Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-06 / 184. szám
*f>T ™ , MK. i ;;/■ /// 1986. AUGUSZTUS 6., SZERDA Műemléknézőben Alattuk pusztul az eredeti Lyuk van az ország közepén. Meghökkentő mondat. Pákay Jolán építész- mérnök, a Pest Megyei Tanács tőelőadója ezzel a képszerű magyarázattal akarta érzékeltetni a megye műemléki helyzetét. Mivel a régi Magyarországnak központi helye volt Pest megye, ezért ez a középső rész szenvedett legtöbbet az oszmán birodalom seregeinek pusztításaitól. így a török idők előtti korokból itt maradt meg a legkevesebb műemlék. Pótolni nem lehet Hogy mennyi, arról még az ötvenes években készítettek jegyzéket. Eszerint: 124 műemlék, 493 műemlék jellegű épület található a megyében, és 30 olyan hely, amely városképi szempontból jelentős emlék. A védett épületekből mintegy kétszáz városokat, a többi — kisebb településeket tesz érdekesebbé. Vácnak és Szentendrének nagy kiterjedésű a műemléki városközpontja. Gödöllőt, Ráckevét és Pácéit a kastélyok, Zsámbékot és Ócsát a templomok miatt kiemelkedő műemléki környezetként tartják nyilván. Állapotukat háromévenként felülvizsgálják a helyi tanácsok. A Pest Megyei Tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség felmérőlapokról értesül arról, hogy hol van baj és biztosított-e a lehetőség a helyreállításra? A hiányokat pótolni nem lehet. Viszont annál nagyobb . figyelmet kell fordítani a meglévő műemlékekre... Legalább azok a korhű építmények maradjanak fenn utódainknak, amelyeket a századok viharai nem söpörtek el végérvényesen. A zsámbéki romtemplomnak már néhány komolyabb nyári vihar is árt. A templomot III. Béla idején a premontrei rend kezdte építeni. Az eredetileg családi monostornak készült késő középkori építmény jellegzetes körvonalait már messzirő látni lehet, amint a település fölé magasodik. Zink Imre, a nagyközségi tanács elnöke tősgyökeres zsámbéki: családja kétszáz évre Visszarhenően — ennyiről szól igazoló írás —, vagy tán még régebb óta idevalósi. Már gyerekkorától figyelemmel kísérhette — szívén viselte — a romtemplom sorsát. A hozzá tartozó kolostor föltárására 1934-ben került sor. — így van — bólint —, és akkor erősítették meg a templomot és a kolostort is körbe vevő védőfalat. A templom köré 1889-ben, az első, már akkor is korszerű restaurálás alkalmával építettek védőfalat. Sajnos, ezek a ce- menthabarcsos ráíalazások nem érték el céljukat, aiattuK pusztult az eredeti. — Tudomásom szerint hosz- szú éveken keresztül vita volt: kié legyen a romtemp- iom? A kezelői jog a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatalé volt. — Amikor tanácselnök lettem, nagyon szerettem volna e jogot megszerezni — folytatja Zink Imre —, s ez tavaly január 1-jével sikerült. Örült a hivatal, hiszen nemigen tudott mit kezdeni az épületmaradványokkal. Örült az Országos Műemléki Felügyelőség és mi is, hiszen eddig is a nagyközség törődött vele: például a tönkrement kerítés helyett újat készítettünk, rendeztük a környezetet, főleg a Zsámbéki szombatok miatt. — Nem okoz kárt a sok ember az amúgy is rossz állapotban lévő műemlékben? — Emiatt aggódott az OMF is, azonban kompromisszumot kötöttünk: csak háttér a rom. Nagyon vigyázunk rá ... — Idefelé jövet láttam, hogy egy csapat gyerek szaladgál a falakon — vetem közbe. — Hát ez az — keserednek meg vonásai. — Életveszélyes! Egy-egy nagyobb széltől is meglazulnak s görögnek lefelé a kövek. De az biztos, hogy nem a mi gyerekeink rongálják a műemléket, hanem a kirándulók! 1982-ben megalakult a műemlékbaráti körünk, ilyesmire jobban figyelnek a helyiek. Ekkor derült ki, hogy él — csak eddig lappangott — a lokálpatriotizmus a zsámbé- kiakban. Elhatároztuk, hogy a helyreállítás megkezdésekor megmozgatunk minden társadalmi munkaerőt. Nagyon bizakodó lettem azóta, hogy kézhez kaptam az OMF. a megyei pártbizottság és a tanács közös határozatát, amely szerint a helyreállítási véghatáridő: 1988. december 31. Hirtelen föláll s az íróasztalához lép. Konferencia Zsámbékon — Majd elfelejtettem! — derül föl. — Egy levelet .vesz elő: az 1COMOS, az UNESCO műemlékekkel foglalkozó albizottsága — az 1989-ben Magyarországon rendezendő — nemzetközi összejövetel színhelyéül Zsámbékot választotta. Ekkor lesz ugyanis a Möl- ler-féle ■ műemlék-állagmegóvás százéves évfordulója. Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is az ő helyreállítási elvei érvényesülnek ma is. Az évforduló tiszteletére szeretnénk rendbe hozni a romtemplomot. Tudományos vizsgálatok A népi műveltség gyökerei Négy-öt nemzedékre kiterjedő családtörténetek, ezeken belül egyéni életutak térképezését kezdték meg a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjának munkatársai, vidéki kutatók közreműködésével. A kutató- program az ország nagy részére kiterjed, falvakra és városokra, különböző társadalmi rétegekre, és a múlt század végétől napjainkig tartó időszakot fogja át. Célja a magyarországi társadalmi szerkezet változásának vizsgálata, a társadalmi mobilitás elemzése. Az intézet egy másik új vállalkozása azt vizsgálja: művészek, írók, tudósok hogyan fedezték fel a népi műveltséget a XIX—XX. század folyamán, és egyes elemeiből hogyan alkottak nemzeti jelképeket. A népi kultúráról egykor rajzolt képek gyakran igen költőiek, de tudományosan ' vitathatók és különböző régebbi művészeti, politikai mozgalmak elképzeléseit hordozzák. Elemzésük azért is fontos, mert sok régi felfogás tovább él a közvéleményben és zavarokat okoz a nemzettudatban. Emellett a néprajzi kutatócsoport szovjet, jugoszláviai, szlovák kutatókkal együttműködve tárja fel, hogy a népi hagyomány milyen formákban él tovább a szocialista társadalmakban. A kutatócsoport tevékenysége kiterjed Európán kívüli törzsi társadalmakra is. Ebben az évben kezdte meg működését az az új munkacsoport, amelynek tagjai Vietnam, illetve Ausztrália területén élő népekkel foglalkoznak és a Szovjetunió területén élő finnugor nyelvrokonaink hagyományait tárják fel. Az új programok mellett folyamatos a magyar parasztság régi életformáinak, a régi folklórműfajoknak a kutatása, népmesék, népmondák, népi imák gyűjtése, archiválása, kiadása. Az intézet munkatársai által összegyűjtött anyagot tartalmaz például a nemrég napvilágot látott és sikert aratott két kötet: a Parasztbiblia és a Magyarországi boszorkányperek. — Mi a legsürgősebb tennivaló? — ezzel a kérdéssel kerestem meg ismét Pákay Jolánt. — A löszdombot tartó támfalakat újabbal kell megerősíteni. így lehet megakadályozni a csúszást. Mivel állagmegóvási munkálatokat utoljára 1959-ben végeztek az épületen, fel kell készülni az újabb állagmegóvásra, ami előkészítő, tervező és kiviteli jellegű feladatokat jelent. Műemlékhez azonban csakis az Országos Műemléki Felügyelőség engedélyével nyúlhat bárki. Kutatóárkok — Miért ez a szigorúság? — teszem föl a kérdést Galambos Ferencnek, az OMF regionális főfelügyelőjének; — Minden műemlék felbecsülhetetlen érték — magyarázza. — A mi feladatunk az, hogy eredeti formájukban, stílusukban, színeikben mentsük át a régi korok megmaradt emlékeit. Ugyanakkor az sem mindegy, hogyan mutat- nak-illeszkednek a ma épületei közé. Figyelni kell arra is, hogy a kezelői joggal rendelkezők valóban gazdái legyenek az / építményeknek, úgy gondozzák, mint a sajátjukat. —- Ehhez anyagiakra is szükség van — jegyzem meg. — Gazdasági lehetőségeinkhez képest igyekszünk juttatni mindenhová, ahol égető a helyzet. Zsámbékkal kapcsolatban nyugodtan kijelenthetem, hogy a helyreállítással nem fogunk szégyent vallani. Azonban senki ne gondolja, hogy új műemléket építünk! Még ebben az évben felvonul a tudományos kutatási osztályunk a helyszínre, a kivitelezési osztályunk terveiben kétmillió forint értékű muri- ka elvégzése szerepel ez magában foglalja a kőt&r létesítését — amely gyakorlatilag a kolostor maradványaiban lesz. v. Július 7-én nekifogtak a további feltárásoknak, Walter Ilona vezetésével. Az első kutatóárokban megtalálták a XIII. század előtti egyhajós templom maradványait és egy sírt. (ötven esztendővel ezelőtt a Lux fivérek fedezték fel ezeket.) A romlemplo- mon belüli részen pedig XV. századból származó padlót és temetőrészletet tártak fel Tamási Judit régész segítségével. Talán az eddig leírtak is világosan mutatják: ki mindenki mozdul meg, hogy legelőször is az életveszélyt megszüntessék, aztán a romokat megmentsék. Biztos, hogy ennyi akarat nem fog kárba- veszni, hiszen egy időben érvényesül. Ahhoz, hogy az ember legalább elképzelni tudja a hajdani zsámbéki templomot — át kell rándulni Ócsára. Ott még mind a mai napig szolgál egy hasonló ... Vennes Aranka IALLITOTERMEKBOL Fehér kőjelek a parkban Szentendre első szoborparkja Jó Kucs Béla munkásságának köszönhető. Ö teremtette meg a festőváros szobrászszigetét — eredeti művek gipszmásolatait felhasználva — az ötvenes évek végén. E tárlat helyén fogadja vendégeit Kerényi Jenő múzeuma, s e nyomon haladva fogott hozzá Gyurcsek Ferenc a nagymarosi sétány „szobrosí- tásához”, ám a szép idea megvalósítását csak Kaubek Péter adományai támogatták, így a kezdeményezés végül is zátonyra futott. Mészáros Dezső, aki Viseg- rádon él és alkot, már évtizedekkel ezelőtt felfedezte a Dunakanyart. Egy sajátos szobrászstaféta jegyében előbb az' esztergomi bazilika mellett helyezte el kőjeleit, később a dömösi útkanyarban és a visegrádi Mátyás király palotában is megjelentek alkotásai. Érdemeként jegyezzük, hogy elsőkent fedezte fel az adott táj lehetőségeit. Mészáros Dezső önnön inspirációit római tartozókodása is segítette, ahol Amerigo Tot hatására számba vette a műfaj lényegre törő feladatait: az eredmeny a szentendrei szoborparkban mérhető, ahol munkásságának eddigi szakasza állandó kiállításként látható. A szobrászstaíéta tehát lezárult. Különösen a Dömösről elszállított anyag hiánya lesz fájó, bár be kell látnunk, hogy a szentendrei összpontosításnak számtalan előnye van: a hegy nagyvonalú háttere, az egyik középdomb fennsíkjának lejtő-emelkedő ritmusa kiteljesíti a látványt, így a kőcsalád harmonikusan illeszkedik a környezetbe. Titokzatos, mégis gyönyörködtető, elgondolkodtató., élményhez'segítT a ’szemlélőt. .A mű- ■ vészek szünet nélküli ' támogatására felesküdött város nem csupán első szabadtéri múzeumát hozta létre a tárlat megrendezésével, hiszen a kezdeményezés úgy is felfogható, mint a magyar Stonehenge, és a Húsvét-szigetek impozáns hazai műfordítása. Az előbbi az európai kőépítészet monumentális emléke Angliában, ugyanígy a Hús- vét-szigetek elnagyolt alkotásai — Mészáros Dezső munkájának előzményeiként is felfoghatók, annál inkább, mert a Pismány-hegy nagyvonalú háttere, az utat szegélyező vörös berkenyék, a gyepből növő katángkórók, búzavirágok, libatopok csak fokozzák a művek méltóságát. Mészáros Dezső Munkácsy- díjas szobrászművész 1923-ban született Szegeden. A Képző- művészeti Főiskolán kapott diplomát 1953-ban, Beck András Pátzay Pál és Kisfaluéi Strobl Zsigmond tanítványaként. Római ösztöndíját 1967- ben kapta. Ugyanott önálló kiállítását is megrendezték) amelyet budapesti, hódmezővásárhelyi, dunaújvárosi, visegrádi, szegedi, győri, tatai, esztergomi tárlatok követtek. Medgyessy Ferenc Képernyőre kerül örökségét folytatta kezdetben — a jelszobrokban találta meg önmagát, A szobrok a szabálytalan, szentendrei dombháton — közvetlenül a Dunakanyarba vezető főútvonal mellett — láthatók. Az aszimmetrikus rend, a tökéletes tagoltság a huszonhat alkotás elhelyezőinek avatott rendezői elvét dicséri: három női idol, három párka indítja a sort, míg lentről egy szemet pihentető kút határozza meg a látványt Mindkét megközelítés izgalmas. Kőtitkokat látunk az egyik oldalról, legelésző fehér nyájat a Pismány magaslatáról. A huszonhat forma egy életmű erejével hat. Mészáros Dezső szentendrei adománya olyan térsűrítmény, amely eszmét, gondolatokat közvetít. Ki-ki beleálmodhatja a saját képzeletét az alakzatokba. Íme az egyik változat: a szemlélő ikerformákat, támadó, védő női és férfialakzatokat, anyaságot, hátizsákos vándort, családot, bástyát, barlangot, várfalréseket, rémületet, barátságot, akár történelmi felkiáltójeleket érzékelhet a kőcsalád egyes tagjaiban. Az alkotó a magyar népmesék kőmorzsolójaként egy öntörvényű világot teremtett, s ezzel egy félfigurális, absztrakt és egymáshoz tartozó egységes formarendet. A rendezés azért is hibátlan, mert a domb horpadása alliterál a szoborjelek álló helyzetű, szabad csatangolásával. A villanypóznák nem zavarók. A közeli házak, a szobortájat átszelő bekötőút is emberi léptékű, ugyanígy a találó megoldás — a halványzöld posztamens, amely összeköti a pázsit tónusát a fehér kövekkel. Fehér békességgé alakul a táj, és az autók suha- nása, a buszmorgás- sem zavarja ezt a szellemivé alakított térséget. Sőt, ez a környezet századunk lelkületét csatolja a szobrok fehér öröklétéhez. Losonci Miklós Németh László: VII. Gergely című drámájából készül tv-film Lengyel György rendezésében. A címszereplő Sinkovits Imre. A képen; Sinkovits jelenetét rendezi Lengyel György MOZIMŰSOR augusztus 7-étől 13-áig ABONY 7— 9: Kicsi, de szemtelen (du.) 10— 11: Egyéniség (este) 12: Váratlan fordulat* BUDAÖRS 7: Harctéri regény* 8— 10: Coca-Cola kölyök* (este) 11— 12: Gyermekrablás Caracasban* CEGLÉD, Kamaraterem 7—10: A macskafalviak (du.) Az istenek a fejükre estek (este) 11—13: Vízipók — csodapók (du.) Nős agglegény (este) CEGLÉD, Szabadság 7—10: Szenvedély végszóra* (este) 11— 13: A tűz háborúja** (este) DUNAHARASZTI. Béke 7—10: Egy maréknyi dollárért* (este) 11: Titokban Honkongban 12: Vabank DUNAKESZI, Vörös Csillag 7— 8: Házibuli 9— 10: A házibuli folytatódik (este) 11: Tarts még, tarts még bűvölet* DUNAKESZI, József Attila 10—11: Titokban Hongkongban 12— 13: Vaskos tréfa* ÉRD 7: Balkán express* 10— 12: BMX-banditák (este) 13: Végső megoldás* FÓT 7: Megfelelő ember, kényes feladatra** 8— 10: A fehér törzsfőnök (este) 11— 12: Kék hegyek* GÖDÖLLŐ, Petőfi 7— 10: Végső megoldás* (este) 11—12: Balkán express* (este) 13: Indiana Jones és a végzet temploma* (este) GYÁl 7: Embriók* 8— 10: Hátsó ablak* 11—12: Nem kell mindig kaviár GYÖMRŐ, Szabadság 9— 10: Ö, kedves Harry! 11: Hajókkal a bástyák ellen 13: Idő van** GYÖMRÖ, Kertmozí 7— 9: Indiana Jones és a végzet temploma* 11: A lovakat lelövik ugye?** 13: Hátsó ablak* KEREPESTARCSA 7: ördögi kísértetek* 8— 10: Popcye 11— 12: Egy maréknyi dollárért* LEÁNYFALU, Kertmozi 7— 9: Hátsó ablak* 10— 11: Te már nagykisfiú vagy* MONOR 7— 13: Indiana Jones és a végzet temploma* (este) NAGYKÁTA 7: Nős agglegény 8— 11: A betörés nagymestere (este) 12: Mi lenne, ha* NAGYKŐRÖS, Arany János 7— H: Indiana Jones és a végzet temploma* (este) 8— 10: Gyanútlan gyakornok* 12— 13: Morfium NAGYKÖRÖS, Cifrakert 8—10: Indiana Jones, és a végzet temploma* 11— 12: Végre, vasárnap!* NAGYKŐRÖS. Stúdiómozi 7— 10: Noé bárkái (du.) Titokban Hongkongban (este) 11— 13: Szivárvány (du.) Az élet muzsikája (este) PIUSVÖRÖSVÁR 7: A gonosz lady** 8: Tarts még, tarts még bűvölét* 11: Földrengés POMÁZ 7: Flashdance 8— 9: Azon a tavaszon nem sütött a nap* 10— 11: Lopják a koporsómat* RÁCKEVE 7: Mi lenne, ha?* 8— 10: Földrengés H—12: Ä betörés nagymestere SZENTENDRE 7— 8: Gyermekrablás Caracasban* (este) 9— 10: Halló, taxi!* (este) 12— 13: Lopják a koporsómat* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 7—10: A betörés nagymestere (este) 11— 12: Azon a tavaszon nem sütött a nap* TÁPIÓSZELE 7— 9: Nem kell mindig kaviár 10: Flashdance 11: Váratlan fordulat* VÁC, Kertmozi 7— 8: Végre, vasárnap!* 9—11: Nyomás utána!* 12— 13: Kék villám* VÁC, 6— 7: Lila akác 7— 8: Váratlan fordulat* (este) 9—10: Az androidok lázadása* (este) 11—13: Hajmeresztő hajnövesztő (este) VECSÉS 7— 8: Lopják a koporsómat* (este) 7—11: No, megállj csak! (du.) 9—10: Gyermekrablás Caracasban* (este) 11—12: Hátsó ablak* VECSÉS, Kertmozi 7— 8: Szédülés* 10: önbíráskodás** 11—12: Hátsó ablak* 13: Szerelem Montrcálban* AUTÓS KERTMOZIK: BAG 7— 8: Mire megyek az apámmal?** 9: A zsaru nem tágít 11—12: Egy maréknyi dollárért* DABAS 7—10: Feltámadt a Vadnyugat 11—13: A kicsi kocsi legújabb kalandjai GOMBA 7—10: Feltámadt a Vadnyugat 11—12: Végső megoldás RÁCKEVE 7—10: A kicsi kocsi legújabb kalandjai 11—13: Forró fagylalt SZENTENDRE 7—10: A kicsi kocsi legújabb kalandjai 11—13: Feltámadt a Vadnyugat * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben.
