Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-08 / 186. szám

2 1986. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK %%»gfgp A Pravda Bush körútjáról A politika nem változott George Bush amerikai alel- nök most befejeződött közei- keleti körútja nem hozott Vál­tozást az Egyesült Államok'' közel-keleti politikájában. Wa- > shington nem is törekszik va­lójában a robbanásveszélyes helyzet enyhítésére, hanem in­kább saját akaratát akarja rá­erőszakolni a térség népeire, s e cél érdekében még a zsaro­lásoktól sem riad vissza — ál­lapítja meg csütörtöki kom­mentárjában a Pravda. A szovjet lap utal arra, hogy Bush —* aki Izraelben, Jordá­niában és Egyiptomban tett látogatást — ismét a Reagan- tervet próbálta népszerűsíteni, de az arab országok szempont­jából ez a javaslat most is -ugyanannyira elfogadhatatlan, mint korábban. A terv meg­kerüli az izraeli csapatoknak az 1967 óta megszállt arab te­rületekről való kivonása kér­dését, s a palesztin nép nem­zeti jogainak biztosítását sem helyezi kilátásba — emlékez­tet a Pravda. Ammanbán pél­dául nyíltan megmondták az alelnöknek, hogy Jordánia a Reagan-tervvel szemben előnyben részesíti egy nemzet­közi közel-kelet-konferencia összehívásának gondolatát, amelyen valamennyi érdekelt fél — így a Palesztinái Felsza­badítási Szervezet —, valamint a Biztonsági Tanács öt állan­dó tagja is képviseltetné ma­gát. A Pravda kitér a tabai te­rületről már negyedik éve fo­lyó tárgyalásokra is, s hangoz­tatja: nem vált be az amerikai sajtó jóslata, hogy Bush jelen lehet a megállapodás aláírásá­nál. Izrael ugyanis továbbra sem kívánja visszaszolgáltatni a területet Egyiptomnak. Ha már a különutas, amerikai közvetítéssel folytatott megbe­szélések sem hoznak ered­ményt, hogyan képzelhető el az összetett közel-keleti prob­lémák megoldása Reagan ter­ve alapján? — teszi fel a kér­dést a szovjet lap. Az amerikai alelnök körút­ja újólag megvilágította Wa­shington közel-keleti politiká­jának lényegét. Az Egyesült Államok célja: megvédeni stratégiai szövetségesét, Iz­raelt, s nyomást gyakorolni az arab államokra. A Pravda vé­gezetül emlékeztet arra, hogy Bush kőrútjával csaknem egy- időben az Egyesült Államok délnyugati sivatagos vidékén — a közel-keleti körülmények­hez nagyon hasonló terepen — nagyszabású hadgyakorlatot tartottak gyorsan bevethető haderőkkel. Madrid álláspontja más Spanyolország haszkföldi városaiban tüntetések és gyújtogatások voltak azt kö­vetőén, hogy a 1 madridi' kor­mányzat ismét kinyilvánítot­ta: nem hajlandó tárgyalások­ra a terroristák szervezetei­vel. Több helyütt francia gép­kocsik utasait zaklatták. Alig 24 órával az után, hogy Felipe Gonzalez spanyol kor­mányfő ismételtén elvetette azt, hogy szóba álljanak vagy tárgyaljanak a terrorista szer­vezetekkel, a baszk városok­ban heves tüntetések rob­bantak ki. Vitorlában szerda "éjszaka és csütörtök hajnal­ban több százan vonultak ut­cákra. Amnesztiát követeljek az ETA tagjainak, és tiltakoz­tak a Franciaországban me­nedéket talált baszkok ki­toloncolása ellen. A tüntetők barikádokat emeltek, a rend­őrség vízsugarat, könnygázt és gumilövedékeket vetett be ellenük. A baszk helyi kormány nem tárgyalnak szóvivője szerint Madridban eleve elzárkóznak a baszk nemzetiségi kérdés politikai megközelítése elől, és az ügyet csakis rendőri-közrendi ügyként kezelik. Az ETA ter­rorszervezet, mint ismeretes, merényletek, gyilkosságok és terrortámadások sorozatával próbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a madridi ható­ságokat. Vadászbombáiókkal Légi hadgyakorlat Nyolc NATO-ország 70 va­dászbombázó gépének részvé­telével harcászati támadó gya­korlat folyik Észak-Anglia légterében. Nagy-Britanniában eddig még nem rendeztek ilyen nagyszabású légi had­gyakorlatot. A BBC televíziós filmbeszá­molója szerint csütörtökön a manőverekben közép-európai célpontok elleni, kis magasság­ból végrehajtott célbombázást gyakoroltak. A hadgyakorlat egy hétig tart. Reagan a leszerelési javaslatokról Kutatómunka és űrfegyverkezés Reagan elnök ismét kijelen­tette, hogy az amerikai űr- fegyverkezési program, az úgy­nevezett hadászati védelmi kezdeményezés nem lehet al­ku tárgya a leszerelési tárgya­lásokon, s megítélése szerint a program az Egyesült Álla­mok egyik legjelentősebb ösz­tönző eszköze a hadászati fegyverek csökkentésének ki­vívására. Reagan nem nyilat­kozott arról, mit tartalmaz erről a kérdésről Mihail Gor­A CIA munkatársa volt Moszkvában kért menedéket A Szovjetunió politikai me­nedéket nyújtott Edward Ho­ward amerikai állampolgár­nak. a központi hírszerző hiva­tal (CIA) volt munkatársának — jelentette csütörtökön a TASZSZ. Howard azzal indo­kolta kérését, hogy kénytelen bújkálni az őt alaptalanul ül­döző amerikai titkosszolgálat elől. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége embe­riességi megfontolással eleget tett Edward Howard kérésé­nek, és politikai alapon tar­tózkodási jogot biztosított ne­ki a Szovjetunióban. A nyugati sajtó a múlt hó­nap végén már jelezte, hogy a volt CIA-ügynök eltűnt a szö­vetségi nyomozó hivatal (FBI) emberei elől. és feltehetőleg Közép-Amerikába szökött. Je­lentéseik szerint Edward Ho­wardot 1983-ban bocsátotta el szolgálatából a központi hír­szerző hivatal. Alexandria Befejeződött a csúcstalálkozó Husszein jordániai király csütörtökön befejezte Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel folytatott tárgyalásait, és ha­zautazott Alexandriából. A 11. jordániai—egyiptomi csúcstalálkozóról nem adtak ki közleményt. Az egyiptomi szóvivő csupán annyit közölt, hogy a felek foglalkoztak az iraki—iráni háború kérdésé­vel, s egyetértettek abban, hogy a viszályban Irakat tá­mogatják. Szakszervezeti vezetők elbocsátása miatt Tiltakozás a Renault gyárban A CGT szakszervezet pén­teken nagyszabású megmoz­dulást tart a Renault billan- court-i gyárában tiltakozásul, SATNYA BÖRTÖNROCK Megremegnek a börtönkápolna falai, amikor a Scrub* (Sat­nyák), e slágerlistákon még egyáltalán nem jegyzett együttes hat tagja rázendít a heavy metal zenére. Az új angol rock­csoportot most mutatta be a BBC-TV — a Wormwood Scrubs börtönben. Az együttes valamennyi tagja ott él ugyanis, hár­man mint gyilkosságért életfogvtiglanra ítélt bűnözök, s hár­mán mint börtönörök. A hosszú hajú rabok és a rövid hajú börtönörölt egyaránt úgy nyilatkoztak a bemutató alkalmá­val, hogy a „vegyes válogatottban” való zenélés segít az nem kevés — idő jobb eltöltésében. Bevételüket jótékony cél­ra fordítják, szeptemberben pedig megjelenik első nagyleme­zük. — Sajnos azonban, a várható népszerűség ellenére sem indulhatunk turnézni, s ez rontja esélyeinket más együttesek­kel szemben — mondták a Scrubs-rock rab tagjai. Az emberiség szóvivői kívánnak lenni Elvállalják az ellenőrzést A.mexikpi Ixtapában szer­dán megkezdődött a nukleáris leszerelést szorgalmazó hatok második csúcsértekezleté. A találkozó szervezői sze­rint a hat ország — Argentína. Görögország, India, Mexikó. Svédország és Tanzánia — ve­zetői új javaslatot szándékoz­nak előterjeszteni tanácskozá­suk befejeztével: felajánlják, hogy a csoportba tartozó álla­mok vállalják az ellenőrzést, ha az atomhatalmak meg­egyeznek a kísérleti atomrob­bantások beszüntetésében. Raul Alfonsin argentin és Miguel de la Madrid mexikói elnök, Andreasz Papandreu görög, Radzsiv Gandhi indiai és Ingvar Carlsson svéd kor­mányfő, valamint Julius Nye- rere volt tanzániai államfő a fegyverkezési hajsza megféke­zésével és a nukleáris leszere­léssel kapcsolatos kérdések széles körét vitatja meg a két­napos ixtapai csúcstalálkozón. Várhatólag nagy figyelmet for­dítanak az atomfegyvermentes övezetek létrehozását célzó el­gondolásokra. A hatok csoportja az egész emberiség szóvivője kíván len­ni. amikor a háború elkerülé­sét. a pusztítás megakadályo­zását sürgeti — mondta meg­nyitó beszédében Miguel de la Madrid mexikói államfő, hang­súlyozva. hogy ' meg keil fé­kezni a fegyverkezési versenyt, a fegyverkezésre szánt össze­geket pedig a fejlődő orszá­gokban meglévő nyomor és éhezés' megszüntetésére kell fordítani. A tanácskozás első napján felszólalt Carl Sagan amerikai tudós, John Kenneth Galbraith amerikai közgazdász és Gáb­riel Garcia Marquez Nőbel- díjas kolumbiai író is, akik az ixtapai csúcsértekezletet köz­vetlenül megelőző nemzetközi béke- és leszerelési tanácsko­zás üzenetét tolmácsolták a hatoknak. Mint elmondották, a Mexikóvárosban tartott nem­zetközi béke- és leszerelési ta­nácskozás részvevői jó példa­ként, a béke ügyét hatékonyan szolgáló lépésként értékelték a szovjet atomrobbantások szü­neteltetését. A hatok csoportja 1984. má­jusában alakult és 1985. ja­nuárjában, Üj-Dalhiben tar­totta első csúcsértekezletét. A csoport a fegyverkezési ver­seny megállításához, az atom­fegyverek felszámolásáhpz k;- ván hozzájárulni tevékenysé­gével. Dániel Ortega nicaraguai el­nök csütörtökön üzenettel for­dult a mexikói lxtapa városá­ban ülésező hat állam- és kor­mányfőhöz, kifejezve remé­nyét,. hogy a hatok janácsko- zása hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, az igazságos és tartós béke meg­teremtéséhez. A nicaraguai ál­lamfő üzenetében felhívta a figyelmet országa és a közép- amerikai térség helyzetére. mert az üzem vezetősége elbo­csátotta a szakszervezet tizen­két helyi vezetőjét. A felhí­vást a CGT országos tanácsa, a fémipari dolgozók szakszer- y.ezet.ével és,az fizemi bizott­sággal' együtt ' a L’H urnán fiá­ban csütörtökön tette közzé ‘iluiV'Shl. A konfliktust az idézte elő, hogy a Renault igazgatósága szerdán a sajtó útján bejelen­tette: szeptemberrel elbocsát tizenkét szakszervezeti bizal­mit. akik részt vettek a Bit- lancourt-ban július 30-án tartott tiltakozáson és az azt követő sztrájkokban. Akkor a dolgozók a gyár 850 dolgozójá­nak és a CGT 24 üzemi bizal­mijának elbocsátása ellen til­takoztak. A szakszervezetek és az FKP a dolgozók jogai semmibevé­telének tekinti azt, hogy az. igazgatóság e döntést a nyári szabadság idején, a szakszer­vezetek tájékoztatása nélkül hozta, s még az érintettek ne­vét se árulta el. Egyelőre any- nvit tudni, hogy az elbocsá­tottak között szerepel Pierre Leri, a CGT szakszervezet tit­kára, Georges Marchaisnak. az FKP főtitkárának veje is. Külön nyilatkozatában az FKP üzemi és megyei szerve­zete a döntésért a kormányt és személyesen Francois Mitterrand elnököt teszi fele­lőssé. hiszen ezt nem hozhat­ták meg jóváhagyásuk nélkül. Az elnök nemrégen nyilváno­san kijelentette, hogy ő veszi kézbe a Renault ügyeit. bacsovhoz intézett legutóbbi levele, csupán annyit mon­dott, hogy az arról szóló lap­értesülések szerzői nem isme­rik a levél tartalmát. Az ame­rikai sajtó korábban olyan értesüléseket közölt, hogy Rea­gan a levélben jelezte: az Egyesült Államok mintegy hét évig nem szándékozik meg­kezdeni a csapásmérő űrfegy­verek telepítését, bár folytatja ezek kifejlesztését és össze­tevőik kipróbálását. Az elnök előbb az űrfegy­verkezést támogató republiká­nus politikusokkal, majd kü­lönböző, az SDI megvalósítá­sát követelő csoportok veze­tőivel találkozott. A találko­zón elmondott beszédében utalt a levél körüli találga­tásokra és kijelentette: „vála­szunk arra a követelésre, hogy szüntessük meg, vagy lassít­suk le a kutatást és a próbá­kat, csukjuk be a boltot, az, hogy erről szó sem lehet. Az SDI nem az alku eszköze, a kutatómunka e téren nem le­het és sohasem volt alku tár­gya. A beszédet -követően újság­írók kérdésére válaszolva az elnök kijelentette: ha befejez­zük a kutatómunkát és az eredményes, akkor telepíteni is akarjuk ezeket a fegyvere­ket". Reagan azzal támadta az űrfegyverkezés ellenfeleit, hogy alá akarják ásni a lét- fontosságú védelmi programo­kat és meg akarják fosztani Amerikát a szükséges tárgya­lási ösztönzőktől. Reagan, figyelmen kívül hagyva a Szovjetunió ismétel­ten kifejtett álláspontját, azt hangoztatta, hogy az űrfegy­verkezés nem áll a tárgyalá­sok útjában. Azt is tagad­ta, hogy a hadászati fegyve­rek korlátozásáról megkötött SALT—II. szerződés érvényé­nek egyoldalú amerikai . fel­mondása, csapást mérne a fegyverkorlátozásra és a re­szelésre,.;;'. Reaguji azon.im.i nem csupán a SALT—II. szer­ződésről beszélt, hanem általá- , ban is bírálta a SALT—szer­ződéseket. Ugyanakkor az amerikai el­nök azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió legutóbbi leszere­lési javaslatai valamivel több közeledést jelentenek, mint a korábbiak és az Egyesült Ál­lamok komoly megfontolás tárgyává tette azokat. Az eset­leges szovjet—amerikai csúcs- találkozóra utalva, ahol sze­rinte a nukleáris leszerelés egyike lesz a vita tárgyát ké­pező fontos kérdéseknek, azt mondotta, hogy derűlátóan tekint ez elé. Washingtonban megoszla­nak a vélemények Reagan szerdai, űrfegyverkezéssel fog­lalkozó beszédéről. A hírma­gyarázók egy része úgy véli, hogy az elnök elsősorban bel­ső használatra, a jobboldali csoportok megnyugtatására szánta kijelentéseit; más véle­mények szerint Reagan való­ban nem akarja feladni, sőt lelassítani sem az űrfegyverek telepítésére vonatkozó távlati terveit. A Fehér Ház bejelentése sze­rint igen magas szintű és a le­szerelési problémákban igen ellentétes álláspontokat képvi­selő küldöttség vesz részt az Egyesült Államok képviseleté­ben a szovjet fővárosban jövő héten tartandó szakértői talál­kozón. amelyen a szeptemberi külügyminiszteri megbeszé­lést készítik elő. A küldöttsé­get Paul Nitze. Reagan lesze­relési tanácsadója vezeti, tag­jai között lesz a másik nagykö­veti rangú tanácsadó. Edward Rowny, továbbá a genfi tár­gyalásokon részt vevő ameri­kai küldöttség három vezető­je: Max Kampelman, Ronald Lehman és Maynard Glitman, valamint Richard Perle had­ügyi államtitkár. UTOLSO DOBBANÁS 620 nappal mesterséges szíve beültetése után, 54 éves korá­ban a louisvillei Humana kór­házban elhunyt a világ máso­dik, egyben leghosszabb időt megélt műszívese, William Schroeder. Jarvik-típusú mű­szívét 1984. november 25-én ül­tették be mellkasába. Halálá­val egyetlen állandó műszíves sem maradt már életben. William Schroeder előtt csak egyetlen személy, Barney Clark fogorvos kapott Jarvik-típusú müszívet, ő csak 112 napot élt ezzel. Murray Ha.vdon, a har­madik müszíves több mint egy évig volt életben, Jack Bur- ham viszont tíz nappal a mű­tét után meghalt. Egy svédor­szági műszíves. Leif Stenberg hét hónapon át élt a Jarvik- szivvel. Északír szélsőségesek tünteiése Rendőrőrsöt támadtuk meg A brit kormány csütörtökön nyilatkozatban ítélte el, hogy a szélsőséges észak-írországi protestáns demokrata unionis- ta párt tüntetői szerda éjjel betörtek az ír Köztársaság te­rületére, és a határtól nem messze rátám3dtak egy rend­őrőrsre. Két rendőrt megver­tek, az egyik orvosi ápolásra szorult. Az ír rendőrség több tünte­tőt letartóztatott, köztük Pe­ter Robinsont is, az Eszak- Irország és Nagy-Britannia összetartozására fölesküdött párt helyettes vezetőjét, Eszak- Belfast londoni parlamenti képviselőjét, mert részt vett a támadásban. Másutt, az ír határ közelében, de még észak-írországi területen, ugyancsak voltak protestáns tüntetések. A televíziós tudósítások sze­rint a tüntetők részint az ír köztársasági hadsereg (1RA) legújabb terrorfenyegetései miatt tiltakoztak, részint azt akarták bizonyítani, hogy az ír határőrizet meglehetősen hiányos, így az IRA terroristái könnyen juthatnak utánpótlás­hoz a határon túli katolikus ír hátországból. A hatok csúcsértekezlete Ixtapában. A képen (balról jobbra) Miguel de la Madrid mexikói elnök, Andreasz Papandreu görög és Ingvar Carlsson svéd kormányfő a tanácskozáson li ck-l án háborúja Célpont: Iszfahdn és Hárg Az iraki légierő csütörtökön több iráni olajipari létesít­ményt és erőművet támadott — jelentették be Bagdadban. A célpontok többsége az Irán középső részén fekvő Iszfahán környékén volt, de támadás érte Hárp-sziget olajkikötőjét is. A bagdadi katonai közle­mény szerint az iraki gépek sértetlenül tértek vissza tá­maszpontjukra. Egy teheráni szóvivő viszont közölte, hogy a légvédelmi ütegek egy táma­dó repülőgépet lelőttek. Az ÍRNA iráni hírügynökség sze­rint a támadásban polgári sze­mélyek is megsebesültek. Az iraki akció csak néhány órával később követte azt a támadást, amelyet az iráni tüzérség indított még szerdán Halabdzsa határmenti iraki város ellen. Bagdadi bejelentés szerint a front északi részén fekvő településen a támadás nyomán 74 polgári személy meghalt, s 140 megsebesült. Amerikai h ti jóvá! BúzaszóHítás Nyolc amerikai tengerészeti szakszervezet vezetői kérték Reagan elnököt: biztosítsa, hogy a Szovjetunióba és Kíná­ba szállítandó búzának a felét amerikai hajók vihessék. A szakszervezetek — amelynek tagjai matrózok, rádiósok, mérnökök, kikötői munkások, raktárosok — az elnökhöz in­tézett közös üzenetükben hi­vatkoztak arra a törvényhozói javaslatra, amely szerint vala­mennyi állami dotációval ex­portált szállítmányt felerészt amerikai hajóknak kellene el­juttatniuk a vevőkhöz.

Next

/
Thumbnails
Contents