Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

Sszódi Ferromechanika Telnek a régi és új silók A Budapesti és Pest Megyei Gabonaíorgalmi Vállalat aszódi malmába az aratás ideje alatt mintegy 150» vagon búzát vár­nak. Eddig ezer vagonnal érkezett be a környező felvevőhe­lyekről. A nemrégiben elkészült hat új silóban is megkezdték már a kenyérnekvaló tárolását. (Barcza Zsolt felvétele) Növekedés, csökkenés Előfordul, hogy a türelem, a kitartás, az elérendő célokért való küzdelem nem rózsákat, hanem kimutatható eredmé­nyeket, nyereséget terem. Mél­tán büszkék első 'félévi ered­ményeikre az Aszódj Ferrome- chanikai Ipari Szövetkezet ve­zetői is. A hosszú időn keresz­tül vegetáló szövetkezet az év eddigi hat hónapjában árbe­vételi tervét arányosan, har­minchárommillió forintra tel­jesítette. Ez a szám még nem mond semmit, ha egy másik tényezőt, a nyereséget, nem vesszük figyelembe. Ugyanis a mérlegben ez az adat jelentős növekedésről tanúskodik. A tervezett évi 5,2 millió forintos nyereségnek már a 78 százalé­kos, több mint négymilliós tel­jesítéséről beszélnek a számok. Albert Lászlónó főkönyvelő szerint a sikert elsősorban az improduktív létszám nagy­mértékű, hatvanról harminc-, ötre történt csökkentésének tu­lajdonítják. Változott a hely­zet a fizikai állománynál is, az ipari ágazat tavalyihoz vi- zonyított másfél millió forint­tal magasabb árbevételét I -••- szonegy százalékkal’ kevesebb fizikai dolgozó termelte meg. Ezt pedig csak a hatékonyság növelésével tudták elérni. Az átcsoportosítás során egyetlen dolgozót sem küldték el, a létszámmozgást kihasználva alakították ki az új munkahe­lyeket. A továbbra is a hagyomá­nyos termékeket gyártó szövet­kezetben létrehoztak báfom szakcsoportot. Villanymotorok tekercselésével foglalkozik a tekercselőüzem. a lakatosrész­leg daryfülkéket és évente 40—50 darab szemcseszórót gyárt, a téemkások a BM meg­rendelésének tesznek eleget. A termelékenység növekedése mellett a jövőre nézve is ígé- • retesnek mutatkozik az a tény, hogy idén sokkal több anyag­mentes termelési értéket rea­lizáltak. A lakossági szolgáltatásban is vezettek be módosítást. A továbbra is veszteségesnek mondható húsz felvevőhelyből tizenötöt megszüntettek. Eze­ket a helységeket sem hagyták azonban cserben, kocsikkal szállítják el innen a szeny- nyest és vissza a mosott, tisz­tított ruhát. B. E. Őszi árpa ígéretes-fajta A táplánszentkereszti Gabo­natermesztési Kutatóintézet­ben betakarították Gráczol Géza és Tomcsányi András tíz­évi nemesítőmunkával létre­hozott GK—33-as jelű új. őszi- árpa-fajtáját. A kétsoros, lehaj- ló kalászú, kiváló takarmány­értékű árpafajta az idén har­madik éve szerepelt az orszá­gos fajtakísérletekben, s mind a kisparcellás, mind a nagy­üzemi termesztés körülményei között beváltotta a hozzá fű­zött reményeket' intenzív fel­tételek mellett hektáronként i hét tonna feletti termésre ké­pes, s nagy előnye a ma ter­mesztésben levő őszi árpákkal szemben, hogy gyenge termő- területeken is kielégítő ered­ményt ad. Az előző két év biztató ered­ményei alapján MÉM-enge- déllyel tavaly 80 hektáron megkezdték az új fajta szapo­rítását, s az idén ősszel már ezerötszáz hektáron folytathat­ják a vetőmagtermesztést. Az új fajta az Országos Fajtami- nősítő Tanács döntése után kerülhet köztermesztésbe. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 19S6. JÚLIUS 26., SZOMBAT Hz esővel megjön a víz is? Címerhányás, elvirágzás idején Az idén a búzavirág szeb­ben mutatott, mint a meg­érett kenyérgabona. Ez a vé­lemény a mezőgazdászbenkek- ben, de a szakemberek — megalapozottan — hozzáteszik, ha nem sikerült igazán ez az ágazat, pótolja e,gy másik nö­vény termése. Körzetünk három termelő­szövetkezetébe« érdeklődtünk az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról, a kapásno- vényeik állapotáról, arról, hogy a csapadékosra vált időjárás hogyan befolyásolja a nyár, hátralevő munkáit. Hiszen az aratás végeztével újabb fon­tos feladatok várnak a földek művelőre. Szalma háztájiban Kiss Miklós, a túrái Galga­menti Magyar—Kubai Barát­ság Termelőszövetkezet ter­melési elnökhelyettes-e arról tájékoztatott, hogy a gazda­ság történetében az aratást ilyen korán még nem fejezték be. Hangsúlyából az érződött, ho,gy az idén túl gyorsan ha­ladtak ezzel a munkával. Miért? A több mint 1300 hek­táron termelt árpa és búza termésátlaga — jelenlegi is­mereteik szerint alatta marad a négy tonnának. Kevesebbet lehetett tehát betakarítani, mint tavaly. Most még tart a búza elszállítása, s. folyik .a tarlóhántás. A háztáji gazda­ságokba az igényelt 25 vagon bálázott szalma csaknem felét már kiszállították. Túrán és Galgáhévizen sok ház, előtt sárgállt a néhány napja még a határt díszítő szár. A hét végén hullott 34 mil­liméter csapadék használt a napraforgónak és a kukoricá­nak, de a szakember hozzá­tette: a tengeri még sokat al­szik kinn, várni kell a becs­léssel. Az eső nem biztos, hogy időben érkezett a borsó után. 100 hektáron végzett má­sod vét ás re. Ez majd még el­válik. A szomszédban, a kartali Petőfi Termelőszövetkezet te­rületén ettől iis több csapadék áztatta a földet. Az évek óta nem tapasztalt erejű felhősza­kadás és utózengiése 50 milli­méterrel javított a csapadék- mérlegen. HarnradÉk növedék — Nehéz száz napon va­gyunk túl, április közepétől a múlt hét végéig összesen 32 milliméter esőt mértünk — válaszolt kérdésünkre Kupi Károly főagronómus. növény­termesztési ágaziatvezstő. — Május végén 10-^12 nabos hő­ség volt. Mindez a kapásnö­vényeket is megviselte, tehát ebből a szempontból jobban örültünk volna egy 3—4 hét­tel ezelőtti időjárásváltozás- nak. Ám ez is nagyon érté­kes! A négy község földjét mű­velő i szövetkezet kukoricájá­nak határozottam jót tett az eső. ami a címerhányás ide­jén érte a növényt. A napra­forgó már hetek óta csodála­tosam díszeleg a gazdaságban, erről a harmincas főúton a bagi elágazás környékén autó­zok napról napra meggyőződ­hetlek. A virágzás végén jött csapadék a fontos és jól fizető olajipari növény szemfejlődé­sében segíthet még sokat. — Ezek után a lucerna har­madik növedékóre is számít­hatunk — folytatta Kupi Ká­roly. — A szárazság miatt er­ről már kezdtünk lemondani. Kétszáz növendékmarha volt kinn a legelőn, s hiába terel­ték az állományt a mélyebben fekvő területekre, lassan ott sem maradt fű. — Az esőben, fel üdül a ha­tár. A szövetkezet telepeinek, majorjainak' vízellátásában is gondok mutatkoztak már. most úgy tűnik, az esővel a •víz is megjön. Egyedül a szal­ma-lehúzást akadályozza a je-’1 leníegi időjárás. További ked­vező hatás viszont, hogy ne­ki lehet látni a tailajmunkák- nak. megfelelő a főid állapo­ta. A talajművelés már a jö­vő évi .eredményt alapozza meg. Rozs és mustármag A Galga völgyéből lépjünk át a Gödöllői-dombság túlsó oldalára! A kerepestarcsai Szi- lasmenti Termelőszövetkezet­ben nincsenek elragadtatva az aratás eredményétől. Decem­berben kelt a búza. alacsony maradt a hektáronkénti ka­lászszám, legfeljebb 3 tonnát vártaik átlagtermésként. A re­ményből a hőguta és a jég el­vitt majdnem 300 kilogram­mot. A tavaszi árpa 2,9 ton­nával köszönte meg a gondos­kodást. az őszi alig több mint a felét teremte. Újvári Miklós növényter­mesztési ágazatvezető elmond­ta hogy a rozs betakarítása a 223 hektáros termőterületről a csapadék miatt késik, de ha kisüt a nap, akikor gyorsan levágják azt is. A következő feladat a mustármag betaka­rítása. Ez a növény' több mint 800 hektáron van termesztés­be vévé, s jó közepes termést -ígér. A következő héten nvolc darab E—312-es kombájnnál látnak a munkához. A mus­tár meghálálja a jó földet, ahol a búza jól mutat. A Szilas- m en ti Termel őszö vet k eze tb s n közepes, vagy gyengébb m!- nőséigű földre vetik, de jó előveteménye a búzának. Ex­portra termelik. Balázs Gusztáv A íiap pregranifa Július 26-án: Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, ka­marakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A ki­állítások 10—18 óráig tekint­hetők meg. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1988, fotókiállí­tás. megtekinthető 10—18 Séták a városban A parkban gyár áll mikor e meleg nyári na­pokon újra felkeressük az Erzsébet-park hűs fasorát, s a szikla mögé kerülünk, be­láthatunk az árammérőgyár területére. Sok gödöllői isme­ri a gyárat, műhelyeit, terme­lőegységeit. Mostani sétánk alkalmával, melyet kezdhe­tünk az Erzsébet-parki bejá- rattólj menjünk a gyár felé. Menjünk azon'az úton, mely a HÉV-megálló mögött visz. A ’60-as években a gyári KISZ-esek munkája nyomán épült itt a váróterem. Üveg­ablakai mögött némi védelmet talál a várakozó utas. Épp sétánk napjaiban újították fel ez állomási tartózkodót. Dí­szes virágtartóit ugyancsak a KISZ-es fiatalok hajlították, hegesztették. A gyár felé vivő út kezdet­ben cementlapokkal volt bur­kolva, de a több mint három évtized megviselte, megkop­tatta. Némelyik lapot a fák gyökerei emelték magasabbra, némelyiket 'a víz mosta alá. A sok lépés is, mely oda-vissza vitt, igencsak nyomot hagyott. Pár éve egy bitumenes bevo­natot kapott, s most ezen lépkedünk. Közben többször megállunk, mert kétoldalt sok a látnivaló, sőt a fejünk fölé hajló ágak közé is keli figyel­nünk, madarak hangjai kö­szöntének bennünket, trilláz­nak. Jobboldalt az Erzsébet- panki védett terület gondosan karbantartott része, míg a bal oldalon a HÉV-töltés és az út közé szorult keskeny sáv iái, bokrai, sövényei kötik le fi­gyelmünket. Akik csaknem negyven éve jártak dolgozni erre, sokszor élhették meg az évszakok változásait. Láthat­ták a tavaszi fák megújulá­sait, a lombok közt fészkelő madarakat, ! a virágba boruló hársfákat, élvezhették a fi­nom illatot. 'Láthatták a fák vetkőzését és a hótól súlyos­bodó, lehajló ágakat. Haladtunkban elérjük a gyár kerítését, mely a park belső része felé haladva be­tonelemekből áll. A gyár sok hektáros területe szinte szer­ves része maradt a parknak, ahol lehetett, megmaradtak a fák. sőt több részen még te­lepítettek, vagy maguktól is nőttek. Hűs közegben halad­hatunk tovább, a töltésen sza­ladó HÉV-szerelvényt alig látjuk, mert a fák igencsak takarják. Elérkezünk a gyár főépülete elé, melynek hom­lokzatán ott a Kiváló Vállalat kitüntetés jelvénye. Egy érte­kezleten, de inkább fórumon képet kaphattunk a gyár dol­gairól, munkájáról. A műsza­ki igazgató, ’ Noválc János adott tájékoztatást arról, mi­lyen az ‘árammérőgyár jövője — a jövő árammérője. Megtudtuk, a gyár feladata az energiák mérésére szolgáló mérők fejlesztése, gyártása. Eddig a gyár sok típusú mé­rőt gyártott, állandóan növel­ve a mennyiséget. Ma a D és G típusok vannak felfutáson és, a piacon. A gyár sokféle hazai és külföldi igényt ki­elégít. Többek között készít kvarc vezérlésű kapcsolóórá­kat, elektronikus távösszegző­ket is. Sokféle elgondolás és tárgyalás van folyamatban, •melyeknek kihatásai á jövőre nézve biztatóak. Van elképze­lés egy Ganz—Vilnius (szovjet) közös óratípus kialakítására, van kilátás együttműködésre az NDK-val új hitelesitőbe- rerídekésekre. De van lehető;- ség licencvásárlásra is. egy finn céggel tárgyalnak ez ügyben. Megtudtuk, Jva ez a dolog létrejönne, készen lenne a jö­vő árammérője, a sztatikus, háromfázisú, mely kévék elemből épül fel és gyártható­sága is kedvező. A fórumon részt vevők kézről kézre adták a tetszetős kivitelű, súlyra is könnyebb mérőt. A gyári gon­dokról is szó esett a fórumon, kevés a szakember, a műsza­kiaknak is sok feladat jut a cserearányok sem javulnak, a sokféle gép javítása is prob­lémás. Mindezt végiggondolva té­rünk további utónkra, a HÉV-töltcs alatti hídon át- menve kiérünk a 39-as útra, s balra fordulva a gyalogos- átkelőhelyen áttérünk az út. lefelé vivő részére. Innen már szemügyre vehetjük a szakmunkásképző épületeit, kollégiumát. Majd betérhe­tünk a Ganz Ábrahám utcába, ahol a gyár indulása idején kísérleti földi mogyoró-ültet­vény volt. Ma viszont hatal­mas jegenye- és- nyárfák áll­nak előttünk sorban, szinte a tövüktől futnak felfelé zöl­dellő ágaik, hajtásaik. A zakatoló HÉV-szerel- vényre is felfigyelhe­tünk, amint kibukkan a zöld alagútból a töltés oldalán nőtt fák közül. S ha jól figyeltünk, ráiei,hetünk egy különleges juharfa pirosas, színes lepedő­kére, mely a töltés oldalán díszük. E rövidke utónkról is gazdagodva térhetünk visrza a városba. Szántai Sándor ór.aig. Kcrepestarcsa, kiállítóterein: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—13 óráig. Galgahévíz, művelődési ház: Tóth Géza diszkóműsora, 20 órakor. Július 27-én: Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, ka­merakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A ki­állítások 10—18 óráig tekint­hetők meg. Aszód, múzeum: J Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig, Nagyiarcsa, múzeum: Nagy-tárcsa 198(5, fotókiállí­tás. megtekinthető 10—13 óráig. Kerepesíaresa, kiáll! tóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Üa MüTnS Jűiius 23-án és 27-én: Farkasok cs juhok.. Színes szovjet mesesorózat. Csak, 4 órakor! A betörés nagymestere. Szí­nes, magyarul beszélő fran­cia krimi. 6 és 8 órakor! i Szombati jegyzet a Sátor Helytállás. Ezzel a szó­val sokféle emberi cselek­vést illetünk az újságok hasábjain éppúgy, mint is­merősökkel való beszélge­tések során. Helytáll, aki a munkából kiveszi részét, akit rendkívüli helyzetek­ben sem hagyja cserben a bátorsága, a tettrekészsége. Alkalmazzuk a kifejezést elég gyakran, . de azt hi­szem, arra még nem volt példa, hogy lakodalomban jusson eszünkbe. Márpedig velem ez történt éppen egy hete. Július harmadik szom­batján volt talán a legtöbb lakodalom, házasságkötés az idén a Galga mentén. Túrán háromról, Bagón kettőről, Galgahévízen és Hévízgyörkön egyről-egy- ről tudtam, s került egy vőlegény erre a tájra Püs- pökhatvanból, menyasz- szony Galgamácsáról. A nyár közepére az emberek már azt is elfelejtették, mi is az az eső. Az ebéd kel­lős közepén azután meg­eredtek az ég csatornái. Az időzítés, mondhatni, töké­letes volt ... A vihar miatt kicsit kés­ve érkeztünk, s bennünket már a katasztrofális kép fogadott. A ponyvákra zú­dult égi ár megtalálta út­ját a sátor belsejébe. Öm­lött a víz az emberek nya­kába, a színes szalagok ki­oldódott festéke a szép ru­hákra. Lesz még ebből lakoda­lom? Ilyet senki sem kér­dezett, abban senki sem kételkedett. Az emberek, ahogy felálltak az aszta­loktól, úgy segédkeztek a csapás elhárításában a me g-megújuló esőben. Persze ez a cselekedet sen­ki fejében sem jelentke­zett úgy, mint helytállás. Tették, ahogy a szívük, a lelkiismeretűk kívánta. Ez­zel is bebizonyítva azt a mondást, hogy rossz lako­dalom nincs, csak rossz vendég lehat. Itt az sein volt, nem is távozott el senki sem ebéd nélkül a szertartásra. Mir,c annak vége lett, még a nap is kisütött — vágy csak ügy véltük? — s az ifjú pár és a násznép gyalog, táncolva, dalolva indult háza. A vendégsereg példát mutatott arra, hogyan 'kell leküzdeni az akadályokat egy élet során. Most hajnalban, írás közben ablakomból az ud­varra pillantva arra a la­kodalomra is emlékezem, melynek magam lehettem az egyik főszereplője. Cso­dálatos idő vigyázta a jó hangulatot. Am itt is haj­naltól estig tartó munka előzte meg az egynapos vi­gadalmat! Rokonok, jóba­rátok ajánlkoztak és ér­keztek is mondván, egy jó sátorépítés többet ér, mint maga a lagzi. Mennyi kéz még dolgozott, fáradha­tatlanul az ételek készíté­sében, vagy a porta rend­betételén! így .van ez valamennyi falúsi lakodalomban. Né­hányon talán nem értik meg a lényegét: mindenki jót akar! S a fiatalok bol­dogulásán kívül, sok ven­dégnek, kötényben, vagy öltönyben önkifejezési le­hetőség is ez az alkalom. Például hány amatőr ze­nese muzsikált a most em­lített lakodalmakban? Sohasem gondoltam, hogy ilyen lakodalom kísé­ri majd az esküvőmet. En­nek híján hány ember szí­vélyes jókívánságával ma­radtunk volna szegényeb­bek! Féltem, mi lesz, ha a sok ember az utcán, majd mind minket néz... s lám, milyen jólesett, A szoká­sok, hagyományok elfoga­dása bizonyítja az ember hovávalósagát. A mostani hét végén biz­tos újra többen csak éb­rednek egyedül, s az este párban talál rájuk. Án­gyok, komák testvérek se­rénykednek, mikor a lap az olvasó kezébe kerül. Néhány óráig még rajtuk áll a fiatalok boldogsága. Ám utána ... B. G. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents