Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

XXVIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1986. JÚLIUS 26., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IVI Kitüntetettjeink arcképcsarnoka Apró páciensek és gyógyítójuk ^ Meglehetősen kevesen vannak a monori szakorvosi i> rendelőintézet gyermekrészlegének váróhelyiségében. § Igaz, 11 óra elmúlt már, a rendelési időnek vége. ^ Dr. Egyed Erika gyermekkörzeti orvos azonban még a ^ helyén van, asszisztensével együtt, készülnek a délutáni munkára, a látogatásokra, a helyszíni ellátásokra. Tú­li lajdonképpen azért látogattunk a doktornőhöz, mert !$ a közelmúltban magas elismerést vehetett át a körzeti ^ Semmelweis-napi megemlékezésen. Az egészségügyi mi- § nisztar Kiváló munkáért kitüntető jelvénnyel ismerte ^ el jó munkáját. Szakmai munkájának egyik legnagyobb sikerét 1981-be.n érte el, amikor egy megyei pályázaton II. helyezést ért el munkájával. Most az egy­séges gyermekorvosi védőnői ellátás bevezetésének előkészü­letein fáradoznak.. Hamarosan hozzáfognak a munkálatokhoz a rendelőben, bevezetésére várhatóan a jövő év elejétől kerül sor. Biztató kilátások a jövőre Más cégtábla s ami mögötte van Meglehetősen sokféle hír szállongott az utóbbi időben a monori, volt Kefe- és Játék­gyárról, de különös módon az terjedt el legkevésbé, hogy ne­vüket az év elejétől Kefe- és Faipari Vállalatra változtat­ták. Természetesen az ezzel kapcsolatos feladattömegből a legkisebb maga a cégtáblacse­re volt. Sokkal több energiát, időt, szakmai, politikai munkát igé­nyelt mindaz, ami emögött van. A profilváltás a monori gyárat érintette kevésbé. (Itt folyik továbbra is a háztar­tási, műszaki kefe-, valamint az ecsetgyártás, a mintakészítés, az alumínium- és egyéb szí­nesfémöntés. Nagykőrösön mostanában fejeződik be a különböző faipari kész- és fél- késztermékek, bútorallka-tré- szek gyártására történő átál­lás. A Kefe- és Faipari Vál­lalat élén július eleje óta vá­lasztott igazgató áll. Az utóbbi esztendők — la­punk több régebbi tudósítása is dokumentálja — nehéz me­netelésnek bizonyultak a ke­fegyáriak számára. A nem eléggé megalapozott, felülete­sen átgondolt, talán elhamar­kodottan bevezetett koncep­ciók nem váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket. A játékgyártás sajnálatos kudarca igazolta azt a poli­tikai vezetőt, akinek kijelen­tését mi is idéztük: ..A já­tékgyártás nem játék.” Pedig a dolgozók nem felej­tették el. hogyan kell dolgoz­ni. A sok belső feszültség, az esetenkénti szervezetlenség, kapkodás. a meglehetősen gyakori személycserék a kü­lönböző posztokon szinte izzó­vá tették a hangulatot a gyár­ban. Akkoriban nőtt meg a fluk­tuáció is. pedig ebben a mo­nori üzemben mindig erős volt a törzsgárda. Az utóbbi hónapokban azonban megtisz­tult a légkör, a dolgozók több­sége megnyugodott, újra pers­pektívát lát saját munkájá­ban,. Ezt látszik igazolni egy kö­zelmúltban elkészült elemzés is. Eszerint a kefe- és ecset­gyártás kilátásai továbbra is kedvezők, s ha nincsenek is hosszú távra előre megrende­léseik, a piac folyamatosan igényli a Kefe- és Faipari Vállalat ezen termékeit. Valamivel több gondot okoz viszont az öntvény- és minta­készítés. Ezt a tevékenységi kört nemcsak az importból vagy itthonról származó alap­anyagok hiánya sújtja gyak­ran. de mostanában a piaci helyzet sem kedvező számuk­ra. Tavaly a kefegyár a terme­lési érték tervét 98,3 százalék­ra teljesítette, az idei első fél­év gazdálkodási mérlege: több mint 2,5 millió forintnyi vesz­teség. A gyár vezetői _ az utóbbi okát a nagykőrösi telepen tör­tént profilváltás zökkenőiben látják. Ez viszont semmikép­pen sem magyarázható kizáró­lag rajtuk kívül álló okokkal, vagy a partnerek magatartá­sával. A gazdasági társaságként működő nagykőrösi telepnek feltétlenül több segítséget kell kapnia Monorról, s meg kell teremteni az optimális szemé­lyi feltételeket. A bevezetőben már említett elemzést nemrégiben egy he­lyi tanácsi, politikái, testület is megtárgyalta, s a kívülállók is biztatónak ítélték a Kefe- és Fapiari Vállalaton belüli változásokat. A megkezdett folyamatot azonban követke­zetesen kell továbbvinni és befejezni. Feltétlenül szükséges a meg­felelő szakembergárda kialakí­tása. a dolgozók tanulás irán­ti igényének felkeltése. A régi kefegyári hagyomá­nyokat többek között — így lehet új kezdeményezések ré­vén tovább éltetni, s még rangosabbá tenni. Vere'szki János Kulturális programok Ecsercn szombaton a mű­velődési házban 14 órakor a nyugdíjasklub foglalkozása, 18 órakor vfdeomozi, 20 óra­kor videodiszkó, videofilm-ve­títés, vasárnap 14 órakor a nyugdíjasklub foglalkozása. Doncsecz- és Szinyi-utód A kis Simifa nagy napja Vecsésen, a Lórántffy utcai házban izgatottan várták mindennap az NSZK-ban fo­lyó ifjúsági birkózó világbaj­nokság híreit. A „Dallos-uno- ka”, Simita Imre, az FTC ki­tűnősége ugyanis -a magyar csapat egyik nagy reménysége volt. Mi tagadás, a 18 éves fiatal­embernek már szép ered­ménylistája van. A monori Szönyi János tanítványa nemcsak a hazai versenyek sorát nyerte, de kétszer bronz­érmes volt már az ifjúsági EB-n. tavaly pedig a phen- jani IBV-n második lett. Jo­gos volt tehát a csapat ve­zetőinek reménye: pontot érő helyezés az I. ifjúsági világ- bajnokságon. w A ráhangolás már a szabad- fogásúak versenyénél meg­kezdődött. Bár „kegyetlen” csoportba került, bolgár, szov: jet, román . versenyzők mellé — ebben a számára nem a legmegfelelőbb fogásnemben is a legjobb hat közé tudott kerülni — ötödik lett. Az 50 kilogrammos fiú tehát már ekkor teljesítette, amit vártak' tőle. noha hátravolt még az igazi: a kötöttfogás. Csak ér­dekességként említjük meg, hogy a „mester”, Szőnyi János és a tízszeres magyar bajnok vb-bronzérmes Doncsecz Jó­zsef is ebben a súlycsoport­ban (57 kilogramm) verseny­zett. A folytatást már Simita Imre édesapjától halljuk, aki szerdán érkezett vissza az NSZK-beli kisvárosból. — A csodálatosan megren­dezett versenyen a szombati nap jól sikerült. Vasárnap reggel jött a hideg zuhany. Imre egy pillanatra „kienge­dett”, és a svéd fiú legyőzte őt. Bizony akkor még az is eszünkbe jutott, hogy nem ke­rül a legjobb hat közé. Ä Szerencsére úgy körbeverték egymást a versenyzők, hogy a koreai fiú elleni győzelmé­vel Imre megnyerte a csopor­tot — döntőt játszhatott a vi­lágbajnoki címért. A döntőt megtekintette Helmut Kohl, az NSZK kancellárja is. Na­gyon szerettek volna német győzelmet látni, de ez éppen a magyar Repka Attila „jóvol­tából” nem sikerült. A döntő­ben Simita ellenfele egy szov­jet versenyző volt, aki az egyik legnagyobb ígérete a birkózósportnak. Ellene nem volt esélye Imrének. A máso­dik hely azonban így is na­gyon nagy bravúr. Büszkén,mutatja a hatalmas serleget és a világbajnoki ezüstérmet. Tulajdonosa nincs velünk, edzőtáborban készül a svédországi junior világbaj­nokságra. 4* w És van még egy jó hírünk — de ezt már az anyuka, Dal­las Mária mondja: Tmre iker­testvérét, Kornélt felvették az egyetemre. Nos, ez a július valóban jól sikerült a családban! Szalantai Atíila Gombán az autós kertmo­ziban ma és holnap 21 óra 15 perckor: Indiana Jones és a végzet temploma (ame­rikai kálandfilm, rendező: Steven - Spielberg, főszereplő: Harrison Ford). Gyomron szombaton és va­sárnap 16.30-kor filmvetítés a művelődési házban: Zsaru, vagy csirkefogó, a Strand kertmoziban szombaton 21.15- kor: Popeye, vasárnap 21.15- kor: Párbaj (amerikai film). Az úttörőházban nyitott ház 10-től 16 óráig. Mentién ma 20 órakor a művelődési házban videodisz­kó. Moneren, ma és holnap a filmszínházban 16 órakor: Vi­torlás a láthatáron, szombaton és. vasárnap 18 és 20 órakor: A cápa. A Park kertmoziban ma 21.15-kor: Csak semmi pánik. Vasárnap 21.15-kor: Fehér törzsíőnök. — Tizennyolc éve kezdtem a gyógyítómunkát. Az első években kórházban dolgoz­tam, majd kilenc évvel ez­előtt — tehát 1977-ben — ke­rültem Monorra — mondja dr. Egyed Erika. — Belecsöppentem mindjárt a munka sűrűjébe, hiszen ak­koriban szerveztük meg a gyermekorvosi körzeteket az akkori járási székhelyeken Addig ez az ellátási forma nem létezett Monoron, a gyer­mekbetegeket is a körzeti or­vosok gyógyították. Talán mondanom sem kell, hogy — mint minden új, így ez is — nem kis nehézséget jelentett számunkra. De sikeresen meg birkóztunk vele. Ma már há­rom gyermekkörzeti orvos dol­gozik, átlagosan ezerötszázan tartoznak • hozzájuk, Ezenkí­vül a gyermekszakorvosok is a gyógyítás szolgálatában áll nak — itt, a rendelőintézet ben. — Mi a különbség a szak orvouF és körzeti orvosi el­látás között? — Az előbbi feladata a gyó­gyítás, az utóbbié ennél össze­tettebb — a gyógyításon kí­vül a preventív ellátás és a gondozás a feladatunk. Amíg szakorvosaink csak a rendelő­intézetben fogadják a rászo­ruló gyermekbetegeket, addig mi a házaknál is végzünk gyógyító-, felvilágosítómunkát. A kettő együtt teremti me; a komplex ellátást. Mesélik, hogy dr. Egyed Eri kát nagyon szeretik a szülők és a gyerekek, s erre jó okul van. Elsősorban azért, mert nagy lelkiismeretességgel végzi gyógyítómunkáját, számára minden beteg gyermek.„egy­forma. Ha megjelenik egy-egy háznál, szívesen fogadják öt, főleg a kis páciensek, akik cseppet sem félnek tőle. Olyan kapcsolatteremtő képességek­kel Tendelkezík, hogy a. gye­rekek is könhyen elfelejtik fé­lelmüket. Ehhez természetesen oldott légkör is szükséges, s ez bizony — a családok külön­bözősége miatt — nem min­denütt teremthető meg. • A monori gyermekkörzeti orvos a helyi bölcsődében és a Kossuth iskolában is ellát­ja a gyógyítómunkát. Nem kis feladatot jelent mindez számára, hiszen emellett ügy­vezető körzeti orvos és felül­vizsgáló főorvos is több, a rendelőintézethez tartozó tele­pülésen. — Valóban nagyon szerte­ágazó munkát végzek, de szá­momra tulajdonképpen „szó­rakozás” a munka. No, ne gondoljon rosszra, csupán ar­ról van szó, hogy nekem az orvosi munka nem jelent ter­het, még a kötöttségek ellené­re sem. Azt csinálhatom, amit Eltüntetik a gazt Pilis határában fürge* mozgású rézsűkasza segítségével vágja le az árokban levő í’üvet és gazt a Közúti Igazgatóság monori üzemmérnökségének dolgozója, Fekete Mihály. A 4-es út mentén cirkáló géppel műszakonknét 10 kilométer hosszan szépítik meg a főútvonal peremét. (Hancsovszki János fel­vétele) szeretek, s ennél nagyobb do­log nincs a világon. Mesélik azt is, hogy a mo­nori bölcsődében már szinte várják a gyerekek a doktor néni érkezését. Amikor belép a helyiségbe, azonnal körül- állják, s szépen kérik őt, hogy „engem is tessék megvizsgálni, doktor néni.. Ez az idilli kapcsolat aztán arra is jó, hogy amikor a ren­delőbe kell vinni a gyere­ket, ott se féljenek a fehér köpenyesektől. Nem is fél­nek, mert egyre kevesebb a síró kisgyerek dr. Egyed Erika szobája előtt a rendelési idő­ben. — Az egyik legszebb orvosi szakma a miénk — mondja a doktornő. — Csak azért nem mondom, hogy a leg­szebb, mert nem akarom ki­váltani a más szakmabeli kol­légák neheztelését. Női szem­mel az anyaság ugye a leg­szebb érzés a világon ... No- mármost, mivel én is anya vagyok, a gyermekeket gyó­gyítani felemelő és megtisz­telő feladat számomra is. Többször megkaptam már a gyermekemtől: „anyuci, te mindenkit szeretsz”, amikor látta, hogy minden kis bete­gemmel ugyanolyan szeretet­tel fo^alkozom, mint vele. Dr. Egyed Erika az említett ’kilenc év alatt — munkáján keresztül -is — megszerette Monort. A világ minden kin­cséért sem cserélné fel más helyszínnel munkája küzdő­terét. Már monori patriótának vallja magát. Mostanában a gyermekkorban előforduló kró­nikus betegségek gondozásá­nak komplex ellátásával fog­lalkozik. Nem megoldott a lég­zőszervi, az asztmatikus, a hörghurutos, a vele született szívbetegségek, a vese-, a cu­korbetegségek és az epilepszia gyógyítása. Orvostársaival eg3'€temben keresik, kutatják a lehetőségeket a gyógyításá­ra. Szívesen beszél azokról az esetekről, amelyek során ő maga is hozzásegítette a kis pácienseket a gyógyuláshoz. De vannak szomorú minden­napos dolgok, amelyek, ke­serűséggel töltik "el a doktor­nőt is, amikor hiába az erő­feszítés, a gondos gyógyító­munka. a kis betegen nem le­het segíteni. Ez utóbbit a mi­nimálisra csökkenteni nehéz, de nem lehetetlen. Ezért fá­radozik dr. Egyed Erika is, aki nagy szakmai hozzáértés­sel, lelkiismeretesen látja el mindennapi munkáját a ren­delőben — és a kis betegek otthonában. Gér József Kórházban M ire Gyömröre ér, min­dig megtelik a kere- pestarcsai autóbusz a kór­házi látogatási napokon: szerdán, pénteken és va­sárnap. Ilyenkor meglehe­tősen sokan zarándokolnak szeretteikhez, akik kór­házban töltik a napjaikat. A hét közepén — szer­dán — idejében indult a kórházi járat Monorróls időben érkezett meg a kór­ház főbejárata elé. A visszafelé indulás már an­nál több bosszúságot oko­zott az utasoknak. A me­netrend szerint 18 óra 15 perckor kelleneL elindulnia a busznak. Ezzel szemben a megállóba csak fél hét­kor állt be — igaz, egy­szerre kettő is —, S amig a jegyeket kiadta a gép­kocsivezető, eltelt újabb tíz perc. Joggal bosszankodtak az utasok, hiszen, ha tudtak volna az utasok a késésről, nem siettek volna annyira a betegszobákból az autó­buszhoz ... —ér Betartják-e a rendeseteket? Törvényességi vizsgálatok Nem avatkoznak be a döntésekbe Nincs könnyű helyzetben a Monori Városi Jogú Nagyköz­ségi Közös Tanács műszaki és termelés-ellátás felügyeleti osztálya, állapította meg. leg­utóbbi ülésén a helyi végre­hajtó bizottság. A testület beszámolót kért szövetkezet­felügyeleti munkájukról és a megyei feladatokban való közreműködésükről. Húsz szövetkezet Magócsi Pál megbízott osz­tályvezető elmondta, hogy ez a feladat a közigazgatás át­szervezése óta a megszűnt já­rási hivatalok helyett a váro­si, illetve a városi jogú nagy­községi tanácsokhoz tartozik. A monori MÜTEF-osztály je­lenleg öt lakásfenntartó, két fogyasztási és értékesítő, il­letve tizenhárom ipari szövet­kezet állami törvényességi felügyeletét látja el. .Elsősor­ban arra figyelnek, hogy az alapszabályok, illetve más belső szabályzatok ne sértse­nek törvényt. A szövetkezetek működése és határozataik összhangban legyenek a. rájuk vonatkozó jogszabályokkal. A helyi szakigazgatási szer­vezet — mások szerint is — megfelelően látja el a fel- ügvelettel kapcsolatos tenni- va'óit. Sőt ezen túlmenően hatósági munkájában is jól segíti a szövetkezetek törvé­nyes működését. Intézkedéseik során ugyanakkor tiszteletben tartják a szövetkezeti demok­ráciát, nem avatkoznak bele a gazdasági döntésekbe,, az ope­ratív vezetésbe. Az utóbbi két évben elvég­zett felügyeleti vizsgálatok során súlyos szabálytalansá­got nem tapasztaltak. Véle­ményük szerint a körzet szö­vetkezetei a jogszabályoknak és az alapszabályoknak meg­felelően működnek. A feltárt kisebb hiányosságok, hibák megszüntetéséről a helyi ve­zetők minden esetben gondos­kodtak. A gazdasági élet változásai, pontosabban a szövetkezeti törvény módosítása a kisszö­vetkezetek, valamint a szak­csoportok kialakulása nehe­zebbé tette az amúgy is lét­számgondokkal küzdő osztály munkáját. Ez különösen ak­kor érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a hozzájuk tar­tozó 30—40 ipari szakcsoport az ország legkülönbözőbb te­rületein szétszórtan működik. Gyakoriak a megszűnések, az újjáalakulások. Mindenesetre a MÜTEF-osztály sok segít­séget kap a szövetkezetek ér­dekképviseleti szerveitől, a Pénzügyminisztériumtól, illet­ve a megyei tanács különböző szakosztályaitól. ÍVlódosítás keltene Ezzel együtt valószínűleg hamarosan szükségessé válik az állami törvényességi fel­ügyeletre vonatkozó jogsza­bály módosítása. V. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents