Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-05 / 183. szám

Fogadalmak Előrebocsátom, a férfi­fodrászatnak többszörösen nem lehetek kedvenc ven­dége. Egyrészt mert negyed­évenként látogatom meg a hajművészeket, másrészt a legegyszerűbb és legolcsóbb nyírással is beérem. Űgj( vélem, ez sem jogosít fel senkit arra, hogy akár mással, akár velem olyan modorban viselkedjen, mint ahogy az a közel­múltban megesett. Megkísérlem pontosan át­adni a fodrászhölgy és sze­rénységem párbeszédét: — Csókolom. — Jóestét! — Tetszik még fogadni? — Már összepakoltam! — egyenes válasz. — Meddig tetszenek nyitva lenni? — kérdezem kacskán. Eddig ez volt a fe­lelet. Az orrom alatt morogva oldalogtam el. azzal az el­határozással, hogy másnap reggel azonnal felhívom a főnököt. Nem tettem mag. Lehet, hogy jobb lett vol­na. Azt is megfogadtam, hogy ehhez a nőhöz az élet­ben többet nem megyek. Helyszín: Stromfeld la­kótelepi fodrászüzlet. Időpont: 1986. július 24., este háromnegyed nyolc és nyolc óra között. A nyitva tartási idő hivatalosan hét­köznapokon 21 óráig tart. M. G. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 5.. KEDD Az állategészségügyi szolgálat A tenyésztésben meghatározó Kedvező tulajdonságok Ültessünk nemes nyárfát Az ország sík területein az erdősítésben fontos feladatot töltenek be a nemes nyárfák. A szárazabb körülményeket is jól tűrő fehér nyárfák tömeges szaporítása a legutóbbi idő­kig meglehetősen körülményes volt. Ennek a problémának megoldására vállalkozott az Erdészeti Tudományos Kuta­tóintézet sárvári kísérleti állo­mása. A kutatók a fehér nyár­ra is kidolgozták a vegetatív szaporítás intenzív módsze­rét. A nemesített, kedvező tu­lajdonságokat mutató egye- dekről szedett hajtásokat zölddugványozással gyöke- reztetik, majd lyuggatott ol­dalú konténerben növényházi körülmények között nevelik. Bár eddig is rendszeresen figyelemmel kísértük az ál­lattenyésztési szokásokban be­következett változásokat, il­letve azok okait — s azzal szoros összefüggésben az ál­lategészségügy szerepét, hely­zetét —, mégis a másfél év­vel ezelőtt indított jlyen témá­jú sorozatunk írásaira emlé­keztetjük olvasóinkat. Ugyan­is a hosszú sorozat végére, mint az i-re a pontot, tesz- szük fel a koronát azzal, hogy az állatgyógyászat iránt érdeklődők nevében kérdése­ket adtunk föl dr. Tóth Pé­ternek. a gödöllői j székhelyű Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző ÁHo- más igazgató főállaíorvosának. Am mielőtt a kérdéseinkre kapott válaszokra kitérnénk, hadd vázoljuk az állategész­ségügyi szolgálat feladatainak körét, egy röpke történeti visszatekintés keretében. Az államigazgatási munka korszerűsítésével kapcsolatos létszámcsökkentéssel egyide­jűleg 1983., január 1-jétől je­lentősen bővült a megyei ál­lategészségügyi szolgálat fel­adatainak köre. Az élelmiszer- vizsgáló és -ellenőrző szolgá­lat területi szervei, a megyei élelmiszer- és vegyvizsgáló in­tézetek a feladataiban bővült megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás irányítása és ellenőrzése aló kerültek. Hatósági munka A szélesebb tevékenységi kört kiegészíti a megszűnt megyei állattenyésztési fel­ügyelőségek hatósági munká­jának átvétele, továbbá a kis­termelőknek nyújtott állami támogatások kifizetésének szakmai és pénzügyi feltété- 1 leinek ellenőrzése." E sokrétű feladat mibenlétét, és nagy­ságrendjét a következő pél­dákkal szemléltette dr. Tóth Péter. —, A Pest Megyei ' Állat­egészségügyi és Élelmiszer-el­lenőrző Állomás felügyelete alá kerültek olyan nagyüze­mek is. mint a váci és a ceg­lédi vágóhíd, a hernádi ba­romfi- és sertésvágóhíd, a ve- csési vadfeldolgozó, a duna­keszi hűtőház, a pilisi hizlal­da, mint a legnagyobb ex­portáru-termelők, valamint a tököli állati melléktermékeket feldolgozó ATEV-üzem, s Du­nakeszin, Nagykőrösön és Cegléden a konzervgyártás, de folytathanám a felsorolást egészen a sturovói állategész­ségügyi határszolgálatig. Jel felkészült — Az ellenőrzés pedig ma­gában foglalja a megye állat­tartó és -tenyésztő, valamint állati termékeket feldolgozó üzemeinek állategészségügyi, és élelmezésügyi felügyeletét. Másik fő feladatunk a nagy volumenű járványvédelmi munkákhoz a hosszabb men­tesítési programok kidolgozá­sa, végrehajtása, amihez szak­mái irányelveket a MÉM ál­lategészségügyi és élelmiszer- higiéniai főosztályától kapunk. A megyére szabott állatorvos: feladatainkat pedig a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának céljaival egyetértésben. illetve annak felügyeletével látjuk el. — Itt Gödöllőn, az állomá­sunkon szakspecialisták dol­goznak. így: szarvasmarha-, juh-, baromfi- és sertés-egész- ségügy'is, ('valamint élelmiszer- higiénikus, állat-higiénikus, továbbá igazgatással és szer­Az álmok nem hazudnak A helyszín a szerkesz- ■*"*' tőség. Az időpont: va­lamelyik hétköznap. Az íróasztalon telefon, kezem­ben a kézibeszélö. A tele­fonközpont éppen kapcsol­ja Sierra Névadóból a Cifra Nyomorúság nevű farmot. Bemutatkozom, a rancs főnöke is, és mon­dom, hogy riportot szeret­nék készíteni vízilótenyész­tésükről ... — Nem értein,, mit akar — mondja a főnök. Ismétlem a kívánságo­mat, hogy riportot készít­hessek a vízilötenyósZtés- ről. — Fontos dolog ez? — Tudomásom szerint most kezdik fölfejleszteni létszámában a vízilótele­pet. Igaz ez?­— Mit csinál?! Ismétlem a kérdést. — Nincs vízilótelepünk! — Vízilovuk sincs? — De, van vízilovunk! — Van valami akadálya annak, hogy riportot ké­szítsek a vízilótenyésztá- sükről? — Miért érdeklik a vízi- . lovak? — Mert az önök ran- csán még nem jártam ví­zilóügyben ! — Nem is fog! — Hogy-hogy? — Mert ön nem szakem­ber! — Honnan tudja, ; hogy nem vagyok szakember? — Onnan, hogy vizilótc- lepet mondott, pedig ők szállodában laknak. — Amikor először ott jártam önöknél a Sierrá- ban, a saját beosztottjai vízilótelepről beszéltek ne­kem ... — Akkor ők sem értenek a szakmához! — Szóval- csinálhatok ri­portot a vízilovakkal? — Érti a nyelvüket? — Nem értem a víziló^ vak nyelvét, de kíváncsi vagyok rájuk, s bízom benne, hogy ön majd tol­mácsol ... — Nem fog menni! — Miért? — Mert vizilóiigyben magasak az elvárásaink! 'Legalább három diplomát, plusz doktorátust követel­nek meg az újságíróktól, valamint a Tudományos Akadémia tagsági igazol­ványát. De az sem árt. ha az újságíró a vízilótudo­mányok doyenje!... ★ Ki tudja, meddig tartott volna ez a lázálom. ha föl nem ébredek a vekker hangjára. Aztán a szokásos szer­tartás — mosakodás, kávé­zás, fogmosás, öltözködés, buszozás, vonatozás — után' megérkezem a szer­kesztőségbe. Az elő*i näp meghívott vidéki telefonállomást idő­ben kapcsolja a posta. Ke­zemben a kagyló. — Halló! X. Y. Termelő­szövetkezet? — Igen! Itt az elnök be­szél. Bemutatkozunk egvmás- . nak. Előadom a kívánsá­gomat: — Szeretném a hét fo­lyamán fölkeresni a bika­telepüket. Kíváncsi vagyok az ott dolgozó emberekre, s magára a jószágállo- mányra. Van valami aka­dálya a látogatásomnak? — Nem értem! Mit mond? Ismétlem .a kérdéseimet — Nincs is bikatelepünk! — Hiszen a saját beosz­tottjai . szerint tenyészbi­kákkal foglalkoznak ... — Van önnek, az újság­írónak, állattenyésztéssel kapcsolatos szakirányú képzettsége? Mert ha nincs, akkor ne raboljuk egymás idejét! Döbbenten hallgatok,. meri nincs professzori vég­zettségem, nem vagyok a Magyar Tudományos Aka­démia tagja. Ennélfogva azt sem tudom, hány lába van a bikának, s egyálta­lán melyik a bika és me­lyik a tehén a sok négylá­bú között. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy az ál­lomány jóltápiáltságát, tisztán tartását, az állat- kgondozók jó munkáját nem is tudnám megítélni a pro­fesszori cím nélkül. Ezek után őszintén irigyelnem kell a vasvillát, „akinek” még általános iskolai vég­zettsége sincsen, mégis kö­zel kerülhetett a bikákhoz, vagy nem is tudom, való­jában milyen Viégyiábú szarvasmarhához. Persze a villának könnyű, mert két „támogatója” is van, a jó­szággondozó meg a trágya. Lehet, hogy nekem is ilyen „magas" pártfogókra lesz szükségem, hogyha ripor­tot akarok írni?! A sajtótörvény kötelező tájékoztatásra vonat­kozó cikkelye, úgy látszik, nem éléggé „magas párt­fogó” !!!... ' A. L. A. vezéssel foglalkozó szakállat­orvosaink vannak. Ez az apparátus a szakmai bázisa - annak a munkának, amelynek révén a hét kerületi főállatorvossal karöltve szak­mai felügyeletet gyakorlunk a területen tevékenykedő száztíz hatósági, hatvan magánpraxis­ban tevékenykedő, és száz­négy üzemi állatorvos felett. Erre a nagy, és jól felkészült apparátusra van mintegy fel­fűzve a megyében minden jó­szágtartó udvar, város, község és nagyüzem. Így szinte nap­rakész információ áll rendel­kezésünkre egy-egy terület állategészségügyi helyzetét il­letően. Végül arról beszélgettünk dr. Tóth Péterrel, hogy Gö­döllőre 1973 májusában tele­pült a Pest- Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomás, a megyei tanács' Városház utcai épüle­téből. Ugyanis akkorra meg­teremtődtek a kor követelmé­nyeinek megfelelően azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek elengedhetetlenek a hatékony állategészségügyi és élelmiszeripari ellenőrző mun­kához. lila már így elmondható, hogy a MÉM és a megye ve­zetőinek döntése helyesnek bi­zonyult, mert Gödöllő földraj­zilag magyecentrikusan he­lyezkedik el, s a várost már korábban is hírneves intézmé­nyek emelték a megye. jggr^r- centrurftává. Ami megvalósult Ugyancsak a helység jó meg­választását igazolják a későb­bi események is. Gondolunk itt arra, hogy megteremtődtek a gyakorlati munka, a kutatás és az oktatás jó' együttműkö­désének lehetőségei. A meg­valósult lehetőségek között említjük azt, hogy a gödöllői állategészségügyi állomás la­boratóriumának, állatkórhá­zának dolgozói, a. megyében tevékenykedő állatszakorvo­sok aktívan részt vesznek az állatorvos tan-hallgatók, agrár­egyetemi. hallgatók, s a péceli szakmunkásképző intézet diák­jainak oktatásában, képezve, nevelve a jövő mezőgazdasá­gi szakembereinek új meg új generációit! Aszódi László Antal \ —-----i----------­Bár merre járunk ezekben a napokban, mindenütt görög­dinnyehegyeket látunk. A méz­édes, piros bélű kedvenc nyári csemegét kínálják a piacokon, de a falvak utcáin is fel-fel- tűnnek az utánfutós személy­autók, s' házhoz viszik a diny- nyét. A gépkocsik hangszóró­ja harsogja: dinnyét vegye­nek, dinnyét vegyenek. Hatvanban jártam a minap, s láttam, hogy a város határá­ban sok-sok hektáron terme­lik a dinnyét. Egy kisebb fa­lut alkotnak a termelők ideig­lenes lakásai, amelyek között akad földbe ásott, hagyomá­nyos kunyhó és modern lakó­kocsi egyaránt. Gyors számítást végeztem. A házhoz szállított dinnye kilójáért tizenhárom forintot kérnek. A piacon tizenegy, tizenkét forintért kínálják az árut. Kedvenc zöldségesböl- tunkban tíz forintért mérték. Gondoltam, ha közvetlenül a termelőknél vásárolok, keve­sebbet költők. Hogy a benzin­költséget ne hiába emeljem, szóltam a szomszédaimnak, barátaimnak, dinnyéért me­gyek Hatvanba, és szívesen hozok a számukra is. Rendel­tek, hogyne rendeltek volna. Mindenkinek forint a forint! A dinnyetáblák végében ti­zenöt-húsz méterenként kínál­ják a gyümölcsöt. Elmond­tam, mennyit kívánok vásá­rolni. Az eladó, aki egyben termelő is, tizenhárom forin­tot kért kilójáért. Meglepőd­tem. — De miért ennyi? Hi­szen, amit én elviszek, azt nem terheli a drága szállítási költség. Nem kell kilométere­ket utaztatni a gyümölcsöt, frissen levágja száráról, le­méri, én pedig viszem. — Látja — figyelmeztetett a termelő, még az ujját is a homlokához emelve —. éppen ezt a frissességet kell magá­nak megfizetnie! Mert, amit a piacon vesz — teremhetett ugyan az én földemen —. még­is lehet, hogy fonnyadt, aszott, esetleg két-három napig, ne­tán egy hétig várt vevőre a zöldséges standján. Itt a pén­zéért garantáltan friss áruhoz jut. Hát igen — sóhajtottam —, ez is elmélet. Azóta a zöld­ségeshez járok, aki naponta hozza a friss árut/ Igaz, a szállítás költségeit felszámol­ja, de sokunkkal fizetteti. Pár nap múlva nyolc forin­tért vettem Aszódon dinnyét. Lehet, a dinnyetábla végében tizenkettőre esett az ára. Nem tudhatom, nem jártam arra.' Aki indulni akart, azt is le­beszél bem. F. M. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A gödöllői kastély a század- fordulón, kiállítás^ .megtekint- ’ hető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: " Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, ka­marakiállítás. Gic^zy János festőművész kiállítása. A ki­állítások 10—18 óráig tekint­hetők meg. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészéti gyűjtemény, kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Korai még vetkőzni Töveit óta keressük (vagy ‘J inkább akarjuk?) a top- lesst. A hetvenes évek óla. Azelőtt a meztelenséget a nyugat kábító ópiumaként ’ár­tották nyilván. Pedig sejtet­tük mi azt — ekkor kezdték a kritikusok Jancsó filmjei előtt szánkba rágni —, hogy a meztelenség*ae -ősi tisztaság és szűziesség, esetleg a ter­mékenység- jelképe. Amikor már kellően összekevertük magunkban az értékproblémá­kat, és nem. tudtuk eldönteni, mi az igazi prostitúció, a Tu­datlanság felvállalás a-e vagy az elutasítás ... ... no. akkor jöttek a natu­risták. Űk is kitalálták a leg­praktikusabb ideológiát, csak éppen rossz helyen kezdtek vetkőzni, pont az egyház sze­me láttára, Vonyarcvashegyen. Aztán beütött a dőzs. A civil életben ádáz és prűd honfi­társaink levonultak Délegyhá­zára, ott pár éve. szabadon fü­rödhetnek., napozhatnak. A naturisták mozgalma nemzeti üggyé szélesedett, mintaszerű bólogatókkal és el­lenzőkkel. A nyolcvanas évek elejére már azt vártuk, a hon*. atyák törvényt hoznak a vet*- kőzésrfíl. Törvény nem. szüle­tett, de a ruhátlanok hangja A vereségyházi asszonykó- ru.s, mint a Z'ZI Labor együt­tes vokálkórusa, mostanában mozgalmas napokat él. Szege­den a szabadtéri színpadon az Ifjúsági és diáktalálkozó Során adott műsorban ismét kirobbanó sikert aratott. Az így élsz című dalra felkiabált a tömeg: Mi is így élünk!... Meg aznap este Budap'es­ten, a Petőfi-csarnokban zenés divat bérmutatóval egybekötött koncerten értek el nagy si­kert. Utána a kőbányai Pa- taky művelődési központ Bok­rétát kötöttem műsorában lé­pett fel a teljes "egyes kórus, a helyi és az ócsai tv ten zene­karral. Karvézetőjúk. Pataki István nótákat énekelt, T^őth György tiszaháti népdalokat adott elő furulyán. felerősödött: Nálunk mindenki egyforma! A naturisták csak arra nem gondoltak, hogy ha mi ma­gunk nekivetközünk, kitakar­juk kényes ügyeinket is. Mi­lyen kellemetlen lenne, ha le­rántanánk a leplet a régi ha­gyományokkal rendelkező nagy magyar légycsapógyár­tásról vagy a befőttesüvegek- kel való visszaélésekről — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Nem is menne nekünk iga­zából ez a vetközés. Valami­lyen probléma mindig közbe­jönne. Mielőtt lehánynánk ma­gunkról fölösleges gúnyánkat,, sok mást is szét kellene ho/ji- gálnunk azon a bizonyos tó­parton. Mert hiába ácsomg- nánk Délegyházán talpig ne­kivetkőzve, amikor életünkre vastag porrétegként telepszik az előítélet, a szűklátókörűség, a kicsinyesség vagy a feudális tekintélytisztelet. Képzeljük el a vezetőt, aki könnyedén meg­oldja tulipános ingjén a sö­tétkék nyakkendőt, az ingéi hanyag mozdulattal a föveny- , re c^obja, és kedves tocc.sanás-1 sat~ (így csak a Főnök tud toccsanni!) vízbe veti magát. Mi a garancia arra,, hogy a hatalommámort, a könnyű győzelmeket meg a rókaügye- k°t a parton hagyja? l/agy itt van Kovács .János ' esztergályos, évente 10,8 liter égetett szeszt fogyaszt el. Ha ö kivonulna a szabad, mez­telenségbe, nagyon meglepőd­ne, hogy senki sem figyel rá, hiszen itt is csak ő lenne -az. akin unalmas tekintettel át­néznének a ruhátlan hivatal­nokok. llgyanúgy járna, mint otthon, az orvosi rerfdeliiben vagy a szociális előadónál, várhatna napestig. Itt, a tó­parton azért nem várna to­vább egy percet sem, csende­sen összepakolna, magára szedné gönceit, és bánatos képpel szállna fel a hat-hú­szas vpnatra, közben így mo­rogna az asszonynak: Nem megy ez nekünk, anyus ... Ha már a nudi nem jó, mi­lyen ruhákkal kellene befed­nünk megfáradt tagjainkat? Olyanokkal, amelyekkel be tudnánk takarni az utcákon is a szemetet, amelyekkel leplez­ni tudnánk unalmas közhe­lyeinket, elintézetlen ügyein­ket, még talán a lényegtelen, fölösleges információkra tf s fátylat tudnánk borítani, A míg teljesen el nem tün- /~l tétjük síégyellnivalóin- kat, nem is kell nekünk ver- kőződni. Sok még a takargit- nivatónk. r. 1. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) Veresegyház Mozgalmas kórusnapok it termőitől sem olcsóbb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents