Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-12 / 189. szám

1986. AUGUSZTUS 12., KEDD Nukleáris szakértői eszmecsere Szovjet-amerikai Hétfőn Moszkvában szovjet —amerikai szakértői szintű munkaértekezlet kezdődött a nukleáris és az űrfegyverek­ről. A kétnapos konzultációk­ra a közelgő szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó előkészítésének keretében ke­rül sor, megtartásának célja továbbá a genfi szovjet—ame­rikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások előmozdítása is. A szovjet televízióban egy hete jelentették be, hogy Eduard Sevardnadze és George Shultz találkozójára a kialakított megállapodás értel­mében szeptember 19—20-án kerül sor Washingtonban. A szovjet delegáció élén Viktor Karpov, a külügymi­nisztérium fegyverzetkorláto­zási és leszerelési főosztályá­nak vezetője áll. Washingtonban az elmúlt héten ismertették az amerikai küldöttség összetételét: a de­legáció vezetője Paul Kitze, az elnök leszerelési főtanács­adója. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó ko­rábbi megtartását Líbia ame­rikai részről történt bombá­zása tette lehetetlenné. Az amerikai űrfegyverkezé­si program (SDI) igazgatója a moszkvai szakértői tárgyalások küszöbén azt hangoztatta, hogy a kormányzat feltétlenül foly­tatni kívánja a programot. James Abrahamson tábornok panaszkodott, hogy a kong­resszus jelentős összegeket fa­ragott le a fejlesztési program előirányzataiból, de azt mond­ta, hogy reménye szerint a kutatómunka és a kísérletek Szudáni kormányfő Moszkvában Hivatalos látogatás Muhhamad Szadik al-Mah­di, a Szudáni Köztársaság mi­niszterelnöke hétfőn a szovjet kormány meghívására hivata­los látogatásra Moszkvába ér­kezett. A szovjet főváros repülőte­rén a szudáni politikust Nyi- kolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök és Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, első miniszterel­nök-helyettes, valamint más hivatalos személyiségek fo­gadták. Az SZKP KB lapja, a Prav­da a szudáni politikus élet­útját ismertetve emlékeztet ar­ra, hogy Nimeri elnök ural­ma idején Szadik al-Mahdi az ellenzék egyik elismert ve­zetője volt, következetesen bí­rálta az akkori kormány bél­és külpolitikáját. 1970 és 1977 között emigrációban élt. s részt vett az 1985. áprilisi ha­talomátvétel előkészítésében. Pártja, az UMMA az idén áprilisban megtartott parla­menti választásokon többséget szerzett, 6 Szadik al-Mahdi május 6. óta látja el az afri­kai ország miniszterelnökének tisztségét. A szovjet lap hangsúlyoz­za, hogy a szudáni kormány el nem kötelezett külpolitikát folytat, következetesen szem­beszáll a neokolonializmus, a rasszizmus és az apartheid politikájával. . , v.. ft.: t '•*’JbíAJu. í ■ v«\*i-a ­Az ifráni találkozóról a Pravdában ellentmondást, széthúzást szít A 11. Hasszán marokkói ki­rály és Peresz izraeli mi­niszterelnök között a marok­kói Ifránban nemrég lezajlott találkozó egyik célja az volt, hogy elmélyítse a palesztin mozgalmon belüli ellentmon­dásokat és széthúzást — álla­pította meg a Pravda hétfőn megjelent cikkében a lap am- mani tudósítója. A palesztinok és általában az arab országok soraiban ta­pasztalható széthúzás és sza­kadás olyan szélsőséges meg­nyilvánulásokat eredményez, mint egyrészt a burzsoá kö­rök különmegállapodásra irá­nyuló késszége, másrészt pe­dig terrorcselekmények el­követése. ami az elkeseredett­ség és a politikai éretlenség UCSAK RÖVIDEN..* A SZOVJET— IRÄNI kap­csolatok fejlesztése mellett foglalt állást teheráni sajtóér­tekezletén Mohamad-Dzsavad Laridzsani, iráni külügymi­niszter-helyettes. ORSZÁGSZERTE RIADÓZ­TATTÁK az indiai rendőrsé­get, Arunkumar Sridhar Vaid- ja volt vezérkari. főnök gyil­kosainak kézrekefítésére. Ma- harastrá államban, ahol a merénylet, történt, szigorúan ellenőrzik a közutakat, a re­pülőtereket és a vasútállomá­sokat, a négy tettes kilétét azonban még homály fedi. •’ A tábornokot vasárnap öl­ték meg Puma városban. NYUGAT-BERLINBEN egy­re sokasodnak az NDK ellen a feszültség szítására irányu­ló provokációk — mutat rá berlini tudósításában a Prav­da hétfői száma. Erre újab­ban a berlini határ lezárásá­nak közelgő 25. évfordulója izolgál ürügyül. HÁROM KISEBB POKOL­GÉP robbant fel gyors egy­más utánban hétfőn hajnal­ban a nyugatnémet határőrség Bonn közelében fekvő távköz­lési részlegének területén. DÉI-AFRIKAI CSAPATOK hatoltak be mélyen Angola területére — jelentették be hétfőn Luandában. jele. Egyik és másik is lejárat­ja a palesztin felszabadító mozgalmat és akadályozza a palesztin kérdés valós megol­dásának megtalálását — hang­súlyozta az SZKP lapja. A palesztinok hazájuk fel­szabadításáért vívott harcát jelentősen megnehezíti a kü­lönböző mozgalmak viszályko­dása — szögezte le a cikk. ettől nem szenvednek késedel­met. Az amerikai tömegtájékoz­tatási eszközök jelentései azt húzták alá, hogy e tárgyalá­soktól nem lehet frontáttö­rést várni, de előkészíthetik a szeptemberi külügyminisz­teri megbeszéléseket, illetve meggyorsíthatják a genfi le­szerelési tárgyalásokat. Tanácskozás Dániában Az apartheid ellen Kétnapos, nem hivatalos eszmecserét kezdtek egymás­sal hétfőn az észak-európai államok kormányfői, hogy — egyebek között — megvitas­sák a dél-afrikai apartheid­rendszer elleni szankciók kér­dését. Izland, Finnország, Svédor­szág, Norvégia és Dánia mi­niszterelnöke a dániai Odense közelében, egy kicsiny telepü­lésen tartja találkozóját. Radzsiv Gandhi az ixtapai álláspontról A hatok pozitív választ vámok Radzsiv Gandhi szerint mind a nemzetközösség lon­doni minicsúcsértekezlete, mind a hatok csoportjának ix­tapai találkozója fontos ese­mény volt. Az indiai kormány­fő hétfőn tért haza külföldi körútjáról, amelynek- kereté­ben részt vett mindkét tanács­kozáson. A nemzetközösségi értekez­leten elhangzott, hogy a Dél- Afrikai Köztársaságot sújtó tilalmak nagy horderejűek, még akkor is, ha Nagy-Britan- nia nem csatlakozott hozzá­juk. Az angol álláspont mind­azonáltal csökkenti a szank­ciók gazdasági kihatását — mondta az indiai kormányfő. Véleménye szerint a különál­lás ellenére sem fenyegeti a széthullás veszélye a nemzet­közösséget, jóllehet London vezető szerepe csorbát szenve­dett. Az atomfegyverek leszerelé­se érdekében tevékenykedő hat ország mexikói találkozó­járól szólva, Radzsiv Gandhi kijelentette: a csoport tudja, hogy a végső cél elérése ér­dekében nagy erőfeszítéseket kell tennie. Az amerikai ma­gatartást bírálva Radzsiv Gandhi méltányolta, hogy a Szovjetunió támogatja a hatetk fáradozásait. Külön szólt Mi­hail Gorbacsov vlagyivosztoki javaslatairól, kedvezően ér­tékelve az ázsiai és csendes­óceáni térség biztonságára vo­natkozó elképzeléseket. Radzsiv Gandhi Mexikóból visszatérőben megszakította útját Prágában, ahol Lubomir Strougal miniszterelnökkel tár­gyalt, majd csehszlovák újság­íróknak nyilatkozott. Gandhi nagyra értékelte a Szovjet­uniónak az atomleszereléssel kapcsolatos álláspontját, és hangsúlyozta: a mexikói fó­rum részvevői a többi atom­nagyhatalom pozitív válaszát várják. Az indiai miniszterelnök a dél-afrikai fajüldöző rendszer elleni tilalmi intézkedésekről szólva megemlítette, hogy In­dia már 1946-ban megszüntet­te minden kapcsolatát Dél-Af­rikával. Radzsiv Gandhi bejelentette, hogy 1987-ben hivatalos láto­gatást tesz Csehszlovákiában. Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök Mexikóból útban hazafelé műszaki okokból rö­vid időre megszakította útját Moszkvában, mert repülőgé­pének egyik hajtóműve meg­hibásodott. Az indiai kormányfőt a re­pülőtérén 1 Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a mi­niszterelnök első helyettese fogadta. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a szovjet— indiai kapcsolatok kérdéseit és néhány nemzetközi kérdést vitattak meg. Radzsiv Gandhi és kísérete a szovjet kormány által, ren­delkezésükre bocsátott külön- géppel utaztak el Moszkvából Új-Delhibe. AUGUSZTUS 13-ÁN lesz 60 éves a Kubai. Kommunista Párt KB első titkára, az ál­lamtanács és a minisztertanács elnöke, Fidel Castro Ritz. Az Oriente tartománybeli Biran- ban látta meg a napvilágot. Apja Spanyolországból beván­dorolt ültetvényes volt, anyja kubai kreol. A jóképességű ifjút a jezsui­ták nevelték, s tanulmányait befejezve a havannai egyete­men 1949-ben jogi diplomát szerzett, de csak rövid ideig folytatott ügyvédi gyakorlatot, a politika végleg elhódította magának, neve 1952-ben tűnt fel a kubai politikai életben. Társadalmi-politikai kérdé­sekkel egyetemi évei alatt kez­dett foglalkozni, s így került kapcsolatba az Ortodox Párt nevű polgári párttal, majd if­júsági szervezetének vezetője lett. Batista 1952-es katonai pucs- csa után a fiatal Castro bead­ványt terjesztett a legfelsőbb bíróság elé, s abban társaival együtt nyíltan elítélte az ál­lamcsínyt és szankciókat kö­vetelt a junta ellen. A CASTRO KÖRÉ tömörült fiatalok csoportja a fegyveres harcot tartotta szükségesnek. Szerintük ennek megkezdésére Oriente tartományban volt a legjobb a földrajzi és politikai terep, márcsak a lakosság har­ci hagyományai miatt is. A cselekvés ideje 1953. július 26- án jött el. Castro és 165 társa megrohamozta Santiago de Cubában a Moncada lakta­nyát. így akarták kirobbantani Végállomás: Nyugat-Európa Olajvezeték két országon át Török—iráni gazdasági tár­gyalások színhelye Teherán. A Tinaz Titiz államminisz­Almsida kapitány tiltakozása Menedéket kért Kubában Politikai menedéket kért Kubában egy amerikai kato­natiszt — közölte hétfőn a Granma, a Kubai KP KB lapja. A kubai születésű Hugo Ro­méit Almeida kapitány Stutt­gartban, az NSZK-ban szol­gált. A Granmának adott nyi­latkozatában elmondta, hogy Washington elhibázott közép­amerikai politikája elleni til­takozásul kért menedéket Ku­bában, de befolyásolta az a nyomor is, amelyet kétéves szolgálata alatt a Dominikai Köztársaságban tapasztalt. Mint ismeretes, a Dominikai Köztársaságot az Egyesült Ál­lamok 1965-ben megszállta, s azóta is tart ott katonákat. tér vezette török küldöttség az iráni illetékesekkel annak a vezetéknek a megépítéséről folytat tárgyalásokat, amely Iránból kiindulva Törökor­szágon keresztül Nyugat-Eu- rópába szállítana iráni olajat. Az iráni Huzisztán . olaj- mezőről kiinduló és a törökor­szági Iskenderun kikötőig hú­zódó olajvezeték megépítésé­ről a két ország a múlt hó­napban írt alá előzetes meg­állapodást. E szerint a 4,3 mil­liárd dolláros beruházási költ­ségből 2,5 milliárd dollárt Irán, a fennmaradó részt Tö­rökország állná. A vezeték ka­pacitása napi 1 millió hordó olaj lenne. Az orosz nyelvmk világszerte sok barátja van Tanulni, beszélni, tanítani M ióta az emberiség a bib­liai legenda szerint a ba­biloni tornyot építve, külön­böző nyelveken kezdett beszél­ni (ezek Száma közel 2,5 ezer, ám pontos információkkal még a tudósok sem rendelkez­nek), az emberek soha nem veszítették el a reményt, hogy szót tudnak érteni egymással. A XX. század könnyen hoz­záférhető közlekedési eszkö­zeivel, repülőgépekkel, vona­tokkal, hajókkal, autókkal ha­talmas. embertömegekben éb­resztette fel az utazás és a nyelvtudás iránti vágyat. Be­bizonyosodott, hogy három-öt nyelv ismerete teljességgel elegendő ahhoz, hogy földünk civilizált területeinek bárme­lyikén megértessük magun­kat. Ezek az úgynevezett vi­lágnyelvek. Annak ellenére, hogy az orosz nyelvet már régtől fog­va tanulták a külföldiek, a nemzetközi életben az 1917-es nagy októberi szocialista, for­radalom után terjedt el nagy­mértékben. Különösen az utóbbi negyed évszázadban fokozódott az érdeklődés irán­ta. amit a Szovjetunió nem­zetközi tekintélyének jelentős növekedése magyaráz. Jelen­leg 102 államban emberek milliói tanulnak oroszul. Kül­földön 120 ezer szakember ta­nítja az oroszt. — Mi a magyarázata az orosz nyelv iránti érdeklődés­nek? — teszem fel a kérdést annak az embernek, akinek sorsában az orosz nyelv irán­ti érdeklődés döntő szerepet játszott. Nemcsak azért, mert ez volt az alapja a Puskin orosz nyelvi intézet megte­remtésének, amelynek jelen­leg ő az igazgatója, s nem is csak azért, mert Vitalij Gri- gorjevics Kosztomarov a szerzője az eddig már hat ki­adást megért nagyszerű tan­könyvének, a Russzkij jazik dija vszehnek (Orosz nyelv mindenkinek). Életútjának kiválasztásában döntően be­folyásolta a külföldiek orosz nyelv iránti érdeklődése. — Az orosz nyelv széles körű nemzetközi elterjedésé­nek egyik magyarázata — vé­li V. G. Kosztomarov pro­fesszor —, hogy az orosz nyelv napjainkban hihetetlen infor­mációs értékkel rendelkezik, Ebben csak az angol vetek­szik vele: a két nyelven hoz­záférhető a világ informá­ciómennyiségének 75—80 szá­zaléka. Ez a nyelv egy ipari nagyhatalom nyelve, a. világ vezető matematikai iskolájá­nak nyelve, egy olyan orszá­gé, amely évente több millió dollár értékben ad el Iicence- ket és szabadalmakat, többek között az Egyesült Államok­nak is. — Hogyan egyeztethető ösz- sze ez a jelenség azzal, ami­ről épp most beszéltünk, vagy. is az orosz nyelv egyre na­gyobb mértékű terjedésével? — Mielőtt válaszolnék, en­gedje meg, hogy megemlítsek egy tényt: a Kollets cég (ez foglalkozik az oroszul megje­lenő könyvek külföldi terjesz­tésével) kimutatta, hogy az orosz nyelvkönyvek iránt nem csökken az érdeklődés. Mit bizonyít ez? Azt, hogy az orosz nyelvet továbbra is tanulják, de napjainkban inkább ma­gánúton: tafolyamokon, szak­körökben. Az valóban igaz, hogy az orosz nyelvet oktató állami iskolák támogatását csökkentik. Ügy vélem azon­ban. hogy ez nem szolgálja az angolok érdekeit. A tény önmagában magya­rázható: olyan világban élünk, melyben két társadalmi rend­szer áll egymással szemben. Az orosz nyelvet ilyen közeg­ben a szocialista társadalmi- politikai eszmék, a béke és az együttműködés elsődleges for­rásának tekintik. — A nyelvtanulást minden­ki más-más úton kezdi meg. Az egyik út nem zárja ki a másikat. Megemlíthetném Aíi- loszaf Babovics belgrádi pro­fesszor, az orosz irodalom te­hetséges szerb fordítójának példáját, akinek életét dön­tően megváltoztatták Lev Nyikolajevics Tolsztoj regé­nyei. Ám a lényeg nem a pél­dák mennyiségében, hanem a tendenciákban van. Ha azt vizsgáljuk, hogy mi motiválja az utóbbi években az orosz nyelv tanulást, véleményem szerint ebben egyre nagyobb súllyal szerepeinek az alapve­tő szükségletek (a nyelv a munkához, a szakirodalom ta­nulmányozásához stfo. kell). — Ez esetben különlegesen fontos az orosz nyelv oktatás­módszertanának kidolgozása, tankönyvkomplexumok meg­teremtése. — Ennek érdekében hoztuk létre 1973-ban a Puskin Orosz Nyelvi Intézetet, ahol 50 or­szág szakemberei tanulnak és képezik tovább magukat. 4 ez­ren az intézetben, 2,5 ezren levelező úton végzik tanul­mányaikat.. U gyanebben az évben kezd­te meg munkáját Moszk­vában a Russzkij Jazik Ki­adó. melynek feladata az orosz nyelvet tanulmányozók tan­könyvekkel és egyéb szakiro­dalommal történő segítése. Jó tapasztalataink vannak a szocialista államokban taní­tó kollégáinkkal folytatott együttműködés terén. így vietnami, kubai és mongol ta­nárokkal és tudósokkal közö­sen dolgoztuk ki az ezen or­szágokban használatos isko­lai tankönyveket. A prágai te­levízióval közösen egyéves orosz nyelvi televíziós kurzust készítettünk. Intézetünknek kihelyezett tagozatai működnek Budapes­ten, Pozsonyban, Havanná­ban, Ulánbátorban és Hanoi­ban. Szorosan együttműködünk az orosznyelv-oktatási nem­zetközi központokkal Szófiá­ban és Lipcsében. Három- évenként nemzetközi orosz nyelvi diákolimpiát rende­zünk. A következőre 1987-ben kerül sor. Intézetünk segíti a nemzeti nyelvi olimpiák ren­dezését. A legutóbbi idén má­jusban Prágában volt, ahol az iskolák és technikumok diák­jai nagyszerű tudásról tettek tanúbizonyságot. Az orosz nyelvnek sok ba­rátja van. 1987 óta működik a MAPRJAL, az orosz nyel v- és irodalomtanárok nemzet­közi szövetsége, melynek je­lenleg a világ 67 országában több mint 80 ezer tanár, tu­dós, módszertani szakember tagja van. Gondjaikról, sike­reikről tudósít rendszeresen a Russzkij Jazik za Rubezsom (Az orosz nyelv külföldön) cí­mű folyóirat. L apozgatom a szép kiadá­sú, az olvasók igényeit figyelembe vevő kiadványt. Nem csodálkozom azon, hogy az egyik cikk alatt a berlini egyetem egyik professzorának és a Puskin Orosz Nyelvi In­tézet tudományos főmunka­társának aláírását látom, hi­szen közös ügyért dolgoznak. A MAPRJAL VI. nemzetközi kongresszusának előkészítésé­vel kapcsolatos publikációk szerzői között csehszlovák, bolgár, NDK-beli, magyar, lengyel, kínai, amerikai, NSZK, finn és olasz szakemberek neve olvasható. Zsanna Vasziljeva (APN) 1986. augusztus 11—16. között Budapesten tartja VI. nemzetközi kongresszusát a MAPRJAL, az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége. a fegyveres felkelést, de a támadás kudarcot vallott, Castro néhány társával fegy­veres harccal tört utat a he­gyekben, végül is elfogták. Az ellene indított bírósági per so­rán mondta el híres, „A tör­ténelem fel fog menteni’’ (La história me absolverá) című beszédét. Akkor 15 évi börtön- büntetésre ítélték, de a közvé­lemény nyomására 1955-ben szabadon bocsátották. Az Egyesült Szervezetek 1963 tavaszára a kubai mun­kásosztály marxista pártjává alakultak Szocialista Forrada­lom Egységes Pártja néven, s a párt első titkára Fidel Cast­ro lett. A párt 1965-ben Ku­bai Kommunista Pártra vál­toztatta nevét, Központi Bi­zottságának első titkárává Fi­del Castrót választották. Államfővé választásáról a kubai köztársaság első nem­zetgyűlésének első ülésszakán döntöttek 1976. december 3-án, azóta a hadsereg főparancsno­ka is. A most 60 éves Fidel Castro történelmi munkásságát szá­mos nemzetközi és nemzeti ki­tüntetéssel díjazták. FIDEL, AZ EMBER, elvá­laszthatatlan a forradalmár Fidel Castrótól. A 60 éves le­gendás partizánvezér forradal­mi lendülete, beszéd- és élet­stílusa most is olyan, mint a Sierra Maestra partizánvezé­réé. Az „érett” Castro ma is magával ragadó egyéniség, re­mekül rögtönző szónok, s zöld katonaruhájában a kubaiak egyszerű Fidelje. Fidel Castro hatvan éves

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents