Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-07 / 158. szám
mr * 4 1986. JÜLIUS T, HÉTFŐ \ I Nyisd ki az altot Vagy a szomszéd, vagy a művezető Ügyintézés hétfőn este hatig — Már félek a hónap elejétől, mert minden alkalommal visszaté- térő gond a különféle csekkek befizetése. Ha mindig a szomszédokat kérem meg, előbb-utóbb nem hagyhatom a szívességet viszontszolgáltatás nélkül. Az emberek többsége, azok, akik tisztességgel dolgoznak, nem szeretnek havonta kilépőket kérni a munkahelyen. Magam is így vagyok vele, kínosnak érzem. Arról nem is szólva, hogy a kieső időt le kell dolgozni, ez pedig családanyák esetében nem egyszerűen megszervezhető dolog. Mégis hónapról hónapra csak két rossz között választhatok: a szomszédnak kellemetlenkedek, vagy a művezetőmtől kérek kilépőt. Évi két óra Lengyel Sándorné szavaira élénken helyeselnek munkatársnői. A Telefongyár nagy- kátai gyárában jobbára két műszakban dolgoznak, de sokan, elsősorban a kisgyermeke? anyák kedvezményként csak délelőtt. Legtöbbjük munkaideje éppen egybeesik a posta, az OTP, a takarék- szövetkezet pénztári óráival, a biztosító vagy éppen a bíróság hivatalos idejével. Akár múlt időben is fogalmazhatnánk, hiszen a megyei tanács határozata alapján a lakosság ügyeit intéző szervezetek ezentúl a hét egy napján nyújtott ügyfélfogadást tartanak. — Azt hittük, hogy az ötnapos munkahét, majd a heti negyvenórás munkarend enyhít a gondokon és ritkábban kell dolgozóinkat elengedni különféle hivatalos ügyeik intézésre — mondja Csáki Mik- lósné, a nagykátai Telefongyár főkönyvelője. — Ám évek óta emelkedő tendenciát mutat ,a magánügyben távol töltött órák száma, napjainkban átlagban dolgozónként a munkaidő 2,6 százaléka. Ezen belül a néhány órás kilépők miatt évente csaknem két óra a kieső munkaidő. Ez tulajdonképpen első hallásra nem egy nagy szám, de figyelembe kell venni, hogy a magánügyben távol töltött időt le kell dolgozni. Csakhogy ez munkakezdés előtt vagy műszak végén alaposan felkavarja, bonyolítja az üzemek életét, kárt okoz, ami időben, forintban nem fejezhető ki. Ösztönözzük dolgozóinkat arra, hogy nyissanak betétszámlát az OTP-nél, fizetésük egy részének rendszeres átutalásával, így elkerülhető a havonkénti csekkbefizetés. De minden gondra ez sem lehet gyógyír, hiszen még mindig | ott vannak például a postai utalványok. Nagyon vártuk már a döntést az ügyfélfogadás meghosszabbításáról. Hírforrás Lénával Gábort, a nagykátai tanács szervezési csoport- vezetőjét június utolsó napján az új ügyfélfogadást hirdető plakátok között találjuk. — Mind a tizenhárom községbe eljuttatjuk a hirdetményt, és szinte minden elképzelhető fórumot felhasználva igyekszünk népszerűsíteni az új fogadóórákat, hiszen csak akkor várhatjuk, hogy igénybe vegyék, ha tudnak is róla. Hírforrás lesz a piacon a helypénzszedő, aki ezekben a hetekben mindenkinek a kezébe nyomja majd a hirdetményt, de vállalták a terjesztést a postások és az áfész- üzletek is. Természetesen az üzemek vezetői is termelési tanácskozásokon, munkamegbeszéléseken ismertetik a dolgozókkal, hogy hétfőnként este hatig tart félfogadást a tanács, a földhivatal, a rendőr- kapitányság, és várja ügyfeleit a posta, a takarékszövetkezet, a biztosító és az OTP. Ami a munkáltatóknak és az állampolgároknak előny, az igen nagy többletmunkát jelent a hivatalok dolgozóiinak, akik köztudomásúan, többnyire nők, családanyák. — Mi szombatonként is tartunk ügyeletet — tájékoztat Tóth József, a nagykátai földhivatal vezetőjev miközben végiglapozza a tavaly augusztus óta vezetett ügyeleti naplót. — Látja, szinte minden szombatnál ugyanaz a beírás: ügyfél nem jelentkezett. Július 1-jétől már nemcsali felvilágosítást aduink, hanem ténylegesen ügyintézünk is, ezért egy helyett két munkatárs ügyel szombatonként. Mivel a műszaki csoport csupán négytagú, közülük is egy katona, ők most háromhetenkónt dolgoznak szombaton. — Vállalják ezt a többlet- munkát, hiszen az ügyfelek minél jobb kiszolgálása-’ a feladatunk — mondja Gulyás Terézia, — de jó lenne, ha az eddigieknél többen vennék igénybe a szombati ügy- félfogadási napot, hiszen senki sem szereti értelmetlenül eltölteni a hétvége egy részét. — Tudjuk, hogy nagyon sok panasz volt a pénztári órák miatt'— mondja Csonka Mária, a nagykátai OTP vezetője. — Éppen ezért szorgalmazzuk a fizetés átutalását. Ennek ellenére vállaltuk a hétfői nyújtott ügyfélfogadási bevezetését, amikor is teljes körű szolgáltatással állunk rendelkezésre este hatig. Kérdések Tehát lesz nagy nap, a hétfő, amikor munkaidő után minden hivatalos ügyet el lehet intézni. Am mint minden kezdet, ez is nehéz, illetve nem gondmentes. Nagykátán is így van ez. Hiszen mondjuk OTP-hitelre ezután is csak délelőtt lehet vásárolni. Az Áfész-áruház iparcikkosztálya ugyanis csak ilyenkor van nyitva, s a vásárláshoz a takarékpénztár közreműködésére van szükség, mert az üzletben nincs helyszíni OTP- ügyintézés. Ilyen csak a bútorboltban létezik, az viszont hétfőnként zárva. Nem tart hétfőn ügyeletet a Nagykátai Ügyészség sem, az esetleges beadványokat viszont a bíróság átveszi. Kérdés, hogy megfelelő-e ez a szolgáltatás, ha az állampolgár felvilágosításra, segítségre szorul. Bizonyos, hogy ezek az apró gondok, olajozatlanságok idővel megszűnnek, áih a nyújtott ügyfélfogadás sikere mégsem ezen múlik. Az a kérdés, hogy a munkáltatók mennyire veszik komolyan az államigazgatás kezdeményezésére és nem kis áldozatvállalással megteremtett lehetőséget. Vagy ezután is kiengedik dolgozóikat néhány órára a régi ürügyükkel? ». Móza Katalin m v Győri Mária és' Balázs Gusztáv szeretettel meghívják 198v. július 5-én tartandó esküvőjükre ... A meghívást örömmel elfogadtuk, s olyan élményben volt részünk, amit talán sosem felejtünk. Csaknem négyszáz vendég eneke.lt, tcmcolt végig két falu — Bag és Tűm — főutcáján, hagy a tanácsháza házasságkötő termében — vagy legalább előtte — részese legyen a nagy eseménynek. Szilágyi Lászlóné anyakönyvvezető előtt elhangzott mindkét boldogító igen, a násznép jókívánságainak özönével fölvértezve indult közös útjára az ifjú pár. Igen ám, de az új asszony után hirtelen becsukódott a szülői ház kapuja, s már szólt is a nóta: Nyisd ki babám az ajtót... A két vőfély — Boda Mihály, illetve Kulman László — olyan szépen vezették a mulatságot, hogy a vendégsereg világos reggelig győzte ropni mindkét háznál, a kitűnő hangulatot teremtő zenekar muzsikájára. A vőlegény nagyapja — a nyolcvannégy esztendős Balázs István. — le nem vette a szemét a fia tálcáiról: istenem, csak legyenek nagyon boldogok! Először vidéken vezették be Jobbra hajts! KÉT HADIJELENTÉS között a legfontosabb hír a magyar rádióban így hangzott: „Figyelem! Figyelem! Szakjuk meg, hogy amikor lelépünk a járdáról, előbb balra nézünk, az úttest közepétől pedig jobbra!” Egy félórával később újra elhangzott ez a szöveg, aztán megint és újra, reggeltől estig. A nevezetes nap — 1941. július 6. — reggelén nagy kavarodásra ébredt az ország. Voltak, akik hajnalban keltek ezen a nyári napon, csak azért, hogy megfigyeljék: hogyan válik be a gyakorlatban a jobbra hajtás. Előző éjszaka a vidéki nagyvárosokban kicserélték a villamos- és autóbuszmegállók tábláit: az úttest jobb oldaláról a baloldalra vitték- át, ami néhol bonyodalmakat is okozott. A főútvonalak forgalmának megfordításával ugyanis más mellékutcák váltak fontossá a közlekedés szempontjából, mint amelyek korábban voltak, így a megállókat egyes helyeken több száz méterrel előbbre vagy hátrább kellett helyezni. Hanem az igazi kavarodás Budapest környékén volt! A jobbra hajtást ugyanis júliusban csak vidéken vezették be, a fővárost és környékét kihagyták — novemberig. Ezt pedig úgy hajtották végre, hogy amikor az ország más tájairól érkező szekér vagy autó úgy ötven kilométernyire megközelítette Budapestet, hatalmas figyelmeztető táblával találkozott: „Vigyázat, 30 kilométerre Balra hajts!”. Az- 1 tán ugyanez 25, 20, 10 kilométerrel a budapesti zóna előtt, s végül újabb táblák parancsolták át az út túlsó oldalára a járműveket. Voltak viccek a jobb oldali közlekedésről, a kétféle időpontról nemkülönben. Pedig azt nem olyan okból rendelték el így — mint a korabeli kabarékban tréfálkoztak róla —, hogy előbb a vidékieken akarják kipróbálni, mennyi lesz a baleset, s aztán a pestieket megvédik ettől, és maradnak a bal oldalon. Hanem: Budapesten sokkal több előkészületet igényelt az átállás. Hetekig tartott az új járdaszigetek építése a leendő új villamosmegállóknál. Több ezer megállótáblát kellett ■gyártani, hiszen fizikailag lehetetlen lett volna egyetlen éjszaka a nagyváros (és az akkor még különálló Üjpest, Kispest, Pesterzsébet, Rákospalota és a többi város és község) minden villamos-, autóbusz- és HEV-megáliójá- ban kicserélni a táblákat. Ezzel együtt egyéb forgalmi jelzéseket. irányító táblákat is kicseréltek illetve áthelyeztek. Kivétel egyedül a földalatti vasút volt. amely egészen 1973-ig a bal oldalon közlekedett, a vonal meghosz- szabbításakor „fordították meg.” FELJEGYEZTÉK a krónikák, hogy még évek múltán is akadt, aki eltévesztette az irányt, s a régi megszokás szerint a bal oldalon vezette autóját, de inkább csak szekerét. Várkonyi Endre
