Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-04 / 182. szám
pent , WfHB 19S6. AUGUSZTUS 4. HÉTFŐ 4 Nem fagyott be a vállalkozó kedv Meleg jégkrém a Budatejtő! Hanza Krisztina előkészíti a tölcséreket a jégkrémgyártás- hoz A készítmény csomagolásán a mosolygós hímóroszlán vidáman nyalja a pálcikás' jégkrémet. A Leó, mert rpla van szó, újabb családtaggal szaporodott. A piacon megjelent a tölcséres jégkrém. Gyártója a t&’ökbáliúti Budatej ismét új termékkel rukkolt ki. A hazai előállítók rangelsője nem éri be azzal, hogy itt készül a legtöbb, évi 860 ezer karton hideg édesség. Üj ízekre, tetszetős csomagolásra törekednek, az eredményeket, ismerve sikerrel. — Már négyféle — dobozos, poharas, pálcikás, és tölcsé- res — jégkrémet gyártunk — mondja dr. Kerek Zoltán, a Budatej igazgatója. — Az idén újabb ízekkel növeltük a választékot. A poharas jégkrémek családjában a meglevők ínellett forgalomba került a kávés, mogyorós és a citrom ízesítésű. Ez utóbbi az idei nyár slágere, ezt a 400 grammos nyalánkságot egyébként egy forinttal olcsóbban hozzuk forgalomba. Az elmúlt hetekben került az árusítóhelyekre a tölcséres jégkrém is. Ezek alufóliús csomagolóanyaga hazai gyártmány, az ostyát a szövetkezeti ipar állítja elő. Négyféle ízben — csokoládé, vanília, kávé és citrotnos — készül. — Tcrveznek-e még az idén valami újat? > — Igen, 0—4 héten belül megkezdjük az NSZK-beli Oecker cég receptúrája szerint az új tölcséres jégkrém gyártását is. Ezeket a krémeket a tőkés partner által szállított tölcsérekbe fogjuk tölteni. Még egy újdonság kerül az idén az üzletekbe, ez főleg az érzékeny torkúnk körében hoz majd minden bizonnyal nagy sikert. Olyan jégkrémet kezdünk gyártani, amelyet.0 és +5 fokon lehet tárolni, a hagyományos mínusz 18—20 fokon élvezhető jégkrémmel szemben. A már kapható és a közeli hetekben piacra kerülő új termékcsoportok bizonyítják, hogy Törökbálinton nem jegesedéit be a vállalkozó kedv, és ez minden bizonnyal a fogyasztók hasznát jelenti. Kép és szöveg: Hancsovszki János Percenként 15 ínyenc fagyi kerül Ic a gyorsan forgó gépről. Kránitz Márta figyeli a korszerű berendezés működését Szabó Ilonka már a gépből kikerülő teli tölcséreket rakja a rekeszekbe Lekésték a kenyérsütést Ősi mesterségekkel ismerkednek Talán félreértettem a dolgot — téblábolok a tápiósze- csői művelődés ház zárt ajtaja előtt. Ügy tudom, a honismereti és népművészeti tábor itt kéne legyen. Ügy látszik, nincs szerencsém, s a táborlakók éppen a mai délutánt töltik házon kívül. Pillantás a múltba A szerencse mégsem hagy el. Elég a néhány perces bizonytalankodás, hogy a gyerekek kettes sorokban feltűnjenek a sarkon. Igaz, tartózkodásuk a művelődési házban megint csak átmeneti. A délelőtti biciklitúra után most ebédeltek, s hamarosan indulnak fagyizni. Amíg a közeli cukrászdába kísérem őket, kiderül: a művelődési ház végig csak bázisa, kiindulópontja volt a táboréletnek. Walter János, a művelődési ház igazgatója, egyben gyermekfelügyelő, programszervező és táborvezető, már a tábor tervezésekor főként a külső helyszínekre épített. — Abból indultunk ki az első, tavalyi honismereti tábor szervezésekor, hogy a gyerekek, bár közel élnek hozzá, nem ismerik a múltat, a falu csupán pár évtizeddel ezelőtti kézművesmunkával, népművészettel átszőtt életét. Programunkat. a köztünk élő idős mesterek, a szövést, fonást, kenyérsütést még ismerő nagymamák tudására építettük. Elképzelésünk sikerét bizonyítja, hogy idén már két turnusban kellett a tábort megszervezni, s hatvan gyerek vett részt rajta, a tavalyi 35 helyett. Szokatlanul csendesen, békésen állnak a fagyispult előtt sorban a tábor résztvevői. No, nem a velük született fegyelem, nem is a pedagógia csúcsteljesítménye az ok. Csupán á délelőtti biciklitúra, ami kemény erőpróbának bizonyult valamennyiüknek. Ám hogy melyik volt a tábor tíz napja közül a legizgalmasabb, leg- megterhelőbb, azt nehéz lenne eldönteni. Tábori életforma kéne A rövid útnál is hamarabb fogy visszafelé a fagyi. Különösen azok kezében, akik nem ették meg az ebédet, s ezért a csemegéből is csak kisebb mértékben részesülhettek. De kiderült, ma már a jutalmazás, büntetés eszköze nehezen lehetne a hűvös édesség: többen maguk mondtak le róla és inkább szomjat oltó üdítőt kértek. — Költségvetésünkbe ennél több nem nagyon férne bele — mondja Walter János. —'-Ezek a táborok nem önköltségesek, a befizetett összeg jóformán csak az étkeztetést fedezi. A HNF megyei bizottsága és a művelődési ház állja a többit. Jövőre azonban — különösen a sikerre való tekintettel — ismét igyekszünk továbblépni. Bentlakásos sátortábor formában szeretnénk nagyjából ugyanezt a programot megszervezni. — Miért tartja előnyösebbnek azt a formát? — A művelődési ház szűkös körülményei nem teszik lehetővé, hogy egy-egy mesterséget az előkészítő műveletektől figyelemmel kísérhessenek a gyerekek. A gyékényfonáshoz, vesszőkosár-készítéshez például idén a mesterek szolgáltatták az előkészített, kiválogatott nyersanyagot. Szabadban, sátortábori körülmények között maguk gyűjthetnék, válogathatnák a feldolgozásra alkalmas vesszőket, mielőtt megismerkednek a munka fortélyaival. Közelebbi kapcsolatba kerülnének a természettel, gyűjthetnénk gyógynövényeket, nem kéne egy szálonná- sütés kedvéért külön kirándulást szervezni. A tábori körülmények között olyan átmeneti életformát teremthetnénk a gyerekeknek, ahol egységbe ötvöződik a természet s a meghódítására készülődő ember. A beszélgetés miatt nem késhet azonban a délutáni program. Hamarosan vetélkedőn adnak számot a gyerekek az elmúlt napokban szerzett ismereteikről. Igaz, nagyon nehéz lesz eldönteni, mi tetszett jobban, a lóval, kocsihajtással való barátkozás, a régi játékok gyűjtése az öregek napközi otthonának lakóitól, a számtalan kézműves fogás, amit az idős mesterektől elsajátíthattak, vagy mégis inA gyáli példa tovább él A komplex családvédelem a cél V közelmúltban véletlenül éppen aznap jártam Gyálon, amikor délután egy fontos együttműködési megállapodás megújítására került sor. \ tanácselnök, Gazaik Istvánná meghívott a megbeszélésre, s miután tájékoztatott annak témájáról, hozzáfűzte: Nem várunk csodákat, de azt reméljük, hogy sikerül — ha kis lépésekkel is —, de tovább haladni a komplex családgondozás ügyével. Megelőzve talán ezzel néhány család széthullását, tehetséges gyerekek elkalló! dását, rossz környezetű fiatalkorúaknak a bűnözés útjára sodródását. Közben már nekem is eszembe jutott, miről is van sző. Arról, amit a gyáli példa címszó alatt emlegetnek, s amelyről egy hónapja lapunkban megjelent cikkében ezt irta dr. Orell rerenc János, a fiatalkorúak ügyészé: Közös razziák „Megfigyelések szerint az egymással szomszédos főváros környéki települések tanácsi, rendőri és társadalmi szerveinek szorosabb együttműködése lenne indokod. Ilyen irányú kezdeményezést tett a megyei, főügyészség öt évé, amikor egy kriminológiai felmérés eredményeként a 'főváros XVIII. kerülete és Gvál község tanácsi és rendőri szerveinek, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt helyi szervezeteinek képviselői két évre szóló 9 pontos együttműködési szerződést írtak alá. Most készülnek a szerződés harmadszori meghosszabbítására. A bűnelkövetők között helybeliek és távol lakók egyaránt megtalálhatók. Gyakori, hogy a bűncselekmény-sorozat a fővárosban kezdődik, de kiterjed Gyálra vagy más esetben fordított a sorrend. Ezért a két rendőrség közös razziákat szervez, felkeresi a veszélyeztetett- családokat. Gyálon a fiatalkorú bűnözők száma kevesebb az országos átlagnál Ezenkívül a két tanács több gyermekvédelmi probléma megoldásában működött közre. Hasznos lenne, ha a gyáli példa máshol is követésre találna.” . ' Ez az együttműködés azonban — így hangzott el a beszélgetés .során — nem helyettesítheti a helyi Vöröskeresztszervezet családvédelmi* szolgálatának tevékenységét, a Hazafias Népfront és az Iskolák, s nem utolsósorban a tanács ilyen jellegű feladataiból adódó munkáját. S amilyen összetettek a tennivalók, bizony szükség van az összefogásra, a résztvevők munkájának koordinálására. Olyan értelemben is, hogy ahol a hivatalok már vagy még nem segíthetnek, ott közbelépnek, folytatják a társadalmi erők — és fordítva. Ezzel a szemkább a strand, a látogatás az állatkertben? — Idén először napközis tábort is szerveztek az iskolában. Érezték-e a konkurenciát? — Nem. Kettőnk között óriási a különbség — s valószínű, nem az elfogultság szól a művelődési ház igazgatójából. — Amíg a napközis táborban három nap után már nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel, nekünk kevés a két hét, hogy megvalósítsuk a tervezett programot. A második csoportban például a kenyérsütésre már nem jutott idő. S bár sokkal könnyebb lenne a dolgunk, ha nem lenne a művelődési ház dolgozója is egyben gyermekfelügyelő, ha nem kéne etetni, kísérni, játszani a szervezés, a feltételek megteremtése, a teremrendezés s más, így háttérbe szoruló munkák helyett, mégis bízunk benne, hogy jövőre sikerül még több gyerek számára hasznos, emlékezetes nyári időtöltést nyújtani. Fenyő illatú fakanál Walter János már rohan. A vetélkedő után még kiállítást rendeznek. Még zöldek a le- hántott fűzfavesszők a kosarak oldalán, nyers fenyő illatú a durván, esetlenül faragott fakanál. A lányok különös gonddal rendezgetik a hulladékanyagokból varrt rongybabákat. S akik ezeket a maguk fabrikálta apróságokat hazaviszik, bjztos, hogy jövőre is felkeresik a tábort. Még akkor is, ha a szűkre szabott pénzből fagyira már nem is futja. Márvány! Ágnes lélettel állították össze Gyűl— Felsópakony következő évekre szóló gyermek-, ifjúság- és ■családvédelmi középtávú komplex programját. Erre épül, ezt egészíti ki az együttműködési megállapodás és az intézkedési terv. Ilyen formában joggal várnak előrehaladást. Kevés a munkahely Budapest elővárosának is tekinthető — mert azzal több utcájával is összeépült — Gyái. Állandó es iueiglenes íaKosainak száma meghaladja a 24 ezret. A bevándorlás mérséklődött.. A népesség száma más agglomerációs településekéhez hasonlóan az elmúlt Két evben valamelyest csökkent. A munkaképes lakosság helyben foglalkoztatása évek óta nem fejlődik kellően. A termelőszövetkezet, a vegyesipari szövetkezet, azAutökerés másik két kisebb üzem alig 3800 embert íoglalkoztat. (Nem mind helyi lakos!) Ebből adódóan jelentős a fővárosba bejáró dolgozók, az ingázók száma. Az összlakosság 27 százaléka 18 éven aluli. Az iskolakötelesek száma meghaladja a 3500-at, a legveszélyesebb korúaké, a 14 éven fe-' lülieké pedig az 1500-at. A községben egy bölcsőde, hat óvoda és négy általános iskola működik. Több műszakban tanítanak, egyes tanulócsoportok, magas létszámúak. Állandósult a képesítés nélküli nevelők alkalmazása. A közművelődési lehetőségek: könyvtár, mozi, KISZ-klub a lakosság számához viszonyítva szűkösek. Az elmúlt években számottevő eredményeket' értek el az intézményi ellátottság javítása terén. Erőfeszítéseket tették és tesznek a közművelődés fejlesztésére, a vízvezeték lefektetésére. Épül az új iskola, két éven belül megnyitják a szakközépiskolát, bővítik . a tantermek, az óvodai helyek számát stb. Mindezek ellenére a népesség állandó mozgásából — ki- és betelepülésből — és a főváros közelségéből adódó feszültségek nem csökMég a képzőművészekre is gondolnak Tápiógyörgyén. Ugyanis az épülő új iskolában — a majdani zsibongó fölött — galériát létesítenek kiállítások céljára. Régóta húzódik az általános iskola ügye: 1977-ben már. életveszélyessé nyilvánították. Szerencsére azonban a tanács tudatosan takarékoskodott, s az így ösz- szegyűjtött pénzt kiegészítik a településfejlesztési hozzájárulással. Ezt a 2300 négyzetméter kennek. S most lépjünk egy nagyot a következtetésekben: mindezek újrateremtik a családokat, a fiatalokat veszélyeztető körülményeket. Jól érzékelték mindezt Gyálon, s ezért látták szükségét két éve a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinációs munkabizottság létrehozásának, majd pedig a nagyközségi intézkedési terv összeállításának, kidolgozva ezzel a cél- és feladatrendszert. ' Értek el már eredményeket. Annak kell tekintenünk a szemléletváltoztatást, a társadalmi és tömegszervezetek bevonását, azok és a különböző intézmények tevékenységének összehangolását, a rendszeres információcserét. Mindezzel, együtt a veszélyeztetett családok, gyerekek felkutatását, nyilvántartását iá. És természetesen felkarolásukat, segítésüket. Példáid már 67 sokgyerekes családot vontak be e komplex gondozásba. Ami azt jelenti, hogy felvállalták minden gondjukat; a házhelyszer - zéstőí az építkezésig, a gyerekek iskolai tanulmányainak figyelemmel kísérésétől, korrepetálásától az orvosi felügyeletig mindent, még peres ügyeik intézését is. Az pedig véletlen adategyezés,, hogy éppen 67 családgondozóit fiatalkorú mellé rendeltek pártfogót. Védő- és óvóintézkedés kapcsán további 80 fiatal áll pártfogó felügyelete alatt, továbbá 23 bírói ítélet alapján. (Szemben az 1930. évi 126tal.) Rendkívül fontos annak ismerete, hogy hol és kin kell segíteni. Ha nem is könnyű, mindenesetre könnyebb megkeresni a segítség módját. Partnert keresve A komplex családvédelemhez megszabott tennivalókból Ispnkrét —• tehát, számonkér- tvetö — feladat hárul az oktatási intézményekre, az egészségügyiekre, a tanács munka- bizottságára, amelynek a jövőben a családvédelmi központ szerepét szánják. De ugyanígy a társadalmi és tömegszervezetekre, a munkahelyekre és légióként a családokra, már ahol erre számítani lehet. Ha nem, ott kell elkezdeni... A cél közös, a felnövekvő nemzedék egészséges fejlődése és lehetséges társadalmi beilleszkedési zavarainak megelőzése. Ezen munkálkodnak — hozzá partnereket is keresve — Gyálon. Kádár Edit alapterületű általános iskolát társadalmi munkával építik föl, mivel a tanácsnak csak az anyag kifizetésére telik. Ennek összege pedig 14 és fél millió forintot tesz ki. A köz- ségbeliek remélik, hogy jövő szeptemberében már ebben a tizenegy tantermes épületben kezdődhet meg az oktatás. Sajnos, ahhoz azonban még nagyon sok minden hiányzik; berendezni, működtetni, egyelőre nincs miből.., Társadalmi munkások dolgoznak a tizenegy tantermes általános iskola építésén Veress Jenő felvétele Tudatosan takarékoskodtak Gyermekeiknek építik /
