Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-12 / 189. szám
A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése Az első félesztendő eredményei Csináld magad mozgalom A gépkölcsönzők kálváriája A megy« 1986. I. félévi fejlődésének főbb mutatói Megnevezés Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelevő építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) A foglalkoztatottak havi átlagkeresete: Iparban Kivitelező építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) Az 1985. I. félévi %-ában 100.3 104,8 108,7 109.6 109.7 11.0,9 103.4 103,0 Ipar A megyében települt szocialista ipar termelésének mennyisége az eddig eltelt időszakban 0,5 százalékkal haladta meg a tavalyit. E növekedés jóval elmaradt a megelőző évék ütemétől. A minisztériumi felügyelete szervezeteknél emelkedett a leggyorsabban a termelés, a tanácsi iparé jelentős mértékben elmaradt az egy évvel korábbitól, a szövetkezeteké pedig az átlaghoz hasonlóan, minimális mértékben növekedett. A nehézipari ágazatok együttesen 0,9 százalékkal bővítették termelésüket. Ezen belül a vegyiparé nőtt a legnagyobb mértékben, a gépiparé is valamelyest meghaladta az átlagost, az építőanyag-iparban viszont a kereslet további mérséklődése miatt folytatódott a termelés csökkenése. A könnyűipar termelése összességében az egy évvel korábbi szint körül alakult, az élelmiszeriparé mérsékelt ütemben emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma a tavalyi minimális mértékű növekedés után az idén 0,6 százalékkal mérséklődött. Megállt a könnyűipari dolgozók számának évek óta tartó csökkenése, számottevőbb létszámáramlás csak az építőanyag-iparban és az egyéb iparban jelentkezett. A megelőző éveknél jóval lassabban javult az élőmunka tevékenysége. A mindössze 1,1 százalékos növekedést a vegyiparban és a gépiparban bekövetkezett emelkedés eredményezte, mivel az építőanyag- iparban és a villfimoseinergiia- iparban csökkent az egy foglalkoztatottra jutó termelés mennyisége. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek saját termelésből származó értékesítése kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A belföldi eladások mellett valamelyest mérséklődött a külkereskedelmi célú értékesítés mennyisége is. Az export irányonkénti szerkezete az idén kedvezőtlenül módosult, csökkent a nem rubel relációba kiszállított termékek mennyisége és aránya. Építőipar terület egy év alatt 0,6 százalékkal csökkent, ezen belül a szántó mintegy 500. a gyümölcs- és szőlőterület 1500 hektárral lett kevesebb. A vetésszerkezet alakulását az idén is az elmúlt évek tendenciája jellemezte. A szántóföldi növénytermesztésen belül tovább nőtt a kalászos gabonafélék vetésterülete, a kukoricáé viszont az országos növekedéssel ellentétben csökkent. Változatlanul folytatódott a napraforgó térhódítása, vetésterülete az idén is emelkedett 6,7 százalékkal. Az időjárás nagymértékben segítette a nyári munkákat. A szárazság miatt a gabona gyorsan érett, így aratása a szokásosnál közel két héttel korábban kezdődhetett, s szinte mindenütt befejeződött már a betakarítás. A hosszan tartó szárazság következtében ugyanakkor megállt az őszi érésű növények fejlődése. A nagyüzemek az I. félévben 5392 hektárt öntöztek, másfélszer annyit, mint az előző év azonos időszakában. A,z öntözött terület mintegy 40 százaléka szántó, ugyanennyi a-gyümölcsös és 16 százaléka gyep volt. Az állatállomány nagymértékű csökkenése megállt, a fontosabb állatfajok közül a sertéstartásban már szerény fejlődés is tapasztalható. 1986. január 1-jétől emelték a kisüzemi gazdaságok által leadott sertések felvásárlási árát és időszakosan kedvezőbbé tették a felvásárlási súly- kategóriákat is. Ezek az intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy a kistermelők 1986. június 30-án, 3,0 százalékkal több sertést tartottak, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak létszáma mindkét nagyüzemi szektorban csökkent. A termelőszövetkezetekből mérséklődött az eláramlás: az I. félévben 7,8 százalékkal dolgoztak kevesebben. mint egy évvel korábban. Az állami gazdaságokban az előző évi növekedést követően az idén 6,0 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. Életkörülmények A megyei székhelyű építőipari kivitelezők az év első felében 4.8 százalékkal több építési-szerelési munkát végeztek, mint egy évvel korábban. Míg 1985 első hat hónapja alatt az éves előirányzat 36 százalékát, addig az idén 42 százalékát teljesítették. Az építőipar által végzett munkákon belül tovább nőtt a fenntartási munkák aránya, az év első felében már meghaladta a 44 százalékot. Ezeket legnagyobbrészt ipari építményeken, szociális, művelődési és oktatási épületeken. valamint utakon végezték. Ugyanakkor folytatódott az építőipar lakásépítési tevékenységének csökkentése. A kivitelezők az év első hat hónapjában mindössze 130 lakást, az előző évi négyötödét adták át a megrendelőknek. Jelentős mértékben, több mint 10 százalékkal tovább csökkent az építőiparban foglalkoztattak száma. Ez a tendencia mindegyik szektort jellemezte, ’de leginkább a minisztériumi kivitelezőket. Az élőmunka termelékenysége ugyanakkor az elmúlt években tapasztalt csökkenés után az idén számottevően, 17 százalékkal nőtt. E javulás valamennyi szektorra jellemző volt. Mezőgazdaság A megye összes földterülete 1936. május 31-én 617 ezer hektár volt. A mezőgazdasági A megye lakosságának béres bér jellegű készpénzbevételei a tavalyi év első félévéhez képest 9,3 százalékkal emelkedtek. A megyében foglalkoztatottak havi átlagkeresete — az állami gazdaságok és a közlekedési népgazdasági ág kivételével — erőteljesebben növekedett, mint az ezt megelőző év hasonló időszakában, amely döntő részben az elmúlt év végi nagymértékű bérfejlesztések áthúzódó hatásának a következménye. A legnagyobb átlagkeresetet a kivitelező építőipar, a legkisebbet pedig a szocialista kereskedelem fizette dolgozóinak. A lakossági takarékbetétek állománya a félév végén megközelítette a 14.5 milliárd Ft- ot, amely 12 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az állománynövekedés mértéke jóval meghaladta az előző évit. Továbbra is élénk a lakosság hitelek iránti kereslete. A június 30-i 20,5 milliárd Ft-os hitelállomány 17 százalékkal haladta meg a bázisidőszakét. Az év első felében a megye kiskereskedelme 18 milliárd Ft értékű árut forgalmazott — fogyasztói folyó áron számolva —, 7,2 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Figyelembe véve a kiskereskedelmi árváltozásokat, a forgalom mennyisége 3,(\ százalékkal emelkedett. Eáen belül csali a bolti élelmiszerek és a vegyes iparcikkek értékesített mennyisége növekedett, míg a többi árufőcsoportban visszaesés volt tapasztalható. A lakosság áruellátása a tavalyinál kedvezőbben alakult. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek kínálata megfelelő volt, időszakos hiány mindössze egyes szárazáruból, tőkehúsból, étolajból és néhány fűszerféleségből jelentkezett. Az év eddig eltelt időszakában zöldségfélékből kevesebb volt a felhozatal, gyümölcsökből viszont nagyobb volt a kínálat a piacokon. A lakosság az I. félévben együttesen a tavalyival közel azonos árakon vásárolhatta meg e cikkeket. A kereskedelem néhány vegyes iparcikkből (például: színes televízió, automata mosógép, zománcozott edények stb.) importárukkal igyekezett bővíteni a kníálatot. Ez évben már kielégítő volt a gyermekbútorok választéka, melyet hosz- szú ideig mennyiségi és minőségi hiány egyaránt jellemzett. Tüzelőanyagokból az ellátás mennyiségileg megfelelő. a választék azonban továbbra sem kielégítő, amelyet elsősorban az NDK-bri- kett rendszertelen beérkezése okoz. A kereslet csökkenése következtében az építőanyagok jelentős részénél túlkínálat tapasztalható. Hiány továbbra is egyszínű csempéből, égetett tetőcserépből, egyes fenyő fűrészárukból volt. A megyében a félév végén 2788 bolt és 1295 vendéglátó- hely állt a lakosság rendelkezésére. Tovább nőtt a szerződéses üzletek száma. A jövedelemérdekeltségű rendszer kialakítása míg a boltoknál folytatódott, addig a vendéglátóhelyeknél csökkent az e formában üzemelő egységek száma. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest jelentősen mérséklődött a lakásépítési tevékenység. Az I. félév végéig 1100 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, 33 százalékkal kevesebbre, mint az előző év azonos időszakában, A lakások döntő része változatlanul magánerőből épült. A félév folyamán csökkent a megkezdett lakásépítkezések száma is. Az OTP-beruházás- ban épülő lakások elkezdését a szerződéskötést megelőző egyeztető tárgyalások elhúzódása hátráltatja. A megkezdett családiház-építkezé- seknek a tavalyinál kisebb mértékű csökkenésében már szerepet játszott a hitelrendszer módosítása, melynek során növekedett a felvehető kölcsönök összege és a szociálpolitikai kedvezmény is. Az egészségügyi és szociális fejlesztésekre rendelkezésre álló pénzeszközök több mint kétötöde a járóbeteg-, közel egyharmada pedig a fekvőbeteg-ellátás javítását szolgálja. Ez utóbbin belül továbbra is meghatározó a Semmelweis Kórház rekonstrukciója. Az 1. félévben megfelelő ütemben folytatódott a Gyulai Pál utcai betegellátó szárny felújítása. Az egészségügyi alapellátást 520 általános orvosi és gyermekgyóigyászkörzet biztosítja, 6-tal több, mint az év elején. Űj általános orvosi körzetet Kerepestarcsán, gyer- mekgyógyászkörzetet Albert- irsán, Tápiószelén, Letkésen és Tápiószecsőn szerveztek. A kulturális célú fejlesztésekre előirányzott összeg több mint felét az általános iskolák, mintegy egynegyedét a középfokú iskolahálózat fejlesztésére fordítják. Az I. félévi teljesítés megközelíti a 40 százalékot, ez — figyelembe véve, hogy mindkét iskolatípusban a tantieremátadások többségét általában tanévkezdésre tervezik — kedvezőnek mondható. Az 1985/86-os tanévben a megye általános iskoláiban közel 13 ezer 8. osztályos tanuló fejezte be tanulmányait. A továbbtanulási szándék valamelyest emelkedett. Az előző évhez képest nőtt a szak- középiskolákban továbbtanulni szándékozók aránya, a szakmunkásképzéssel szembeni igény alapjában változatlan, csökkent viszont a gimnáziumi képzés iránti érdeklődés. A megye középiskoláiban az Építkezni többféleképpen lehet: megrendeljük a munkát, majd annak végeztével beköltözünk a készbe (sajnos, ezt csak kevesen engedhetik meg maguknak), avagy a házat egy adott készültségi fokán birtokba vesszük, s magunk fejezzük be azt. Eehet még néhány szakember és a család bevonásával kalákában dolgozni látástól vakulásig. Manapság inkább az utóbbi két variáció dívik, mert így bizony tízezrek takarítható!? meg. A kivitelezéshez gépek tucatja szükséges. Ha iparost fogadunk, ő magával hozza eszközeit, ha nem, kénytelenek vagyunk az Iparcikk Kölcsönző Vállalathoz vagy a magánosokhoz fordulni. Megyénkben mindössze néhány vállalkozót tartanak nyilván, ebben a szakmában tehát még nem fojtogat a konkurencia. A gödi Fodor Imre mégis boltja bezárását fontolgatja. Mondókájának minden bekezdése a parkettcsiszoló géppel kezdődik és záródik, mert ez az egyik legkeresettebb cikk, méghozzá télen-nyáron. feltéve, ha éppen akad működőképes. Közös bosszúságok — Hol a motor fárad el benne, máskor a csapágy mondja fel a szolgálatot, vagy CuSiszolópapírért járjuk le a lábunkat. A forgalomban levő magyar gép bizony gyenge, ráadásul magam nem tudom megcsinálni, vihetem Kalocsára. Az alkatrészekre gyakran fél évet is várhatok, míg utánvéttel elküldik, ha egyáltalán van —, legyint. — Elviszik a parkettcsiszolót, amikor kiadom, működik. Aztán egy óra sem telik bele, már hozzák is - vissza. Megtörtént, hogy háromszor jártam meg az utat lakásom és az építkezés helyszíne között, mire segíteni tudtam a bajon. Mondja meg őszintén: a kölcsönzőkben megtennék ezt? De nincs is erre szükség, mert ők olasz gépekkel dolgoznak, azokkal nem fordul elő ilyesmi. Nekem nincs módom azokat beszerezni, mert külföldi berendezések vásárlására nem kapok hitelt az OTP-től, s az iparosoknak, kereskedőknek járó vámkedvezmény sem illet meg. — Valóban, az új jogszabály szerint nem kell vámot fizetni 200 000 forint belföldi forgalmi értékig a kedvezményezett részére ajándékba küldött, az engedélyezett tevékenységhez szükséges olyan gép, műszer, szerszám után, amely termékelőállításhoz, csomagoláshoz, feldolgozáshoz, javításhoz, szakipari tevékenységhez, a kicsinybeli kereskedelmi áruforgalmazási tevékenységhez (ide nem értve a kölcsönzést) szükséges — mutatja a Magyar Közlöny 50. számában közzétett rendelet vonatkozó részét Miskó József, a Kiskereskedők Országos Szervezete Pest megyei titkárhelyettese. — Már a megjelenése előtt továbbítottuk a magánkölcsönzőknél tapasztalt gondot az illetékesek1986/87-es tanévben 95 első osztályt indítanak, 3-mal többet, mint egy évvel korábban. A beírt első osztályos tanulók száma 2850 fő, az előző évinél 3,1 százalékkal több. A megyei Szakmunkásképző intézetekbe 3506 általános iskolát végzett tanuló adta be felvételi kérelmét, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A felvett tanulók száma 3393 fő, a tervezett létszám 86 százaléka. A választható szakcsoportokból 6-ban van túljelentkezés, elsősorban a vendéglátőipari. a ruhaipari és a gépjárműtéch- nikai szakmákban. A felvehetőknek ugyanakkor még a felét sem éri el a kohászati, a bőr- és textilipari szakmákra jelentkezők száma, de változatlanul mérsékelt az érdeklődés a gépi forgácsoló, a villanyszerelő és a vegyipari szakmák iránt is. nek, ám a módosítás tiltást hozott. Azért tartom ezt sajnálatosnak, mert a gépkölcsönzési tevékenységnél különösen fontos a berendezés megbízhatósága, hiszen a bérlők szakképzetlenek és állandóan változnak. Ezért méltánytalan a vámrendeletben szereplő megkülönböztetés. Az adózás szempontjából is tapasztalható a kölcsönzők hátránya. Idényjellegű jövedelemről van szó, ezt viszont az adóhatóság nem fogadja el. Az adómegállapításnál döntően a becslés a gyakorlat. Fodorék gödi otthonuk egy szobáját: áldozták -föl a különböző gépek tárolására, s a férfi — mivel gépésztechnikusi oklevele is van, a kereskedelmi végzettsége mellett —, ugyanott javítja a hibás berendezéseket. Elriasztott bérlők — Majd’ három évig főállásban voltam kölcsönző, de aztán kénytelen voltam elhelyezkedni, mert a jövedelem kevésnek bizonyult. Van itt láncfűrész, vibrációs csiszoló, betonkeverő, ütvefúró, rotációs kapa, korábban még a szőnyegtisztítókkal is megpróbálkoztunk, ám a parkettacsiszolók kálváriája elijesztette az ügyfeleket. A környéken valóban több helyütt láttam például betonkeverőt, az emberek nem sajnálták érte a csaknem tizenháromezer forintot, jó lesz a családiban — mondták. — Én ezen sem csodálkozom — mondja a gépkölcsönző kiskereskedő. — A betonkeverő kora tavasztól késő őszig kell, olyankor sehol sem tudnak eleget adni, csak sorban állással lehet hozzájutni; szombat-vasárnap meg egyenesen elszabadul a pokoli Ná- lam a napi kölcsönzési díja 300 forint, s most számoljon: jóformán egyre megy, megveszik, vagy bérlik, olyan sokáig van rá szükség az építkezésnél. Az árak kalkulálásánál az „X” nevű cég tarifáját vettem alapul, arra tettem átlagosan 100 forintot, mert ha innen és a környékből Pestre kell utazni a gépért, hát a benzin, az elfecsérelt idő is benne van annyiban. Kedvezményekkel is próbálkoztam, például ha a betonkeverőt egy hétre viszik, két nap ingyen van. de minden hiába. Kik a vesztesek? — Százezer forintot fektettünk az üzletbe, ugyanennyi kölcsönt vettünk fel 12 százalékos kamatra. A havi törlesztés 3350 forint — mondja az asszony. — Őszintén mondom, nem a gyors meggazdagodás. hanem a hosszú távú megélhetés volt a cél. Most azonban örülünk, ha a befektetett pénzünket ki tudjuk venni. — Hallgasson meg még egy történetet — így Fodor Imre. — Megrendeltem két sarokcsiszolót — köt ki megint vesz- szőparipájánál. — Mondták, darabja hatezer forint lesz, de amikor fizettem, húszezret kértek összesen, mert egy tucat, általam nem kért koronggal együtt adták. Amikor leszállították, kiderült, épp a fő alkatrész hiányzik. A válasz: az nem érkezett meg Bulgáriából. És még mondják, hogy nincs árukapcsolás! Néhány éve, amikor, az első fecskék — köztük Fodorék is — magánkölcsöhzésbe fogtak, örömmel vették az emberek, s mert ellátatlan területen lakossági szolgáltatásról volt szó, három évre adómentességet kaptak. Az üzletből tehát csak úgy szállhatnak ki, ha visszamenőleg megfizetik az államnak járó összeget. Példájuk azonban elgondolkodtató, mint ahogy az a tény is, hogy a szomszédos Dunakeszin a mezőga zda sági g ép -köl csőn - zéssel foglalkozó férfi miért a szezon kellős közepén ment külföldre nyaralni. Elképzelhető, hogy puszta véletlenről, a családnak kijáró pihenésről van szó, de az is lehet, ők sem elégedettek a forgalommal. Sőt, ottjártunkkor lakat volt a Váci Áfész kölcsönzőboltján is, s a városban eddig működő maszek üzletet szintén hiába kerestük, eltűnt a táblája, Drága megbpetés Ez a befektetés, mint a KISOSZ megyei titkárhelyettese fogalmazott, nem tartozik a gyorsan megtérülők közé. Fteadásul, ha már röviddel az indulás után a gépek javítására kell költeni, bizony többe kerül a leves, mint a hús. A két állami vállalat, ez Építőipari. , Gépesítő Vállalat és az Iparcikk Kölcsönző Vállalat — egyik sem kizárólag építőipari eszközök bérbe adásával foglalkozik —, uralja a piacot, persze nem gondtalanul. Náluk is akadnak hiánycikkek, hibás gépek, raktározási problémák, amelyeknek a kárát a bérlők is látják. A kölcsönzőknek számolniuk kell a különféle tiltásokkal, például azzal, hogy motoros ke- verőkből csak 100 literesig forgalmazhatnak, ugyanakkor a 175 litereset bárki megvásárolhatja a boltokban, s használhatja, persze kezelői vizsga nélkül. Az ipari eszközök ára láthatóan emelkedik, pénztárcánk viszont korántsem dagad. Ezért szeretnénk inkább csak bérbe venni ezt-azt. Állami vállalattól, vagy maszektól, egyre megy. Jó eszközöket akarunk, és akkor, amikor szükségünk van azokra. Méghozzá a lehető legkevesebb utánjárással, sorban állás és bosszúság nélkül. Ehhez persze indokolt lenne elősegíteni, javítani a bérbeadók működési feltételeit. Fazekas Eszter Szélcsatornában. A Tipusfervező Intézette: vei alapján Budapesten XX. kerületben, a Szén lőrinci úton új lakótelep épül. A beépítési tervről elkészü modellt az Építéstudományi Intézet légtechnikai tagozatán® szélcsatornájában sorozatvizsgálatoknak vetik alá. A terv« ző kérésére többek között megvizsgálják a talajszinti széljá rást, a szellőzést, valamint különböző hőveszteségeket az ala csony-, magastetős beépítési változatnál.
