Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-19 / 195. szám
CEGLÉDI xJÍÍAa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 19., KEDD Harmincötmilliós beruházás Most minden napjuk próbatétel — Július végén kerestem önt, de kiderült, hogy mindenki elment szabadságra. — Nálunk ez évek óta kialakult hagyomány. Az idén július 21-e és augusztus 4-e között pihentek dolgozóink. Persze ennek volt feltétele is, történetesen az, hogy eleget tettünk tőkés kiszállításunknak, és ledolgoztuk az első félévet. Természetesen azért teljesen nem néptelenedett el a gyárunk, hisz nincs ennél alkalmasabb időpont arra, hogy a műhelyeink csinosod- janak és egy kicsit megújuljanak. Kisebb festésre került sor, gépeinket karbantartották, megjavították, és volt egy nyári nagytakarítás is — mondja Kisgyörgy Csilla, az Elegant Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységének igazgatója. Erőfeszítés árán — Nyugodtan mehettek-e nyaralni? — Ha az eredményeinkre gondol, akkor a válasz: igen. De a valóságban ez nem ment ilyen egyszerűen. A félévi tervet létszámarányosan teljesítettük, nem kis erőfeszítések árán. Az első negyedévben akadtak kifejezetten nehéz heteink. Előfordult, hogy nem érkezett meg a szövet, más alkalommal a bélésanyagra kellet várnunk. Sajnos a textilgyárak egyáltalán nem érdekeltek a konfekciótevékenységet folytató hazai cégek ellátásában, még akkor sem, ha éppenséggel a ruhagyárak exportjának teljesítése áll vagy bukik ezen. Ugyancsak az év elején éreztette hatását az, hogy csökkent a kereslet a ruházati termékek iránt, ezért a kereskedelemben a szokásosnál nagyobb készletek halmozódtak fel. Az sem kimondottan előnyös, hogy számos árut készítünk kis tételben, a női blúztól, nadrágtól, szoknyától kezdve a blézeren, kosztümön keresztül a kabátig. Három-négy naponként változik a feladat, át kell állni, s nincs idő'a felkészülésre. Akadt ugyan 24 ezer darabos amerikai rendelés — női gyapjúnadrág, 3 modellből —, ám nálunk ennek a gyártása nem elég gazdaságos. Felfrissülés — Munkatársaik többsége nő. A kisgyermekesek táppénzes kiesése mennyire adja jel a leckét? — Ha azt mondom, hogy a februári influenzajárvány idején 28-an hiányoztak —• körülbelül másfél szalag dolgozója —, akkor azt hiszem, népi kell nagyon magyaráznom, hogy mit éltünk át. Míg 1985-ben a táppénzes kiesés a munkaidőből 6,6 százalék volt, addig ebben az évben 8,6-re emelkedett ez a szám. Egyébként tizenhárom szalagunk közül három 1 műszakos, amelyeken a kismamákat foglalkoztatjuk. — A kánikula befolyásolja-e a teljesítményüket? — Nem. Annak ellenére, hogy bizony a műhelyekben 45—50 fok körüli hőség, valóságos szauna van, mi nem lazíthatunk. Nyáron itt minden nap kemény próbatétel. Vannak szívó-nyomó ventillátoraink, ezeknél nagyobb teljesítményűeket sajnos nem szerelhetünk fel, mivel azok elviselhetetlen porfelhőt kavarnának. Ezért aztán, 2 óránként 5—10 perces szünetet tartunk, hogy mindenki felfrissülhessen, már amennyire ebben a forróságban az lehetséges. — Tudják-e fejleszteni a gépparkjukat? — A jelenlegi körülmények között nincs erre lehetőségünk. Csak az elfáradt, kiszu- perált masinát cseréljük le. A speciális gépek például bérletként jönnek Ceglédre. Remélhetőleg 1987-re megoldódik egy égető problémánk. Még az idén elkezdődnek az új kaAbony ünnepre készül Abonyban ma már ünnepi zászlókat libbent a nyári szellő. Helyükre kerülnek a transzparensek, s a szervezők lelkes csapata ismételten átnézi a tennivalók listáját. A házigazda figyelmességével tesznek meg minden előkészületet, s azon vannak, hogy mind a helybeliek, mind a Ceglédről és a környező községekből érkezők jól érezzék magukat augusztus húszadikán a vonzáskörzet központi ünnepségén. i Délelőtt 9 órakor az öregek átalakított napközi otthonát adják át rendeltetésének. Tíz órakor a központi napközi otthonnál tartják az ünnepi megemlékezést, amelynek szónoka dr. Lakos László országgyűlési képviselő, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke. Az esemény keretében adják át a munkás-paraszt összefogás jelképeként az új búzából sütött kenyeret. Egész nap gazdag program szórakoztatja a helybelieket és az oda látogatókat. Fél 11- től a péceli Isaszegi Csata Néptánc Együttes szerepel, divatbemutató lesz, színre lép a Nagykőrösi Konzervgyár fúvószenekara. Délután egy órától kispályás labdarúgó-bajnokság. A ceglédi Kossuth Művelődési Központ amatőr művészeti csoportja közül a dzsesszbalett, a citerazenekar és Farkasházi István (gitár) lép fel. Lesz sportakrobatika- és cselgáncsbemutató, szerepelnek a CVSE szakosztályai, az MHSZ modellezői, lövészver- •enyt tartanak és családi sportvetélkedőt. Gyerekműsorok, abonyi kultúrházi szakköri bemutatók, kézimunka- és galambkiállítás, terménybemutató szerepel a programban. Utcabállal ér véget a nap. zánház kivitelezési munkálatai. Ugyanis az eddigi apparátus nem tette azt lehetővé, hogy a nagy hidegben a helyiségeket is fűtsük, és ugyanakkor a technlógiai folyamathoz szükséges gőzt is előállítsuk. Ez a 35 millió forintos beruházás az egész 7. ötéves terv beruházási keretét elviszi. — Volt-e visszaadott termékük? — Bár a korábbi években olykor akadt ilyenre példa, de 1986-ban partnereink elégedettek voltak a minőséggel. Ez azért örvendetes számunkra, mert ma már nemcsak a külföldi, hanem a hazai piacon is magasak a követelmények. Egyre több export — Mennyire meghatározó önöknél az export? — Az évi termelésünk 54 százalékát teszi ki. A következő hónapokban csaknem teljesen exportra termelünk. Nyugatnémet cégnek a legújabb divat szerint gyűrt-mo- sott kabátot, férfi gyapjúkabátot. Szintén az NSZK-ba női blúz és nadrág, blézer, dzseki készül. Szeptembertől várható egy nagyobb amerikai rendelés — egy új cégnek — női kosztüm és blézer. Magyar anyagból kosztümöt és férfikabátot varrunk a Szovjetunióba. Szóval ném panaszkodhatunk, bőven van feladatunk, s az export növekedése még fokozódik. — Az önöknél tanult szak munkás fiatalok maradnak-e vagy továbbállnak? — Az előző években elég kevés fiatal lépett be hoz zánk. Ezért meglepő és biztató a változás. Ugyanis a most végzett 37 szakmunkás közül 21 úgy döntött, hogy kollektívánkat erősíti. Négyen más városból érkeztek — nem itt tanultak Cegléden —, s hosszú idő után végre van két szűcsünk is. Elképzelhető hogy e fellendülésben a magasabb kezdő fizetés szerepet játszott. Mindenesetre nem kell attól félnünk, hogy szakmailag egysíkúvá válnak. Mint említettem, gyakran 3—4 naponként változik a feladat Ügy is mondhatnám, mielőtt a program unalmas lenne, már lekerül a műsorról. F. F. Súlyos mértékű túlfoglalkoztatás Pazarlóan bánunk a munkaerővel Ki vitathatná: a teljes foglalkoztatottság a szocialista társadalom olyan erénye és értéke, amely egyúttal a kapitalista gazdálkodással szembeni fölényét is jelzi. Még akkor is, ha nálunk is vannak úgynevezett „várakozók”, tehát munkahelyre, munkaalkalomra várók; az elmúlt év végén összesen és mindösz- sze alig kétezren — az ország 89 városában. Érdemes Ismételni: a több mint 5 millió aktív kereső mellett — no és persze a szép számmal foglalkoztatott nyugdíjasok mellett ;s — alig kétezer „várakozó” nem okoz társadalmi feszültséget. Már azért sem, mert közben a legfontosabb ipari centrumok munka- erőáhsége változatlanul csillapíthatatlan. 1984 vége és 1985 decembere között gyakorlatilag semmit nem csökkent a munkaerő-kereslet, változás csak annyi, hogy a kínálatban némi — de nem jellemző — növekedés tapasztalható. A legfontosabb ipari ;-ení- rumokban ezrével Keresik a vállalatok az új munkavállalókat, s persze nem találják. Gyakorlatilag nincs tartalék, nincs utánpótlás, legfeljebb egyes körzetekben beszélhetünk némi — és ugyancsak nem jellemző — speciálisan egyéni okokra visszavezethető elhelyezkedési gondokról. A munkaerőpiaci helyzet tehát gyakorlatilag változatlan, s már csak ezért is aktuális a kérdés, hogy tudniillik: a teljes foglalkoztatás vajon azo- nosítható-e a hazai gyakorlattal, amely egyértelműen a munkaerővel való pazarlást jelzi. Már válogatnak Vagyis: teljes foglalkoztatás helyett inkább egyfajta — és meglehetősen súlyos mértékű — túlfoglalkoztatásról kell beszélnünk, s látnunk kell végre ennek összes veszélyét. Tagadhatatlan jelek bizonyítják, hogy a vállalatok most már válogatnak a munkára jelentkezők között, ám változatlanul mereven ragaszkodó nak meglevő munkavállalóikhoz. Akkor is, ha szükségük van rájuk, akkor ;s, ha nem. A vállalati termelőmunka — egyéb okok miatt rendre — hullámzik, a munkaerőállomány viszont stabil. Senkinek sincs mersze, hogy lemondjon, akár csak ideiglenesen is, a felhalmozott munkaerő-tartalékról, mert — az idevágó rendelkezésekkel és állami biztatásokkal ellentétben — senki sem biztos abban, hogy például a termelési csúcsidő- szak bekövetkeztével villámgyorsan hozzá is juthataszá- mára nélkülözhetetlen létszámhoz. Magyarán: akárcsak a termelési kooperáció eseteiben, úgy a munkaerőpiaci együttműködésben is a kölcsönös bizalmatlanság jellemzi és vezérli a vállalati magatartást. Tegyük, hozzá: nem ok nélkül... Hátránnyal indul Tehát tény, hogy pazarlóan bánunk — gazdálkodunk — a legértékesebb — és legnehezebben pótolható — termelőerővel, vagyis az emberi munkaerővel, ezt tudjuk, elismerjük, és nem vitatjuk, ám gyakorlatilag semmi nem történik az ügyben, hogy e folyamatot az ellenkezőjére fordítsuk. Pedig azt is tudjuk, hogy minden olyan gazdaság, amely a munkaerő tartalékolására, illetve túlfoglalkoztatására rendezkedik be, szinte behozhatatlan hátránnyal startol a nemzetközi versenypiacon. Mert a felesleges munkaerő „cipelése” költséghátrányokat, hatékonyságbeli problémákat jelent. Minden ilyen gazdaság rengeteg energiát pocsékol el, és növekedése azonnal lelassul, mihelyt az erőforrásai — közöttük a munkaerőforrásai — elapadnak. Az Gyógyításra, takarmányozásra Sikeres kísérlet vitaminnal Több gazdaságban sikeresen próbálták ki az állatállomány gyógyítására és takarmányozására a mesterséges U-vitamint,' amelyet a Reanat Finomvegyszergyárban állítanak elő. Ennek az egyébként csak a káposztafélékben előforduló vitaminnak jótékony hatása az emberi szervezetre a gyomorfekély gyógyításában régóta közismert, állattenyésztési célokra való felhasználásának lehetőségét azonban csak néhány éve vizsgálják a kutatók. Az első kísérleti eredmények azt bizonyították, hogy ez a vitamin gyógyítja a sertések gyomorfekélyét is, amiSzékek a színházi nézőtérre A budapesti József Attila Színház felújítási munkáiból a ceglédi Stylus Faipari Kisszövetkezet is kiveszi a részét. Itt készülnek a nézőtéri székek asztalos- és kárpitosmunkái. A négymillió forint értékű munkára a megbízást versenytárgyaláson nyerték el. (Apáti Tóth Sándor felvétele) nek kialakulására — az intenzív tartás körülményei között — fokozottan hajlamosaik az állatok. A készítményről azt is megállapították, hogy a takarmányba keverve növeli az állatok étvágyát és meggyorsítja súlygyarapodásukat is. A sertések gyógyításánál,' hizlalásánál tapasztalt kedvező eredmények alapján takarmányadalékként több nagyüzemiben és háztáji gazdaságban is megkezdték a készítmény kipróbálását, majd rendszeres alkalmazását más állatfajtáknál is. Az esetek többségében az állatok szokásosnál gyorsabb súlynövekedését váltotta ki. A növekvő igények kielégítésére a Reanalban a gyártás megkezdése óta már csaknem háromszorosára bővítették a szintetikus úton előállított U-vitaimin termelését. ily módon működő gazdaság vállalatai' ugyan jelentős belső tartalékokkal rendelkeznek, ám hiányzanak a szükséghelyzetben bevethető külső tartalékok. Profán hasonlattal élve: országszerte kínzó hiáivcikk például az M—6-os anyacsavar. Van olyan vállalat, ahol egy darab sincs e filléres alkatrészből. s van olyan vállalat is, ahol tízezer darabos készletek halmozódtak, és vigyázzák féltékenyen, mert tudr ják, hogy hiánycikk. Ugyan nincs szükségük e csavarokf ra, de hát ki tudja ... Az egész problémakörnek — és ezt ne tagadjuk —van bL zonyos ideológiai-politikai vonzata is: inkább a minden józan mértéket felülmúló túl-* foglalkoztatottság. semmint, az akár csak néhány ezres és országos eloszlásban aligha jellemző — minimális ’tartalék sereg. S ezt a politikai követelményt a vállalatok is érzik. Nem feladatuk, de tudják, hogy felelősséggel tartoznak — egyenként és összességükben — a teljes foglalkoztatás fenntartásáért, jóllehet az nem vállalati, hanem állami feladat és garancia. A szereposztás azonban gyakorlatilag tisztázatlan, a hagyományos foglalkoztatási.formák mellett nem alakultak ki például a részmunkaidős foglalkoztatás intézményesített feltételei — és főleg az ösztönzői —, mint ahogy ritka eset a vállalatok közötti munkerö-kölcsönzés is. Ellentmondás jellemzi Persze: kezelhetők e problémák mellékesen is, csak egyet ne feledjünk: a hazai munkaerőpiacot most. már végképp tarthatqtlan ellentmondás jellemzi. A változatlanul stabil kapun belüli munkanélküliség, és. a változatlanul csillapíthatatlan vállalati munkaerőéhség. Következésképpen valami módon csak megoldandó, hogy a feleslegessé váló emberektől minden gond és lelkiismeretfurdalás nélkül szabaduljanak meg a vállalatok, tudván, hogy elhelyezésük semfnj gondot nem jelent például az állami munkaerő-közvetítő hivatalok számára. Mindennek alapfeltétele, hogy végre eldöntsük: van-e különbség — és ha igen, akkor mi ez a különbség — a teljes és a túlfoglalkoztatás között? V. Cs. Levelező tagozat A ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban az 1986/87-es tanévben is indul levelező tagozat. Jelentkezési lapot az iskolában munkanapokon lehet kérni. A beiratkozás ideje: szeptember 2-án 14—16 óráig.' Az első ízben jelentkezők a jelentkezési lapot és a legmagasabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt hozzák magukkal. Akik az előző tanévben is levelező tagozatra jártak, a gimnáziumi bizonyítványt mutassák be. Döntöttek a lakók Sörbár helyett órásüzlet Lapunk augusztus 7-iki számában Aranyudvar címmel a főutcán létesítendő bazársor terveiről írtunk. Az engedélyezési eljárás során azonban némileg módosult a tervezett üzletek üzemeltetése. Az történt ugyanis, hogy az ügyben érintett Rákóczi út 37—Í3. szám alatti lakóház tulajdonosai azzal a kikötéssel adták áldásukat az építkezésre, ha a jövendő boltokban alkoholt nem árusítanak. Ennek megfelelően az építőközösség összetétele módosult, és az eredetileg sörbárnak tervezett épületrészt órásüzletnek adják át. A józan gondolkodású lakosok nyilván abból indultak ki, hogy sört még csak-csak lehet inni a környéken, de a szolgáltatásokat nem árt erősíteni, arról nem beszélve, hogy egy órásműhely közönsége talán kevésbé zavarja köreiket. A vekkerek csörgését már úgyis megszokták, legfeljebb a kakukkosok jelentenek újdonságot. Kerámiakiállítás Az abonyi falumúzeum rendezésében augusztus 19-én, kedden este 6 órakor a Tószegi út 51. szám alatti Vigyázó- kúriában Donkó Károly és Angyal Kornélia fazekasmunkáiból nyílik kiállítás, amelyet Győré Pál, a múzeum vezetője nyit meg. A bemutató szeptember 20-ig tart. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
