Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-25 / 199. szám
Ömiik a víz, szól a zene Mi tartja vissza őket? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 25. HÉTFŐ A kevesebbet gondosabban Elfelejtett régi hozamok AZ IDEGESSÉGET, a feszültséget, a szorongást többnyire egymásnak okozzuk. Ha türelmesebbek és megértőbbek tudnánk lenni, bizonyára kevesebb nyugtatóra lenne szükség. Ez így igaz! — de milyenek is vagyunk tulajdonképpen? Íme néhány példa. Korábban Gödöllőn is rendeltek el vízkorlátozást. Nyilván nem indok nélkül, de ez egyeseket mit sem zavart. Olyannyira nem, hogy egy ,.okos” ember leállt füvet locsolni. Ez igen! A magasabb emeleti lakásokba nyomáscsökkenés miatt nem jutott fel a víz (vagy csak nagyon gyengén folyt), emiatt lehetetlen volt a kisgyerekek fürdetése, de ez őt mit sem zavarta. Sőt... tessék figyelni a reakciót. — ön nem tudja véletlenül, hogy vízkorlátozás van? Tilos a locsolás! — Mi köze hozzá! Maga talán a tanácstag? Miért nem mással foglalkozik! Itt a nyár. A melegben nyitott ablaknál szeretünk aludni. Az alváshoz viszont csöndre, nyugalomra volna szükség. Nem este 10 óra után is bömbölő televízióra, rádióra, magnóra. Mintha az emberek nem is maguknak, hanem a vissz- hangos lakótelepek más lakóinak működtetnék őket. Egy példa a Szovjet—Magyar lakótelepről. Valamelyik este hajóhintával megrakott teherautó parkolt le a telefonfülke mellé. Ez még nem is lett volna baj, de az igen, hogy éjfél után is hangosan szólt a magnetofonjuk, mit sem törődve mások nyugalmával. A rendőrséget hívták telefonon, de nem vette fel senki. Bementek személyesen, s az éjszakai csend helyreállításához segítséget kértek. Ki is jöttek. Nagy nehezen rátaláltak az éjszakai diszkósra. Bevilágítottak a kocsi ablakán, de nem reágált senki. Ügy kellett felébreszteni őket. Ez igen! Alszanak, s közben- szól a magnó, mit sem törődve, hogy esetleg mások is szeretnének aludni. A rend őrei lekapcsoltatták a magnót és ezzel be is fejezték az intézkedést. Nem tudom, hogy mások hogy vannak ezzel, de bennem fölmerül egy kérdés. Mi és ki A nyár elején beszélgettem Adóm lmrénével, az aszódi községi könyvtár vezetőjével, aki csaknem három évtizede dolgozik a könyvek birodalmában. Élete szinte összefonódott a könyvtár tevékenységével, fejlődésével, s volt nemcsak szemtanúja, de résztvevője, formálója, alakítója az intézmény eseményeineií. egész életének. — Sókat foglalkoztatott a gondolat, hogy meg kellene írni a könyvtár történetét, mert úgy gondolom, annak életében tükröződne Aszód elmúlt éveinek kulturális fejlődése. E sorok írója néhány éven át igazgatta az aszódi járási könyvtárat, talán ezért volt az, hogy Ádámné szavai a gondolatok sokaságát indították el benne. Amikor az ötvenes évek elején Weisz Gábor — jelenleg a váci könyvtár igazgatója —, két zart iratszekrényre rámutatott és közölte: — Itt a könyvtár! — csak a legbátrabbak és legoptimistábbak hittek a szocialista könyvtárügy győzelmében, az egész országot átszövő, könyvtári hálózat kialakulásában.' Aszódon nem volt könnyű helyzetben a könyvtár még abban az időben sem, amikor járási feladatokat látott el. A Ferromechanikai Szövetkezet helyén állt Fá- bián-féle kocsmában alakították ki a bibliotékát, s az omladozó, romos épületben nagyon jól érezték magukat a környék egerei. A Pest Megyei Hírlap valamikor 1984-ben adott hírt az egerek és könyvek békés egymás mellett éléséről. Sok-sok terv, elképzelés született a könyvtár felújítására, elhelyezésére vonatkozóan, de egyik sem valósult meg. Amikor az aszódi és a gödöllői járások egyesültek, a Magyar Nemzeti Bank megszűnt járási fiókjába költözhettek a könyvtárotartja vissza a hangoskodókat attól, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő? Az ilyen eset este 19 óra után szabálysértésnek minősül. (Csend- háborítás.) Harmadik példám egy autókarosszéria javításáról szól, amit nem hiszem, hogy kimondottan csak a lakótelep utcáján lehet végezni, hétvégeken és napközben. E munkálatok. befejezése után úgy belelendültek, mintha az ipart is kiváltották volna. Csöveket és idomvasakat hozattak, nekiláttak fűrészelni és hegeszteni. Mikor megkérdeztük őket, van-e engedélyük ilyen munka végzéséhez, nem késett a válasz. — Mindjárt meg kell mutatni, hogy hatalom van a kezében, igaz? Utána jön a szokásos verzió. Miért nem mással foglalkozik? Ilyenkor megint felmerül egy kérdés. Mi lenne, ha valóban hivatalos személyek lennének az észrevételezők? Elküldenék őket is a sóhivatalba?! SAJNOS ÉSZRE kell venni, nagyon kevés azok tábora, akik példát mutatnak emberségből, udvariasságból, egymás segítéséből. Ügy néz ki, egyhamar nem fog csökkenni a nyugtatok, altatók mennyisége. Sőt! Cs. M. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A gödöllői kastély a század- fordulón, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: A Halottas dicséret, megtekinthető az előtérben. Mozi Riki-Tiki-Tcvi. Színes magyarul beszélő szovjet—indiai ifjúsági film. Csak 4 órakor! Mire megyek az apámmal? Színes, magyarul beszélő francia filmvígjáték, 6 és 8 órakor! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! sok és a könyvek. A községi tanács erőfeszítéseinek köszönhetően végre igazi könyvtára lett a településnek. Az egykori szegényesség, a környezet kulturálatlansága megszűnt. Számunkra, akik a valamikori járási könyvtárban dolgoztunk, sok szép és tartalmas élmény, emlék fűződik a romos, vályog falú, sötét épülethez. Azt hiszem, hogy ez a szegényesség kényszerített rá bennünket arra, hogy a szakma zártságát feloldva, nyitottabbá váltunk környezetünk iránt, jobban szolgáltuk az emberek mindennapi tájékozódási igényét, és nem voltunk restek az olvasók elébe menni. Erre az időszakra esett a termelőszövetkezetek szervezése. A könyvtár még ebből a nem profiljába vágó tevékenységből is kivette a részét. Sorra rendeztük a községekben a mezőgazdasági szakírók és az olvasók találkozóit, de nem akadt olyan falusi könyvtár sem, ahol mini könyvkiállítások segítségével ne igyekeztünk volna meggyőzni az olvasókat a termelőszövetkezeti mozgalom előnyeiről. A szövetkezetek — az első lépéseik után — visz- szaadták a könyvtáraknak a támogatást. A Pest Megyei Könyvtár ezekben az években versenyt hirdetett a községi könyvtárak között: — társadalmi segítséggel növeljük a könyvtárak könyvállományát! — Az aszódi járás könyvtárai nyerték a megyei versenyt. Negyvenezer forintnál több támogatást adtak a szövetkezetek a járás könyvtárainak és ez az összeg magasabb volt — A mezőgazdaságra az idén kegyetlenül rossz idő járta és járja — hallottam a sóhajtást Kovács Tibor nyugdíjastól. -— Ez a hetek, hónapok óta tartó szárazság még a szőlőnek is árt, pedig annak mélyre ereszkednek a gyökerei — panaszkodott, miközben arról a nehéz emberi helytállásról szólt, amit a termelők végeznek a szövetkezetek hatalmas tábláin ugyanúgy, mint a háztáji kertekben. Megszoktuk már Ma már közismert, hogy a vártnál kevesebbet hoztak a búzatáblák, bár az emberek valóban mindent elkövettek a gazdag termésért. Látjuk, hogyan csavarodik össze a kukorica levele, s ha próbaképpen kihúzunk egy krumplibokrot, ott sem sorakoznak ökiömnyi gumók. A szilvafák termése férgesen hull a földre. — Ezért is van jelentősége annak, hogy a kevesebb termést gondosabban, szervezettebben, s legoptimálisabb időben takarítsuk be. Nem fordulhat elő gépmeghibásodás, nem lehet fennakadás a szállításban, az értékesítésben — mondta a minap Kovács László, a kartali Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. — Ember és összhangja, munka és tisztesség egymásra találása, szervezettség és felelősség- tudat közös érvényesülése az alapja annak, hogyan zárjuk az esztendőt, miről szólunk majd a zárszámadáson a szövetkezet gazdáinak. mint a tanácsok éves költség- vetésében biztosított könyvbeszerzés! keret. Ettől még nem volt a könyvtár félkarú óriás. Jutott idő másra is. Nagy jelentősége és sikere volt a körkép-sorozatnak, amit három idényben szervezett a könyvtár, s amivel az élő irodalmat kívánták megismertetni és megszerettetni. Ki mindenki járt ezekben az években'Aszódon! Íme a névsor.. minden minősítési szándék nélkül, ahogy eszembe jut: — Nagy László, Simon István, Váci Mihály, Garay Gábor, Baranyi Ferenc, Ladányi Mihály, Simon Lajos, Simonffy András, Tímár Máté, Nemeskürty István, Hegedűs Géza, Passuth László, Fekete Gyula, Czine Mihály, Koczkás Sándor, Berkesi András, Szilvási Lajos, Szabó Pál, Kőműves Imre. Volt Üj írás- est, bemutatkozott az Étet és Irodalom szerkesztősége, de eljött Aszódra a Kortárs szerzői gárdája is. A községekben is hasonlóan élénk volt az élet. Bagón, Túrán, Galgagyörkön rendszeresen szerveztek író-olvasó találkozókat. Galgagyörkön ezeken az estéken mindig tejfeles lángos sült. Túrán rétessel kínálták a vendégeket. Üjszerű, a hétköznapok, az emberi gondolatok és gondok sokaságára próbált a könyvtár a sajátos eszközeivel, lehetőségeivel válaszolni. Ott akart lenni az otthonokban, az emberek között. Rövid időre talán sikerült. Ezért lenne izgalmas, érdekes vállalkozás Ádámné tervezgetésének megvalósítása, a könyvtár történetének megírása. Fcrcsik Mihály A gondok ilyen sűrűségben régen jelentkeztek a mező- gazdaságban. Az elmúlt években megszoktuk, hogy az aratás befejezése, a kapásnövények betakarítása után arról adtunk hírt, hogy az eredmények túlszárnyalták a tavalyit. Persze, a hektáronkénti 45-50 mázsás búzatermés miatt most sem kell szégyenkezni, most sem kell riadtan a tél elé nézni. A nyugdíjasklubban arról beszélgettek az egyik asztalnál — Tóth Gábor, Tóth Ferenc, Valentinyi János és Szo- vics Pál —, hogy tulajdonképpen az idei esztendő termése minden növényféleségnél messze meghaladja a régi paraszti gazdaságok termésátlagát. El is felejtettük a tíz-, tizenkét mázsás holdankénti búzahozamokat, a hat-, hétmázsás rozstermést, a silány kukoricát. Bolétás búza — Gondoljunk csak a huszas évek végére vagy a harmincas évek elejére — figyelmeztette társait Réti István klubvezető —, amikor a munkánk szinte értelmetlen volt. Tizenhat éves legényke voltam, de az akkori rend szerint már teljes értékű munkaerő a családban, s nagyon jól emlékszem hát, hogy amit néhány hold földünkön megtermeltünk, annak alig volt ára. Minden esztendőben bizakodva vetettünk, de az aratásban sose volt köszönet. Ügy el voltunk adósodva, hogy naponta hallottam: még az unokák is nyögni fognak a2 adósság alatt! És ki emlékszik ma már a bolétás búzára? — kérdezi a hetvenedik életévén túl lévő Réti István, aki gyakran mondogatja: „Sqkat megéltem, ezért sokat megpróbáltam!” — 1930-ban vezette be az akkori kormányzat. Furcsa intézkedés volt. Azt mondták, hogy a földművelőket akarják vele segíteni, de végül nem segítséget, hanem újabb kizsákmányolást jelentett. Létrehoztak ugyanis — ahogyan hivatalosan mondták — egy gabonaértékesítési alapot. Amikor valaki apámtól például felvásárolta a búzát, amelynek 20 pengőben szabták meg a mázsánkénti árát, akkor 5-6 pengőt kapott kész. pénzben, a külpnbözetet bo- létával egészítették ki. Ezzel a bolétával fizette apám az adót, a köztartozásait, s ha maradt belőle, be is válthatta pénzre. De a húszpengős búzaár önmagában a tönk szélére juttatta a parasztot. Senki nem értette aztán, mi a huncutság benne, s hogyan csapják be a bolétával. A felvásárolt gabonát megfestették, emberi fogyasztásra alkalmatlanná tették, s így került visz- sza a faluba az állatok etetésére. Az állatoknak pedig nem volt ára. Egyszóval „mentünk a tönk felé”. Viszont a nagytermelők, az uraságok, akik exportálták a gabonát, a gabonaértékesítési alapból visz- szakapták a ráfizetésüket, s így kétszeresen kerestek. Négy évig tartott a bolétás világ, és ezek alatt az évek alatt csak lejjebb és lejjebb zuhant falunk lakosságának életszínvonala. Karnyújtásnyi idő Bizony, ekkor volt becsülete a szemnek. Az asszonyok, gyerekek kalászt szedtek a tarlón. Ott hajladozott a falu az uraság végtelen búzaföldjén. Valami abból is jutott a2 asztalra. Idős barátaim beszélgetését hallgatva, arra gondolok, milyen gyorsan megszoktuk az újat, milyen természetesnek vesszük a jót, s milyen ritkán emlékezünk arra, hogy karnyújtásnyi idővel ezelőtt szüléink, nagyszülőink még a nyomorúság rabjai voltak. A ritkán - látható, nagy érdeklődéssel kísért szövetségi napon sok intéző, képviselő és játékvezető vet részt. A jelenlévőket Miklós János, a körzeti labdarúgó-szövetség elnöke üdvözölte. Közölte, hogy a körzeti 1986/87. évi bajnokságra tizennégy felnőttcsapat nevezett: Gödöllő II., GEAC II., Veresegyház II., Kerepes- tarcsa. Túra, Domony, Galga- héviz, Hévízgyörk, Erdőkertes, lsaszeg, Vácszentlászló, Valkó, Zsámbok, Mogyoród. Az ifjúságiak bajnoksága időtartamban megegyezik a felnőttekével, azok fordulói előtt kerül megrendezésre. A bajnokság augusztus 31-én kezdődik és az őszi idény november 16-án fejeződik be. Az egyesületek, illetve csapatok közül többen értesítést kapnak, mely szerint labdarúgópályájuk hitelesítését 30- án végzik. Kérik, hogy az érdekeltek a pályán a megadott időpontban várják a hitelesítőket és adjanak meg minden segítséget a zavartalan munkához. Ez alkalommal rendezték meg a sorsolást, melyben minden résztvevő elmondhatta véleményét, javaslatot tehetett. A sorsolást Miklós János és Papp Gábor, a szervezési és versenybizottság vezetője végezte. Az első két fordulóra megtörtént a párosítás. I. forduló, augusztus 31., 16, illetve 14 óra: Mogyoród— Veresegyház 11., Erdőkertes— lsaszeg, Vácszentlászló—Zsámbok, GEAC H.-Kerepestar- csa, Gödöllő 11.—Galgahévíz, Valkó—Domony, Túra—Hévízgyörk. II. forduló, szeptember 7., 15.30, illetve 13.30: Veresegyház 11.—Hévízgyörk, Domony— Túra, Zsámbok—GEAC II., Galgahévíz—Valkó, Kerepes- tarcsa—Gödöllő 11., lsaszeg— Vácszentlászló, Mogyoród—Erdőkertes. A GEAC II. szeptember 7- én kapcsolódik a bajnokság küzdelmeibe. Három csoportban összesen 37 csapat szerepel majd a bajnoki pontokért. Tizennégy felnőtt, 11 ifjúsági és 12 serdülőgárda. A mérkőzések során, hogy minél több játékos szerephez juthasson, a felnőtteknél 3, az ifjúságiaknál 4 és a serdülőknél 6 játékos kaphat csere folytán lehetőséget a játékra. A fegyelem szilárdítása érdekében a sárga lapos figyelmeztetést az ifjúsági mérkőzésen is alkalmazni fogják a játékvezetők. A sárga lap tekintélyét azáltal is növelni kívánják, hogy a korábbiaktól eltérően a második. harmadik két-két lapos figyelmeztetést követően a játékos nem egy, hanem két mérkőzést pihen. Ha ez így megy majd sorozatban, valószínű, a játékosok meggondolják a sportszerűtlenséget. A Gödöllői SC kérésének az elnökség helyt adott és amikor a II. csapat pályaválasztó, akkor szombaton játssza valamennyi mérkőzését. Tájékozódtunk a játékvezetők körében is. Ádám Mihály, Késik a papír A távbeszélő-használók körében az elmúlt napokban mind többször hangzott el a kérdés: maguk sem kapták még meg a telefonszámlát? Megszokottá vált __ ugyanis, hogy a hónap első felében kézbesítik a postai dolgozók a számlát. Általában 11—12- én van ez a nap. Augusztus derekán túl vagyunk, sőt már a harmadik dekádját kezdjük, s a papiros késik. A gödöllői 1-es számú postahivatal vezetőjétől tudtuk meg, hogy a számítógépes feldolgozásra való áttérés nehézségei miatt tapasztalhatjuk a kézbesítés késését. Ezért a befizetési határnap most módosult, augusztus 20. helyett 28- áig kell kiegyenlíteni a számlát. Hat új tanterem A mogyoródi általános iskolát hat tanteremmel és kiszolgálóhelyiségekkel bővítették. Az új intézmény átadásakor harmincötén Érdemes és Kiváló Társadalmi Munkáért jelvényt kaptak az építkezésen fáradozók közül, öt személynek az iskola plakettjét adományozták. a szövetség titkára elmondotta, hogy a játékvezetők már egy , nappal előbb megbeszélést tartottak. A szükséges létszám megvan, a játékvezetők ismerik feladataikat és igyekezni fognak a legjobb tudásuk szerint működni. Sajnos évről évre hiába hirdetik meg a játékvezetői tanfolyamot, 2—3 főnél több jelentkező nincs. Ha a szükség úgy kívánja, mint a múltban is, vendég játékvezetőket kérnek fel. — Játékvezetőink felett sem áll meg az idő, és ebben az évben két olyan munkájának elismerésére kerül sor karácsony táján, akik 30, illetve 35 éve fújják a sípot, és végzik becsülettel a nem mindig népszerű munkájukat. Miklós Jánostól megtudtuk, hogy a hónap utolsó napján induló bajnokságra a felkészülésben sok segítséget adtak az MNK eddigi mérkőzései. Látni lehetett, hogy a csapatok sokkal jobban készültek, mint korábban bármikor. A körzeti labdarúgó-szövetség elnöksége és bizottságainak jegyzékét is ismertetjük. Elnök: Miklós János, főtitkár: Ádám Mihály, szervezési és versenybizottság vezetője; Papp Gábor, tagok: Szántai Béla és Nagy Dániel. A játékvezető-bizottság vezetője: Molnár András, tagjai: Födi István és Uzsák Miklós. A fegyelmi bizottság vezetője Tamási László, tagjai: Csontos István és Kaiser László. Csiba József Változó menetrend Augusztus 28-án. csütörtökön átadják az új' gödöllői autóbusz-állomást. így másnap üzemkezdettől a Gödöllőről induló és oda érkező helyközi autóbuszjáratok az új állomást veszik igénybe. Ugyancsak ott állnak meg a városon áthaladó távolsági járatok is. Ezért péntektől új menetrend lép érvénybe. A változásokról részletes menetrendfüzetet adnak ki, amely az autóbusz-állomáson és az autóbusz-vezetőknél vásárolható meg. A GATE Tangazdaság Nagygombosi kerülete fenyőlambériát és tetőlécet értékesít lakosság és közületek részére. Lambéria ára mérettől függően 100-330 Ft/rrü tetőléc: 6720 Ft/m3 Cím: Fiatvan-Nagygombos, Magtár. Telex: 25-344. Telefon: 38-11-533. ISSN 0133—1957 (Qödöllö't Hírlap) Könyv készülhetne a könyvtárról Bank helyén betűország Fercsik Mihály Körzeti labdarúgó-bajnokság Több második csapat indul
