Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-28 / 202. szám

\ 1986. AÜGÜSZTÜS 88., CSÜTÖRTÖK Hiánycikk az iskolatáska Az új iskolaévad küszöbén A diákok már visasaszám­lálnak, mert néhány nap múlva megszólalnak a tanév- nyitást jelző csengők. Milyen állapotban várják az iskolák a tanulókat, milyen gondok­kal kell szembenézni az ille­tékeseknek? A kérdéssel dr. Juhár Jánosnét, a városi ta­nács tanulmányi felügyelőjét kerestük meg. Új tantermek — Kezdjük a kitekintést a városban. A Felszabadulás la­kótelep oktatási Intézményé­ben kialakítottak két kis mé­retű tantermet. Kénytelenek voltak egy tanári szobát jel­áldozni, egyébként váltott ta­nításra kellett volna átáll- niuk. Az izbégi iskolában több helyiség meleg burkola­tot kapott, nagyon várják a fedett sportudvar átadását. Az új — reméljük utolsó — ha­táridő október 30. A központi iskolában még két csoportnak helyet kell találni. A gondot az okozza, hogy a zeneiskola még nem tudott az új helyére költözni, s az épületet egyelő­re nem tudja átadni a köz­pontisoknak. Ígéretünk van írószerek bel- és külföldre Az ICO írószer Szövetkezet 800 dolgozója évente mintegy 100 millió forint értékű író- és irodaszert állít elő. Ennek cgyhar- inadát belföldön értékesítik, de exportálnak szocialista és tő­kés országokba is. A tervek szerint az idén mintegy 60 millió forintért szállítanak tőkés partnereknek. arra, hogy szeptember elsejé­re a pártbizottság régi épüle­tének földszintje és emelete elkészül. A Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanulói már itt kezdik az új tanévet. A körzet híreiből első hely­re kívánkozik az, hogy Pilis- szentkerésztén átadták a négy új. tantermet. Az örömünkbe azonban üröm is vegyül, mert keskeny a bejárati ajtó és a zsibongó üvegfalú. A csapóaj­tók veszélyesek. Pomázon a kettes számú iskola Beniczki úti részének „A” épületét fel­újították. Csaknem egymillió forintot költöttek rá. Nehéz a helyzet a nagyközség 1-es számú iskolájában,. ahol még mindig építik a három tanter­met. Pedig sürgős lenne, mert évek óta délelőtt, délután dol­goznak a pedagógusok és a gyerekek. Budakalászon na­gyon várják egy új iskola épí­tését. Igen indokolt lenne, mert a lakosság dinamikusan növekszik. A többi községben nincsenek súlyos gondok. — Általánosságban jellem­zi, hogy a nyári szünetben festették, felfrissítették az intézményeket. Az épületek tehát a körülményekhez ké­pest megszépülve várják a gyerekeket. De vannak-e szaktanárok is? — Szentendrén mindössze egy-két képesítés nélküli ne­velőt alkalmazunk szerződés­sel. A Felszabadulás lakótele­pi iskolában például két né­met szakos hiányzik. Pilis- szentkereszten három állás vár betöltésre. Elsősorban ma­tematikusra lenne szüksé­günk. Ugyanez a helyzet Leányfalun. Dunabogdányban a testnevelési órákat kezdik helyettesítővel. Budakalászon egy tanítói állás betöltetlen. Csobánkán szolgálati‘szobát is adnának az oda pályázó peda­gógusnak. A többi községben összeállt a tantestület. Többféle módi Most pedig nézzük a szep­tember elsejére való felkészü­lést a kereskedelem oldaláról! Kapható-e a városban torna- felszerelés, iskolaköpeny, fü­zetcsomagok? Ezt a helyi ta­nács kereskedelmi osztályá­nak a dolgozói is felmérték. Egyebek között azt tapasztal- ák, hogy az üzletek - vezetői megközelítőleg sem tudják, hogy hány elsős kezdi meg a tanulmányait, egyáltalán mennyi a diákok száma a te­lepülésen. Vajon miért nem működnek együtt az oktatási intézmények és a boltok ille­tékesei? Mi mindenesetre kö­zöljük, hogy 931 óvodással, 360 szakmunkással, 480 gim­nazistával és 2900 általános iskolással' számolhatnak. Az utóbbiak közül 363 gyermek lesz elsős. Gondot jelent az Is, hogy a különböző intézmények kü­lönböző dresszeket írnak elő hallgatóiknak. A Lenin úton a kék, a központi iskolában a piros, a Felszabadulás lakó­telepen a középkék a módi. Tornacipőből, zokniból sze­rencsére mindenütt fehér az előírás. S mi kapható a boltokban? A 197 -es üzletben (szerző­déses) bőven volt olcsó és drágább tornacipő is. Igaz, csak 37-estől 44-esi g. A Kos­suth Lajos utca 30 szám alat­ti — szintén szerződéses bolt­ban — mindössze nyolc isko­laköpenyt találtak az ellen­őrök. A HÉV-állomás melletti bevásárlóközpontban 36 háti és 10 válltáska feküdt a pol­cokon. A készletet 160 torna­nadrág és 500 pár fehér zok­ni egészítette ki. összességében az állapítható meg, hogy hiánycikk az isko­latáska. A rendelés a papír­írószer bolt feladata lenne, de ők raktárhiányra hivatkozva igyekeznek távol tartani ezt az árut. A gyermekruházat­nak pedig nem profilja. információk A füzetcsomagokra sokat panaszkodnak a szülők. Nem az van bennük, ami elő van írva. S még egy észrevétel: a 196-os számú szerződéses pa­pír-írószer boltban 60 filléres nejlonzacskóba teszik a cso­magot. A pénztárnál négy fo-‘ rlntot számolnak értéj A gyá-' korlott eladók szinte percen­ként raknak össze egy pakkot. Nem rossz órabér, ügye? Eh­hez hozzáteendő az, hogy az üzlet választéka bőséges. A csengő tehát rövidesen megszólal. A gondok orvoslá­sára még a huszonnegyedik órában is van lehetőség. Ta- léjn a létszámok és igények is­meretében bátrabban rendel­nek az üzletvezetők. Még azt is el tudom képzelni, hogy jö­vőre információkat cserélnek az Iskolákkal. SZENTENDREI t/roian A PEST MEGYE» HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Alapanyagot adnak a Cavíntcnhoz Tájékozódás a kutatóknál $ A Budakalászi Nagyközségi Tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban a Gyógynövény Kutató Intézetben tar­totta kihelyezett ülését. A résztvevők igen sok érdekes­séget tudhattak meg erről a csendben dolgozó tudomá­nyos központról. A Duna és a 11-cs főút között fekvő épület a hozzá tartozó 100 hektárnyi területtel együtt kívül esik a nagyforgalmú útvonalakon. Azok, akik a fővárosból a Dunakanyar felé igyekeznek, csak annyit látnak, hogy Békásmegyer után közvetlenül furcsa táb­lákba sorakoztatott növények díszelegnek. I Dr. Bernáth Jenő igazgató- helyettes, Kertész István gaz­dasági igazgató és dr. Hubai Róbert személyzeti osztályve­zető a vendégek tájékoztatá­sára elmondták, hogy mint­egy 30 kutató dolgozik e te­lephelyen. Többségük 15—20 éves intézeti gyakorlattal ren­delkezik. Kevesen tudják, hogy a Gyógynövény Kutató Intézet elődje 1915-ben alapíttatott. Az egykori elődök azt a fel­adatot kapták, hogy kutassák a tea helyettesítésének lehető­ségeit. A platán és a menta­levél jellemző tulajdonságait vizsgálták. Az akkori neve: Gyógynövény Minősítő Állo­más volt. Azután a mák, a di­gitális, a piros gyűszűvirág és uz anyarozs jellemzőinek fel­tárása volt a cél. Gyakorlati­lag az itteni kísérletek alap­ján indult meg a magyar gyógyszeripar fejlődése. A felszabadulás után a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartoztak. A gyógynövénykutatás ebben az időszakban perifériára került. A fordulatot 1967. január 1-je jelentette, amikor is a gyógy­szeripar kutatóállomásává let­tek. Jelenleg évről évre szerző­dést kötnek a gyógyszergyá­rakkal. Az évi bevételük meg­közelítőleg 50 millió forint. Világszínvonalú az anyarozs, a mák, és a digitális kutatása. Igen jelentős nemzetközi kap­csolatokkal rendelkeznek. Itt szerkesztik és írják a Herba Hungarian című folyóiratot, amely angol nyelven jelenik meg, mintegy ezer különböző helyre küldik el, 6 az anyai giakat a FAO biztosítja hozzá. Együttműködési szerződésük van a szegedi József Attila Tudományegyetemmel, s több mezőgazdasági nagyüzemmel, közöttük a Pest megyei Roz­maring Tsz-szel. Egyebek között itt az Inté­zetben állították elő az igen népszerű Cavinton nevű gyógyszer növényi alapanya­gát. Az Ismertető után a testü­let tagjai megnézték a , számí­tógépeket, az üvegházakat; a laboratóriumokat, a génban­kot, e elbeszélgettek a kuta­tókkal. i-rÖvslü-S Sporttal az egészségért A közelmúltban dr. Színi István tanácselnök az egész­ségügyi dolgozókkal találko­zott. Az elmondottakból és a kérdésekre adott válaszokból az érdekeseket közreadjuk. A tanácselnök felsorolása szerint a hetedik ötéves terv időszakában Szentendrén a Felszabadulás lakótelepen fel­épül egy orvosi rendelő, Szi­getmonostoron ugyanez orvosi lakással, új körzeteket alaki­Krúdy is ottfelejtkezett Szentendre — Főtér Kocsmák, vendéglők, kafanák A hirtelen jött nyári zápo­rok, és a rohanó idegenforga­lom ma már sokakat sodor be pz egyre szaporodó szentend­rei kisvendéglők, kocsmák, ét­termek asztalai mellé. A mai Vendégek futó íalatozása, po- hárhörpintése előtt évtizede­ken ót a város közösségi élete is zajlott a mai vendéglők, kocsmák elődeiben, vagy a már csak az idősebbek emlé­keiben élő kedvelt helyeken. Ezekre emlékezve a törté­nelem. írók, festők, színészek alakja bukkan elénk. Más számlájára A törökök elől Szentendré­re menekült szerbek kajánálc- ba jártak inni, felejteni, és beszélgetni. Az itt nyitott ká­véházak mellett vendéglőjük Is volt a városban, amelyről Ignatovity Jakov, a már itt született szerb író Ifjúkorára emlékezve igen emlékezetes és tanulságos képet fest. Egy ráckevei joggyakornok isme­rősével, aki valamilyen hiva­talos ügyben jött Szentendré­re, 3—4 napot töltöttek ott ebéddel, vacsorával. Mindezt ahogy akkoriban szokás volt, a város számlájára tették. Ezért az ifjú hivatalnokok nemigen takarékoskodtak, Csáki szalmájának tekintve a város vagyonát. Az. összeg bi­zony tetemes lett, de a tekin­télyes polgár hírében levő vá­rosi elnök felülvizsgálta a cechet, óvást emelt. Jasa gyámjához fordult és bizony ki kellett fizetnie a cech felét. A Szentendre és Vidéke cí­mű helyi lap 1903-ban a Duna- parton levő Jagosits-jéle ven­déglőben lezajló szocialista népgyülés izgalmairól számol be az olvasóknak. Politikai, szakmai szervezkedésre több­ször gyűltek össze itt és a Kripeyer kocsmában Szent­endre szocialista érzelmű la­kói. A szintén a Duna-parton álló Mannász-vendéglőben alakult meg a városi munkás­képző egylet. A Thaller Má­tyás-féle vendéglőben és kocs­mában a cipészek vitatták meg rendszeresen dolgaikat, de szí­vesen poharaztak itt a kör­nyező falvak piacozói, fuvaro­sai is. A HÉV-állomás mellett, a mai. posta előtt már lebontott kis bolthajtásos vasúti kocs­ma, a Betérő a telekkönyvi ügyében egyszer Szentendrére látogató Krúdy Gyulát is úgy rabul ejtette, hogy az utolsó vonatig ottfelejtkezett. A festőként Szentendrére já­ró Kassák Lajos a mozi köze­lében levő Somló néni kifőz­déjét emlegette szívesen, ahol egyszerű, de jó és olcsó ebéd­hez jutottak a festők, írók és így többnyire érdekes társaság gyűlt az asztal köré. A Kassákkal együtt jövő Vas István emlékező szavai őrzik a vállalkozó Somló csa­lád Városháza vendéglőjét, amely a mai tanácsi ebédlő helyén működött és 1928-ban minden asztalnál rádió és új­ság várta az ebédelni vagy inni betérőket. Somló Sándor 60 napi- és hetilapot járatott ide. Vándorszínészek Hangulatos képet fest Bá­lint Endre a Város akkor egyetlen cukrászdájáról, a Pávairól: „12 fillérért csodá­latos krémest ettünk és a há­rom márványasztal mellett el­üldögélhettünk órák hosszat az Érdekes Újság világhábo­rús képeit nézegetve.” Szánthó Imre emlékében miniatűr Montmartreként él a Szamár-hegy, ahol az egykori Angyal utcában — ma Bartók Béla utca — működő Kisanyik- vendéglö és kocsmában a „vá­rosban lakó festők, írók, ze­nészek, modellek és szépasz- szonyok dudorásztak, beszél­gettek. tervezgettek holdas, tücsckciripelős estéken.” Színházjegyet árultak a he­lyi műkedvelő társulat elő­adásaira az Erzsébet parton — ma SomogyirBacsó part — a Dunapolta vendéglőben. A templom mellett állé épület két üzlettulajdonosa: Weisz Mark fia és Wuits István A Béke étterem elődjét a város nagy vendéglői között tartották számon. 1907-től a legnagyobb és leggazdagabb szerb családnak tartott Huzs- vik család lett a tulajdonos és hamarosan a kulturális élet központjává vált, de lehetett itt biliárd ózni is. Ha vándorszínészek jöttek a Városba, az előadást általá­ban a Huzsik-félé Korona vendéglőben fejezték be a szí­nészek és helyi művészek po- harazgatásával, hol az elő­adást, hol a primadonnát él­tetve. Egy ilyen összejövetelen olvasott fel saját verseiből a „közóhajnak” engedve Puszta Sándor, a leányfalui költő. De szívesen hallgatta itt a város­szerte szeretett és csak Cso­daként ismert bús fejű, de remekül hegedülő cigányprí­más zenéjét a Leányfaluba menő Móricz Zsigmond és a helyi színésszé is lett Szőke Lajos. Egyetlen szó... Csoesót ugyan többször is csábították, de ő hű maradt szentendrei barátaihoz és in­nen, a Fő téri vendéglőből ke­rült ki a hegyi temetőbe, ahol sírkeresztjén ma is egyetlen szó áll: Csocsó. Tisztes polgá­ri nevét életében is kevesen tudták, mára pedig már Cso- csóra is alig emlékszik valaki. A régi kocsmák, vendéglők, kifőzdék nevét és hangulatát is elvitte az idő. Fethő Németh Erika , tanak ki Pomázon, Budakalá­szon és Leányfalun, átadják a mentőállomást Szentendrén, kap a város egy gyógytor­nászt, megindul a fizikoterá­piás szakrendelés, öt telepü­lésen nyit kaput öregek nap­közi otthona. Az elnök értékelése szerint pozitívum az, hogy a város­részi tanácskozásokon a fel­szólalók nem foglalkoztak az egészségüggyel. Ez arra mutat, hogy a lakosságnak nincsenek különösebb gondjai az orvosi ellátással. A hetedik ötéves tervben a fejlesztés fő iránya a gép- és műszerpark felújítása lesz. A körzetben nagyobb egészség- ügyi beruházásra nincs kilá­tás. A városban szóbeszéd tár­gya, hogy a szülőotthont megszüntetik. Az emberek élesen tiltakoznak ez ellen. Most megtudtuk, hogy való­ban vannak ilyen felsőbb tö­rekvések, de döntés született, hogy a szülőotthon 1990-ig marad. A jelenlévők a beje­lentést nagy megkönnyebbü­léssel vették tudomásul. Volt még egy téma, ami ér­dekes. Azt kérdezték a ta­nácselnöktől, hogy az egész­ségügyi nevelési módszerek közül melyeket tartja fontos­nak? — A gyermekekkel kel­lene sokkal többet törődni. Az egészséges életmódra ne­velésükkel, a sportolásukkal. Erre a tanács hajlandó erején felül is pénzt biztosítani. Mind az egészségügyi dolgo­zóknak, mind a pedagógusok­nak jobban példát kellene mutatniuk ebben. . A 7+1 mozgalmat is azért indították, hogy az iskolák tanulói ver­senyezzenek a 100 ezer forin­tos első díjért. Megvannak az elképzelések a szülők sportol- tatására is. A lakossági önte­vékeny csoportokat is támo­gatni fogják. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Barcza Zsolt Villanófény J Minden elképzelhető helyen ^ ] I közzétette a tanács, hogy a S ;j városban harmadfoKü vízkor- S I s íatozási tilalmat rendeltek el. S S Ennek ellenére az elmúlt hét S í végén tartott ellenőrzés során ^ 13 esetben róttak ki pénzbú:- > ságot az illetékesek. Mondom, X 13 esetben, és csak hét v£\- J gén. Gondolni sem merek rá, S mennyien pazarolják a vizet !j a munkás hétköznapokon. ^ De mit tudnak mondani ä azok, akiket tetten érnek? S Egyesek arra hivatkoznak.^ hogy nem tudnak a tilalom- J ről. Ami enyhén szólva mese, i hiszen a Dunakanyar vizellá- S fásának problémái közismer-» tek. Mások #azt állítják, hogy í pont abban a pillanatban nyl-§ tották ki a csapot, amikor az § ellenőrök odaérkeztek. Arra S persze nem tudnak válaszol- S ni, hogy mitől vizes a kertS földje. Az egyik megbírságolt % a gyepen nyújtózkodó viztó- & csában állva azt próbálta el- 8 hitetni, hogy nyitva felejtette S a csapot. Volt olyan állam- S polgár Is, akt háromszori fi- s gyelmeztctés után is folytatta ^ az öntözést. Nem jobb * helyzet az 1S82. | évi IV. számú tanácsi rende- 5 let betartása körül sem. Fz azt ^ mondja ki, hogy száraz füvet. & kerti és gazdasági hulladékot s szabadban elégetni csak bét- S $ főn és a hét végén lehet, a § S tűzvédelmi szabályok betar- i £ tlsa mellett. Ennek ellenére a § 6 városban szinte mindennap i I tatunk füstölgő halmokat. | Ügy tűnik, a lakosság egy ^ része nem tiszteli a tanácsi ^ rendeleteket. Nekik számol- ^ : niuk kell azzal, hogy az el- ^ \ lenőrzések száma és a pénz- ^ ! bírságok összege — nagyon % ; kívánatosán — emelkedni fog. J S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents