Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-06 / 184. szám
PEST <m MEG I t t] 1986. AUGUSZTUS 6., SZERDA Jogi tanácsok f M Özvegyi haszonélvezet ® Adásvétel • b. i. budapesti olvasónk i hozzájárulása szükséges. A az ingatlan-adásvételi szerző- . f , . ,• desek alaki kellékeiről érdek- ! sz-rzoa-SD-n a leiek az adds vétellel kapcsolatos költségek viseléséről is megállapodhatnak. A szerződés minden oldalát meg kell számozni, és a felek mellett két tanúval is alá keld íratni. lodik. Az ingatlan-adásvételi szerződés csak írásban érvényes. A szóban kötött megállapodásra érvényesen hivatkozni, arra jogot alapítani nem lehet. Mindenekelőtt tartalmaznia kell a szerződésnek a felek nevét, címét, személyi adatait, az adásvétel tárgyát képező ingatlan címét, a tulajdoni lap számát, a helyrajzi számot, az ingatlan jellemző adatait (háznál a nagyságot, szobaszámot, komfortfokozatot stb.: teleknél a nagyságot, az esetleges felépítményeket, tartozékokat), a vételárat, a fizetés módját és időpontját. Tartalmaznia kell továbbá az ingatlannal kapcsolatos terheket, igényeket (pl. OTP-hitel, haszonélvezet, szolgalmi jog stb.) a mentesülés módját, illetve az eladó kijelentését, miszerint az ingatlan per-, igény- és tehermentes. Célszerű, ha a felek már a szerződésben rögzítik a birtokba adás, illetve vevés módját, időpontját, a közterhek viselését, hasznok szedését, valamint kijelentik azt, hogy ingatlanelidegenítési, illetve -szerzési korlátozás alá nem esnek. Amennyiben a vevő ingatlanszerzési korlátozás alá esik, a szerződésben ki kell kötni, hogy csak abban az esetben lesz érvényes, ha a vevő az ingatlanszerzési 'korlátozás alól a felmentést megszerzi. Ugyanez a helyzet az OTP-kölcsön átvállalása esetén is, amikor a szerződés érvényességéhez az OTP O L. J. budaörsi olvasónk felesége elhunyt. Az asszonynak előző házasságából van két gyermeke, akik olvasónk elmondása szerint mindenből ki akarják forgatni. Kérdése: mi a joga a házastársnak, s mi illeti meg a leszármazol? Törvényes öröklési rendünk szerint az elhunyt gyermekei (a leszármazók) az örökösök. Az örökhagyó házastársa viszont özvegyi jogon örökli az ingó és ingatlan vagyon haszonélvezetét. L. J. tehát jogosult az örökösök tulajdonában álló dolgok birtoklására. használatára és hasznainak szedésére. A haszonélvezet fennállása alatt a tulajdonos a fenti jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha ezzel a haszonélvező nem kíván élni. A haszonélvezet az özvegyet élete végéig, illetve újabb házassága kötéséig illeti meg. A hosszan tartó haszonélvezet alatt a tartós használati tárgyak (különösen a gépjárművek, műszaki cikkek, háztartási berendezések) elhasználódnak, értékük jelentősen csökken. Ez a helyzet az örököst hozza hátrányos helyzetbe, mert. előfordulhat, hogy egyáltalán nem, vagy csak jelentős értékcsökkenéssel juthat majd örökségéhez. Jogszabályaink mindkét fél érdekeit figyelembe veszik, amikor lehetővé teszik a haszonélvezet megváltását. EzHazatérők — letelepedők Hasznos tudnivalók A turistaszezon idején, {lágyon sok külföldön élő hazánkfia is hazalátogat’ A családdal való találkozásé az évről évre tapasztalható fejlődésünk sokukban me^rösiti a vágyat: jó lenne végleg hazajönni. Érdeklődjétek meg. mit kell tenni — kapják a feladatot a családtagok. Nekik szói jogi tanácsunk. Engedélyezés Hazatérőknek csajt azokat tekintjük, akik külföldön laknak, de magyar állampolgárságukat’ megtartották. A letelepedők csak külföldi állam- polgársággal rendelkeznek. Mindkét esetben engedélyt kell kérni a hazatelepüléshez. Az előkészítő vízumot és az engedélyt a külföldi lakóhely szerint illetékes magyar külképviselettől kell kérni. A hazatérőnek, illetve a letelepedőnek az engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolnia kell, hogy lakhatási lehetősége és megélhetése Magyarországon biztosítva van. A lakhatási lehetőség bizonyítása történhet úgy, hogy az esetleg már meglevő ingatlanra vonatkozó telekkönyvi iratokat csatolja a kérelmező, vagy igazolja, hogy ingatlan- vásárlás céljára a megfelelő összeg Magyarországon rendelkezésére áll. Az ingatlanvásárlásnál nem mindegy, hogy az ingatlant a tényleges hazatérés előtt, vagy a végleges hazatérés után kívánja megvásárolni valaki. A hazatérés előtt is ki lehet választani az ingatlant, de megvásárlásához a devizahatóság engedélye is kell. Ha a hazatért magyar állampolgár már személyi igazolványa birtokában vásárol ingatlant, azt vidéken minden engedély vagy felmentés nélkül teheti. A fővárosi ingatlan megvásárlásához szükséges a Fővárosi Tanács elnökének az engedélye. Lényeges kiemelni: ingatlan- szerzés iránt lépést csak akkor tehet a hazatérő, ha hazatérési engedélyét megkapta. Befogadás Akinek a hazatérők vagy letelepedőik közül nincs szándéka vagy pénze ingatlan vásárlására, más módon is biztosíthatja lakhatási lehe-őségét. Mégpedig úgy, hogy belföldi hozzátartozója vagy ismerőse tanúsítja, hogy befogadja őt, és ehhez megfelelő lakása van. A nyilatkozatot a befogadó lakóhelye szerint illetékes tanács igazgatási osztályán, községekben a szakigazgatási szervnél kell megtenni, ahol azt írásba foglalják. A hazatérők vagy letelepedők előzetesen tisztázzák, hogy a nyugdíjat vagy járadékot, amelyre a jogosultságukat külföldön megszerezték, átutalják-e. Az egyes országokban különféle rendelkezések szabályozzák az ott szerzett nyugdíj vagy szociális járadék külföldre történő átutalását. Érdeklődésre tarthat számot, hogy terheli-e levonása külföldről befolyt nyugdíjat és egyéb járadékot. A válasz: nem. A jogosult az átutalt devizaösszeg forintellenértékét a napi árfolyamon, levonás nélkül kapja kézhez. A munkaképes korú és állapotú személyek természetesen elhelyezkedési szándékukat kell hogy bejelentsék haza-, illetve letelepülési kérelmükhöz Érdemes . felvenni a kapcsolatot az Állami Biztosítóval is az életjáradék-biztosítási szerződések megkötésével kapcsolatos tudnivalók miatt. A külföldiek devizaszámlája arra való, hogy az átutalt ösz- szeget az átutaló nevén és javára a számlán tartsák devizában, a végleges hazaköltözésig. Ha pedig ez valami okból meghiúsul, a számla ősz- szegét a kamatokkal együtt visszautalják a tulajdonos által . megjelölt külföldi bankszámlára. ietegdlófás Az ingyenes betegellátás állampolgári jog. A külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki hazánkban él, járulék fizetése ellenében megállapodást köthet az egészség- ügyi ellátás biztosítására. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz (Budapest XIII., Váci út 73.) keli fordulni e célból. Dr. Kertész Éva zel a joggal mind az özvegy, mind az örökös élhet. A megváltásra kerülő örökségrészekben a felek szabadon megegyezhetnek. Vita esetén azonban a Ptk. előírásai a mérvadók. Nem lehet az özvegy által lakott lakás, berendezési és felszerelési tárgyak megváltását kérni. Ennek a szabályozásnak az a célja, hogy a túlélő házastárs ne kerüljön méltánytalan helyzetbe. Az özvegy továbbra is a megszokott környezetében maradhasson. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból — természetben vagy pénzben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermekeként a leszármazókkal együtt örökölne. A megváltás iránti kérelmet a hagyatéki eljárás során, ha ilyen nem indult az öröklés megnyíltától számított egy éven belül kell előterjeszteni az illetékes közjegyzőnél. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére ingyenes jogi tanácsadást tartunk Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt, minden csütörtökön 17—19 óra között, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Legfelsőbb Bíróság Szavatossági határidők Egy újonnan épült ház lakói megdöbbenve állapították meg, hogy az épület szennyvízelvezető csatornái eldugulnak, s emiatt időnként a szennyvíz a lakásokba folyik. Az építtető a kivitelező állami építőipari vállalatot felszólította: a hibát javítsa ki, de az nem volt erre hajlandó. Ezek után a kivitelező ellen per indult, amelyben az építtető kérte a bíróságot, kötelezzék a vállalatot a hiba díjtalan kijavítására. Az első fokú bíróság szerint a keresetet elkésve nyújtották be, ezért elutasította azt. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. Az ítéletet hatályon kívül helyezte, és az építőipari vállalatot kötelezte, hogy a hibát tizenöt napon belül javítsa ki. Mint az ítélet indoklásából kiderül, a bírósági szakértő megállapította: a hibát a kivitelező rossz munkája okozta, de az az eredeti tervek alapján két nap alatt megszüntethető. Olyan rejtett hibáról van szó, amit a ház műszaki átadásakor nem lehetett észrevenni. Márpedig a Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni — különösen, ha a hiba jellege miatt, meghatározott időn belül nem volt felismerhető —szavatossági jogait az átadástól számított egy éven belül, tartós használatra rendelt dolognál három évig érvényesítheti. Ebben az esetben a kötelező szavatossági idő három évnél hosszabb, tehát az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. Az építtető időben kérte a kijavítást, ezért a keresetnek helyt kellett adni. Tíz nap rendeletéi Az Országgyűlés ügyrendjének módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegét olvashatjuk a Magyar Közlöny 27-es számában. A felszámolási eljárásról szóló rendelkezéseket tartalmazza a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986 évi 11. számti' törvényerejű rendelete és a végrehajtásról kiadott 26 1986. (VII. 16.) MT számú rendelet. A Miniszter- tanács szabályozta a felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek dolgozóinak munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdéseket is. A felszámolás pénzügyi fedezésére az 1043/1986. (VII. 16.) számú minisztertanácsi határozat felszámolási alapot létesített. A Minisztertanács 1045/ 1986. (VII. 15.) számú határozata pedig felszámolóként pénzintézeti központot jelöl ki. Az állami szanálásról szóló rendeletek végrehajtására létrehozott szervezet és bizottság működéséről, valamint a fel- számolási eljárás során felmerült költségek meghatározásáról a pénzügyminiszter rendelete ad eligazítást. Az Elnöki Tanács 1986. 12. sz. törvényerejű rendelete lehetővé teszi; hogy a Minisztertanács rendelete felszámolás vagy átszervezés alatt álló munkáltató dolgozóinak tekintetében kivételt tehessen. Az állami gondozásba vett kiskorúak családban való nevelésére 1986. szeptember 1- től hivatalos nevelőszülői munkaviszony létesíthető a Minisztertanács 1046/1986. (VII. 16.) számú határozata alapján, A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 28. számában találhatók. Már több mint 15 éve van lehetőség arra, hogy a jogszabályban meghatározott szervek anyagilag is segítsék dolgozóikat abban, hogy lakáshoz jussanak. Ez a segítség lehet pénzbeni és természetbeni támogatás (gép, fuvarozó- eszköz, bontott anyag). Ez utóbbi természetesen a munkáltató adottságaitól függ. Nyilvánvaló, hogy például egy építőipari vállalat ezen a téren nagyobb lehetőségekkel rendelkezik, mint egy ruházati bolt. A pénzbeni támogatás lehet: hosszú lejáratú kamatmentes kölcsön, vissza nem térítendő támogatás, a tanács vagy pénzintézet felé költség térítése, törlesztő részletek egészben vagy részbeni megfizetése, a dolgozók elhelyezésére alkalmas lakóépületek, lakások építése, vagy ilyenekhez való pénzbeni hozzájárulás. A fölsorolt támogatási formákra esetleg együttesen is számíthatnak a dolgozók. A munkáltatói támogatásra a vállalatoknál külön alapot képeznek, amelynek mértékét jogszabály nem mondja ki. Ez úgyis az e célra fordítható, reális mértékű kerettől függ. A támogatás során előnyben kell részesíteni a fiatal házaspárokat, a nagycsaládokat, a sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat a leszerelést követő két éven belül A jogszabály kötelezővé tette, hogy a támogatást nyújtók és az azt élvezők szerződést kössenek. És itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amely sokak számára érdekes. Mi történik akkor, ha a dolgozó a vállalt kötelezettségét nem teljesítette? Mert bizony manapság gyakran előfordul, hogy a jobb kereset reményében vagy más okból a kötelezettséget vállaló dolgozó e'- hagyja a vállalatot. Jó tudni, hogy ilyenkor a munkáltató az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegét egy összegben követelheti, a vissza nem térítendő támogatásként. adott engedményt pedig visz- szakövetelheti. A visszakövetelt összeg után pedig a Polgári Törvénykönyv szerint megengedett kamat (8 százalék) js követelhető. So,Iran érdeklődnek az iránt, hogy az új vállalat (szövetkezet, stb.) átv,ál!a!ha,tja-e a támogatást. Ennek nincs törvényes akadálya. Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását a szabad forgalomban olyan személynek idegeníti el, aki ugyancsak a munkáltató szerv dolgozója, a már fennálló kölcsönt a vevő átvállalhatja. Természetesen, ha ehhez a munkáltató hozzájárul. Ha a vevő más cégnél dolgozik, rendszerint csak akkor vállalhatja át, ha az ő munkáltatója az eladó munkáltatójának a kölcsöntartozását megtéríti. Gyakori probléma, hogy a házassági vagyonközösség megszüntetése után az a házastárs marad a lakásban, aki nem dolgozója a munkáltatói támogatást nyújtó vállalatnak. Elvileg nincs akadálya annak, hogy átvállalja a támogatást. A megengedő jogszabály mellé ilyenkor a vállalat méltányos eljárása is szükséges. Bűnöző párocska Lebuktak a Fóliásban Notórius bűnözőpár ügyét tárgyalja rövidesen a Ráckevei Bíróság dr. Dobi Imre büntető tanácsa. Horváth József 40 éves szigetszentmiklósi alkalmi munkás már éveket töltött a rács mögött. A hiúit év őszén szabadult. Rövidesen megismerkedett a hasonló korú Jerzsik Mária budapesti lakossal, aki Kovács Tiborné- nak adta ki magát, és az ismeretlen körülmények között szerzett személyazonossági igazolvánnyal szélhámoskodott. Elhatározták, hogy lopásokból fogják megélhetésüket biztosítani, azonban már az első alkalommal lebkntak. A szi- getszentmiklósi Faház falatozóban szórakozó Péter Sándor kijött az utcára egy ismerősét keresni, midőn Jerzsik Mária megszólította, majd az esti sötétség leple alatt a férfi zakójából annak több ezer forintot tartalmazó pénztárcáját próbálta kiemelni. Páter azonban a áő szándékát észrevette és kezét lefogta. A közé’ben álló Horváth barátnője segítségére sietett és a sértetett úsv megütötte, hogy az a földre zuhant. A zajra a vendéglőből kirohanó emberek a támadót elfogták. A nő azonban, a sötétség leple alatt a pénzzel elmenekült. de rövidesen rendőrkézre került ő is. Mindketten rablás vádiával — Jerzsik még közokirat-hamisítással is terhelve — kerülnek a bíróság elé. A. I. Mem kellel« megvédeni Tömegverekedés a kempingben A most következő két bírósági eset közös sajátossága, hogy a tettesek és a sértettek is italos állapotban voltak. Gondolkodásukat és cselekedeteiket is erősen befolyásolta az alkohol okozta mámor. Hadsereg úti eszpresszó. Ott szórakozott Kovács Sándor, aki egyébként már 11 alkalommal volt büntetve és társa, Ürmös Gyuláné. Az asz- szony ugyancsak több alkalommal került már összeütközésbe a törvénnyel. A párocska már előre kinézett magának egy férfit, akit látásból ismertek. Megvárták, amíg erősen lerészegedik, és ekkor az asszony barátkozni kezdett vele. Szerelmet ígérve a lakására kísérték. Ott a férfinak egy pillanatra visz- szatért a józan esze, és nem akarta beengedni őket, de ekkor már késő volt. A bűntársak bementek a lakásba, és amit találtak, összeszedték. Még arra is volt idejük, hogy az udvaron két tyúkot megfojtsanak vacsorára. Am a szomszéd észrevette őket, amint kerékpáron távoztak, és feljelentést tett a rendőrségen. Így nagyon rövid idő alatt lebuktak. A Ceglédi Bíróság bűnösnek találta Kovács Sándort és Ürmös Gyulánét kifosztás bűntettében, amit mint társ- tettesek követtek el. Mindkettőjüknél súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy különös és többszörösen visszaesők. Kovács Sándort 2 év és 2 hónap, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, továbbá a közügyek gyakorlásától 4 évre eltiltotta. A bíróság Ürmös Gyulánét 1 év és 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, a közügvek gyakorlásától 2 évre eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit A munkáltató adja Támogatás lakáshoz Kutyát uszított Az első történet színhelye a szigetújfalui Duna-part, ahol forró hétvégeken mindig sokan kempingeznek. Többek között ott volt Fejes Csaba is. aki. bár még nem töltötte be a 30. életévét, már több mint 7 évet volt a fiatalkorúak börtönében. Egyebek között erőszakos közösülés, rablás, garázdaság és súlyos testi sértés terhelte a számláját. Társai, akikkel együtt került a vádlottak padjára: Szabó Miklós, Földest László, Tamás Attila és Monus Sándor akkoriban matrózként dolgoztak a Foiyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál. Büntetlen előéletűek. Az említett napon két társaság, akik már valameny- nyien nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztottak, valamin összevitatkozott egymással. Olyannyira, hogy egy lány kutyát is uszított valakire. Ám sérülés ekkor még nem történt. Az ügy akkor fordult komolyra, amikor egyikük szólt Fejes Csabának és a matrózoknak, hogy védie meg őket. Ezt követően már a férfiak ütötték, verték egymást, ahol érték. Odaérkezett egyiküknek a felesége is, aki kérlelte a későbbi vádlottakat, hogy hagyják abba a verekedést. Fejes miközben társai egymást öklözték, odalépett az asszonyhoz, és azt mondta neki, hogy amennyiben hajlandó vele közösüini, őt nem fogják bántani. Az asszony erre nem volt hajlandó. Ezután a díszes társaság őt is ütötte, verte, ahol érte. Férje ekkor felkapta a -sátor előtt leszúrt konyhakést, azzal próbált védekezni, egyiküknek a kezét is elvágta. Jött az éiieliőr A verekedésnek végül az vetett véget, hogy megjelent az idős éjjeliőr, aki azt is látta, hogy a fürdőruhás nővel dulakodnak a bokorban. Rájuk szólt, hogy miért nem segítenek neki, mire a férfiak nevetve azt mondták, hogy nem bántja senki, minek neki a segítség. A bántalmazások folytán az asszony halántékcsont-'tö- rést és agyrázkódást szenvedett, két foga kitört és egyéb zúzódásai is voltak. Férje ugyancsak agyrázkódást kapott, szemhéján vérömlenyek keletkeztek, és egész teste tele volt zúzódásokkal. A vádlottak a Ráckevei Bíróság előtt feleltek azért, amit elkövettek. Megpróbáltak azzal védekezni, hogy más személyek védelmére kelve kezdték az ütlegelést. Tagadták azt, hogy Fejes Csaba közösülni akart a bántalmazott asszonnyal. A bíróság azonban alaptalannak találta ezt a védekezést. Jogos védelmi helyzetre azért sem hivatkozhattak, mert az adott esetben öt férfi állt szemben két férfival és két nővel. Az éjjeliőr tanú- vallomása is ellentétben állt azzal, amit elmondtak. A Ráckevei Bíróság az öt fiatalembert garázdaság, valamint aljas indokból elkövetett súlyos, illetve könnyű testi sértés bűntettében, mint társtetteseket ítélte el. A bíróság ezért Fejes Csabát, mint különös visszaesőt, halmazati büntetésként 6 hónap szabadságvesztésre ítélte és egy évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Társainak esetében a bíróság enyhítő körülményként értékelte büntetlen előéletüket és ezért nem tartotta szükségesnek börtönbüntetés kiszabását. A bíróság személyenként 8 ezer forint pénzbüntetésre ítélte őket. . Az ítélet nem jogerős. Szerelmet színlelt A következő történet színhelye J ászkara jenön a Vörös
