Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
1986. JÚLIUS 21., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI i A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Beépítettek egy szivattyút is Hiányos tervdokumentáció Panzió a hídfőnél Új penzióval gyarapodott a Dunakanyar. A tahitólfalui hídfő 11-es főút felőli oldalán megnyílt a Bernadett nevet viselő létesítmény. Az épületben étterem, tekepálya, söröző és 11 szoba található miatt a pócsmegyeriek nem tudták a megjelölt határidőre elkölteni az összeget. Pedig már kész a kerítés, a helyükön állnak a szennyvízgyűjtő tartályok. Hiányzik a mellék- helyiség és a bejárati épület. A Mélyépterv illetékesei ígérték, hogy pótlólag ingyen kiegészítik a tervdokumentációt. A 200 ezer forint ekkor fog igazán hiányozni, mert a kivitelező a munkára készen várakozik, a tanács pénze elfogyott. — Nem fertőződik meg ugyanúgy a pócsmegyeri bányatóból kialakított strand vize, miként az Omszki parké? — Ez a veszély nem fenyeget minket. A vízcsere itt jelentős, de beépítettek egy szivattyút is. Már csak az a kérdés maradt hátra, hogy büntethető-e a Mélyépterv a mulasztás miatt? Erre a vb-titkár nem tudott felelni. válság azonban tönkretette Walner Józsefet. A Dunán is dolgoztak hajó- malmok. Télre a part közelébe vontatták őket a város déli részénél. Az utolsót, a Gyenge nevű molnárét 1929. április hatodikán Toppantotta össze az erős áradással meginduló jégzajlás. A Bükkös-patak menti artézi kút fürdőt táplált, ahol lábat ápoltak, masszázzsal szolgáltak. A vízhiány azonban elsorvasztotta az üzletet, a kút egészséges ivóvizéért azonban éveken át sorban álltak a szentendreiek. A patakot az elmúlt évtizedek folyamán többször szabályozták. A legszerencsétlenebb kísérlet 1936-ban történt. A magisztrátus medermélyítést és kőburkolást határozott el. A mai orvosi rendelő előtt kivágtak egy 18—20 egyedből álló gyönyörű jegenyesort, s egyéb fákat. De a Hová lettek a források? című cikk főleg a földből feltörő, egészséges ivóvíz nyerőhelyét keresi. Azokon túl, ami az írásban szerepel, Gavrilovics Ferenc megemlíti, hogy a szanatóriumi kút (a mai régi művésztelep helyén a századforduló idején tüdőszanatórium volt) mellett híres. friss, tiszta és jó vize volt az Erzsébet téri (ma Rab Rá- by tér) a régi és a jelenlegi piac melletti és a Jókai utca 3. szám alatti artézi kutaknak. A régi gimnázium kertjének vonalában nem artézi, hanem fúrt kút van. Kimondottan rossz íze volt viszont a főtéri és a Görög utcai két kút vizének. A témához kapcsolódó egyéb olvasói válaszoknak is helyt adunk, mert úgy látjuk, hogy a város múltjának megismerését ezek az írások is segítik. Tíz év vezetőként Az utcán is kell politizálni Havass Imre a városi tanács volt elnökhelyettese, július 1- tő] a Pest Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának az osztályvezető-helyetteseként dolgozik. Arra kértük, hogy beszéljen lapunknak arról, hogyan került Szentendrére, mit csinált ott. s milyen emlékekkel távozott? Amit Havass Imre elmondott, akár belső monológként is közreadható. Mindenesetre tevékenysége szorosan kapcsolódik a település utolsó évtizedének történelméhez. — 1969 augusztus 5-én tettem először a lábamat Szentendrére. A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában helyezkedtem el mérnökként. Az ott töltött 8 és fél év jó iskolának bizonyult. Hamarosan bekapcsolódtam a város életébe. Akkor dr. Maróthy László volt az első titkár, aki a szakállam láttán Fidel Castrónak nevezett el. A városi pártbizottságra 1978. március 15-én, kerültem gazdaságpolitikai reszortfelelősnek, később titkár lettem. Kis, ötfős apparátusba cseppentem. ahol minden problémát magunknak kellett megoldani, ha produkálni akartunk. A magam titkárnője, sofőrje, fogalmazója, főnöke voltam. Eleinte egy 40 éves fekete Csepel kerékpárral jártam az utcákat. Egy évvel később lett a főnököm dr. Barúth Endre. Mindent elsöprő energiájával, tempójával felgyorsította a munkát. Szállóigévé vált. amit nekem szinte minden reggel mondott: Imre, ezt 24 órán belül meg kell oldani. — Soroljunk példákat! — A Felszabadulás lakótelepen épülgetetí á város háború utáni első új iskolája. Nagyon nagy szükség volt rá, mert váltott műszakiban is. alig volt hely az apróságok számára, 1979 áprilisában elhatároztuk. hogy szeptember- ben ott — ha vasvillák potyognak'is az égből — tanévnyitó lesz. Még építőmérnökként is megriadtam — a feladat nagyságától. De aztán a pártbizottság szinte építésve- zezetőséggé változott. Az üzemek időhöz kötött feladatokat kaptak. Az ERGÉP. a VGV. a PEVDI például két-két tanterem teljes belső munkáját vállalta. Szeptember 1-ig 20 ezer társadalmi munkaóra lett a teljesítmény. Az eseményekre visszagondolva most is azt mondom: szép volt. fiúk! — S ekkor elkezdődött egy sorozat ... Az üzemek sora — Igen, egymás után adtuk át a Bimbó utcai, Petőfi téri és a Betonyp óvodát, a központi iskola új szárnyát és a tanulószobát. Még a tervezők is csodálkoztak, amikor bejelentettük. hogy ez utóbbit a főépülettel együtt, egy időben kívánjuk megvalósítani. Ismét mellénk állt a város lakossága, az üzemek sora. A Vas- Kazán Szövetkezet dolgozói például társadalmi munkában készítették el az azóta is kifogástalanul működő visszaforgató berendezést. — Egyébként évekig irányítottam, szerveztem a Hírek a város életéből Forgalomelterelés. A napokban megkezdik a Vasúti villasori csomópont korszerűsítését. A munka legalább két hónapig tart. A bevásárlóközpontba igyekvők a közeli mellékutcákban parkolhatnak. A kivitelezők a lakosság türelmét kérik a kényelmetlenségek miatt. Együttműködés. Elkészült a magyar—román kulturális együttműködés 1990-ig szóló tervezete. Szentendre múzeumainak partnere a nagybányai intézmény lesz. A kapcsolat tapasztalat- és kiállításcserékben ölt konkrét formát. Tanfolyam. Ötvennégyen jelentkeztek a városi tartalékos honvédelmi klub és a szakmunkásképző honvédelmi klubja által szervezett segédmotor-vezetői tanfolyamra. Várható, hogy még az idén újabb kurzust szerveznek. Világtalálkozó. Július 25-én a motoros világtalálkozó kétezer résztvevője látogat a városba. Képviselőiket településünk vezetői is fogadják. Önkormányzat. A Dunakanyar Elektromos Javító és Karbantartó Kisvállalat a jövőben önkormányzati formában dolgozik tovább. Általános vezetését a közgyűlés fogja gyakorolni. város társadalmi munkáját. A tanácselnök-helyettes tisztét 1982 áprilisától töltöttem be. Az elmúlt öt esztendőben a településfejlesztési versenyben Szentendre mindig dobogós helyezést ért el, ami esetenként egy-másfél millió forintos jutalommal járt. Átgurították a hordót — A legszebb emlék? — A papszigeti holtág megmentése, a hid- és sétányépí- tés. Ugyanis cikkek jelentek meg róla, a lakosság is háborgott amiatt, hogy a gát tönkreteszi a Kis-Duna-agat. En gondoltam egy merészet, megrendeltem az ág kikotrását es egy híd tervezését. Merész lépes volt, hiszen 1983 október első napjaiban úgy fogtunk hozzá a gát bontásához, hogy összesen 2 miüíó forint bevételre számolhattunk az anyagok megvásárlásához. A híd- tervek között pedig olyan is szerepelt, amely a költségeket 12 millióra taksálta. Aztán jöttek a Kossuth Lajos Katonai Főlskoda tervezői, az ercsi pontonos alakulat katonái, és a városi tanácstól egy-két munkatársam. A hídépítés a kemény decemberi fagyok ellenére folyamatosan haladt: 1984, január 22-én átgurítottuk a hídavatás hagyományos kellékét, a fahordót. — A város fejlődésének sorában ezután következett a gáz- és pinceprogram, az új posta építése, a szennyvíztisztító-telep bővítése, a kenyérgyár idetelepítése, az új gimnázium átadása, a Szamárhegy csatornázása, a Pisimány ABC- es a húsáruház átadása. — A lista imponáló, s akik itt élünk a városban, tudjuk, hogy ez szép sorozat volt. Azonban akadtak gondok is. — Igen. én mindig vállaltam az újszerű megoldásokkal járó kockázatot. A Szamár-hegyen épített vákuumos csatorna az egyetlen Kelet- Európábán. Eddig jól működik. Sokat kellett küszködni a Nap utcai betonyp házakkal, és az izbégi fedett pályával. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy mindkét helyen eredményesek lesznek a munkák, s használóik büszkék lesznek a létesítményekre. — Tehát csaknem 10 éven át jelentős beosztásokban dolgozott. Véleménye szerint milyen legyen a jó vezető itt, Szentendrén? — Erre a településre sokan figyelnek. Nagyok a belső és külső elvárások. Nemes feladat a városfejlesztő munkát eredményesen irányítani. Csak áldozatvállalással, szerényen, de a helyes cél érdekében — szigorúan és határozottan szabad csinálni. A választott vezető ne zárkózzon az irodájának védőbástyái mögé, hanem legyen állandóan az emberek között, járja az utcát. Ma az utcán is kell politizáini, meggyőzni, vitatkozni. Értelmes célokért — Mik az első benyomásai az új munkaköréről? — Nem idegen helyre kerültem. Az első. s mondhatom, nagy feladatok láttán, biztos vagyok benne, hogy értelmes célokért dolgozhatom. S ez roppant fontos számomra. Igyekszem helytállni, de Szentendrétől nem kívánok elszakadni. Hiszen a családommal együtt továbbra is itt élek. Vendégvárás esőben Örülnek és bosszankodnak Arról sokat írtunk már, hogy milyen az élet a Dunakanyarban verőfényes, meleg hétvégeken. Arról azonban jóval kevesebbet, hogy mit csinálnak az idegenek, ha váratlanul elromlik az idő, s megerednek a felhők köny- nyei. Örülnek vagy bosszankodnak a nyár ilyen tréfái miatt a kereskedők, az éttermek, a strand és a cukrászdák vezetői vagy éppen a múzeumok őrei? Vasárnap délután két óra. Visegrádról indulok. Az eső nem záporozik, de kitartóan hull. A nyaralók előtt csak a kocsik csillognak, embert alig lehet látni. A buszmegállókban esernyők alatt kuporognak néhányan. A hosszú szárazság után a fák a Duna- parton, a hegyoldalakon és a kertekben szinte sikoltoznak az örömtől. Morcosabb azonban a Vöröskő étterem vezetője, Rov- nyai János, többszörös magyar bajnok birkózónk. — A szokott hétvégi forgalom hatvan százalékára számítok. Szerencsére lengyel és szovjet csoport érkezett, s befutott az Austria Wien női kézilabdacsapata is. Tahi büfé, Erdővégi György: Mi az autósokra számítunk. De ilyen időben nem állnak meg vagy eleve el sem indulnak Pestről. Talán a fele ősz- szejön a szokott bevételnek. Határcsárda, Csuport Dénes főnökhelyettes: Ha mára nincs lekötve csoportunk, aligha főzött volna a szakács. A vendégek hosszasan elüldögélnek egy üveg ital mellett. Jeles Sándor, a leányfalui fürdő vezetője: összesen 194 vendég váltott jegyet eddig. Napfényes időben ilyenkor már legalább ötezren vannak kerítésen belül. A nyugalomnak nem örülök, feszített a tervünk. Meg aztán napokig eltarthat a borongás idő. Más a helyzet a Szentendre központjában fekvő vendéglőkben. A belvárosban az esőben is százak róják az utat a múzeumok ajtajai között. Jut belőlük bőven a Békébe, a Rab Rábyba, a Régimódi kisvendéglőbe. A Béke étterem vezetőhelyettese akár tanulmányt írhatna a vendégek esőbeni szokásairól. Gajger Péter: Ilyenkor csökken az ital-, növekszik az ételforgalom. Ha délelőtt 11 körül esni kezd, a konyha már készül a rohamra. Melegben a teraszon az üdítőből szinte korlátlan mennyiség fogy el. Balogh Lola, a közkedvelt fagyizó tulajdonosa: Ez, kérem a mélypont. Az átlagos forgalmunk húsz százalékát is alig teljesítjük. Négy óra után már csak tejes fagylaltot árulunk. A gyümölcsöt holnapig tároljuk, az kevésbé romlandó. ' Igen érdekes, hogy még a kisebb múzeumok forgalma is számottevően emelkedik, ha kinn esik az eső. Szentendrei képtár. Szabó Ferencné vezető: Ma eddig csaknem félezren vásároltak belépőjegyet. Az emberek ilyenkor nem rohannak, több időt töltenek a képek előtt. Gazdaságosabb két forintért gyönyörködni, mint kétszázért étteremben ülni. Kmetty Múzeum, Mengyi Ferencné kisegítő pénztáros: Sokkal többen jönnek, mint jó időben. Eddig csaknem 200 látogatónak adtam belépőjegyet. Örülök neki, még azt sem bánom, hogy többet kell takarítani. Milyen tapasztalattal járt a fentieken kívül a háromórás kirándulás? Témánktól eltér a megállapítás, de Levelemre méltó: a kirándulók legalább 90 százalékát Szentendre belvárosának közepében találtuk. A PMKK körnvéke — igaz, a ház zárva volt — teljesen kihaltnak tűnt. A falvak Visesrádig délutáni álmukat aludták. Az oldalt (rta: VlcsotUa Mihály Fotó: Erdősi Ágnes E'ssssssssssmsssssssssssssssssss/ssssfss. | Villanófény | ^ Június húszadikán dél- $ ^ előtt 11 órakor lejárt az^ | idő, amelyet a megfigye- $ § lésre szántam. Egy héttel^ $ azelőtt ugyanis a HÉV-ál- § ^ lomás környékén és a ^ ^ Pest Megyei Művelődési ^ Központ és Könyvtár kö- § írül néztem meg az elké-^ ipesztő mennyiségű szeme-$ í tét. Megjegyeztem belőle^ ^néhány nevezetesebb dara-§ ^ bot, mint például azt a va-S ^lahonnan földre szállt hir-s ^detést, hogy megkímélt há-§ S roméves Trabant eladó. ^ | A HÉV-állomásnál ér-^ ^ deklődtem is, hogy nem § ^tudják-e véletlenül, kinek ^ ^ a kötelessége lenne a ta- ^ ^ karítás. De a forgalmista S ^ még arra sem tudott vá-§ Maszolni, hogy a terület § S egyáltalán a BKV-hoz tar- !j S tozik-e. Pedig a kerítések $ § mind az aluljáró, mind a ^ ^bevásárlóközpont felőli ol-jj ^ dalon mutatják, hogy bi-s ^ zony a közlekedésiek bir- ^ tokolják a dicstelen négy- $ 5 zetmétereket. ^ $ A PMKK-nál nem érdek- $ § lődtem a tulajdonviszo- J 6 nyok felől. A szemétsző| nyeg ugyanis az épület S k hátsó frontján közvetlenül § % az irodák falánál terül el, 5 | a püspöki könyvtár felől $ épedig talán 20 méterre^ § kezdődik a fényes, plaká-1! ^ tos, nívós műsorokra in- ^ vitáló főbejárattól. Öszin- i § tén szólva, biztos voltam í Rabban, hogy valakinek csak bántja a szemét a $ $ „csendélet”. § Vajon kinek a feladata § flenne a város e két forgal-jj ^ más pontján legalább he- i ^ tente egyszer, s legalább | fca nagyobb papírokat, mű-í | anyag poharakat, újságo- ^ gkat, dinnyehéjakat, törnie-^ § lékeket összeszedni? Mert^ § senki földje mégsem le-^ ^het egy állomás és egy me-^ ^gyei intézmény közvetlen § ^ környéke. $ $ Kérem, higgye el nekem ^ ^ az olvasó, vagy sétáljon ki ^ ^ a helyszínre és győződjön^ ^ meg róla, hogy nem né-§ S hány csikk, vagy papír-§ S szeletke miatt emelek szót. ^ § Ezseket már megszoktam, ^ ^ talán észre sem veszem. ^ ^ Az említett helyeken azon- ^ ^ban vastagon borítja a^ ^ füvet a szemét. Azt sem ^ ^ feszegetem, hogy a Pan- ^ 8 nónia-telep megállótól a í 5; nagyállomásig a tehené-^ ^ szét, a poshadt vizű tó ^ ^ szaga s a szemétlerakóhe-^ ^Iyek látványa kíséri a^ ^ hozzánk érkezőket. Még i ^ arról is hallgatok, hogy a § § vásárlóközpont előtti — 5; ^ minek nevezzem? — szög-^ ^ letes, modern torony egyik ^ ^ oldaláról január óta hiány- ^ ^zik legalább 10 négyzetmé- ^ ^ter borítólemez. S még so- ^ § rolhatnám a példákat. Des Shirt kell adnom arról, hogy ^ | a két roppant forgalmas ^ $ helyen már tűrhetetlen a ^ ^piszok. Állítom: egyedül,^ ^ gereblyével és lapáttal § ^ mindkét területen rendet ^ ^ tudnék teremteni két-két S óra alatt. A felelősöknek s $ miért nincs ennyi idejük? $ í $ ssss/sssss/sssssssssssssj/ssssssssssssssssk Hallgatom Zsigmond Miklósáét, a Pócsmegyeri Tanács vb-titkárát, s bár visszafogja ingerültségét, érzem, hogy majd felrobban. A községi strand építése ugyanis — amelyet annyira a szívén visel — megrekedt. — A Mélyépterv úgy készítette el a tervdokumentációt, hogy nem egyeztetett a társszervekkel. Többek között a Köjállal, a Fővárosi Vízművekkel. A hiányosságot utólag kell pótolni, de addig a munkának megálljt parancsolnak a jogszabályok. Üsse kő, mondhatja valaki, legfeljebb 2-3 héttel később lesz kész a tavi strand. Csakhogy a baj nem jár egyedül. A Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság ugyanis zárolta azt a kétszázezer forintot, amelyet a tanácsnak szánt a beruházás támogatására. Joggal, mert a Mélyépterv hibája Malmok a Dunán Régi kutak és források Megköszönöm Gavrilovics Ferenc szentendrei olvasónknak a levelét, amelyben lapunk 1986. május 29-j számában megjelent Hová lettek a források? című cikkemet aktuális észrevételekkel egészítette ki. Több olyan adatot közölt a témakörrel kapcsolatban, amely közérdeklődésre tarthat számot. Ezek kisebb hányadát leírta a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár műsorfüzetének 1982 októberi számában, tucatnyit említ közülük a hozzám küldött levélben, ezek alapján bizonyos, hogy olvasónk a helytörténeti ismeretek dolgában járatos. Vegyünk először néhány, a Bükkös- (Bucsina-) patakkal kapcsolatos érdekességet. Az evőeszközöket készítő Lám gyár a mai kocsigyár helyén állt. Az ízbég felső végénél épített háromszintes duzzasztótól (ma is megvan) öt-hat- száz milliméteres csövön át jutott a víz az üzemhez. A Bükkös-patak Lám gyár alatti szakaszán 1928—29-ben még állt a Gerndl- és a Deim- malom. Ez utóbbi később Walner József bankár (a bankja a mai OTP helyén állt) tulajdonába került. Ö volt az, aki az Alsó Izbégi (ma Kovács László) út mentén összevásárolta a telkeket, s gyümölcstermesztésbe fogott. A vízhiány és a gazdasági
