Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-09 / 187. szám
1986. ACGCSZTÜS 9., SZOMBAT — Színházi levél A Szupersztár Borsos Miklós nyolcvanesztenclős A klasszikus álmok üzenete A New Y->rk-i West 51 th Stree- ten (a Nyugati 51. utcában) 1971. október 12-én a bö másfél ezres befogadó képességű, előkelőnek számító Mark Hellinger Színház előtt tüntetők szállták meg a járdát és az úttestet. Tiltakozó tábláik feliratain azt követelték, hogy a színház aznap esti bemutatóját tiltsák be, mert az sérti az emberek vallásos érzését. A tömeget — melynek egyik része katolikus, másik protestáns volt — végül a rendőrségnek kellett szétoszlatni. A bemutatót megtartották. A darab — a Jézus Krisztus Szupersztár című rock-opera — elindult világhódító színpadi útjára. Színpadi útjára — mondom, mert maga a muzsika a bemutató idején már lemezek millióin forgott: a DECCA kétiemezes albuma a zseniális helyzetfelismerő impresz- szárió, Robert Stigwood jóvoltából már megalapozta a sikert. Sőt, még előbb, kislemezen a darab címadó dalát is megjelenteti, s csak erre következik a pompás minőségű stúdiófelvétel. így kell ezt csinálni. És ha a színházi bemutatóra is sor kerül, akkor azt olyan emberre kell bízni, aki már bizonyított. Ez pedig Tom O’Morgan, a kevéssel korábbi nagy szupersi- ker, a Hair rendezője. Nem telik bele egy év, s a Szupersztár Londonban Is színre kerül (1972. augusztus 9-én, a Palace Színházban). Ezzel egy időben futnak különböző más, európai és amerikai turnézó társulatok előadásai. És már 1972 nyarán, Jeruzsálem környékén, megkezdik a filmváltozat forgatását is, Norman Jewison irányításával. A Szupersztár, Tim Rice és Andrew Lloyd Webber első — és mindmáig a legsikeresebb — munkája, a szó legteljesebb értelmében világsikerré terebélyesedik alig pár hónap alatt. S aki megismeri a számtalan változatban kiadott lemezekről, vagy megnézheti — hallgathatja valamelyik előadását, az e sikeren nem is csodálkozik. Sem akkor, a 70-es évek elején, sem most. Ez a mű ugyanis pontosan telibe talált valamit, ami akkor éppen a kor levegőjében lévő volt, mint korábban a Hair témája és muzsikája. Ez időben valóságos jézusmánia lett úrrá a beat és a rock világában, a Beatles My sweet lordjától a Bernstein-tanítvány Stephen Schwartz és John Michael Ta- belak Máté evangéliumán alapuló Godspell című musicaljéig. És létezett — méghozzá igen népes hivőtáborral — egy Jézus népe elnevezésű szekta is Amerikában, mely valamiféle naív és a létező társadalmi valóságot figyelmen kívül hagyó módon próbált visszanyúlni az evangéliumok erkölcsi, szociális és társadalmi normáiig, a kábítószer- és szexőrületből a szelíd vallási — de nem ortodox — életelvekig. Meg volt vetve az ágya a Szupersztár fogadtatásának, mint annyi más nagy sikernek is a maga idejében. De hogy a mű a vallási érdekeket és érzéseket sértette volna? Ma már ezt nehéz elhinni. A bigott, ortodox, merev vallásosságot talán igen — de azt másféle sérelmek is érték, érik. Vagy hogy — a másik véglet felől nézve — a Szupersztár a keresztény vallás apologetikája lett volna, hitvédelmi, ideológiai . kihívás, mint azt egynémely honi okosok állították róla, anélkül, hogy akár a szövegkönyvét ismerték volna, akár látták volna valamely jó előadását (mondjuk a londonit, amelyet annak idején, nagy szerencsével, nekem is sikerült megnéznem). Nem, ez a rock-opera nem vallásos mű, noha tárgya, cselekménye valóban az ismert bibliai történethez igazodik, vagy inkább: azon alapul. Jézus élete utolsó napjairól tudósít, valahogy olyképpen, mint a passiók, melyek a krisztusi út utolsó fázisait ölelték fel. De amiként Bach János- vagy Máté-pas- siója nem egyházi dogmákhoz igazodó mű, vagy Händel Messiás-oratóriuma sem liturgikus kánonok megzenésítése, úgy a Szupersztár sem a római katolikus (vagy valamely protestáns) egyház hitelveinek színpadi mű formájába öntött terjesztése, népszerűsítése vagy védelme. Az a Jézus Krisztus, aki ebben a műben megjelenik, elsősorban ember. Esendő, gyönge, tévutak- ra tévedő, a rámért feladattól meghátráló, a rákényszerített áldozatvállalástól inkább elfutni kívánó ember. Nem az engedelmes istenfi, a világ bűneit megváltó Üdvözítő, hanem valaki, aki elindít valamit, amit felkap a tömeg, s ezzel együtt felkapja, isteníti őt is, — hogy aztán egy változott helyzetben, manipulációk, végzetes félreértések hatására, ugyanez a tömeg követelje a vesztét, a keresztre feszítését. Ez a Jézus inkább rokon a nagy népvezérek, a nagy világjobbítók, csapatával, akiknek szintúgy meg kellett érniük a maguk bukását, törekvéseik kudarcát, mint Jézusnak. No és a zene — hát abban aztán igazán nincs egyházi áhitat. A XX. század utolsó harmadának nemzetközi népzenéje, a rock az alapja, de ezen belül Webber igen tudatosan él a klasszikus formákkal is — áriák, dalok, kettősök, kórusjelenetek, mint egy „igazi” operában —, meg a rock formáival, melyeket színpadi funkcióval ruház fel. Hangszerelése, finom dallamötletei éppen olyan invenció- zusak, mint majd a későbbi munkáiban, és a stílus már itt összetéveszthetetlen. A Hair megoldásaitól eltérően, ez egy átkomponált mű, egyetlen prózai mondat nélkül. A számok egymásutánisága is az operák jeleneteinek, áriáinak, együtteseinek szerkesztési módját követi. így olvad egységbe a tradíció és a modernség. A Szupersztár ebből a szempontból is alapmű. A Szupersztár majd nem másfél évtized után érkezett el a magyar szín padra. Ez a bemutató többszörösen is nevezetes: a sze^ gedi premier folytatta az említett István, a király teremtette tradíciót; az első előadása ez volt egész Kelet-Euró- pában a darabnak; a Rock Színház társulata eddigi leg nagyobb vállalkozásának bi zonyult. S ezen kívül: olyan eredeti elképzelésekkel állította színre Szikora János rendező, hogy sem a külföldi előadásokat, sem a három éve nálunk is bemutatott film megoldásait nem másolta, nem utánozta. Mától a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon látható a Szupersztár, tucatnyi estén, s ősztől a Vígszínházba költő zik. Egy alapmű igen jelentős előadásának örülhetünk; mendemondákat oszlató, problémákat tisztázó, rangos produkció született. Megkésve ■ de nem elkésve. TAKÁCS ISTVÁN Gyakran szokta mondogatni Borsos Miklós, hogy aki nem ismeri tihanyi környezetét, nehezebben közelítheti meg munkáinak belső hangját. Bár igaz — ahogy egy méltatója írja —, hogy a szobrok időtálló kövei túlélik a környezetet, melyben születtek, mégis művei a tihanyi otthon hangulata nélkül zárkózottabbá válnak. Valóban tusculanumi környezet fogadja a látogatót. A Tihanyi-félsziget egy lágy hajlatában közel a vízhez, s mégsem mellette, egy — a pannon tájba jól illeszkedő — csodálatos olasz kert végében a műhely, ahol Borsos Miklós varázslatos álmai költöznek köveibe. A bejárat előtti térségen mandulafa ágai vonnak zöld sátort az alakuló formák fölé. Bent, a hófehérre meszelt, rücskös terméskő- falak közt, puritán, ám művészileg megszerkesztett egyszerűség. A fal mellett lóca, a párkányon cserépkancsó, az egyik szegletben érdekes megoldású tűzhely. Vörösrézből kalapált süveg, elől tűznyílás- sal, az egész alacsony téglazsámolyon gubbaszt — Nem én találtam ki mindezt — nevetett egyszer tiltakozva a művész —, legalábbis nem egészen én. Egy Goeíhe-életrajz került a kezembe, s abban láttam hasonlót az egyik képen, a költő weimari otthonában Azonnal megtetszett, annak nyomán készítettem el a magamét. Egyszerűségében is utánozhatatlan eredetiség jellemzi szobrászművészetünk e nagyszerű egyéniségének környezetét. Nemcsak a műhelyt, hanem a házat is, minden tenyérnyi zugot. Akárcsak alkotásait, amelyek mindegyikét a harmónia és a nemes tisztaság költőisége vonja vaA vízparton (rézkarc) A Dunakanyar szép települése Régi kulturális értékek A Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára sorozatban kiadvány jelent meg a Dunakanyar egyik legszebb településéről, Dömösről. Még a század első éveiben a lelkes természetbarát, Thiery Ödön kezdeményezésére vált a kirándulók kedvelt helyévé a falu. Az alig 1200 lakosú Dömösaz- óta is a Dunakanyar egyik leglátogatottabb települése. A Dunának ez a ritka szépségű tája ' nemcsak természeti kincseivel, hanem jelentős történeti, kulturális és műemléki értékeivel is vonzza a látogatókat. Árpád-házi királyaink családi birtokterülete volt, az államalapítás korától kezdve jelentős történeti események Jelenet a szegedi Szupersztár-előadásból: Júdás (Makrai Pál), Jézus (Sasvári Sándor) és az apostolok (Kiss Árpád felvétele) játszódtak le ezen a területen; erről tanúskodnak a várak, királyi kastélyok, monostorok maradványai. A tízezres példányszámban megjelent kötet áttekintést nyújt Dömös történelméről, nevezetességeiről, útbaigazítást ad a kirándulási lehetőségekről is. rázspírba. A kert telepítése, a minden látogatót rabul ejtő légköre a nagyszerű feleség, a szintén kitűnő művészi érzékkel megáldott Kéry Ilonának köszönhető, akinek „derengő mosolya Borsos Miklós minden művét áthatja”. Ebben a környezetben — a tündérkert ölében — születtek meg kőbe, márványba vésett és csiszolt látomásai, megkapó lírai hanghordozásban. A pannon táj lágy lejtésű dallamai zengenek, a klasszikus álmok üzennek a mai világ emberének. Nagy, csiszolt formái a nőt idézik, a szépség himnuszát, a zúzott tömbök pedig a lélek mélyére hajolva, a pusztító és építő indulatok szimfóniái. — Annak idején, a gimnáziumban görögös voltam — mondta egyszer. — Ezeken az órákon mással sem foglalkoztunk, mint az Iliásszal, görög nyelven. A homéroszi világ olyan gazdag, hogy abr ban megtalálható minden. Nemcsak részletekben, hanem általánosságban is. Mondanivalója örökérvényű megfogalmazás. Hatása alól, mint ember és művész, mindmáig nem tudom kivonni magamat. Életpályája elején rögös utakon kellett sokáig bukdácsolnia. Az apja órásműhelyében aranyművességet tanuló ifjút nem vették föl a Képzőművészeti Főiskolára. Ekkor vándorbotot fogott és nekivágott a nagyvilágnak. Firenzében, álmainak városában ismerkedett a művészettel. Az izmusokból hamarosan kiábrándult. Az igazság szépségétől lecsupaszított tükrözése, szerinte, a művészet lényegének elherdálása. Előbb festőnek készült, de elégedetlen volt elkészült képeivel. Saját kezűleg dobta az Arno habjába. Csak hosz- szú küszködés után talált magára. Az a ritka művész korunkban, aki sokoldalúsáNői fej (belga márvány) gában a reneszánsz alkotó ember típusa. A szobrok mellett plaketteket, rézdom- borításokat is készít. Grafikái, rézkarcai szintén légies köny- nyedségükkel ragadnak meg. Néhány egyszerű vonallal teremt hangulatot, mellőzve minden felesleges részletet. Külön említést érdemel, port- részobrászata,. Egry József, Babits Mihály, Szabó Lőrinc ihletett mása, megrendítő vallomás a hozzá közel álló barátairól. És akkor még nem is beszéltünk a zenével yaló megbonthatatlan barátságáról, valamint kivételes jrói készségéről, melyet a Visszanéztem félutamból című -önéletrajza irodalmi életünkben maradandóan igazol. Most, amikor Borsos Miklóst nyolcvanadik születésnapján köszöntjük, nagy örömmel szólhatunk arról, hogy az a nagyszerű műhely a kert szögletében ma' is munkától és jókedvtől hangos, hiszen új alkotások születnék. Például a Tihany magasságában^ a Visszhang- dombon álló Echo . szobor, melyet nemrég avattak ,£el. Szépségével, nemes tisztaságával nemcsak napjainknak, hanem a jövő nemzedékeknek is az emberségbe vetett hitet sugározza. SZOMBATHELYI ERVIN-------------------Ü!_______ A nagy hal (tusrajz) Rá DIÓFIGYELŐ VESSZŐPARIPÁINK. Tamás Pál szociológussal beszélgetett Mihalcsik Zsófia szerkesztő. A szakember egy gimnáziumban járt, ahol előadása közben kijelentette, hogy mi, magyarok, kelet-európai nép vagyunk. A tanári kar felháborodott, mondván, hogy ez nem igaz, mert e népcsoport igenis közép-európai, a legrosszabb esetben középkelet- európai! Lengyel és bolgár kutatók állítják, hogy a Magyarországon élők jobban ismerik a francia, az angol, a német kultúrtörténetet, mint a keleti szomszédaikét. A harmincas években megjelent újságcikkek például arra biztatták a magyar olvasót, hogy tanuljon szerb, szlovák, és horvát nyelveket. Aligha hallott bárki is ilyen buzdításokról az elmúlt években. Mintha nem lennénk hajlandók tudomást venni egymásról. Tamás Pál említett egy elgondolkodtató esetet is: két újságíró ismerőse munkát vállalt Kelet-Európábán. Amikor pedig megkérdezték tőlük, hogy miért döntöttek így. szabályos magyarázkodásba kezdtek, mintha irracionális cselekedetet követtek volna el, mintha szégyellniök kellene a tettüket. Mit értünk az „európai” kifejezés alatt? Ügy tűnik, hogy a fogalom értéktartalma fontosabb a keletebbre élők számára. Ezzel szemben egy angol vagy egy spanyol nemzetiségű elsősorban angolnak, illetve spanyolnak vallja magát. Egy francia állampolgár számára teljesen mindegy, hogy Európa a Lajtánál vagy az Uralnál ér véget, míg a két „határvonal” között lakók szerint ez egyáltalán nem mellékes kérdés. Miből ered a kényszerképzet? A felzárkózás kötelességtudata okozza talán? Vajon miért akarjuk újra és újra bizonyítani európai voltunkat? A példabeszéd szerint a Vörös-tengeren haladó tartályhajó kapitányának nem kell bizonyítania a tengerész voltát, mert az természetes számára (is). Ez az önminősítési kényszer sokkal inkább jellemezhet egy tiszai hajóst... KÖRHINTA. Sediánszky János dr. Csete Katalinnal, az ELTE tanárával beszélgetett. A jónevű tolmács és fordító huszonegy (!) nyelvet ismer. Elmondása szerint nem valamennyivel foglalkozik rendszeresen. A gyermekkorát Jugoszláviában töltötte, ott tanult meg szerbhorvátul, illetve franciául és angolul. Később tágult ez a kör, és a nyelvek révén teljesen megváltozott az élete, a személyisége. „Korábban zárkózott voltam. A tudás önbizalmat adott és szélesítette a látókörömet A nyelveket fegyvernek tekintem; nem csupán nyelvet tanítok, de kultúrát, civilizált életvitelt, zenét és mindent, ami egv nvelvhez tartozhat.” Csete Katalin gazdagnak érzi magát. Verseket éppen úgy fordít, mint műszaki tárgyú könyveket. Sajnálom, hogy a műsornak nem volt telefonügyelete, mert ha lett volna, azonnal felhívtam volna a tolmácsnőt, hogy megkérdezzem tőle: keleteurópainak, vagy közép-európainak, netán középkelet- európainak, illetve nyugatid öcép-kelet-európa inak tartja magát? SZILAS ZOLTÁN
