Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
1986. JÜLIUS 5., SZOMBAT Athlon 5 Lesz-e valóban megújulás? Szavak helyett tettekkel Beszélgetés Kiss Jenővel, a KISZ megyei bizottságának titkárával A KISZ XI. kongresszusát nagy várakozás előzte meg. Sokat beszéltünk megújulásról, a mozgalom átformálásáról. A küldöttgyűlések, majd a kongresszus vitájában egyértelműen megfogalmazódott a változás igénye. A fiatalok többsége szeietné, ha olyan ifjúsági szervezetnek lehetne tagja, amelynek céljai vonzóak, s amely erőt próbáló feladatokat, színvonalas programokat tud adni, s egyben képviseli is az ifjúság érdekeit. A kongresszuson felvetett vélemények, javaslatok ígéretesen hangzottak. Ettől azonban a mozgalom még nem feltétlen újul meg. Most, a hétköznapokon dől el, sikcrül-c gyakorlatba átültetni mindazt, ami a vitákban, majd a dokumentumokban megfogalmazódott. Az ezeknői levont tapasztalatok, az értelemszerűen következő feladatok alapján most van itt az ideje kidolgozni a konkrét választ a kérdésre: hogyan tovább? Erről beszélgettünk Kiss Jenővel, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkárával. • A megújulás legtöbbször emlegetett eleme volt: a mozgalom politikai jellegének erősítése. Hogyan kell ezt a mindennapi gyakorlatban értelmeznünk? — Semmiképpen nem úgy, hogy többet beszélünk politizálásról, politikáról. Azt szeretnénk, ha ez cselekvéseinkben nyilvánulna meg, amivel egyben alakítjuk, formáljuk környezetünket és saját magunkat is. De jelenti a politizálás azt is, hogy jobban zárkózzunk föl a párthoz, jobban legyünk annak ifjúsági szervezete, mint korábban. Ez többet kíván mindkét szervezettől. Nálunk, a megyében ez a kapcsolat egyre szorosabb és színvonalasabb, bár sok helyen, főleg a kisebb községekben, üzemekben, vállalatoknál még nagyon sóik javítanivaló van. Minket akkor ismer el a környezet meghatározó ifjúsági politikai erőként, ha az élet minden fontos területén megjelenünk. Ü gy hiába harcolunk az ifjúság jogaiért, hogy azt mondjuk: mi fiatalok vagyunk, és ezért nekünk ez és ez kell. Csak pgy állhatunk ki :n rfói fiatalok vagyunk, ezt és ezt tettük és tesszük, ezért kérjük, hogy a mi véleményünket is hallgassák meg, a mi érdekeinket is vegyék figyelembe. • Politizálásról szólva nem feledkezhetünk meg a KISZ politikai képzési rendszeréről sem, ami köztudottan nem a legerősebb oldala a mozgalomnak. — Magam részéről úgy érzem, mi léptünk ebben a kérdésben, elégedettek nem lehetünk ugyan, de előbbre vagyunk másoknál. Azzal ugyanis, hogy kialakítottuk az oktatási alközponti rendszert, kicsit közelebb kerültünk az emberekhez, könnyebben mozgósítjuk őket. A munkaidő jobb kihasználásának követelménye is azt diktálja, hogy hatékonyabban gazdálkodjunk tagjaink idejével, de ugyanakkor magasabb szintre kell emelnünk a képzést. Ezt a kettőt éppen az alközpontok segítségével tudjuk összehangolni. • Említettük már a cselekvő politizálást. Ennek egyik legfontosabb formája a mindennapi munka. Mit vállal ebből magára a KISZ, azon túl, hogy minden fiatal dolgozik valahol, vagy dolgozni fog? — Az alapkérdés, hogy a fiatalokban tudatosodjon: a legfontosabb feladatunk a VII. ötéves terv teljesítése és egy gyorsabb műszaki fejlődés megalapozása. Ez utóbbiban igazán tág lehetőséget kap az ifjúság. A számítástechnikára, a biotechnológiára gondolok például, de mondhatnám akár a környezetvédelmet is. Számtalan, az adott munkahelytől függő lehetőség létezik, mint a helyi védnökségek vagy más hasonló módszerek. • A gazdasággal kapcsolaton az, «tophi, idősei), - gair kongresszuson is — gyakran került napirendre az úgynevezett KIS2*vánralkozá-'* sok, más szóval a közösségi célú vállalkozások kérdése. — Mindenképpen szeretnénk ezt kiterjeszteni, több szempontból is érdekünk. Vállailkozási formában akarunk a munkahelyeken különböző feladatokat megoldani, amelyekben a fiatalok vennének részt, természetesen szabadidejükben. Az egésznek az alapelve, hogy a megkeresett összeg — ami hasonló lenne, mint egy gazdasági munkaközösségben — legalább negyven százaléka közösségi célokat szolgáljon és a közösség döntse el, hogy ezt mire fordítsák. A cél lehet kirándulás vagy akár egy klub berendezése és hasonlók. Az adók és egyéb költségek levonása után megmaradó másik mintegy negyven százalék lenne a vállalkozás tagjaié. Ha úgy veszem, ez nem nagy pénz, kevesebb, mint amennyit a gmk-ban lehet kereni, de mégis valami érdekeltséget teremt. S nem utolsósorban az ilyen munkának nagy közösségformáló ereje van. Éppen ezért nem hogy támogatjuk az ilyen vállalkozásokat, hanem egyenesen ösztönözzük rá szervezeteinket. • A mozgalom célkitűzései között szerepel a differenciáltabb rétegpolitika is. Hosszan lehetne beszélni az ebből adódó tennivalókról. Emeljük ki most a középiskolás diákság helyzetét, hiszen a mozgalom éppen az ő területükön áll a legnagyobb változások előtt. — Valóban, a diákok példáján szinte be lehet mutatni a KISZ egész megújulási törekvését. S erre valóban itt van a legnagyobb szükség, mert a mozgalom a tanulók körében sokat veszített vonz erejéből. Egyebek között azért, mert a KISZ túlságosan egyet jelentett az iskolával. Ezért szeretnénk különválasztani a diákmozgalmat és a KISZ-t. Ebben a pillanatban ennek még nem adott minden feltétele, sok még a nyitott kérdés. Olyanok, mint a diákmozgalom szervezése, a különböző öntevékeny körök vezetése. S ezek megoldása ráadásul nem rajtunk múlik elsősorban. Pedig tisztán kell látnunk, , hogy szeptemberben már új alapo- kon_ kezdhessük „ munkát. Aa «fee 'időben biztosan tesznek zökkenők, ezt a váltást rr»n “éhet-egyiík napról a másikra keresztülvinni. Beszélgetésünkben a megújulásnak számos más összetevőjét nem érintettük, nem tudtunk szólni olyan fontos kérdésekről, mint a fiatalítás, a más sze-'vekkel, szervezetekkel való sokkal szorosabb együttműködés, a munkájukban vállalt cselekvő részvétel vagy az érdekvédelem. Mindez egy önálló beszélgetés témája lehetne. M. Nagy Péter Apa, kérlek, meséld el nekem Bródy János, a családid — Mit tesz egy olyan ember, aki megszokott egy szabad életformát, aztán hirtelen — tizenhét hónap alatt — két gyermek apja lesz? — Eddigi életemet egyfajta alkotó munkának rendeltem alá és felelősséget éreztem minden magyarul beszélő társam iránt: egy nagy család tagja voltam, amit Magyar- országnak nevezek. Ennél semmi nem volt fontosabb. Most pedig megjelent két emberpalánta és hátrább szorított mindent... Természetesen eddig is szerettem a családomat, a barátaimat, de egészen másféle viszonyban vágyóik a fiammal- és a lányommal Most értettem meg. hogy John Lennon, miért nem írt dalokat, miért nem lépett fel a halála előtti öt évben — a fia Születésétől fogva. Űgv gondolom, azért, mert ő is kíváncsi volt arra, hogy ha korábban az egész világnoz tudott szólni, meg tudja-e értetni magát egyetlen gyerekkel is? Bizony a „mi dolgunk a világon” kérdésköre erősen átalakult bennem ... — Ugyanakkor van egy feladatod. hiszen te vagy a Bródy János több generáció számára. — Lehet, hogy így van, de erről Bródy Dani nem hajlandó tudomást venni. Egy nap huszonnégy óra mindannyiunk számára. Nekem mostanában sokkal kevesebb jut ebből a világ dolgaira. Nem hiszek az eleve elrendelésben. Nincsenek olyan feladatok, amelyek senki más által el nem végezhetők. Húsz év egyébként is nagyon hosszú időt jelent ebben a műfajban; ha tininek becéztek annak idején, akkor most mindenképpen a „tini bácsi’’ titulus illik rám jobban. Egyébként az az érzésem, hogy mások is meg tudnak felélni a rockzenével kapcsolatos igényeknek, sőt, várom, hogy újak lépjenek a társaim helyére is. Ez így természetes! Nem tartom helyesnek, ha valaki belemerevedik egy funkcióba és kizárólag annak próbál megfelelni... A művészet egyfelől nem más. mint kapcsolatteremtés, amit az utódoknak is meg kell tanulniuk. Nyilvánvaló, hogy ezt másként kell alakítani manapság, és az is igaz, hogy a ma indulóknak nehezebb. Barcza Zsolt felvétele a budapesti afrikai segélykoncerten készült. Erre a területre egy nyugat-dunántúli pajta kerül majd Tábor a múzeumban Feltárul az ismeretlen világ Nekünk annak idején az építőtábor kizárólag kukori- cacímerezést, jobb esetben gyümölcsszedést jelentett. Napjainkban ez a fogalom is kezd átalakulni, újabban számtalanféle munkával tölthetik el a szünidő egy részét a diákok. Divat lett — soha rosszabb divatot! — környezetvédelmi építőtáborokat szervezni. Hasznos ez még akkor is, ha ez a mostanság oly gyakran használt kifejezés sok esetben nem jelent mást, mint azt, hogy a gyerekek az árokparton irtják a gazt, gyűjtik a szemetet. Hasznos a településnek és hasznos a diákoknak is, talán eszükbe jut saját munkájuk, amikor szemetet, hulladékot akarnak elszórni az utcán. Vannak azért olyan környezet- és természetvédelmi táborok is, .amelyekre valóban Wirk ez az elnevezés. Ilyen például az is, amelyet Szentendrén szerveztek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A kétszer kéthetes táborban szentendrei, dabasi, érdi és budapesti középiskolások dolgoznak. Igaz, a munkák között itt is szerepel az árokpartok tisztítása, a szemétszedés, de ez a népi épületek takarításával, rendbetételével párosul. Vannak olyan csoportok, amelyek a múzeum építészének segítenek kimérni az új épületek helyét, megint mások a Azért is, mert töibben vannak és azért is, mert a világ is bonyolultabbá vált Nekem most a gyerekeimmel kell személyes kapcsolatot formálnom, miután rájuk még nem hat a társadalom, én vagyok az, akinek törődnie kell velük. — Ha már a változásoknál tartunk: legutóbbi lemezed, a Ne szólj szám, nem fáj fejem sok fiatalt elgondolkodtatott. Némelyek azt hiszik, hogy a mindig szókimondó Bródy megváltozott — Amennyiben az irónia lépett a direkt demagógia helyére a gondolkodásmódomban. Tény, hogy másfajta fogalmazás jellemezte a korábbi dalszövegeimet. Azonban nem szabad elfelejtenünk az irónia egyik lényeges tulajdonságát: éppen az ellenkezőjét jelenti annak, amit a szavak mondanak! Ezért is fejeződik be a kérdéses dal a Bafoits- idézettel: „vétkesek közt cinkos, aki néma!’’. A szám arról szól. hogy belénk nevelték a „hallgatni arany” óvatosságát, ugyanakkor azt sugallja, hogy így nem lehet élni! Ma már nem hiszem, hogy „megforgatjuk az egész világot” és azt sem tartom, hogy az embernek le kell győznie a természetet, amelynek maga is része — ha megteszi, önmagát is elpusztítja. Nem fölé emelkedni, hanem beilleszkedni kell. Ez az egyetlen értelmes cselekvési lehetőség, amely sokkal több megértést igényel a létező dolgok iránt. Szilas Zoltáa ritka és védett növénynek számító árvalányhaj termőterületét tisztítják meg a gaztól, a cserjéktől. Dolgozni ebben a táborban is kell, néha meglehetősen keményen, de ugyanakkor a gyerekek szinte észrevétlenül ismerkednek meg — munka közben és után — a múzeummal, az itt levő pótolhatatlan néprajzi, építészeti emlékekkel. A diákok szabad idejükben szakemberek irányításával ismerkedhetnek a népi mesterségek ősi fogásaival. Megtanulhatnak söprűt kötni vesszőből, kosarat fonni, mézeskalácsot sütni, nemezből, agyagból, gyékényből használati tárgyakat, játékokat készíteni. A gyerekek szívesen jönnek ebbe a táborba, hisz számuk- rg egy korábbi ismeretlen világ tárul föl, sokkal közvetlenebbül, életszerűbben, mint az egyszerű múzeumlátogató előtt. De szívesen fogadja a diákokat a múzeum is, hiszen a hatalmas terület — 46 hektár — rendbentartása óriási gond, nincs rá kellő számú ember. A gyerekek által végzett munkát pénzért nem tudná megcsináltatni a múzeum, ennek költsége mellett még Dinnyés Éva és Jeszenszki Eúüt Dabasról jött a táborba ^ az a 60 ezer forint is eltörpül, amibe egy kéthetes turnus kerül. Annál is inkább, mert a tábort az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, a megyei tanács és a szentendrei KISZ- bizottság is támogatja anyaság- AHirnem. Hasznosan töltött pihenőidő: Ismerkedés a mándokl görög katolikus templommal ^ Letűnt időkről vallanak a régi használati tárgyak (Erdösi Agnes felvételei)
