Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-12 / 189. szám

PEST MEGYEI VILÁGPBOLETÁHJíI,EGYESÜLJETEK! MAí AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Ára: 1,110 forint 1986. AUGUSZTUS 12., KEDD Am első félessfendö eredményei (3. oldal) Nyaraltatás kérdőjelekkel (5, oldal) Sport (7. oldal) Tessék lesxállni! (8. oldal) Tungsram Új termékek Kétheti szabadság után hét­főn ismét megkezdődött a termelőmunka a Tungsram valamennyi budapesti és vi­déki üzemében. Az elmúlt két hét alatt több száz kar­bantartó szakember felújította az üzemek energetikai rend­szereit, és több gépsor nagy­javítását is elvégezték. Hétfőn reggel mintegy 17 ezer dolgo­zó tért vissza a szabadságáról, A következő hónapokban egyébként a Tungsramban számos új termék gyártását indítják be, például az orvosi lézerekét, amelyeket elsőként a hazai piacra és a Szovjet­unióba szállítanak. A vízhiányról még egyszer... A locsolási tilalom dacára Többször is írtunk már lapunkban az aszály, a hetek óta tartó nagy hőség okozta vízellátási gondokról. Mivel az a meggyőződésünk, hogy az egyre súlyosabb probléma nem csu­pán a melegnek, de a lakosság fegyelmezetlenségének is kö­szönhető, újra megkerestünk néhány szakembert és tanácsi vezetőt, hogy mondják cl a véleményüket, tapasztalataikat s azt, hogy mit tettek a probléma orvoslására? Farkas Vince, a Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgaz­dálkodási Vállalat igazgató- helyettese: — A települések a súlyos helyzet ellenére is megkap­ják a szükséges vízmennyisé­get, amely 200—230 litert je­lent személyenként, illetve na­ponként. Ellenben a locsolás­NYOMÁS M eglepően hamar egy marokba lehet gyűj­teni azt, ami szétszó- ródottnak látszik a gya­korlat mezején. Mert hi­szen egymástól meglehető­sen távol van a vállalati tanács tagjainak választása, az adott munkahelyen ér­vényesülő — vagy éppen hiányzó, de hiányával is ható! — bérpolitika, a munkaerőmozgás ... S az­után kiderül, bizony, nin­csenek ezek különösebben távol, sőt... ! Egyik nyújt­ja a kezét a másiknak, mintha azt mondaná, ka­paszkodj belém, én meg rmrjd beléé csimpaszkodom, hiszen közös gyökérrel nőtt gondtestvérek vagyunk ... A megyében egy év. alatt ftz iparban 8500—9000 mun­kavállaló mond fel, azaz hagyja ott, rövidebb, hosz- szabb idő elteltével munka­helyét. Legtöbbször: rövid idő elteltével. Ma már se- regestől találni olyan rész­legeket egy-egy vállalaton, gyáron belül, ahol a dolgo­zóknak a nagyobb része — különösen akkor, ha abban az üzemben, műhelyben kedvezőtlenek a munkakö­rülmények — két évnél ke­vesebb időt töltött el azon a helyen. Ez a furcsa több­ség azután — bebizonyoso­dott — adott helyzetben a mérleg nyelvének szerepét töltheti be, s be is tölti. Vállalati tanácsnak a tag­ja, akit ilyen részlegek dolgozói választottak meg tisztére, erősen meggondol­ja, mikor mire voksoljon, s ezzel a friss gonddal bi­zony most már egyre gyak­rabban találkozhatunk. Szinte elviselhetetlen nyo­más alatt vagyunk néhá­nyon, mondja az ilyen ta­nácstagok egyike. Ad ma­gyarázatot is. A nyomás nyers véleményben ölt testet, és ez a vélemény így hangzik: ne óvatoskodjatok a béremelésnél! A véle­mény legerőteljesebb kép­viselői természetesen azok, akik néhány hónapja, egy­két éve jötték, s meglehet, rövidesen majd mennek is tovább. S a vállalati ta­nácstag kétségbeesett kér­dése: mit beszélhetek én az ilyeneknek a kollektíva hosszú távú érdekeltségé­ről?! Ne csomagolgassuk, bi­zony fogas kérdés ez! Fő­ként akkor, ha tudjuk, hogy a már említett nyolc és fél, kilencezer emberen túl a megye iparában egy esz­tendő alatt huszonegyezer munkavállaló távozik ad­digi munkahelyéről — a távozás oka sokféle, a nyugdíjazás éppúgy benne van, mint a gyermekgon­dozási díj igénybevétele, a katonai szolgálatra való be. vonulás —, s ez az összes ipari foglalkoztatottnak majdnem az egyharmada! Ez már tétel, közhangulat­ban, közfelfogásban, s a társadalmi érdekeltséggel nem egyező nyomás (ok) ki­alakításában. Azért a zá­rójel közé szorított többes szám. mert nem csupán a bér, a nagyobb bér eseté­ben észleljük ennek a fur­csa, olykor már-már a de­magógia határát is átlé­pő hamari gondolkodásnak a meglétét, hanem például üzemi, tanácsi, szövetkezeti fejlesztési tervek elbírálá­sakor szintén egyre érzékel­hetőbben bukkan fel. Ki­mondatlanul, de mind sű­rűbben nyersen ki is mondva, az húzódik meg mögötte, hogy mi választot­tunk benneteket, ha nem úgy tesztek, ahogy mi akar­juk, akkor vessetek maga­tokra ... ! Nincsen persze olyan nagy vesztenivalója egy vállalati tanácstagnak, a minit a település tanácsa tagjának sem, ami a tár­gyi világ dolgait, javait il­leti, ám tagadhatatlan, er­kölcsiekben az esetleges kudarc nem könnyen emészthető meg, tehát a nyomás érzékelése konf­liktusokat okozhat, és okoz is a való és a vélt érde­kek képviselete miatt egy- egy, tisztét komolyan ve­vő embernek. Nem állít­juk, de sejtjük, az ilyen konfliktusoknak tetemes szerep jutott a megyében levő gazdálkodóknál pél­dául abban, hogy az amor­tizációt kereseti adóra köl­tötték, aminek az idén — országosan — csak admi­nisztratív intézkedéssel le­hetett véget vetni. étezik tehát a kereset­szabályozási rendszer sokféle ellentmondá­sának nem csupán forin­tokkal kifejezhető kára, hátránya, hanem erköl­csiekben messzire gyűrűző következménye is. A jövő­menő emberek tömege — az ipar már említett 21 ezer fős ilyen táborát a megyében a többi terület már-már hadsereggel, to­vábbi 74 ezer személlyel toldja meg egy év alatt! — valóban nem Iát tovább az orránál, nem is akar mesz- szebbre tekinteni. Ot, őket a szavak nem hatják meg, azaz az agitációnak kevés reménye lehet a sikerre. Akkor tehát? Ügy gondol­juk, lehetőség van — és nagy szükség! — ellennyo­másra. A többség, a két­harmad, a társadalmi, a politikai szervek tagsága kifejtette, szilárd erőt al­kotó ellengőzre. Ez az el­lenerő ma kevésbé van jelen a munkahelyeken, mint kellene. Ezért látszik a nyomás olyan zavaróan meghatározónak. Mészáros Ottó L sál az emberek saját maguk­tól veszik el az ivóvizet! E hét végétől a Duna jobb part­ján, Pomáz, Budakalász, Pilis- borosjenő, Üröm, Solymár, Pi- lisvörösvár, Pilisszántó, Pilis- szentkereszt térségében III. fokú készültséget leszünk kénytelenek elrendelni; éjsza­kára kiszakaszoljuk a vizet, hogy a magasabban fekvő te­lepüléseknek is jusson. Bendcs Gábor, a Pest me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat igazgató-helyettese: — Mi rendeljük el a vízkor­látozást, de nincs ellenőrzési jogkörünk! Azt én.is érthetet­lennek tartom, hogy a lakók megértsék: kannával locsol­hatnának, csak tömlővel nem, hiszen az utóbbi módszerrel lehet csak veszélyesen sok vi­zet pazarolni. Hangsúlyozom, hogy ivóvízről van szó, hiszen a vidéki falvak oly sok telkén még meglévő régi kút- ban is van víz, amivel locsol­hatnának kedvükre... Dr. Nagy Margit, az Érdi Városi Tanács elnökhelyettese: — Valamennyi tanácsi al­kalmazottnak van ellenőrzési joga nálunk is. Tudomásom szerint egyetlen esetben jelen­tettek fel valakit. Sz. Z. Megnyílt fővárosunkban a MAPRJAL VI. kongresszusa A népek közötti bizalmat erősíti Kádár János és Mihail Gorbacsov üzenete Hétfőn a Budapest Kong­resszusi Központban meg­kezdte munkáját az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetségének (MAPRJAL) VI. világkong­resszusa. A hatnapos ta­nácskozáson a nyelvoktatás tudományos módszereinek, valamint az orosz nyelv- és irodalomkutatás új irányzatainak kérdéseit vi­tatják meg a szakemberek. A plenáris ülés elnökségé­ben foglalt helyet Artur Belov, a Szovjetunió felső- és közép­fokú szakoktatási miniszter- helyettese, a szovjet küldött­ség vezetője, Václav Cisar, a Cseh Szocialista Köztársaság közoktatásügyi miniszterének első helyettese, a csehszlovák delegáció vezetője. Hazánk közéletének képviseletében Be- recz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Rátkai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes, Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Ta­nácsának elnöke, Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és Papp Ferenc, az orosz nyelv- és irodalomtanárok magyaror­szági társaságának elnöke je­lent meg a tanácskozáson. Ott volt Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. Apró Antal, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke a magyar szervező bizottság, az orosz nyelv- és irodalom- tanárok magyarországi társa­sága, az MSZBT, valamint a kongresszus megrendezésében részt vevő magyar állami és Budapesten megkezdte munkáját az orosz nyelv- és irodalom- tanárok nemzetközi szövetségének világkongresszusa. A ké­pen: Apró Antal, az MSZBT elnöke beszél. Korszerű műszereket vásárolnak Vizsgálatok a vállalatnál Elkészült a gödöllői Ganz Árammérőgyár öt évre szóló szociálpolitikai terve, amely 156 millió forint felhasználá­sát irányozza elő, négy száza­lékkal többet, mint a VI. öt­éves tervidőszakban. Árvái Ferenc személyzeti és szociális vezérigazgató-helyet­tes arra a kérdésre, hogy a vállalatnál már régóta meg­levő, magasszínvonalú üzem­egészségügyi ellátásban ter­veznek-e változtatásokat, a következőket válaszolta: — Az üzemegészségügyi fel­adataink sorában legfonto­sabb az, hogy szakrendelé­seink szűrővizsgálataival, va­lamint az egészségre ártalmas technológiai műveletek meg­szüntetésével javítsuk a be­tegségek megelőzését. A most vásárolt kolkoszkop például lehetővé teszi a nődolgozók gyulladásos és daganatos meg­betegedéseinek a kezdeti stá­diumban való felismerését, következésképpen eredményes gyógyítását. Új, korszerű műszerek be­szervezésével a szűrővizsgá­latok egész sorát tudjuk a vállalat orvosi rendelőjében elvégezni, s ez is hozzájárul a törtnapi hiányzások csökken­téséhez. Cs. S. társadalmi szervek nevében köszöntötte a több mint 60 or­szágból, 178 tagszervezet és százezernél több orosz nyelv- és irodalomtanár képviseleté' ben a magyar fővárosba érke­zett csaknem kétezer russzis tát, közöttük a MAPRJAL kongresszusán . első ízben részt vevő kínai és koreai né pi demokratikus köztársaság­beli orosz szakos tanárokat. Ezután a magyar kormány ne­vében Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese üd­vözölte a világ rhinden tájáról érkezett orosz nyelv- és iroda­lomtanárokat. A világtalálkozót köszöntöt­ték a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetői is. Borisz Sztukalin ismertette Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a tanácskozáshoz intézett üdvözletét. A világ fejlődésének jelen­kori tendenciái az egész föld kerekség országainak és né­peinek konstruktív együttmű­ködését igénylik. E kapcsola­tok kialakításában a nyelv- tanulásnak különleges szerepe van. Jó példa erre az orosz nyelv. Más nyelvekkel együtt, széles körben használják a kü­lönböző országok közötti meg­értés és együttműködés érde­kében, elősegíti a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, jól szolgálja az egyenjogúság és a kölcsönös segítség elvein alapuló szocia­lista gazdasági integrációt. Fontos szerepet játszik a ta­pasztalatok, ismeretek gyors és gyümölcsöző cseréjében, a haladó kultúra fejlesztésében Számítógép vezérli. A Csepel Művek Szerszámgépgyárának legkorszerűbb termékei közé tartoznak a nagy pontossággal dolgo­zó, számítógéppel vezérelt mogmunkálóküzpontok. A gépek háromnegyed részét exportálják a KGST-országokba, valamint az NSZK-ba, Francia- országba, Ausztriába, Indiába és Kínába. Képünkön: a Csehszlovákia részére készü­lő törpe megmunkálóközpont szerszámtárát szerelik. — hangsúlyozza egyebek kö­zött Gorbacsov üzenete. Kádár János, az MSZMP fő­titkára ugyancsak levelet in­tézett a kongresszus résztve­vőihez: A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak, az orosz nyelv és iroda­lom magyar barátainak nevé­ben és a magam részéről tisz­telettel üdvözlöm önöket. Számunkra, magyarok szá­mára az orosz nyelv közvetíti a baráti szovjet nép politikai, tudományos eredményeit és gazdag kultúráját,, s egyben segíti, hogy saját értékeink el­jussanak a szovjet emberek­hez, s e világnyelv révén szé­les körben terjedjenek. A szo­cialista átalakulás kedvező fel­tételeket teremtett hazánkban a tömeges nyelvtanuláshoz, s ma már százezrek értenek, be­szélnek oroszul. Társadal­munk, kultúránk nagy értéké­nek tartjuk ezt. Elismerés il­leti mindazokat, akik hivatá­suknak tekintik az orosz nyelv és irodalom tanítását, és tevékenységükkel segítik kul­túránk gazdagítását. Az orosz nyelv- és iroda­lomtanárok nemzetközi szö­vetsége fontos és hasznos kül­detést tölt be. A nemzetközi együttműködés szervezésével szinte a világ minden táján segíti az orosz nyelvoktatás fejlesztését, a klasszikus orosz és a mai szovjet kultúra ter­jesztését. E tevékenysége fon­tos hozzájárulás a népek kö­zötti megértés, barátság és együttműködés elmélyítéséhez. Meggyőződésem, hogy ta­nácskozásuk az új tudományos eredmények, a jó módszerek, a hasznos tapasztalatok köz­kinccsé tételével előmozdítja a nemzetközi szövetség nemes céljainak valóra váltását. Eredményes, jó munkát kívá­nok a kongresszusnak, s kívá­nom azt js, hogy a tisztelt kül­döttek, vendégek érezzék jól magukat hazánkban. A plenáris ülésen Vitalij Kosztomarov, a MAPRJAL fő­titkára emelkedett szólásra ezután. A vitaindító előadást köve­tően Vitalij Kosztomarov Pus- kin-emlékérmeket adott át: tizenöt russzista vehette át az orosz nyelv népszerűsítése, az oktatásban kifejtett kiemelke­dő tevékenysége elismerése­ként a kitüntetést. Kedden a kongresszus szek­cióüléssel folytatja munkáját. ★ A plenáris ülés után, a dél­utáni órákban a kongresszusra érkezett mintegy 300 fős szov­jet küldöttség képviselői ta­lálkoztak a magyar és a nem­zetközi sajtó képviselőivel, s beszámoltak az orosz nyelvok­tatás helyzetéről, a MAPRJAL munkájáról. (Az orosz nyelv iránti nem­zetközi érdeklődésről V. G. Kosztomarov nyilatkozatát is­mertetjük a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents