Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

fiS Z~OMB/m jegyzet Ötfélén T/ annak országok, ahol minden év valamilyen találó nevet érdemel ki. Nagykőrös városában is történik minden esztendő­ben' valami olyan hordere­jű változás, ami — re­mélhetően nem csak az új­ságíró képzeletében — nevet ad az évnek. Úgy gondolom, az sem lehet vi­tás, hogy az idei, 1986-os év az útépítések éve cím­szó alatt lesz keresendő a város majdani történelem- könyvében. Ezelőtt egy esztendővel ki hitte volna, ha valaki kijelenti: a város többsé­ge elfogadja, hogy az út­építés a legfontosabb cél, majd egyetértését megerő­sítendő azt is vállalja, hogy évente nyolcszáz fd- rintot fizet a településfej­lesztési hozzájárulás kere­tében? Az már környeze­te szemében is alig titkolt félrepillantásokat váltott volna ki,, ha még azt is hozzáteszi: az idén máris tucatnyinál több utcában új, járható, pormentes út fog simulni a kerekek alá. S nézzük a valóságot: napról napra több út ké­szül el. A Somogyi utca után elvonultak az építők, azazhogy éppen nem e l, hanem át. A költözködés azóta is folyik, s ahonnan eltávoznak, helyüket az öt­hat méter széles beton-, illetve aszfaltcsík jelzi. A tamáskodók persze most sem maradtak ta­nácstalanok: nem igazán jók ezek az utak, nem is létezik ám, hogy csak úgy, egyből, eltalálják az iga­zit. Nos, minden útépítés­nél lehet hiba. Bizakodha­tunk abban, hogy most nem lesz, de az igazán biztató a vállalkozók szak­értelme. Ha egy vállalat képes autópályát építeni, abban részt venni, feltéte­lezhetjük, hogy kisebb te­herbírású, de a környék lakóinak legalább olyan fontos utat is úgy csinál meg, ahogy az a nagy könyvben meg vagyon ír­va. Hírét városunkban mindenképpen a hosonczi vagy a Szultán utca lakói terjesztik, nem azok, akik az egyébként is tükörsimá­ra koptatott sztrádákat sze­lik majd... Az útkigyók remélhetően másokat is meggyőznek majd. Azokat, akik valami­féle régi reflex okán húzódoztak a nagy vállal­kozástól. Sok ez az út, nagy ez a faladat, mondo­gatták, s százalékokat, a teho-rendelet betűit em­legették. Aránytalanságok­ra mulattak rá. nem vizs­gálva azt. lehet, hogy ép­pen saját munkájuk (ta­nácstagi minőségben) volt kevés ahhoz, hogy portáik elé is aszfalt térítődjék. Ügy vélem, nem felesleges újra felidézni Kurgyis Já- nosné tanácstag gondo­latait. aki szenvedélyes hangú felszólalásában va­lósággal kirohant az ilyes­fajta vélemények ellen. „Számomra érthetetlen, hogy ha meg leket vala­mit csinálni-, mindig akad egy-két olyan ember, aki azt mondja mégis, hogy úgysem lesz belőle sem­mi. Most arra' van szük­ség. hogy összefogjunk!” —- mondta,- s kevés híján megtapsolták. Tanácsülé­sen! az összefogók. Gyako­ri ellenérv volt az is — ma is lehet még halla­ni —, nem egyformán ter­hel a teho. Ez — nincs mit szépíteni . rajta — igaz. Személyekre vonat­koztatva, országos mére­tekben vizsgálva is. Én mégis úgy vélem, a vá­laszt — s kétségtelenül az igazi, a valóságos választ — azok adták mag, akik tisztességes munkával meg­szerzett, félretett, olykor összekuporgatott pénzeik­ből a közösség céljaira ál­doztak, tudva azt a nagy igazságot, amelynek tudá­sa nem mindenkinek ada­tott meg. részüknél na­gyobbat kapnak úgyis vissza. D. O. mm IMAGYKC «OSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 19S8. JÚLIUS 26., SZOMBAT Megszokás és bizalmatlanság fi felvásárlásról - pártatlanul Egyenetlenül Alig két hónap telt el azóta, hogy termőre fordul­tak a gyümölcsösök, veteményeskertek. Félidőhöz sem érkezett más a nyári betakarítás. Ha kedvező lesz az időjárás, jócskán őszbe csavarodik az idő, mire az feivásárlóíelepek kulcsra zárhatják a kaput. Ámbár, ez csak bátortalan feltételezés, a földdel bánó emberek­nek annyi csalódást okozott már idén a természet, hogy mostanában még jóslatokba sem nagyon mer­nek bocsátkozni a nyár kimenetelét illetően. zik, hogy az átvevőik „turkál­nak” az áruban. Ez tagadha­tatlan tény, mindenki ta­pasztalhatja, aki csalk meg­fordul a telepeken. Azonban csínján kell bánni a fogal­makkal, mert a turkálás nem azonos a minősítéssel, márpe­dig az átvevők ez utóbbit te­szik, végül is ez a kötelessé­gük! Még azt sem lehet mondani, hogy az egyik he­lyen elnézőbbek, másutt ke­vésbé. A konzervgyár, a piac által kitűzött minőségi kö­vetelményeknek gondos áru­vizsgálattal lehet eleget ten­ni. Hogy alaposan a ládák fe­nekére néznek? Hát iste­nem, senki nem akar zsák­bamacskát venni, pédi.g a kö­rültekintő átvétel ellenére is gyakran csak később derül ki a turpisság, s jön a visz- szajelzés az üzemiből, kifo­gásolva a minőséget. Fő­ként ugyanazon, csak rnás- más értékkategóriába .tartozó áru keveredéséről van szó, cte gorombább tréfák is elő­fordulnak. Csoda-e, ha bizal­matlan az átvevő? Szóval nem volt hiábavaló a . „pult” másik oldaláról is szemügyre venni a dolgokat, kiderült, hogy — tisztelet a kivételnek, a többségnek — a termesztők sem mind an­gyalok. Pedig valamennyien tisztában vannak a minősé­gi előírásokkal, a telepeken m égis nap mint nap sok pmi- nózus tételt szűrnek ki, oly­kor tucatnyian kénytelenek félreállni osztályozni, válo­gatni a portékát. i Eléggé felemás tapasztala­tokat szegeztek az áfész fel­vásárlói is. Gyenge gyümölcs, felhozatallal kezdődött a sze­zon és. valóságos zölöségdöm- pinggel folytatódott. Elszomo­rító a kora nyári forgalomról készült leltár, meggyből a tervezett 300 tonna helyett mindössze száz tonnát tudtak csak leadni a gyümölcskerté- Sze'k, a 80 tonna cseresznye helyett js mindössze 30 tonna érkezett be, de sem a sza­móca, sem pedig az egres nem váltotta be igazán a hozzájuk fűzött reményeket. Ügy látszik, a gyümölcsö­sök kivétel nélkül megszen­vedték a kora tavaszi hide­get, mutatóba jön a sárga­barack, alig van az ősziba­rackból, talán csak a nyári almát termő fák nem vették annyira zokon . az időjárás, durva kirohanásait. A zöldségtermesztők már sokkal elégedettebben szem­lélik gazdaságukat. Különö­sen amióta igazán melegre fordult az idő, indult meg az uborkával, patisszonnal meg­rakott járművek áradata a telepek felé. Szinte egyik nap­ról a másikra olyan nagy lett a kínálat, hogy a város pe­remén lévő ideiglenes fel­vásárlóegységeket a szokásos­nál jóval hamarabb ki kel­lett nyitni annak érdekében, hogy zavartalan legyen az átvétel.. Azt gondolhatnánk, hogy az öt körösi, s az egy-egy nyárs­apáti és kocséri teieio ké­pesek a töméntelen nyers­anyag zökkenőmentes, folya­matos elhelyezésére. Jól hisszük, mert fogadóképessé­gük együttesen — egyenletes elosztást feltételezve — ki­elégítő, ám a kapacitásuk ko­ránt sincs mindegyiknek egy­formán kihasználva. Tehérméntesííés ide vagy oda, a Gárdonyi utcai teiij-- pen például továbbra is jóval nagyobb a felhozatal, minit az indokolt lenne. Bármilyen furcsa, de igaz. sok termesz­tő inkább választja a hosz- szabb, olykor lényegesen több fáradsággal járó fuvart, mint­hogy kihasználná a közeleb­bi telep nyújtotta lehetősége­ket. Megszokás és bizalmat­lanság. Jórészt e kát tényezőt sikerült a beszélgetések foly­tán kiszűrnöm, magyarázata­ként e különös viselkedésnek. Esetünkben is igaz, hogy a megszokás fölöttébb nagy úr, de nem mindig csak ez az oka annak, hogy valaki a város másik végébe lohol a portékával, amikor néhány száz méterre a kertjétől van a-másik. Bizalmatlanság? Egyesek nem rejtették véka alá abbé­li meggyőződésüket, hogy né­hol „átejtik” őket. És mi­vel nekik a néhány forint is számít, megéri, ha a távoli telep törzseiadói masadnak Nehéz volna ebben a kérdés­ben igazságot tenni, lehet hagy nern alaptalanok ezek a fenntartások, de valószínűbb, hogy jobbára csak vélt sérel­mekről van itt szó, hiszen a felvásárlási osztályra még egyetlen határozott, jól alá­támasztott panasz sem érke­zett ez ügyben. Vannak, akik azt serei me­Szestöaten is nyitva A helyzet különösen este G—7 óra környékén aggasztó, ugyanis ez idő tájt érkezik az aznap leszüretelt termés java része. Rengeteg idővesz­teség, fölösleges fáradság .származik az egyenetlen szál­lítások, az otthon el nem vég­zett, s immár pluszmunka­ként jelentkező kötelezettsé­gek miatt. A termesztők sze­rint ezen is lehetne segíte­ni, csak a szombatot is fel- vásárlási nappá kellene nyil­vánítani. Nem ment könnyen, de végül sikerült a kérésnek ele­get tenni. Július 26-tól — mától — a Csokonai úti és a tízerdei telep hivatalosan délután 2-től 6-ig nyitva áll, ennek fejében a szerda lesz ezeken a helyeken a szünnap. A másik jó híf, hogy a salá­tának való paradicsom felvá­sárlása is elkezdődött. A mi­nőségre itt is nagy gondbt kell fordítani, a pirosba váltó szalmasárga, 60 százalék érettségi fokú, kemény húsú, egészséges, pöttyöktől, zöld foltoktól mentes terményt fo­gadják, vagyis az olyan ter­ményt, amit a háziasszonyok is szívesen elraknának télire, A kevésbé tetszetős szemek sem vesznek kárba, a lépa­radicsom vásárlása is elkez­dődött. A vörösszilvát is lehet hoz­ni teljesen barna, étkezési, érett| állapotban, a fehér pap­rikát meg egészben és dara­bolva, aztán rövidesen a pa- radicsom.paprika is feliratko­zik a vásárlandó cikkek listá­jára. áz előzetes becslések szerint a zöldségnövények hozatna eléri a tervezett mennyiséget, sőt egyes fajok lényegesen túltesznek a ter­mesztők számításain. Mint ismeretes, patisszonból 400 tonnára van szüksége a gyárnak. Ezt még száraz idő­járás esetén is lehet teljesíte­ni. Uborkából eddig már 700 tonnát vettek meg, pedig a tavalyi termés 2-3 szorosára, 1500—2000 tonnára van kilá­tás. Jórészt ez képezi a be­érkező tételek zömét, tör­vényszerűen ezzel is akad a legtöbb gond a telepeken, a gondok természetét fentebb körvonalaztuk. Persze az át­adás-átvétel körül mindig is akadtak bonyodalmak, e te­kintetben nem különös az idei év sem. Át lahef hidalni Meggyőződésünk, hogy va­lamennyit át lehet hidalni, csak ehhez az kell, hogy a tervszerűbb, összehangoltabb és mindenekelőtt kifogásta- lan munkájukkal maguk a termesztők is elősegítsék az adásvétel folyamatát. Míklay Jenő ígéretes új magyar fajta A táplánsz-entkeresztl Gabo­natermesztési Kutatóintézet­ben betakarították Gráczol Géza és .Tomcsányi András tízévi nemesitőmuíikáVallét­rehozott GK—33-as jelű új ősziárpa-fajtáját. A kétsoros, lehajió kalászú, kiváló takar­mányértékű árpafajta az idén harmadik éve szerepelt az or­szágos fajtakísérletekben, s mind a kisparcellás, mind a nagyüzemi termesztés körül­ményei között beváltotta a hozzá fűzött reményeket: in­tenzív feltételek mellett, hek­táronként hát tonna feletti.ter­mésre képes, s nagy előnye a ma termesztésben levő őszi ár­pákkal szemben, hogy gyenge termőterületeken is kielégítő eredményt ad. Az előző két év biztató ered­ményei alapján MÉM-enge- déilvel tavaly 80 hektáron megkezdték áz új fajta sza­porítását. s az idén ősszel már ezerötszáz hektáron folytat­hatják a vetőmagtermesztést. Az új fa jta az Országos Faj­taminősítő Tanács döntése után kerülhet köztermesztésbe. A köznyelv amolyan „senki földjének” nevezi az országutak és a környező területek közölt húzódó széles mezsgyéket. Néhol tényleg úgy tűnik, mintha gazda nélkül árválkodnának, fő­leg amikor már féllábszárig ér az árkok partján a gyom. Ám ez csak a látszat, mert időnként azért alapos nagytakarításnak is szemtanúi lehetünk, mint fotósunk, aki a Közúti Igazgató­ság nagykőrösi brigádjával találkozott a minap a 441-es út mentén. A markos útkarbantartók kaszára cserélték fel a csákányt, lapátot, s torsokig nyestek a burjánzó gazt, apró cserjéket. A csinos rendek látványa jólesett az utazók szemé­nek ... (Varga Irén felvétele) fi társadalom megi&esiilése Majd félen többen lesznek Mint ismeretes, rendelet született arról, hogy a hetven éven felüliek július elsejétől az autóbuszok helyi járatain ingyen utazhatnak. A nagy­kőrösi Volánbusz állomásveze- tőj ét, Tóth Istvánt megkérdez­tük. milyen tapasztalatokat szereztek a kedvezmény be­vezetése óta. — Eddig még nagyon keve­sen élteik' vele. pedig váro­sunkban sok az idős ember. Ezt azzal magyarázom, hogy nálunk nagyon elterjedt a ke­rékpározás és még az öregek is kerékpáron járnak. Az in­gyen utazást többnyire azok_ veszik igénybe, akik azelőtt is' többet utaztak autóbuszon. Valószínűleg az őszi sáros és a téli hideg időben többen választják majd eme kényel­mesebb 'módját az utazásnak. Néhány 70 éven felüli em­bert is megkérdeztünk a fen­tiekkel --kapcsolatban. Kovács András ezt mondta: — A 70 év alatt megszok­tam a kocsizást meg a gyalog­lást, nagyon ritkán szálltam én vonatra és autóbuszra, azt hiszem ezen a szokásomon már nemigen változtatok. Fehér Balázs így vélekedett: — Én már egypárszor fel­szálltam azóta a buszra, de ha nem lenne ingyenes, akkor sem hagynám ki. Hiába, elfá­radtam. Vagy ötven éven ke­resztül a Pálfája mellől gya­log hordtam a tejet a piacra... Dúzs János bácsi így beszél: — Jólesett e,z a kedvez­mény. .Ügy érezzük, hogy a társadalom ezzel is jelét ad­ta annak, hogy megbecsül . bennünket az évtizedek alatt végzett sok munkánkért, fá­radságunkért. K. L. Gyomirtóveszély A Magyar Államvasutak ér­tesíti a lakosságot, hogy a te­rületéhez tartozó vasúti sínek mentén 1836. augusztus 11-e és 13-a között vegyszeres gyomirtást végeznek. A gyom­irtás méregjelzés nélkül cs gyenge méreggel történik, en­nek ellenére a gyomirtóit te­rületeken és annak körzeté­ben a legeltetés 11 napig ti­los. A Ie~elíetísb51 eredő ká­rokért vagy elhullásért a vasút nem vállal felelősséget. Mozi SZOMBAT A nagyteremben Elfúj,ta a szél. Színes ame­rikai film. Előadás 12, 4 és C órakor. A stúdió teremben Donald kacsa nyári kaland­jai, fél 4-kor. Nem kell mindig kaviár. NSZK-íüm, -fél 6-kor. A kerímozib&n A mallorcai ember. Színes svéd krimi. Előadás 9 órakor. VASÁRNAP' A nagyteremben A mallorcai ember. FJőadás 4, 6 és íi órakor. A stúdiói eremben Donald kacsa nyári kaland­jai, fél 4-kor. Néni kell mindig kaviár, fél 6-kor. A kertmoziban Popcyc. Színes, szinkronizált amerikai , paródia. Előadás 9 órakor. A nyári szünet végén a Sjortotthonban tartotta összejövetelét a Nagykőrö­si Konzervgyár Kinizsi SE házi labda-szakosztálya. Az év második felében is Fü- lep Endre lesz a felnőtt férfiak edzője, ő ismertet-, te elképzeléseit. Tizenhárom játékosra szá­mít az ősz folyamán. Szondy, Vilcsák, Rónaszéki, Tóth F., M. Szűcs, Lázár és Medgycsi mellett a kecskemétiek — Mátrai, Budai és Kerny — továbbra is vállalták az át­járást. Az ifjúsági csapatból viszont három főt — Prepszl, Mocsai és V any úr — felhoz­nak a felnőttek közé. Július 21-tűi 27-ig egyhe­tes edzőtáborozással készül­nek az őszi idényre. A Ki­nizsi-sporttelepen délelőtt fő­leg erősítő gyakorlatok, dél­után taktikai elemek szere­pelnek a műsoron. Közben délben strandolást is beiktat­nak. Ezután még két hétig készülnek az — előrelátható­lag — augusztus 10-én foly­tatódó bajnoki küzdelemre. Az edző fegyelmezett edzésre járást, és játékot kér a kézi- labdásoktól. / A csapat összerázódása lesz az őszi cél, valamint a har­madik-negyedik hely egyiké­nek megszerzése. A Petőfin kívül más helyi és környék­beli iskolákból is igyekszenek majd az utánpótlást kiegészí­teni. Terveznek több edző­mérkőzést is. Szó esett a játékosok ré­széről a vidéki utazáskor elő­forduló gépjárműgondokról, amelyet ezután igyekeznek megnyugtató módon rendezni. A megyei felnőtt férfi II. osztályú kézilabda-bajnokság jelenleg: állása a következő: 1. Kartali Meclos/ 9 7 — 2 210-109 14 2. Domonyi Tsz SK 9 7 — 2 20S-193 14 3. Honvéd Nógrádi SE (Sz.-batlG) 9 6 - 3 191-175 12 4 NI:. Kgy. Kinizsi 95—4 241-212 IC 8413 163-158 9 94—5 104-188 8 93—6 173-184 6 91 26 175-222 4 9117 1G7-192 3 8 7 — 1 14-113 14 5 Veresegyházi 6. Albertijai Micsurin SE 7. Erdőkertes SE 8. Ferihegy SE (Vecsés) 9. Mogyoródi KSK Ifjúsági férfiak 1. Mogyoródi KSK 2. A-bertirsai Micsurin 3. Kartali MAdősz 4. Erdőkertes SE 5 Veresegyházi KSK 6. Fe^thesív SE fVccsés) 7 Nk. K«*y. Kinizsi* 8. Domonyi Tsz SK* *-l büntetőpont levonva. 'k A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola kerék­páros. diákköre túrájának ez a 16. napja. S. Z. SSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap) 8611 163-131 13 8521 173-131 12 8413 115-116 9 7214 100-131 5 72—5 109-131 4 1 6 123-140 2 81-7 112-163 1 ...de azért m gazdája kézilabda-szakosztály isiig összerázódhat a csapat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents