Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-11 / 188. szám

4 1986. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ Öt évre szóló program Azt keresik, ami több pénzt hoz Hosszas mérlegelés, felelős­ségteljes fontolgatás után ösz- szeállt a Ceglédi Állami Tan­gazdaság öt évre szóló gazda­ságpolitikai célkitűzéseinek listája, amelyet jóváhagyott a CÁT vállalati tanácsa is. Minőség, mennyiség Az 1990-ig szóló tennivalók a hatodik ötéves terv eredmé­nyeire épülnék, amikor a tér­ség legnagyobb mezőgazdasá­gi üzemében — 1980 adatai­hoz hasonlítva — 8,7 száza­lékkal nőtt a termelési érték, 31,4 százalékkal az árbevétel, 36,7 százalékkal a vállalati eredmény. A hatékonyság ja­vulását mutatja, hogy idő­közben 17 százalékos létszám- csökkenés ment végbe, a bér- színvonal viszont 33 százalék­kal emelkedett A növénytermesztés növe­kedése megállt, az állatte­nyésztés visszafejlődött. Emel­kedett a mezőgazdasági jelle­gű termékek előállítása, a mel­léktevékenység, elsősorban a vetőmagtermelés, és nagyobb hangsúlyt kapott a takar­mánykeverő szerepe. Stabili­zálódott a vetésszerkezet, meg­nőtt a napraforgó és a cukor­répa termesztésének jelentő­sége. Az utóbbi öt évben az aszály­károkat a fagyok káros hatá­sa tetézte, melyek szomorú következményeként 354 hektár szőlőt és 227 hektár gyümöl­csös ültetvényt kellett selej­tezni. Az állattenyésztés ter­melési értéke tíz százalékkal csökkent a sertés- és a hús- hasznosítású marhaágazat visszafejlesztése miatt. A mel­léktevékenységben jelentős eredmények születtek a hibrid- kukorica, az őszi búza és a rozs vetőmagvak előállításá­ban. A VII. ötéves terv idősza­kában a legfontosabb követel­mény az előző tervciklushoz képest a 8—10 százalékos ter­melésnövekedés. A minőség­re, a gazdaságosságra, a na­gyobb hatékonyságra különös­képpen figyelni kell. A nö­vénytermesztésben a gabona és az olajos növények terüle­tének emelésén túl a hozamok 10—15 százalékos fokozása a cél. A gyümölcstermesztésben meg kell állítani az ültetvé­nyek további csökkenését. A szőlőkben pótolni kell a fagy­kár okozta kiesést, ezzel együtt a fajtaösszetételt kedvezőbbé kell tenni. Az állattenyésztés­ben a vágóállatok és a ter­mékek lassú növekedési üte­me várható, ám a minőség­nek mihamarabb javulnia kell. A műszaki fejlesztés közép­pontjában a gabonatermesztés műszaki színvonalának emelé­se áll, továbbá az energiara­cionalizálási programok foly­tatása. Az állattenyésztés fej­lesztését szolgáló beruházások is napirenden lesznek. Minderről részletesebben is szólnak a tervek. A gazdaság vállalati szinten 22 százalékos növekedést körvonalaz a gaz­dálkodás középtávú időszaká­ban. Ezen belül a növényter­mesztésben ennek 26 százalék körül kell alakulnia. Ez meg­kívánja a termőföld védelmét, a termelésből kivont területek rekultivációját. Ily módon 236 hektárral bővülhet a vetéste­rület. Nélkülözhetetlen a kor­szerű talajerő-gazdálkodás, a műtrágyák hatóanyag-meny- nyiségének emelése. Az is­tálló- és híg trágyának is megnő a jelentősége. A tangazdaság elsődleges célja az őszi búza, a rozs és a hibridkukorica vetőmag elő­állításához a vetésterület nö­velése a takarmánykukorica, a szálas- és a tömegtakarmá­nyok rovására. Mindehhez — a már említett talajvédelem és trágyázás mellett — kellő növényvédelemre, megfelelő gépesítettségre és szigorú ag­rotechnikai fegyelemre van szükség. Kiemelt jelentőséget kap a szálas- és tömegtakar­mányok termesztése, a rét- és legelőgazdálkodás színvona­lának javítása, amelytől az ál­lattenyésztés jobb jövedelme­zősége is várható. A nyereség a cél A gyümölcskertészetben a cseresznye, a meggy, a szilva és a kajszibarack magasabb terméshozama várható, mivel ezek jórészt új telepítések. Emellett 130 hektár szőlőtele­pítés előirányzatát hagyták jóvá. Az állattenyésztésben a ter­mékelőállítás mennyiségének fokozása mellett a jobb mi­nőség elérése alapvető köve­telmény. Színvonalasabb te­nyésztői munkára van szük­ség, magasabb szaporulatra, a felnevelés során kisebb vesz­teség engedhető meg. A ta­karmányozást az állatok bio­lógiai igényeihez kell igazí­tani. A tejelő tehenek száma 200- zal emelkedik, korszerűsödik az üszőnevelés technológiája. A tejhozam terén is joggal re­mélhető fejlődés. A sertésága­zatban a kocaállomány az 1985-ös létszámon marad. A hízó sertések kibocsátásának mértéke alig változik, ám a technológiai korszerűsítés nyo­mán a fajlagos abrakíelhasz- nálás csökkentésével — a súlygyarapodás növelésével —, a hizlalás! idő lerövidítésével kell nagyobb gazdaságosságot elérni. A juhászat méretei az 1985-ös állapot szerint alakul­nak. Az állomány háztájiba való bérbeadása a terv. Az ágazat veszteségmentességének megszüntetése, nyereségessé tétele a cél. Beruházási tervek A CAT legfontosabb mellék- tevékenysége a hibridkukorica vetőmagjának előállítása. Vál­tozatlanul ez az egyik legjö­vedelmezőbb ágazat. A terv­időszak végén már évi 13 ezer tonna vetőmagkukorica fel­dolgozása a terv. Csemőben olyan üzem létesítése szerepel a feladatok között, amely a rozs vetőmagot készíti ki. Az erdőtelepítésnél elsősor­ban a gyorsan növő fafajok kerülnek előtérbe. A háztáji tevékenységben elsősorban a sertéshizlalást, a tejtermelést és a vágómarha előállítását ösztönzi a tangazdaság. Az alaptevékenységen kívüli teendők erőteljes fejlődését körvonalazzák az elképzelé­sek, amelyekben az élelmiszer- ipari lehetőségek kihasználása áll az élen, Gyümölcsfel­dolgozás, szélesebb körű ke­reskedelmi tevékenység, a bio­brikett gyártása egészíti ki a programot. A növénytermesztésben a tudományos alapokon nyugvó kemizálás alapkövetelmény, amelyet az iparvágány szom­szédságában építendő műtrá­gyatároló is támogat. A nö­vényvédő szerek felhasználását ésszerű takarékossággal kell irányítani. Energiaracionali­zálási program készül. Több mint félmilliárd fo­rintnyi beruházás szerepel az ötéves tervben. Pénzben ki nem fejezhető, de mindenkép­pen jelentős tartalék mozgó­sítható a társulásokban rejlő fejlesztési lehetőségek bővíté­sével. A megfogalmazott célok 15 százalékos létszámcsökkenéssel és 47 százalékos bérszínvonal­növekedéssel számolnak. Mind­ez megkívánja az üzem- és munkaszervezés jobbítását, a kedvezőbb munkakörülmények megteremtését, újabb szociál­politikai intézkedések egész sorát. —ás Gombé Pál: Mese, mese, meskete MINDIG VOLTAK mesék. Nem mondom, kegyetlen mesék, részben olyanok, mint a való­ság, de részben olyanok, mint a valóságnak kellene lennie. Egyfelől ugyanis a nyakak fő­ként levághatok voltak, az uralkodó sárkányok lányrab­lók, a vénasszonyok hol bé­kává, hol kisegérré varázsol­ták a legényeket, az üveghe­gyekhez nem vezetett sem vasút, sem repülőjárat — más­felől azonban a szorgalmas lány megkapta a kincseset, a lusta az ütleget. Ezek a régi mesék kimentek a divatból, elméleti indoklás­sal. Ez pedig a következő: rémmesék ezek, megijesztik a szegény zsenge nebulókat, le­gyen a mese a lélek tejszíne, éljenek mesék tején és ráér­nek még szembenézni a mese­túlzott rémségekkel, problé­mákkal és követelményekkel. Vagyis olyan terméket kell ne­kik produkálni, amely több­szörösen pasztőrözött, nem tartalmaz sem ijesztő bakté­riumokat, sem dermesztő szor­galmi ideálokat. Na mármost mi következik, ha valamit bölcs tudományos­sággal, akár pedagógiával is ártalommemesítenek? Nikotex cigaretta, koffeinmentes kávé, mesepótlék. Hogy néz ki egy ilyen mese­pótlék? Mindennap láthatjuk, hallhatjuk az elektronikus saj­tóban, olyan főműsoridőben, amely még reklám számára is drága. Többségük szereplőgár­dája állatocskák, kis kedves rajzolt, vagy műszőrme álla­tocskák képében jelenik meg, cseveg. A történet mellékes, csak mesés legyen, úgy aho­gyan a mese ma elképzeltetik. Mondjuk: Jön egy nyuszi, akinek le­lóg a tapsifüle és nem ugrál, hanem csoszog. Vele jönnek barátai: a tigris, aki csak kis­sé kisebb, mint ő, valamint a feneketlen teknő, amely kong. Azt kérdezi a tigris: — Miért csoszogsz, Nyuszi? A Nyuszi legszívesebben azt felelné, hogy mert a bábmozgatási technika mai állása szerint nem ugrálhatok, ha rajzolva volnék, bezzeg ugrálnék. Da nem azt válaszolja, hanem azt: mert füllógós lábfájásom van! A feneketlen teknő, aki szemmelláthatóan egy sértő- dős csacska, megszólal: — Ne­kem pedig kilyukadt a fene­kem! Ilyen indítás után a gyerek bekerül a fősodorba, mindjárt ki van küszöbölve az értelmi megterhelés veszélye, viszont, hahaha, vicces dolog és mert betegségélményei neki is már alighanem voltak, arra gondol, hogy el kell menni a doktor bácsihoz. És mit tesz isten, a tigris, aki jellemére nézve egy gon­dolkodó atyai jóbarát, így szól: — Menjünk el a Doktor Kuvikhoz. aki ugyan a Sa- tumus második gvűrűjén la­kik, de sebaj, ott látok hever­ni egy űrhajót, mindjárt in­dulhatunk! fgy a gyerek tüs- tést a modern technika kellős meseközepében találja magát és hőseink már száguldanak is egy henger-kipufogócső hibri­den a csillagok között, ame­lyek nevüknek megfelelően csillognak. Egyikük majdnem elkapja a Nyuszi farkát, amely kilóg a teknő feneketlen ré­szén át, de nincs baj, a csil­lag megrázza magát és még jobban csillog, le lévén töröl- getve. Ámde ekkor jön a bo­nyodalmat képező erkölcsi jel­legű kaland, mert két üstökös közé beszorult egy űrhangya és segítségért sikolt. A Tigris bátran hamm bekapja, majd kiköpi, lenyalogatja és az űr­hangya eipanaszolja. hogy őt mindig üldözik az üstökösök. És valóban űzőbe veszik most már az űrhajót. Gyerek izgqi, de meg nem ijed, mert előre tudja, hogy itt egy csel lesz bedobva. És richtig, a feneketlen teknő kilóg az űr­hajóból, a balga üstökösök be­lerohannak. de feneketlen fe­nekén mindjárt ki is' szágul­danak és zavarukban elkezde­nek üldözni egy szálkát, ame­lyet a teknő leszakít magáról, ők meg űrhangyának néznek. A logikára nevelés ilyen szép példája a maga csalafintasá­gával a gyereknevelés és üdi- tés együttes eszközeként fun- gál. No most jönnek a Saturnus Narancs sárgállik az üvegben Alacsony, kövér palack Dánszentmiklóson Hol lehet a dánszentmiklósl Micsurin Tsz népszerű meggy­léje és narancsitala? Mert a ceglédi üzletekben nem talál­kozni velük. Jó, elismerem, nem olyan termékek ezek, mint a Coca-Cola vagy a Deit, de sokan vannak, akik hajda­nán szívesen fogyasztották a környéken. Már csak azért is, mert a dánszentmiklósi üdítő nem szénsavas, hanem természetes ivólének számít. Akkor az is természetes, hogy nem óriási üdítőkonszernek gyártják, s a reklámtevékenység sem olyan, mint az egyedi termékek ese­tében. Nem baj, én azért mégiscsak meginnék egy po­hárkával a meggy vérből. Gyümölcsvelő, meggyvér Ez most úgy sikerül, hogy beülök Kovács Mihály kon­zervüzem-vezető szobájába, ő a szekrényhez lép és előránt egy alacsony, kövérkés üve­get, abban sárgállik a szétpasz- szírozott narancs leve. Nem árt tudni, hogy a palack, ami­ből iszom, konzervipari null- huszonötös dundi üveg. Na- mármost, ha én ezt az üveget elvinném az élelmiszerboltba visszaváltani, ott nem monda­nák azt, jaj, de kár, hogy ide­hoztam, ők ilyen üveges ter­mékkel nem foglalkoznak. Vissza is vennék zokszó nél­kül, mert tudják azt az élel­miszer-üzletben, hogy a dundi üveget kizárólag a konzerv­ipar használja. Rögtön legom­bolnának kettő nyolcvanat, annyi ugyanis az üveg ára, de van eset rá,* hogy ezt be­tétnek nevezik. Ha a meggyvér egyedi cso­magolásban kerülne piacra, esetleg gépsort telepítenének a gyártásra, olyat, amelyik tízmillió üveget is meg tudna tölteni. Az lenne az igazi. De amíg a meggyre 60 ezer üveg az igény, a narancsra meg csak tízezer, addig százszor meggondolják Dánszentmikló­son, érdem-es-e önálló termék­családot kialakítani. Nem len­ne érdemes felvenni a harcot az üdítőpiacon. Ehelyett már a hetvenes években arra ren­dezkedtek be, hogy félkész termékeket készítsenek, ehhez megvan a technológia is. Mi az a félkész termék? Például a gyümölcsvelő, amit ötliteres üvegekbe tölte­nek. Ezek a hasas üvegek ke­rülnek aztán a cukrászokhoz, hogy fagylaltot tudjanak ne­künk keverni. Nem kell ahhoz gömbje és körei, az űrhajó landol, Doktor Kuvik rende­lője a második gyűrű egy fá­ján nyitva, a bölcs madár ku- vikol. Hőseink előadják pana­szaikat. A Kuvik mindjárt előszedi varrógépét és lézer­töltésekkel feneket varr a tek- nőre, aki boldogan telik meg vízzel és csobog. Szegény űr­hangya beleesik a vízbe, de a Nyuszi odanyújtja mentő far­kát és azon kimászik. Most nekilát a doktor a Nyuszi vizsgálatának. Rájön a baj okára, előszed egy pumpát és felfújja a fülét, amely erre megfeszül, egyenesen tapsifül. ..A csoszogás pszichoszomati­kus tünet — mondja modern gyerekek ismereteihez alkal­mazkodva a Kuvik —, az ma­gától rendbejön.” És richtig, a Nyuszi boldogan táncol egy csacsacsát. EZEK UTÁN a történet még bonyolódik, az előírt öt percig, az űrhangya ott marad Doktor Kuviknál söprögetőnek, a tig­ris elindítja az űrhajót, hol­ott a kipufogóba beszorult egy kis csillagpor, de kiporszívóz­za. Aztán visszaérkeznek a földre és a gyerekek elégedet­tek, mert minden volt, mi gyenge agyacskájuk ingere, csak unalmas tanulság nem, hacsak nem rejtve, ami lehet­séges, tessék nekem is meg­mondani, hol van elrejtve, a bal felső sarokban, a fa ágai között? A felnőttek is végig­nézték, mert kezdődik a hír­adó és jön Reagan, a karibi orkán, a libanoni merénylet, hazai iparunk versenyképessé­gének buzdítása és egyéb fel- nőttmesék-mesketék. élelmiszer-ipari szakembernek lenni, hogy kitaláljuk, mi az őszibarack veleje. A húsos le­ve — ahogy mi, egyszerű őszibarackevő tömegek mond­juk. Hát persze! Meg kell a barackot hámozni, aztán ahogy fogy a kezünkben a gyümölcs, egyszer csak ott marad a magja. Valahogy így képzeljük el a konzervüzemi barackot is, azzal a különb­séggel, hogy ott nem eszik meg a gyümölcsöt, hiszen ab­ból lesz a lé. De a héját meg a magját ugyanúgy kiköpi — a gép. Mennyit is gyártottak? Ha a gépsoron dolgozók fognák magukat és megennék az egyébként finom, húsos, magvaváló barackokat, akkor nem fizetést kapnának. Ha­nem mit? Barackot a fejük­re! Ám tudja ezt jól az egy- egy műszakban dolgozó hét­hét asszony, illetve targoncá- zó férfi. Amikor a gépsor végén megtöltik az ötliteres üveget lével, s azt lezárva a konténerbe helyezik, no, ak­kor kapnak az egy üveg ba­rackvelő elkészítéséért egy fo­rint tíz fillért. Egytízet — heten. Ez nem úgy történik, hogy a szalag végén pénztáros ül, és minden legyártott üveg termék ellenértékeként kifizet egy egész egy tized forintot. Nem, nem. Ülést tartott a napokban Monoron a Hazafias Népfront helyi bizottságán belül műkö­dő faluszépítő bizottság. Az eszmecsere — mint máskor is — élénk volt és tanulságos. Példák, ellenpéldák, magya­rázatok hangzottak el, s a megbeszélést jól érezhetően ezúttal is áthatotta az az erőfeszítés, hogy utat, kiutat kell találni abból az áldatlan helyzetből, amely Monoron már-már megkövesedni lát­szik, s amely a nagyközséget az elhanyagolt, szemetes, kül- csínét illetően gazdátlannak tűnő települések közé sorol­hatja. Aznap éjszaka úgy jó két óráig újra meg újra ez a bi­zottsági ülés jutott eszembe. Nem mintha mániákusan és a józan ész határain túl is foglalkoztatna a téma, de az­nap éjszaka felerősödtek a hangok, s hacsak nem akar zárt ablakok mögött megful­ladni az ember* mindezt hal­lani kénytelen. A követke­zők történtek. Jött egy csapat, s éjfél után mintegy húsz percig azzal foglalatoskodtak, hogy őrült csörömpölés közepette üvege­ket tördeltek a betonon. Mi­után elvonultak, érkezett egy másik csoport, amely letelepe­dett a könyvesbolt környékén, .s gitárszó mellett cigánynó- tákka! kezdett mulatozni. Ez tulajdonképpen az éjszakai, utcai hőzöngésnek még a sze­rencsésebb változata volt, e’őző éjjel ugyanis a Németh Ágoston utcaiak arra ébred­hettek. hogy egy társaság tár­sadalmi munkában oszlopokat tördel, miközben munkadalo­kat és vezényszavakat har­sog. A gitárosok elvonulása után újabb csoport érkezett a tűzoltószertár elé. Ha meg­próbálnám visszaadni teljes hangerővel folytatott társal­gásukat, majd a szertár feletti lakásokból az erre érkező rea­gálást, meddő próbálkozás lenne. Mindenesetre, amíg a messze hangzó trágárkodás, a randalírozás zaja tovaterjedt a rendőrség épülete felé, a magam csendességében eltű­nődtem: milyen érdekes do­log is ez. A környéken sok a magán­tulajdonban lévő telefon, Az asszonyok szépen elkez­dik a műszakot, gyúrják, gyö­möszölik a barackot, teletöl­tik az üvegeket, anélkül, hogy állandóan számolgatnának, hű, már kétszáz üveg, hű, már öt­száz ... De műszak végén na­gyon fontos lesz az a számo­lás. Mert megkérdezik tőlük, mennyit is gyártottatok, ők meg azt mondják majd, ott van a konténerekben ezerötszáz üveg gyümölcsvelő. No, aszongya: ezerötszáz szorozva egy tízzel, az ezerhat- százötven, osztva héttel, aa 235,70, ha húsz munkanapot számítunk, az összesen 4634 Ft. A fogadást elveszítettem volna. Mielőtt beléptünk az üzembe, én azt ajánlottam Kovács Mihálynak, fogadjunk, hogy az asszonyok háromezer- ötszáz forintot keresnek, már megszoktam, ennyire taksál­ják a női munkaerőt az élel­miszeriparban. A legpénzesebbet szeretem Hopp, ki ne hagyjuk ked­venc kérdésünket! Vajon a konzervüzem vezetője melyik gyümölcslét kedveli legjob­ban? Ha most valaki rostos- üdítő-reklámot vár, nagyon téved. Az üzemvezető ugyanis ekképpen válaszolt: — A legpénzesebbet szere» tem. Azt, amelyik a legtöbb hasznot hozza. Rab László emelgetik is szorgalmasan, ha arról van szó, hogy fényes délptán, ki, kejl hívpi a rend­őrséget, mert a labdázó gye­rekek zavarják a sziesztát. És a rendőrök jönnek, igye­keznek békét és rendet te­remteni. Éjszaka azonban, amikor, ősziopdöntögetés, lánc­tépés, fakitördelés zajlik, s kis híján megerőszakolnak egy gyermeket — mint a múltkoriban a Németh Ágos­ton utcában némák a tele­fonok, s automatikusan, belép a „nem hallók, nem látok, nem beszélek” magatartásfor­ma. (ti Szóval, amíg mindezzel félt- múlt az éjszaka, sűrűn eszembe jutott a faluszépítő bizottság aznap délutáni ülé­se, ahol ugyancsak volt szó bőven randalírozások nyomai­ról és persze a szokásos, klasszikus témákról is: a Marx ligetben bokáig gázol­nak a szemétben, a gaz em­bermagas a leendő bánkszék- ház üres építési területén a centrumban, de váltig ér a lebontott ecetháznál és a ren­delőintézet melletti szobor­kertnél is. A közterek, köz­parkok állapota i jesztő, a ..., a végtelenségig lehetne sorol­ni. De a faluszépítő bizottság­nak nem az a dolga, hogy te­temre hívjon, hanem, hogy segítse a szemét, a rendetlen­ség ellen kibontakozó mozgal­makat, akciókat, s maga is mozgósítson. Sajnálatos, de tény: egyelőre be kell érnie a hagyományokkal. Most pél­dául augusztus 20-ra készül­ve próbálja elérni, hogy ez üzemek, intézmények, a la­kosság úgy érezze: ünnepre nemcsak az embernek kell tiszta, szép ruhába öltöznie. Hanem a portáknak is. Elkészültek tehát a felhívá­sok, amelyben a tanács és. a népfront „ezúton is szeretné kérnj, hogy az árkok, átere­szek tisztítását,, a gyomok, lomok eltávolítását stb... szíveskedjenek elvégezni”. El­jut a gépelt felhívás minden­hová — s talán ez is lesz ma jd egy csepp a lelki isme­ret-ébresztést célzó próbálko­zások tengerében. K. Zs. Marad a felhívás? Rendbontók az éjszakában

Next

/
Thumbnails
Contents