Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
198« ATTGrSZTUS 30 SZOMBAT Tv-s irányítás A közlekedésrendészet közúti forgalomirányító központjában 12 monitor segíti a Belváros forgalmának folyamatos haladását. A különböző kereszteződésekben elhelyezett ipari kamerák Segítségével részletesen át lehet tekinteni a pillanatnyi közlekedési helyzetet. Esetleges dugó esetén l'RH segítségével a helyszínre irányított motoros járőrök gyorsíthatják csúcsidőben a továbbhaladást. Liba lába hordja a gyíkbőrt A hulladék valutát teremhet Eg> vállalkozás gesztort keres A véletlenek olykor nagy szerepet játszanak az életben. Már persze, ha véletlennek tekinthetjük, hogy két bőrös szakember találkozván, szakkérdésekről beszélget. Történt pedig, hogy Lengyel György vegyész újpesti tisztító üzletébe ellátogatott Dévai László mérnök. Szó szót követett, mígnem a vendég elővett valamit a táskájából. „Mit gondolsz, mi ez?” És jött is mindjárt a válasz: csirkeláb. Azaz hogy volt, mielőtt értő kezekben mutatós bőrré változott. Lengyel György fantáziáját azonnal megmozgatta a mintapéldány, de az is felötlött benne: jobb lenne tán a liba lába, hisz az nagyobb. Miért ne — így a feltaláló, s az ötletet tett követte. Otthon, dunsztosüvegekbeh, mosógépben, kidolgozta ra technológiát, Immár lúdlábra is. A sikeres kísérlet adta a kezdő lökést a Reptoderm Gmk megalakításához. Éppen egy éve fogtak össze hatan —r hárman a bőrös szakmából —, hogy kisvállalkozást alapítsanak Dévai László és társai találmányára; a szárnyas állatok lábbőrének hasznosítására. Nagyon hittek a dologban, mert az esztétikus megjelenésű, bármely színben előállítható, eredeti mintázatú bőr bízvást felveheti a versenyt a gyík bőrével. Kezükre játszott az is, hogy a kicsiny hüllő ma már védett állat, ugyanakkor az egzotikus jellegű alapanyagok iránt roppant módon megnőtt a kereslet. Bőrdíszművesek, cipőgyártók divatos és bár nem olcsó, de kelendő portékákat készítenek belőlük. Ennyi éppen elég egy üzem beindításához — gondolták. Rekordidő alatt műhellyé alakítottak át egy bérelt helyiséget, amely korábban csirkenevelőként szolgált. Vitte a forintot A lúdláb beszerzése nem jelentett gondot, a Fogyasztási Értékesítő és Beszerző Szövetkezetek Mezőgazdasági Termékforgalmazó Országos Közös Vállalata jászberényi telepéről igény szerint érkezik a baromfiláb Pilisborosjenőre. Ettől tehát felfuthatna a termelésük az optimális napi 5 ezer darabosra is. Ám itt jön a de. Az nevezetesen, hogy bár potenciális vevő számos akad, valóságos egyelőre nemigen. Bár az is igaz, hogy a termelés növeléséhez, a megcélzott minőség és változatosság eléréséhez további gépek kellenének. Ezekhez pedig pénz. Ami nincs. A tagok felhasználható tőkéjét mind beszippantotta a vállalkozás, amely nyereséget jószerével még nem adott. Megélhetésüknek mind ez ideig nem is ez a forrása. A piackutatás ilyen kicsiben is elengedhetetlen, jól tudták ezt a Reptoderm megalakító!, ezért is fordultak a B&rker-hez, segítsen készárujuk értékesítésében. ígéret volt, szerződés nem, a kereslet és a kínálat nem talált egymásra. Ezzel a céggel, ahogy Lengyel György tömören megfogalmazta: oefüröd- tek. Ezután maguk kezdtek keresgélni, mert az nem volt kétséges előttük, hogy „gyermekük” életképes. Nagy érdeklődést mutatott például a hírneves Salamander cég is gyíkbőrre emlékeztető termékük iránt, de egy esetleges üzlet — oft is éves tervezés folyik — csak jövőre jöhet létre. }ío, de térjünk vissza a hazai tájakra, az export amúgy is egy másik téma. Üjabb, ezúttal sikeres partnerkapcsolatot létesítettek a Huni- cooppal. Az első nagyabb szállítmány is vevőre talált; egy díszműiparl szakcsoport, a Kunbőr vásárolta meg, hogy táskákat, óraszíjakat, pénztárcákat készítsen belőle. Biztató, hogy 'az új kereséséről ismert endrődi cipőipari szövetkezet is felhasználta a Pilisborosje- nőn gyártott alapanyagot; az ebből mintázott női topánká- kat a hirek szerint az őszi BNV-n láthatjuk majd. Jobb, mint az eredeti — Keserű leckéket kaptunk — meséli Lengyel György, aki élete nagy szenvedélyének tartja a bőrgyártást, s alig várja, hogy az átmenetinek tekintett irhabunda-tisztítóból ismét valódi bőrössé válhasson. — Megtapasztaltuk azt, amit addig jobbára az újságokból tudtunk: nehezen mozdulnak a magyar vállalatok. Az újra sem egykönnyen állnak át, az ügyintézésük pedig ... Itt van mindjárt a Duna Cipőgyár, amely — másokhoz hasonlóan — tetszéssel fogadta a termékünket, küldtünk hát számukra egy mintakollekciót még februárban és vártuk, hogy így vagy úgy nyilatkoznak. Válasz azonban a mai napig sem érkezett. — Természetesen minden kereskedő a maga lovát dicséri, de higgye el, a mi lelkesedésünk nem alaptalan. Nagyon is a földön járunk, amikor azelőtt veszendőbe menő hulladékból készítünk luxusigényeknek is megfelelő cikket. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a liba lábáról nyert bőr jóval olcsóbb a kígyó bőrénél, vagy annál a gyíkbőrnél, amelytől késztermék esetében á hozzáértő is nehezen különbözteti meg, és amelynél sokkal tartósabb. De a juh bőrének négyzetmétere is a többszörösébe kerül, mint a mi portékánk. Az évi 1 millió darabos gyártás — így lenne kifizetődő — mellett sok indok szól, például, hogy a cipőipar igencsak szűkölködik jó minőségű alapanyagokban, díszítő anyagokban. Az persze érthető, hogy a nagy bőrgyárak a maguk monstrumaival nem állnak rá ilyen kis darabokkal bajlódni. Annak a mennyiségnek, amit a miénkhez hasonló méretekben elő lehet állítani, annál inkább helye van. A pilisborosjenői bérelt műhelyben, ahová vendéglátóm kalauzolt, tisztaság, rend és jó levegő fogad. Nyoma sincs a bőrgyárak körül lengedező orrfacsaró szagnak. Es amire különösen büszkék, technológiájuk nem szennyezi a környezetet, nem bocsát ki — mint hazai nagyüzemeink általában — ártalmas szennyvizet. Másképp aligha engedélyezte volna működésüket a Köjál a családi házas övezetben. Ha az üziet beindulna Dolgoznak tehát, de korántsem o vágyott tempóban, mert bővíteni egyelőre, úgy látják hazardírozás lenne. Pedig, ha gesztort találnának, partnerük, a Hunicoop szerint minden valószínűség szerint sikerrel pályázhatnák meg a központi műszaki fejlesztési alap exporttámogató hitelét, kedvezményeit. Amit ugyanis a Reptoderm kínál, az jó eséllyel versenghet tőkés piacokon is. Kivált, ha hozzávesszük, hogy a repertoár bővíthető. A pulyka mellbőré- ből, olasz szabadalom alapján, a szarvasbőr finomságával vetekedő árut tudnak majd csinálni. míg az angolna testta- karójáböl tetszetős és fölöttébb erős bőrdíszműves, illetve cipőipari alapanyagot hoznak ki — ha az üzlet' beindul. Szigethi Teréz Kern kell már a konyharuha A biztosítás végre biztonság? Ezután hamarabb kapjuk a pénzt A biztosítóról nagyon sokat írtak mostanában. Akár többes számot is használhatnánk, mert már kettő van belőlük. Az Állami és a Hungária. Mi Jenei Endrét, az ÁB szentendrei fiókjának a vezetőjét egyebek mellett arról kérdeztük, hogyan élte ő út a megkettőződést? — Minket érzékenyen érintett a Hungária megalakulása. Két gyakorlott adminisztrátorunk odament. Megkaptuk a "két státust és új embereket vettünk fel. Ezeknek azonban legalább egy év tanulóidőre lesz szükségük. A szakmai színvonalunk tehát átmenetileg gyengült. Gondolom, a történetet sok helyen elmesélhetnék. Kartonok, csekkek — A kívülállók azt mondják, itt a konkurencia. Javulni fog a biztosítási tevékenység. — Meggyőződésem, hogy nem attól függ a gyorsabb, hatékonyabb munkánk, hogy egy-két vagy több társaság működik. A gond eddig is az volt, hogy a biztosító dolgozója nem érdekelt abban, hogy az ügyfél megkapja a pénzét. Vagyis nincs eredményességhez kötve a fizetésünk. Ha az ember egy kicsit vigyáz arra, hogy nagy hibát ne kövessen el, nyugdíjazásáig eldolgozgathat. Csak a lelkiismeretünkre van bízva, hogy miként foglalkozunk az ügyfelekkel. Az értékelés aszerint történik, hogy pontosan elküldjük-e a jelentéseket. De például soha nem kérdezték meg, hogy tudnak-e az alkalmazottaink köszönni. ^ — Az a vélemény a biztosítóról, hogy nehézkes az ügyintézése. — Igaz is. Főként azért, mert fényévnyire elmaradtunk az adminisztrálással. Nálunk az irodai dolgozók fele foglalkozik a befizetések nyilvántartásával. Van egy nagy fiók, benne 3 ezer karton, egy kiló csekk. A dolgozó az utóbbit kirakja, csoportosítja. Előveszi a kartonokat,, ráírja a’ befizetéseket. Más: napi 50 autó cserél gazdát. Ezek kartonjait szintén külön-külön kezeljük. Minden hónapban összesítjük, mennyi Cascónk van, meny-1 nyit töröltünk. Egyébként Pest megyében minden biztosítónál ez a helyzet. Számítógépek kellenének. S attól, hogy van Hungária, nem lesznek. Hasznos újítások — Július 3-tól új rendelkezések léptek életbe. — Mégpedig fontosak. Ha továbbiak követik őket, gyorsabbak, rugalmasabbak leszünk. Végre eltörölték a viharkárok utáni igazolás beszerzésének kötelezettségét. Eddig a Meteorológiai Intézet véleményére volt szükség a kifizetéshez. És ha a szél csak egy völgyben csinált károkat? Most végre rábízták a kárszakértőre a kérdés eldöntését, vihar pusztított-e vagy sem? A rendelkezéssel heteket, illetve hónapokat takarítottak meg az ügyfelek számára. Nagy jelentőségű változás az is, hogy az országban bárhol be lehet jelenteni a kárt, s meg lehet kapni a pénzt. Eltűnt az úgynevezett területi kötöttség. U végszámlát, baleseti ru hakárt az ügyfél írásos nyi latkozata alapján 5 ezer forintig azonnal megtérítünk. Sőt, ezen összegig július 3- tól a kárszakértő a helyszí nen azonnal zsebbe nyúl. — Eddig csak az vehette fel a pénzt, akinek a nevére biztosítás szólt. Most 5 ezer forint összegig házastárs, szülő és nagykorú gyerek is megkaphatja. — Üjabban nem alkalmazzuk az úgynevezett arányos kártérítést sem. Ha valakinek a házában — a rendelkezés megjelenése előtt — öt helyisége volt, de csak három után fizetett biztosítást, két helyiségre nem kaphatott kártérítést. Most, ha a helyszínen megköti a biztosítást az összes szobájára, a teljes összeg üti a markát. Július 3-tól azok, akiknek legújabb biztosításuk van, • 5 ezer forint határig, a jogtalan behatolás kísérlete során keletkezett rongálási kárt a rendőrségi feljelentés után megkapják. A tévére is — Ma már a leégett tv-ké- szülékért is fizetünk. Eddig ugyanis legalább egy konyharuhát rá kellett dobni, hogy pénzt kapjon a biztosított. A régi jogszabály ugyanis még akkor született, amikor a tévézés őskorában sok volt a műszaki hiba. Ezért a biztositó, ha csak a tévé égett el, nem fizetett. Ilyenkor jött a konyharuha. Tehát mégis előrelép a biztosító. Nem a kettéosztódás- tól, hanem a megcsontosodott kötöttségek oldásától. Igaz, az ügyeskedésnek is nagyobb tere lesz. De biztosítási csalásért börtönbe is lehet kerülni. Kiváltképp akkor, ha lenne olyan jogszabály, amely érdekeltté teszi a szakembereket a visszaélések leleplezésében. Amíg ea megszületik, a jogos kártérítéseket mégiscsak hamarabb megkapjuk. Vlcsotka Mihály Természetes levélzöldként Mesterséges klorofill Egy amerikai tudóscsoportnak sikerült olyan klorofillt szintetizálnia, amelynek egyes tulajdonságai megegyeznek a természetes levélzold tulajdonságaival. Az eddigi elkülönítési kísérletek során a klorofill elveszítette tulajdonságait. Most először sikerült alkalmas fehérjére „rátelepite- ni”, és ez a klorofill elnyeli a hosszúhullámú fényt. A laboratórium! siker hozzásegíti a tudományt a fotoszintézis behatóbb tanulmányozásához és új energiaforrások meghódításához vezethet, például a víz hidrogénjének leválasztásához. Remélik, hogy a klorofillfe- hérje-komplexumot ' sikerül majd kristályosítani, s így új adatokhoz juthatnak a klorofill szerkezetéről. Házon belüli szövetség A munka minősége a mércéjük — Amikor a szakemberek rájöttek arra, hogy a mező- gazdasági üzemekben is szükség van olyan ipari vagy ipari jellegű tevékenységre, amelyik a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeinek ingadozásait kiegyenlíti, stabil hátteret ad az alaptevékenység fejlesztéséhez, sok helyen egyszerűen bérmunkát vállaltak — mondta. — Mi úgy gondoltuk, hogy nem ez a legjobb megoldás, hiszen a függőség, a kiszolgáltatottság — ha nem is az időjárásnak — ebben az esetben is fennáll. Azzal, hogy a jogelődök egyesülése után 1970-től a kukorica nagy, szakszerű feldolgozása mellett döntöttünk, egyértelműen az élelmiszeripar mellett köteleztük el magunkat. Az alapelv az volt, hogy saját és később más gazdaságok mezőgazdasági termelvényeit dolgozzuk fel takarmánnyá és élelmiszerré. Kezdték a pelyhesítéssel, amelynek révén olyan beltar- talmi értékeket sikerült feltárniuk a kukoricából, hogy szinte forradalmasította a kisállattartást. Az európai élvonalhoz tartozó technika, technológia eleve megteremtette számukra az exportlehetőségeket is. Az idén például 12 ezer tonna ilyen „csodaszerre” van megrendelésük Olaszországból, Belgiumból és máshonnan. Az országban elsőként kezdték meg a kukorica csírátlanítását is, s ma már alapanyagot szállítanak a gyógyszer- és söriparnak is. A közvetlen élelmiszer-ipari terméknek számító csemegéik sokféle változatban az ország legtöbb áruházában megvásárolhatók. Az extrudálás révén megint csak az állattenyésztés takarmányellá fásának javítását segítették. Vagyis nem csupán az ipari termelésből származó bevételek, hanem egyes konkrét termékek is az alaptevékenység hatékonyságát szolgálják. — Úgy gondoljuk, a helyes utat választottuk, s ezen kell haladnunk továbbra is — mondta Hajdinák János, akinek irodájában már olyan élelmiszer-ipari termékek mintái is ott sorakoznak, amelyeket csak ezután fog majd megismerni a nagyközönség. Munkás-paraszt találkozót szerveztek a Monori Állami Gazdaság központjában. Körzetünkben keresve sem lehetne jobb példát találni a mezőgazdaság és az ipar együttműködésére, „együttélésére”, mint náluk. Hajdinák János igazgató ennek a folyamatosan fejlődő kapcsolatnak különböző beosztásokban nemcsak tanúja, hanem formálója, erősítője is. — Eddig a különválasztott csíra valahogy kilógott a mezőnyből. Hamarosan azonban megkezdjük belőle a kukoricaolaj sajtolását, amely rengeteg vitamint tartalmaz, s számtalan módon felhasználható a háztartásban, de még a kozmetikaiparban is. A kis, formás üvegben aranyló folyadék, alighanem rövidesen népszerű lesz a háziasszonyok körében. Csakúgy, mint a szintén kukoricából préselt, leginkább a bur- gonyapehelyre hasonlító Corn Flakes nevű könnyű reggelialapanyag. o Természetesen az évi 40— 50 ezer tonna kukoricán kívül szintén nagy tételben dolgoznak fel többek között napraforgót, rizst, búzát, zabot. Ipari tevékenységük skálája is sokkal szélesebb az eddig fölvázoltnál. Készítenek például önitatókat. két gépjárműszervizt működtetnek. Dán- szentmiklóson pár hete létesítettek csokoládéüzemet, Pilisen pedig javában tart a folyékony műtrágyagyártást előkészítő beruházás. S akkor a svéd—magyar közös vállalatukról, illetve a tejsavbak- térium-előállításról még nem is beszéltünk. — A gazdaságon belüli ipari tevékenység tehát jó a növénytermesztésüknek, hiszen soha nincsenek értékesítési gondjaik. Jó az állattenyésztésnek, mert megoldja a kiváló minőségű takarmánnyal való ellátást. Nem keletkezhet-e mégis szakadék az ipari és a mezőgazdasági ágazat között? — Egyáltalán nem. Ez úgy gondolom, az alapelvünkből következik. Sőt az ipar és a mezőgazdaság közötti különbségek egyre inkább elmosódnak — mondta Hajdinák János. — A mi korszerű gépeink olyan kvalifikált, speciálisan képzett szakembereket igényelnek, mint a legmodernebb ipari üzemek. Hagyományos „gyalogos” kétkezi munkásra egyre kevesebb helyen van szükségünk, de ugyanakkor nem nélkülözhetjük a jó értelemben vett paraszti gondosságot. szorgalmat. Mondok egy példát: a tehenészeti telepünk rekonstrukciója révén csökkent a gondozói létszám. De a megmaradt emberek egyformán kell. hogy értsenek az állatokhoz és a munkájukat megkönnyítő gépekhez. Hát akkor most ők parasztok vagy munkások? És a kombájnosok? El — Azt hiszem, nem az a lényeg, hogy ezt eldöntsük A mérce a becsülettel, jól elvégzett munka, ami közös érdeke mindannyiunknak, akár ipari, mezőgazdasági területen. beosztottként vagy vezetőként dolgozik valaki — mondta az igazgató. — Csak abból a kenyérből tudunk szelni, amit közösen kerestünk meg. Vereszki János
