Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-08 / 186. szám
MST « MM. > KI 1986. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK Nincs elegendő gyerekcipő Mit kínálnak a nyári vásárban? Vegyes érzésekkel fogadja az ember mindig az árleszállításokat. Gondolatban legyint egyet: úgyis csak azt adják olcsóbban, ami már a kutyának sem kell. így próbálják a vevőre rásózni az áruházak a sok, nyakukon maradt, divatjamúlt cikket. Ugyanakkor ott motoszkál valahol a kiságyunkban, hogy mégiscsak meg kellene nézni, mit is kínálnak. Hátha akad megvenni érdemes portéka. Győz az utóbbi megfontolás, és a vásárló útnak indul. Mintha ünnep lenne, olyan ő.íszben van már napok óta az ország, mindenütt színes, nyári vásárt hirdető plakátok, transzparensek csábítgatják a járókelőket. A dunakeszi áruház hatalmas ablakait is teleragasztották efféle, figyelemfelhívó szövegecs kékkel. Sok dolga nincs az elárusítónak. kevés az érdeklődő. — Pólóinget szerettem volna — adja elő kívánságát dr. Bata Tibor gépészmérnök. — Láttam is ott, a sarokban, de nagyon hitvány. A kislányomnak meg tornacipőt néztünk, összesen egy pár van az egész boltban, az se az ő lábára való. Két-három hetenként bejövök, körbenézek, aztán megyek Pestre. Pedig az ember szívesebben vásárolna helyben. — Nézd csak ezt az övét — szól oda felesége — valódi bőr. Jó lesz névnapi ajándéknak. Ilona vagyok ugyanis. — Na, ő legalább talált ma- gánakvalót — nevet egyet a férfi. Divatos konfekció Leginkább a cipők körül szemlélődnek. Fiatalasszony próbál kiskamasz fiára egy vászon lábbelit. — Ügy tűnik, megfelelő — tapogatja körbe a gyerek lábát Vida-Szűcs Józsefné — legalábbis három hónapig. Többet biztos, hogy nem bír ki. Kevés a kisméretű cipő, s a szandál is csak 37-esnél kezdődik. — Rendeltünk mi a Topán Kereskedelmi Vállalattól, de inkább csak férfiméretet kaptunk — jön oda Csizmadia Lászlóné vezetőhelyettes. — Teniszcipőt meg egyáltalán nem szállítottak. A Corsónál is jártunk. Sok a gyerek a lakótelepen ... Összesen másfél millió forint értékű lábbelit áraztunk le. Leltárra készülünk éppen, ami készletünk volt, abból gazdálkodunk. Kötöttáruink majdnem mind 40 százalékkal olcsóbbak, mégis kevésbé kelendőek. Hát, őszintén szólva, nem túl mutatósak. A készruhák között inkább találni divatosat. Kilencéves lányka illeg- billeg új, fekete mintás, fehér nadrágjában a tükör előtt. Egy igazi nő se csinálhatná különben — Ezek itt most sokkal gusztusosabbak, látszik rajtuk, hogy nem bóvlik — szólal meg édesanyja, Tóth Lászlóné. — Ki kell használni a vásárt, úgyis olyan drágák_ a gyerekholmik. A négyéves fiamnak is vettem egy nadrágot- , , . Egy házzal odébb, a váci Dunakanyar Áruház méteráruosztályán éppen Kiss Józsefné eladó mutogatja, milyen szőttesekből vittek sokat a kül_ _ #*■*•*, ■ Amíg anyu választ valamit, pihenek egy keveset — dönt a pöttömnyi leányka a dunakeszi áruházban. A felső képen: Nem lesz kicsi ez a férfialsó? — töpreng a vásárló a gödöllői boltban. (Barcza Zsolt felvételei) földiek, amikor két hölgy érkezik lélekszakadva. — Nézzék, milyen csinos ruhákat vettünk a földszinten. Csak 390 forintba került és három fazonban is kapható. Menjenek gyorsan, még van... — Nem lehet, mi dolgozunk — moísolyodifc el az eladó, majd egy érdeklődőhöz fordul — holnap jöjjön, akkor lesz olcsó ágynemű. Kisebb a forgatom Sokszoknyás asszony válogat a ruhaanyagok között. — öregnekvalót nézegetek, de nem nagyon látok — mondja Turcsán IZárolyné. — Nézsán lakom, Nógrád megyében, de ide járok vásárolni. A lányomnak vettem egy szandált, jó, hogy most kevesebbe kerül. Nem sokra telik a nyugdíjaspénzecskémből. Első látásra nagy a választék a cipőosztályon. Egy férfi éppen szandált próbál: megvettük anya, mehetünk — közli a jó hírt feleségével. — Női szandálból akad elegendő, veszik is szépen — tájékoztat Pinczinger Jánosné, a cipőosztály vezetője. — Bár gyerekméretből lenne ennyi. Egymillió-hatszázezer forint értékű lábbelit adunk kedvezményesen. — Nem sikerül úgy az idei vásár, kisebb a forgalom — halljuk Szikora Gusztáv igazgatóhelyettestől. — Pedig a választék nagyobb, mint tavaly. De a maszekok már egy hete olcsóbban árulnak a piacon. Négy és fél millió forint értékű árualappal kezdtünk, s még várunk félmilliós készletet a nagykereskedésektől. Ha elfogyna, körülbelül kétmilliót takaríthatna meg a lakosság. Évek óta téma, hogy miért nem a fizikai dolgozók fizet- tésosztásakor rendezik a vásárt, ők a mi igazi vevőink. Sláger a fürdőruha Gödöllőn sincs neve a Pest Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat boltjának, csak számmal jelölik. A fürdőruhának itt nagy a keletje. — A kirakatban láttam egyet, azt szeretném — közli óhaját egy fekete hajú asz- szony. — A lányomnak meg úszódresszt vennék. Sikert arat a férfi nyári pizsama is. Bíró Józsefné eladó alig győzi a kiszolgálást. — Ez a kék jó lesz a férjemnek. Végre találtunk szandált is a lábára. Fővárosiak vagyunk, de ott hiába kerestünk 46-os méretet — néz jól megtermett élete párjára Trenovszki Istvánná. — Nyáron alig volt méterárunk, most van bőviben — mutogatja Mezei Gézáné boltvezető. — A pólóink is nagyon helyesek. Egy bánatunk van, középméretben alig kapunk cipőt. Dühöngünk is emiatt eleget. Alighanem ez a vásár is olyan, mint a többi. Egyesek megtalálják az ízlésükhöz és pénztárcájukhoz illőt, mások a nézelődésen túl nem sokban gyarapodnak. Egyvalami mégis feltűnő: miért nincs elegendő lábbeli az iskoláskorúak számára? Rövidesen kezdődik a tanév, s bizonyára sok szülő örömmel venne olcsóbban szandált, könnyű vászoncipőt gyermekeinek a feltehetően meleg őszre. Ha er re mások is gondoltak volna. Tóth Andrea A központi intézkedés önmagában kevés A helyzet csak lassan javul A július 31-én a lapokban is megjelent intézkedések olyan ár- és pénzügyi feltételeket teremtenek, amelyek az állattenyésztés jövő évi, illetve a VII. ötéves terv megvalósítását szolgálják. Elsősorban a minőség javítására ösztönzik a termelőket. Hiszen az országnak továbbra is nagy szüksége van az állattenyésztés termékeire. A tegnapi tanácskozás — melyről az 1. oldalon is hirt adunk — hangulatából kiérződött, hogy Pest megye állattenyésztése is visszaállítható a korábbi sikeres pályára. Ám csak akkor, ha megszűnik az üzemek egy részében tapasztalható gyakorlat, amely az állattenyésztés gondjait a tevékenység megszüntetésével, nem pedig a munka színvonalának és jövedelmezőségének javításával szándékozik megoldani, kormány is támogat. A tervek szerint az elkövetkező időszakban 1,6 milliárd forint jut állattenyésztési beruházásokra Pest megyében, amit jelentős állami dotációval is támogatnak. A szarvasmarhatelepek rekonstrukciójára adott állami támogatás máris érezteti hatását. Eddig 36 mezőgazdasági nagyüzem jelezte szándékát az állattartó telepek korszerűsítésére. Igaz, amíg a szarvas- marhánál dinamikus élénkülésnek lehetünk szemtanúi, a sertéstelep-rekonstrukciót csak 5 gazdaság, a juhtelep-re- konstrukciót 8, a baromfitelep rekonstrukcióját 2 mezőgazda- sági nagyüzem tervezi. A szóban forgó tanácskozáson külön hangsúlyozták, hogy_ a gépi-technológiai beruházásokra kell nagyobb gondot fordítani. Furulyás János, a vácszent- lászlói Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a tehénlétszámot éppen a kedvezőbb intézkedések hatására 1400-ról 1600-ra növelik az elkövetkező időszakban. Mert most már megéld a szarvasmarhával foglalkozni, hiszen 1 liter tejen a csaknem 7.50 önköltség mellett 3 forint nyereséget produkálnak. Igaz, nem kápráztatta el a 30 filléres literenkénti'-'főj áremelés őket, mert az csak a szinten tartásra elegendő, mivel csupán a takarmánytápok áremelését fedezi. Igaz, náluk korábban sem volt veszteséges a tejtermelési ágazat. Viszont ami gondot jelent — és ezt más felszólaló is hangoztatta —, hogy a különleges munkakörben dolgozó állatgondozók béremelése után kell-e majd progresszív adót fizetniük? És mennyi lesz az a bérpótlék? Ha 20 százalék, amiről szó van, az több mint Kevesebb a tehén A sertésíelvásárlási árak októberben történt meghirdetése után csaknem 4800 vemhes kocát helyeztek ki Pest megyében a háztáji gazdaságokba, és több mint 200 kant. E tenyészanyag teljesen mentes a sertéseket leginkább tizedelő betegségektől, a brucellózistól, a leptospiro- zistól, és az aujesztitől. Ennek jótékony hatása máris érződik. Valamelyest növekedett a hízó sertések felvásárlása. Kedvezőtlenebb a helyzet a szarvasmarhánál. A megyei állomány 95,7 százalékkal csökkent a bázishoz viszonyítva. Még a legnagyobb állattartók közé tartozó Ceglédi Állami Tangazdaságban, valamint a Monori Állami Gazdaságban is 400 tehénnel kisebb az állomány, de idesorolható 23 termelőszövetkezet is. Szerencsére voltak, akik bővítették a szarvasmarhaléfcszámot, többek között a vácszentlász- lói Zöldmező és a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet. A legutóbb meghirdetett intézkedésekből, vagyis a 4 milliárd forintból 250 millió forint jut a Pest megyei gazdaságoknak. Ennek azonban jelentős részét, mintegy 60—70 millió forintot^ elvisz a takarmányok áremelése. Ez ’utóbbi- nem minden üzemet érint egyformán. Ahol tápkeverővei rendelkeznek, ott kevesebbe kerül az állatok etetése is 1—2 százalékkal. Továbbá mérsékelhető a lucernatermelés önköltsége is. Vásszentiászlón megéri Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága megtárgyalta és megfogalmazta az 1990-ig tartó tervidőszak főbb tennivalóit. E szerint kívánatos lenne a szarvasmarha-állomány 14, a sertésállomány 28, a juhállomány 23, a vágóállat-termelés 5, a tejtermelés 3, a tojástermelés 7, o gyapjútermelés 3 százalékos növelése. Mindebből mi válik valóra? A jövő kérdése. Egy azonban tény: elsősorban a gazdaságoknak kell megteremteniük a kitűzött célok eléréséhez szükséges feltételeket, amit természetesen- a népgazdaság teherbíró képességéhez mérten a Településeink építészeti értékei Megőrizni a karaktert A Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő építészeti és településrendezési albizottság vitaanyagot bocsátott ki, amely településeink építészeti értékeinek feltárásával és megőrzésével foglalkozik. A nép- fronímozgaiom e témáról vitákat szervez területi munkabizottságaiban, és várja a társadalmi és tömegszervezetek tagjainak véleményét arról, hogyan lehetne az építészeti értékeket a leghatékonyabb módon megőrizni, és hasznosítani. Az eddigi tanácskozásokon is hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a népfront továbbra is vegyen részt a műemlékek megőrzésében, új szerepük kijelölésében, a városrehabilitáció korszerű szemléletű megvalósításában. A megélénkült tudományos munkát segítse társadalmi aktivistáinak vitáival, konferenciák szervezésével és a városvédő- és -szépítő mozgalom támogatásával. Népszerűsítse a falvak, a városrészek megújítására kiírt tervpályázatokat. Miként az eddigi vitákon is kifejtették, a társadalmi egyesületek együttműködése nagyban hozzájárulhat a települések értékeinek megőrzéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez. A tanácsi apparátus, a tanácsi munkabizottságok ebben a tevékenységben számíthatnak a népfrontbizottságok, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Építőipari Tudományos Egyesület, a TIT, a városszépítő egyesületek, az üdülőterületi és idegenforgalmi bizottságok, a várbaráti körök és a lakóterületi klubok több tízezer tagjának közös munkájára. A települések értékeinek feltárása és elemzése, a magyar városokra, falvakra jellemző szerkezet és karakter tudományos értékű kutatása, az új építészeti al- kotásak környezetbe illesztése, a növényzet és a városkép harmóniájának megteremtése mind olyan feladat, amelyet a legszélesebb társadalmi ösz- szeíogással lehet megoldani. 7 millió többletbéH jelent a vácszentlászlói tsz-nek. Az üzemek megkerülik A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatóhelyettese, Rédling István, a húsexport mikéntjét és hogyanját is boncolgatta. Nem alaptalanul, mert e téren is sok gond mutatkozik. A minőség javítása elengedhetetlen, de az objektív minősítésnek nincsenek meg a feltételei. Ezért az üzemek ezt igyekeznek megkerülni, holott külföldön csak az I. osztályú áru adható el. Ezt támasztotta alá dr. Zeke László, a püspökhatvani Galga- völgye Termelőszövetkezet állattenyésztési ágazatvezetője is. Dr. Munkácsi László, a Taurina igazgatója is kitért arra, hogy nagyobb a tejtermelés önköltsége Pest megyében, mint az ország más részében. Ugyanakkor elhanyagolt a növendéküsző-nevelés is. Ezen a jövőben sürgősen változtatni kell, mert csak így csökkenthető az állattenyésztés önköltsége, javítható a jövedelmezősége. Ez utóbbira pedig igen nagy szükség van, különben nem teljesülhetnek a VII. ötéves terv célkitűzései. B. Z. Nem kíván vizet Új uborkafajták Szerdán Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézet bemutatóval egybekötött uborkatermesztési tanácskozást rendezett. Ezen az új hazai uborkafajtákat ismertették meg a meghívott termelő és forgalmazó szakemberekkel, azokat, amelyek a nagy- és kisüzemi termelésben egyaránt felválthatják az import fajtákat. Jelenleg az itthoni termőterületnek mintegy 60 százalékát foglalják el a külföldi uborkafajták, s ez az arány rövidesen megváltoztatható. Az egyik ígéretes jelölt, a Linda, amely most van fajtaelismerés alatt, s amely a legjobb holland fajtáknak is méltó vetélytársa: bő hozamú, s kiválóan alkalmas tartósításra. Előnye az importfajtával szemben, hogy jobban alkalmazkodik az itthoni, sajátos éghajlati viszonyokhoz és ellenáll a betegségeknek. Átadták az albertirsai ABC-t Megtépázott hírnévvel Mint tegnapi lapunkban megígértük, tájékoztatjuk olvasóinkat: csütörtökön, második nekifutásra végül is átadták az új albertirsai ABC-t. Ezzel a dolgot tuljadonképpen le is zárhatnánk, hiszen már kitűzték az ünnepélyes nyitás határidejét is augusztus 18-ra. ám mégis érdemes felidézni, amolyan tanulságképpen, a történteket. Akik olvasták tegnapi írásunkat, bizonyára emlékeznek arra. hogy ez az új létesítmény a helyi tanács beruházásaként, a Dél-Pest Megyei Áfész pénzéből és nagy összegű bankhitelből épült. A kivitelezők, a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat szerelőipari leányvállalata, valamint a Dabasi Építési- és Költségvetési Üzem azonban ezúttal sem tudott saját árrnyékán túllépni. Mert az elmúlt csütörtöki sikertelen átadás óta eltelt egy hétben megmutatták, tudnak ők gyorsan és pontosan dolgozni. Megtörtént a füstnyomáspróba, a központi fűtés nyomáspróbája és az akkor még befejezetlen öltöző— zuhanyozó, valamint a mellék- épületek már elfogadható állapotban vannak. Bár adósá- gok így is máradtak, a belső hiánypótlást és a göngyölegraktárt. az éjszakai árufogadó, s az üvegvisszaváltó helyiségek befejező munkálatait még el kell végezniük. Ezek után nem csak az al- bertirsaiakban, hanem a helyzetet ismerő olvasóinkban is megfogalmazódik a kérdés: nem lehetett volna kezdettől fogva ilyen szervezetten, eny- nyire lendületesen dolgozni? Ugye a válasz kézenfelevő: ezt az építők megtehették volna. Ezért kár, hogy ezzel a felesleges hercehurcával megtépázták hírnevüket. T. A. Országgyűlési bizottság ülése Képviselők a gyakorlaton Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága — Gyuricza László elnökletével — csütörtökön a Magyar Néphadsereg egyik dunántúli kiképző bázisán tartott kihelyezett ülést. A képviselőket Nárai István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes fogadta, majd Török Mihály altábornagy, a honvédelmi bizottság titkára tartott tájékoztatót a katonák tevékenységéről. A honvédelmi bizottság tagjai megtekintették egy gépesített lövészalegység harcászati gyakorlatát, illetve a hegyi kiképzés technikai-anyagi feltételeit. Erdős-hegyes terepen rendezett harcászati bemutatóval fejeződött be az egész napos program.
