Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-28 / 202. szám
Igazi férfias kötelesség Ünnepségről indultak a seregbe k Mint arról lapunk első oldalán beszámolunk, a buda- § pesti és a Pest megyei hadkiegészítő parancsnokság kö- | zös rendezésében tegnap délelőtt kétnapos bevonulási * ünnepség kezdődött a Budapest Sportcsarnokban. Megszokom a fegyelmet Azt tapasztalhattuk, hogy jó hangulatban, oldott légkörben búcsúztak másfél évre a civil élettől a fiatálok. — Szükség van erre a szolgálatra — foglalta össze többük véleményét is Simon Péter, biatorbágyi autóvillamossági szerelő, aki eddig egy kisiparos műhelyében dolgozott. — Nem félek a szolgálattól, úgy gondolom, hogy meg tudom szokni a fegyelmet is, mert ezt akarom. — Alkotmányunk értelmében a haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának kötelessége. Ennek tartalmát nem kell magyarázni — mondta dr. Novak István, a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Központi Művészegyüttesének pergő ritmusú népzenei és néptáncműsorát követően. Emlékeztetett arra, hogy a mai sorkötelesek, olyan időszakban vonulnak be, amikor — immár több mint két évtizede — kedvezők a feltételei a katonai szolgálat ellátásának, s a másfél év múlva esedékes leszerelésük után biztos jövő elé nézve térhetnek vissza a polgári életbe. Arra kérte az ifjú bevonuló- kat, hogy legjobb tudásuk Szerint tegyenek eleget a kiképzési, honvédelmi követelményeknek. Szakmát tanulhatok Varga József tehenész, Újszilvásról indult arra az útra, amely a férfikor újabb szakaszát jelenti. Egyedül élő édesanyját most fiatalabb fiútestvére segíti majd, aki feltehetőleg öt váltja később a seregben. — Eléggé ismeretlen még előttem ez a világ —mondta tűnődve a fiatalember —, de bízom abban, hogy megállóm a helyemet, s talán egy szakmát is megtanulhatok. — Erezzenek együtt a fiainkkal, segítsék őket a kiképzésben és életük minden pillanatában, hogy fizikailag, szellemileg felkészültebben térjenek vissza hozzánk — kérte a tisztikartól Túróczi Béla, a Pest Megyei Tanács sportosztályának vezetője, akinek Zoltán fia is bevonult. A mikrofonhoz lépve, ő szólt társaihoz, fogadva: — Ígérem, hogy hű katonája leszek néphadseregünknek. Erre hívta fel társait is. Ma folytatódik Ezután á . szigetszentmlklősi Kossuth Zsuzsanna úttörőcsapat tagjai köszöntötték a bevonatokat, majd Benki Pál alezredes, az egyik magasabb- egység parancsnoka szólt a fogadó alakulatok nevében, s többek között nagy tetszést aratott az a bejelentése, hogy az eskü után hamarosan szabadságra és eltávozásra utazhatnak a katonák. • Ezután Zachár István ezredes köszönt el a bevonulóktól. Hazádnak, rendületlenül — csendültek fel végül a Szózat hangjai. A bevonulók második csoportja ma érkezik az ünnepségre, amelynek eseményein Zachár István elnököl és dr. Bielek József, a Fővárosi Tanács titkára mond beszédet. K. T. I. A szigetszentmiklósi úttörők a mozgalom 4» éves évfordulója tiszteletére készült érmet tűzik ki Turóczi Zoltán kabátjára. A cím felett: Viszontlátásra! Ez már a búcsú pillanata (Barcza Zsolt felvételei) Első félévi tapasztalatok Jó irányok Százhalombattán A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülése Szerdán délelőtt a megyeházán tartott ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága — az elfogadott napirendnek megfelelően — azzal a jelentéssel foglalkozott, amely Százhalombatta tanácsa végrehajtó bizottságának tevékenységét elemezte. A testület megtárgyalta a helyi tanácsok hetedik ötéves tervének fő jellemzőiről készült' beszámolót, valamint azt a előterjesztést is, mely a tanácsi gazdálkodás idei első félévének tapasztalatait összegezte. Az alábbiakban a napirendnek a Százhalombattával, valamint a tanácsi gazdálkodással összefüggő részét ismertetjük részletesebben. Szorosabbá tett lakossági kapcsolatokkal növelhetők a testületi munka eredményei Az új gazdálkodási rendszer érvényesülése sú yt tú a helyben viselt felelősségnek Hozzászólás cikkünkhöz Az albertirsai ABC építői A Pest Megyei Hírlap hasábjain 1986. augusztus 7-én megjelent egy cikk, „Ma kiderül: lesz-e átadás Albertir- sán? Építgetők, építtetők és az. ABC”, ezt követően — 1986. augusztus 8-án — pedig „Átadták az albertirsai ABC-t. Megtépázott hírnévvel” címmel. A sajtóban megjelent cikknek akkor van értelme, ha azt követően intézkedések is születnek, ha levonják a tanulságokat és elkerülik a hiba megismétlődését. Kénytelen voltam tollat ragadni, mert a cikk túlzottan általánosító, nem választja szét az építgetőket és az építőke*. A második cikkben említett megtépázott hírnév azonban megköveteli, hogy néhány dologra reagáljak. Az első cikkben a Dabasi Építési és Költségvetési Üzem tevékenységének értékelése csak egy kétségtelenül indulatos építés- vezetői kirohanáson alaoul. De Idézzük a valóságot. 1984. november 10-én jött létre a vállalkozói szerződés az albertirsai Vasút utca 34/Í. sz. alatt épülő ABC-áruház kivitelezésére. A mindenki által jól ismert rendkívüli hidegben — melyre a cikk is hivatkozik — a Dabasi ÉKU a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tett és az épületet 1985. április 10-én 30 ezer forint hiánypótlási ösz- szeggel átadta. Mit takar a 30 ezer forint hiánypótlás? Az építőmesteri munka elkészült az alapozással és a teljes szerkezet felállításával. A Betonip-elemek csatlakozásainál tartóléceket kell elhelyezni. Ezeket a léceket azonban csak a festőmunkák elvégzése után célszerű felrakni. Nem készült el a göngyölegtároló sem, mivel annak feltétele szintén nem volt megteremtve, egyéb — nem az ÉKÜ által végzendő — munka miatt. 1985. augusztus 5-én kértünk munkaterületet (a kérőlevél fénymásolata csatolva — a szerk.). majd miután nem reagáltak, 1986. február 18-án a 30 ezer forint összegről lemondva a befejező jelentéktelen munka elvégzésétől elálltunk (a levél fénymásolata csatolva — a szerk.). A munka befejezését csak 1986. június 2-án kérte a Pest Megyei MÉSZÖV beruházó gmk-ja a Dabasi ÉKÜ-től. A kérésre a feladatot elvégeztük. Hogy miért is reagálunk ezek után a cikkre? Nem tartjuk szerencsésnek a Dabasi Építőipari Költség- vetési Üzem nyakába varrni azt a hibát is, melyért nem az üzem felelős. Idézem a cikket: „mert az elmúlt csütörtök sikertelen átadása óta eltelt egy hétben megmutatták, tudnak ők gyorsan és pontosan dolgozni. Megtörtént a füstnyomáspróba, a központi fűtés nyomáspróbája” stb. Sem a füstnyomáspróba, sem a központi fűtés szerelése nem a Dabasi ÉKÜ feladata. Mindettől függetlenül a kritika ránk eső részét elfogadjuk. Dolgozni azonban csak ott tudunk, ahol ennek feltételeit megteremtik. Ügy érezzük, hogy a rendkívüli hidegre való tekintettel 5 hónap alatt egy 400 négyzetméteres épület alapjait és a teljes felépítményszerkezetet elkészíteni jó teljesítmény mindössze 30 ezer forint hiánypótlással. A technológiai sorrendet ismerők tudják, hogy nem lehetett elvégezni a 30 ezer forint értékű munkát a technológiai fegyelem megsértése nélkül. Az építők egy része követett el hibát, s mivel a szerződésnek részben — 30 ezer forint határáig — erőfeszítésünk ellenére mi nem tettünk eleget, nem kérünk felmentést, csupán a megtépázott hírnév nem általános megfogalmazását. A teljességhez ez is hozzá tartozik, mindamellett, hogy a tanulságokat magunkra nézve mi is levontuk. Vörös Ferenc, a Dabasi Építési és Költségvetési Üzem vezetője ★ Vörös Ferenc egyetlen általunk megjelentetett tényt sem cáfol, mégis helyet adtunk levelének. Szép példája a felelősség vállalásának. A 8,5 milliós beruházás hiánypótlásából rájuk csak harmincezer forintnyi jutott. Cikkünkben is ennyit tulajdonítottunk a Dabasi Építési és Költségvetési Üzemnek. Az írás a hírnév megtépázását is a felelősség nagysága szerint értette, ha figyelmesen újra elolvassák a cikket, biztosan kitűnik, mennyi jutott az egészből erre az üzemre. Évről évre visszatérően értékeli a megyei tanács végrehajtó bizottsága a második félévben az első hat hónap gazdálkodási tapasztalatait. A tegnapi ülésen megejtett számadás érdekességét az adta, hogy január elseje óta alapvetően máé körülmények, feltételek között gazdálkodnak a tanácsok, mint korábban. A költségvetési és fejlesztési forintok elkülönítésének megszűnése, az egységes pénzalap létrejötte, a pályázati rendszer bizonyos fejlesztési feladatoknál a támogatások elnyerésére, a gazdálkodási önállóság lényeges bővülése mind-mind lehetőség a kiegyensúlyozott haladásra, de ugyanakkor tagadhatatlanul kockázatok rejtője is. Rövid idő a hat hónap — azaz a végrehajtó bizottság elé került jelentés sem vállalkozott végleges következtetések levonására —, azaz jöhetnek még akár kellemes', akár kellemetlen események is, de annyi tény: az új gazdálkodási rendben, néhány kivételtől eltekintve, a megyében tevékenykedő tanácsok megtalálták a jó kezdeti lépéseket, módszereket a rendelkezésükre álló pénz felhasználásában. Fontos követelmény, hogy valamennyi tanács a gazdálkodásban elsőbbséget adjon az intézményhálózat zavartalanul érvényesülő folyamatos tevékenységének, azaz a fejlesztésekkel szemben a fenntartás jellegű kiadásoknak. Az első hat hónap azt mutatja' — csekély kivétellel —, hogy ez az elv érvényesült. Abbáh is az ésszerűség diktálja a lépéseket, hogy a fejlesztési''célú kiadásoknál a tanácsok a már folyamatban levő beruházásokra összpontosítsanak, azok befejezését szorgalmazzák. Részletekbe menő,, képet kaptak a végrehajtó bizottság tagjai az egyes szakterületek — az oktatás, az egészségügy, a vízgazdálkodás, a lakásépítés legjelentősebb fejlesztéseinek állapotáról, az esedékes átadások lehetséges időpontjairól —, a kiemelt feladatok helyzetéről. Az összkép azt mutatja, az 1986-ra vonatkozó tervek döntő része teljesíthető, még akkor is, ha némely területen mutatkoznak pénz-í ügyi gondok. Ezeket a gondokat tetézi a rendkívüli károkat okozó időjárás, ami — pé’dáui a termelőszövetkezetek befizetései esetében — hátrányosan befolyásolja a tanácsok tervezett bevételeit., A végrehajtó bizottság a gazdálkodás első félévéről beterjesztett . jelentést' elfogadva határozatban rögzítette a további teendőket. Közülük minden mást megelőz a pénzügyi egyensúly megtartása valamennyi tanácsnál, tanácsi gazdálkodó szervnél. M. O. ! Javult5, igényesebb testületi munka, a városfejlesztés sokrétű teendőinek korábbiaknál színvonalasabb ellátása — így összegezhetjük a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésén előterjesztett írásos anyagok, valamint a hozzászólások legfőbb megállapítását a Százhalombattai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1980 óta kifejtett tevékenységéről. Sokarcú, gazdag eredményű, temérdek gonddal küzdő város a magyar ipar fellegvárának is számító Százhalombatta. A nagy népességmozgás — hangzott el az ülésen —, a bejáró, illetve eljáró keresők tekintélyes száma, a lakónépesség 18 ezer fő közelébe jutása, a termelőüzemek folyamatos bővítése mind-mind érzékeltet valamit abból, ami a tanácstagok, a testület napi feladatainak környezetét alkotja. Lényeges eredményként könyvelhető el éppen ezért a testületi munka színvonalának emelése, a tanácstagok döntő részének növekvő aktivitása, a város politikai, társadalmi szervezeteivel, a gazdálkodó egységekkel folytatott ,,', szoros., együttműködés. Ami akkor is igaz — és ez kritikaként, önkritikaként egyaránt hangot kapott az eszmecserében —, ha a tanácsi bizottságokon belül korántsem egyenletes a tagok munkája, ha a város- fejlesztés némely dolgában — például bizonyos beruházásoknál — joggal várható el a jövőben az eddig tapasztaltaknál nagyobb körültekintés, megalapozottság. Hosszú idő kell ahhoz, míg egy városban a régi településmag és az újonnan kialakult településrészek egységgé ötvöződnek. Ezzel a gonddal, teendővel Százhalombattán is számolni kell, ami jól megmutatkozik például. abban, hogy a kertvárosi részen sokkal erősebb a közéleti érdeklődés, mint a lakótelepen élők körében, ám abban is, hogy a városban a hatodik ötéves terv folyamán a reméltnél sokkal nagyobb lett — 40 millióval szemben 119 millió forint értékű — a társadalmi munka eredménye. Biztató és elgondolkoztató vonások nemcsak ilyen értelemben említhetők, hanem a szakigazgatási apparátus és a lakosság viszonyában úgyszintén. A munka törvényességét tapasztalatok és adatok egyaránt igazolják — csekély például a fellebbezések aránya az • összes kiadott határozatot nézve —, ugyanakkor mind több gond forrása' az apparátuson belüli magas fluktuáció, bizonyos — felsőfokú végzettséget igénylő — álláshelyek betöltésének elhúzódása. Természetesnek tartható az állampolgárok igényességének növekedése — fogalmazódott meg a vélemény — a tanácsi munka színvonalát illetően. Ez olyasmiben is megnyilvá■ nul, mint a városi tanács végrehajtó bizottsága tagjainak az 1985. évi választásokat követő kicserélődése, a munkahelyeken szervezett vitafóru■ mokorr hangot kapott" -javaslatok, észrevételek. Jogos igény — és ezt a testületi ülés félreérthetetlenül kimondta — a városi végrehajtó bizottsággal szemben a nyílt város- politika elemeinek erősítése, a lakossági kapcsolatok gazdagítása a részt és az eg észt jól elegyítő tartalommal, ám nem szabad valami másról sem, elfeledkezni. Ez a más: az állampolgárok egy részének magatartása, fegyelmezetlensége, olykor kimondottan durva viselkedése az ügyintézés során. ^ Visszatérően hatással van á testületi munkára az az állam- polgári — hibás, de létező — felfogás, amely a haladást kizárólag új beruházásokon méri, elfeledkezve a meglevő intézményhálózat hatásosabb hasznosításáról. A város tanácsa és Végrehajtó bizottsága — húzták alá többen a testületi ülésen szót kérők közül :— helyesen látja, itt még tetemesek a tartalékok. A jobb koordinációra éppúgy szükség van, mint az ellátásszervezés, a kommunális feladatok megoldásának magasabb fokára. Indokolt követelmény a gazdálkodás operatív vonásainak erősítése, a nagyobb rugalmasság, amint a hatásosabb ellenőrzéssel arra is módot kell találni, hogy ne fordulhassanak elő olyan szabálytalanságok, amelyek a költségvetési üzem tevékenységében felszínre kerültek. A megyei testület — több más mellett — felhívta a figyelmét a városi tanács végrehajtó bizottságának a határozatok alaposabb előkészítésében rejlő lehetőségekre — ami a szak- apparátusra ró nagyobb feladatokat —, valamint o végrehajtás következetek ellenőrzésének fontosságára. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a városban a tanácsi testületek helyes és megalapozott határozatai sem mindenkor valósulnak meg következetesen és maradéktalanul. Ez éppúgy érvényes a tanácsi munka belső mechanizmusára, a tisztségviselők közötti munkamegosztásra, minta dinamikus városfejlesztéshez kapcsolódó tervek végrehajtására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — elismerését és köszönetét kifejezve a végzett munkáért a városi tanács, a végrehajtó bizottság tagjainak;- s- lakosságnak;' a gazdálkodó szervezetek közösségeinek — elfogadta az előterjesztett beszámolót, a megyei szakigazgatási szervek felügyeleti vizsgálata alapján készített kiegészítő jelentést. Határozatában egyetértett azok- • kai a főbb fejlesztési irányokkal, amelyeket a város hetedik ötéves terve tartalmaz, s egyben megjelölte azokat a teendőket, amelyek a városi végrehajtó bizottság számára segítséget nyújtanak az irányítás színvonalának további javításához. ■ . - i
