került sor a pénteki ülésen a művelődési bizottság beszámolójának beterjesztésére és megtárgyalására. Az 1980-ban felállított — és 1985-ben újjászervezett — testületben összesen tizenheten vesznek részt a munkában, közülük tízen a tanácsnak is tagjai. A bizottság feladatai sokrétűek, hiszen beletartozik a közoktatás, köz- művelődés éppúgy, mint a művészeti élet, a sport, a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetének figyelemmel kísérése, az ifjúságpolitika megvalósításának elemzése, a nemzetiségek mindennapjainak nyomon követése. A megyei tanács értékelése szerint a bizottság munkaterv alapján, tervszerűen dolgozott, munkaprogramja valóban a megye legfontosabb gondjait, teendőit ölelte fel ezen a szakterületen. Az üléseken az élénk vita, a nyílt légkör volt a jellemző, ami akkoir is igaz, ha — a várakozásokkal ellentétben — a tagok megjelenési aránya váltakozó. Lényegesen fejlődött — hangzott el az ülésen a Vélemény — a művelődési bizottság előkészítő, javaslattevő, véleményező szerepe, ami összhangban van a testületi munka demokratizmusának elmélyülésével. így például a bizottság kivétel nélkül megtárgyalt minden olyan anyagot, amely — a szakterületekről — a későbbiekben a megyei tanács elé került. Az érdemi, nem formális véleményezés olykor azzal is járt, hogy a beszámolót a bizottság további munkára adta vissza, majd ismételt megtárgyalás után engedte csak a megyei tanács ülése elé. Némi betekintést ad a tanácsi munkabizottságok szerepkörébe, hasznosságába — ami, nem véletlenül hangzott el az ülésen, a választópolgár előtt eléggé felületesen ismert — a következő, már- . már találomra megjelölt példatár. A bizottság javasolta, kezdeményezte például a könyvtárak fejlesztésének elsőbbségét a köziművelődési hálózat gyarapításán belül. A bizottsághoz fűződik a pedagógusok megyei bérkorrekciójának, a megyei neveié' si-oktatási háttérintézmények 5 integrációjának kezdeménye zése, a papköziottihoniPS, ^Hátas kitef jészíéséfiek" jáVasla ta. Ez a testület tett értékes javaslatokat a múzeumok belső munkájának ósszerűsí tésére, a múzeumok és a levéltár műtárgy- és iratvédelmének fejlesztésére. Határozott álláspontot alakított ki a hetedik ötéves terv fej ,lesztési céljait illetően, sokféle módon szorgalmazta a tömegsport lehetőségeinek fejlesztését, a forgalmazás új formáinak keresését a film és a közönség kapcsolatában. ízelítő csupán az előbbi, hevenyészett felsorolás, de érzékelteti, mennyi mindenben lehet ott a kollektív bölcsesség gyümölcse. S ennek egyik — de nem kizárólagos — igazolása, hogy a bizottság javaslatainak tetemes ré szét a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozattá formálta, azok megvalósultak, vagy végrehajtásuk folyamatos a mindennapi gyakorlatban. Elválaszthatatlan a javas- lattevő, véleményező, előkészítő szereptől egy másik, a törvény által szintén megszabott szerep, s ez az ellenőrzés. Ami nem csupán külső jegy, hanem jelzés a tartalomra vonatkozóan is, az az ellenőrzések formája. Többségében ugyanis a bizottság ún. kihelyezett ülésen, azaz az adott helyen számoltatta be az érintetteket a vizsgált kérdésekről. Éppen az ilyen, kihelyezett ülések sikere indokolja a következő lépést, a haladást ott, ahol ma még gyengébb a munka, s ez a bizottsági tagok előzetes tájékozódása, anyaggyűjtése egy-egy témával kapcsolatban. Erre — mutatott rá a gazda, azaz a megyei tanács a jövőben keresni kell a lehetőségeket, olyan módon is, hogy a bizottsági tag megbízás alapján tegye ezt, hiszen ez újabb forrása az érdemi részvételnek és a társadalmi ellenőrzésnek. Lehetőségek és kötelességek sokasodnak azon a csomóponton, amelyen a bizottság összehangoló, koordinációs feladatokat megvalósító szerepköre helyezkedik el. A sokfelé ágazó feladatok — mint például az üzemi művelődési bizottságok munkaA HÉT HÍRE GONDOL ATBDLT ® Pécsett megnyílt a Népek barátsága nyári egyetem. @ A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a fokozottan veszélyes és ártalmas munkahelyeken foglalkoztatottak helyzetét tekintette át. @ A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet napraforgótermesztési és -nemesítési konferenciát rendezett. @ A hét híre az is, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem volt a helyszíne annak a nemzetközi tudományos tanácskozásnak, amely összegezte a magyarok szerepét a világ természettudományos és műszaki haladásában. Könyvet egy 28 éves?! Még mit nem! Amikor a folyóirata publikációkért is csendes-veszedelmes kiszorítósdi folyik, nem okvetlenül az értékek teremtői, hanem a presztízsek birtokosai között... Tizennyolcezer felett van a megyében a termelőágazatokban . foglalkoztatott műszakiak száma, de keserves tapasztalatokból tudjuk, ez a foglalkoztatás gyakran csekély érintkezést mutat a tényleges műszaki munkával. Hol vannak az olyan tudós és üzem közötti kapcsolatok, mint Sva- chulay Sándoré volt a század elején az aszódi repülőgép- gyárral, s hol az olyan kutatók, mint az említett, aki ha kellett, maga mutatta meg, amit megtervezett, az elkészíthető?! Vitathatatlanul igaz a képes beszéd, gondolatbolt a tudomány, a társadalom válogathat az árukból; meghökkentő, milyen kevés olykor a vevő, s bizony, nem ritka a közömbös eladó, aki fütyül rá, kell-e bárkinek is az áru. Elkerülhetetlen sors lenne (el)ismertség és mellőzöttség szeszélyes váltakozása ? Szil- vay Kornél 1928-ban találta fel a tűzoltásnál fellépő súlyos vízkárok elkerülését lehetővé tevő szárazoltógépet. A világon ez az, első szárazoltó eljárás a1 kárt’ helyéír Relétkező tüzek elfojtására. Máig világszerte ezt használják, feltételezhetően anélkül, hogy tudnák, élt, alkotott egy tűzoltó- tiszt, magyar volt, Szilvay Kornélnak hívtak. S talán nem is az alkotó és az alkotás (el)ismertségének Szembetűnő elkülönülése a baj, hanem a lehetőség elvesztegetése a példaképek megismertetésére, a szellem alkotásai hasznának megmutatására. Mert ugyan mélységesen igaz, amit Kölcsey Ferenc így fogalmazott meg a Parainesis egyik tételeként: „emberi tudomány legfőbb célja maga az ember”, ám ezt felismerni, a gondolkodásban, a cselekvésben elismerni, nem egyszerű. Márpedig tudnunk kellene, a gondolatbolt nélkül bezárhat a többi üzlet... Mészáros Ottó Tréfából ugyan, de nem minden él nélkül szokás azt mondani a tudományok művelőinek körében, hogy a Magyar Életrajzi Lexikon „pótkötete” nem más, mint a No- bel-díjasok Kislexikona... A túlzás a való világ tényeire támaszkodik! Az említett — nemrég új, bővített kiadásban megjelent — kislexikonban valóban seregnyi, Magyarországon született, magyar szülőik) gyermekeként nevelődő, itt iskolába járó, innét a maga akaratából, vagy éppen kényszerből elszármazott, eltávozott hazánkfiára találhatunk. Természetesen a hazai tudománytörténet sem szűkölködik kiemelkedő — kiemelkedőt alkotó — személyiségekben. Azt kézenfekvőnek, mert elvárhatónak tarthatjuk, hogy a Ganz Árammérőgyár őrzi, ápolja „az első váltóáramú wattszámláló” feltalálójának emlékét. Az áramfogyasztásmérő 1889- ben elkészült első példánya — tudja-e legalább minden, villamossággal foglalkozó szakmunkástanuló, hogy Bláthy Ottó Titusz alkotása? — nagy hagyományú gyártást teremtett Magyarországon, Tavaly — különböző típusokból — a megyei nagyüzemben 531 ezer darab készült el ezekből, a műszerekből, 277 ezer darab eb- bűi külföldöButaláít^V£VŐre. Ha már szóba hoztuk a villamossággal foglalkozó jövendő szakmunkásokat, tágítsuk a kört, nehogy igazságtalanok legyünk, s kérdezzük meg, vajon a naponta órákon át a tv előtt ülő csemetéink tudják-e, ki volt az a Mihály Dénes? A Gödöllőn 1894. július 7-én született tudós a világon elsőként szerkesztett televíziós készüléket — Telehor néven került forgalomba —, s 1922-ben(!) könyvet szentelt a televízió technikai megoldhatóságának és társadalmi jelentőségének. Műve címe: Az elektromos távolbalátás és a Telehor. Mai ifjaink közül — a szerző a könyv publikálásakor 28 éves volt csupán! — ki vállalkoznék a Mihály Déneséhez hasonló eredményű távolbalátásra, s ha vállalkoznék is, hagynák, hagynánk, hogy könyvet adjon ki nézeteiről? jának segítése, a felnőttoktatás gondjainak áttekintése, az ifjúsági klubmozgalom fejlesztése, a honismereti és krónikaírói mozgalom erősítése, a szentendrei, a visegrádi, a gödöllői, a vácrátóti kulturális rendezvények tapasztalatainak összegzése — szinte megkövetelik a megyei tanács művelődési bizottságától, hogy gazdája legyen a koordinációnak, s azzal a célszerű, az ésszerű megoldások érvényesítésének. A koordinációba természetesen beletartozik — és erről sok pozitív tapasztalat, tény hangzott el az ülésen — a tanács más munkabizottságaival való együttműködés. Ezt szintén a feladatok követelik meg, hiszen a teendők gyakran nem határolhatok el hivatalos felosztás alapján, mert például a fogyatékos gyermekek nevelés-étről, oktatásáról éppúgy van mondandója az egészségügyi és szociálpolitikai bizottságnak, mint a művelődésinek. Képet kaphatott a megye! tanács a művelődési bizottság . albizottságainak tevékenységéről is, majd az elhangzottak alapján a további munka fejlesztésének főbb irányait körvonalazhatta. A főbb irányok közül is az első: a bizottság az eddigieknél hatásosabban támogassa az oktatási, művelődési intézmények szakmai, ideológiai törekvéseinek elmélyítését, különös tekintettel a világnézeti nevelőmunkára. A feladatok közé tartozik a koordináció formáinak, területeinek gazdagítása, valamint az ellenőrzések következetesebbé tétele, eszköztárának gyarapítása. Szükség van a jövőben airra is, hogy a bizottság — az eddigi eredményekre támaszkodva — még több, a megye egészét átfogó témát tárgyaljon meg, élve a koordináció jogával és lehetőségével, nemcsak a tanácsi, hanem a tanácsokon túli szervek, szervezetek, intézmények esetében is. Itt ugyanis — és ez a téma tárgyalása folyamán kiderült — még jelentősek a tartalékok mind a szellemi energiák hasznosítását, mind az anyagi erőforrások összefogott kamatoztatását Illetően. A megyei tanács elismeréssel szólva a bizottság tevékenységéről, elfogadta a beszámolót, s határozatban rögzítette azokat a teendőket, amelyek a testület számára a következő években iránytűként szolgálnak. M. O.
