Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
PKSV , 1988. Jttros 19., SZOMBAT 3 KERESZTEKKEL © Komlón kcnyvkiállítás nyílt a spanyol polgár- háború kezdetének ötvenedik évfordulója alkalmából. ® Tatán rendezték meg a nemzetiségi múzeumok vezetőinek országos konferenciáját. $ A Palotási Állami Gazdaság fogadta' a kacsatenyésztési tanácskozás résztvevőit. Siófok volt a helyszíne a nemzetközi popfesztiválnak. © A hét híre az is, hogy vöröskeresztes aktívák háromnapos módszertani találkozóját tartották meg Nyíregyházán. Vállalni sok minden olyasmit, ami mások szemében népszerűtlen, például a személyi, a - környezeti higiénia szorgalmazását, szervezni az önkéntes véradók minden tiszteletet megérdemlő seregét, felvilágosítást kínáló tanfolyamokat megkedvelteim, sok mással egyetemben ez is vonzó társadalmi munkája azoknak, akik a világ legszebb céllal létrejött szervezetének szerény aktivistái. Vonzó, annak ellenére, hogy — mint említettük — mások szemében népszerűtlen ez a munka, mert szívósságot követel, kudarcok seregét tanít meg elviselni, mert sokszor az élet szenvedéssel, mocsokkal telített bugyraiba kell belenyúlni, legyen menthető a legfontosabb, az ember. Ezt, ezt is vállalják a megyében több mint százezren, s mellette az idősek gondozásának, az ifjúságvédelemnek, a családgondozásnak, az anya- és csecsemővédelemnek tapintatot, megértést, türelmet igénylő, követelő ezernyi teendőjét, gyakran úgy, hogy egy köszönömöt sem kapnak az érintettektől. Sőt, köszönöm helyett szidalmat, átkot hallhatnák, hiszen nem egyedi eset, az elviselhetetlen körülmények között élő gyermek megsegítésére érkező aktívákra a ,.kedves” szülő' ráuszítja a kutyát és vasvillát emel... Tisztelet, köszönet tehát nekik a társadalomtól, hogy mindezekkel együtt sem vesztik kedvüket, van erejük mindenre, még arra is, hogy összejöjjenek a bevezetőben jelzett célbólf Igen, módszertani találkozóra, ahol a káros szenvedélyek elleni küzdelemhez kapcsolódó helyi akciókról, kezdeményezésekről, ezek módszereiről számoltak be. Az akciók helyszíne hol iskola, kollégium, hol művelődési ház, munkahely, eszközei, formái az okos szó, a filmvetítés, a videoszalag, a diakép — és ezek a találkozón láthatók voltak T-, mert élni kell minden lehetőséggel, hiszen any- nyi a gond, a baj. Ezeknek a gondoknak, bajoknak a javát azok zúdítják magukra, akikért kinyúl a segítő kéz, s nem feddőn, hanem támaszt adva. Valamikor — 1881-ben, most százöt esztendeje tehát — a Magyar Szentkorona Országainak Vöröskereszt Egylete úgy alakult meg, hogy a jó- tékonyságot ítélte tevékenysége döntő elemének. Kiderült azután, világunknak sokkal többre van szüksége, mint a vörös kereszt, a vörös félhold jelvényével nemesített jótékonyságra. Volt és van ma is példa rá, milyen nemtelen célokra használták ezt a nemes jelvényt — hiszen a második világháborúban a Horthy-fa- sizmus attól a képtelenségtől sem riadt vissza, hogy a Vöröskereszttel lelkesítse, biz- tattassa azokat, akik a frontra indultak, megsebesülni, megrokkanni, elpusztulni —, ám milliók szemében nem ez, hanem a mindenen felülemelkedő humanitás az, ami tekintélyt, tiszteletet ad annak a ligának,.mely több mint százharminc ország szervezeteit tömöríti magában, közöttük a Magygr Vöröskeresztet is. Ma az országban egy és negyed milliót meghaladó a taglétszáma, a kilencven esztendeje, 1896-ban kész’lt összesítéskor 47 ezer volt, i megyében kétezer-hétsz, szemben a mai százezer i lettivei. Beérett a szép gondolati a vonzó szándékok, a tisr letet parancsoló tettek g> mölcse? Vagy a kényszer, szemhunyással el nem kerülhető nyomorúságok toboroznak, tartanak össze ilyen tömeget? Hisszük, is-is. A sokat emlegetett modern világnak sok a keresztje, s közöttük a modern világ ácsolta modern kereszt, a terrorizmus áldozataitól a kábítószerek rabjaiig. Mennyi baj! Mennyi lehetőség a segítő Cselekvésre! Hazánkban a Vöröskereszt szervezett társadalmi mozgalmat a véradásból — ma 626 ezer az önkéntes véradók száma —, segítsége nélkül aligha lenne ott a rákszűrés, ahol ma van, ám látni kell: az ismeret önmagában nem visszatartó erő! Annyi mindenről tudjuk, bajt, kárt okoz, s mégis csináljuk, tesszük, értetlenül fogadva azokat, akik kezet nyújtanak. Keresztjeink ácsaiként azután majd segíthet rajtunk a vörös kereszt... Mészáros Ottó Sajnálni való irigyek M együnk a szűk, kisvárosi utcán. Megállunk a gépkocsival az öreg, kis földszintes ház előtt. Csapódik a kocsíaj- tónk, útitársam egy pillanatra kiszáll, barátjától készül. elhozni néhány videokazettát. Abban a pillanatban, amint a kocsiajtó becsapódik, kivágódik a szomszédos ház egy utcára nyíló ajtaja, mely felett tábla hirdeti, hogy itt bazáráruk kaphatók. 'Az asszony kiabálni kezd — Rohangálnak itt, felverik a port, csapkodják az ajtókat! Nincs percnyi nyugalom sem! Az igazsághoz tartozik, hogy az utca olyan szűk, hogy a kocsival lépésben lehetett csak haladni. Por nincs, mert köves az utca, és a kocsiajtó valóban becsapódott, de délután öt óra van. Az asszonyság amint elmondta a mondó- káját, visszavonul, és utastársam már jön is kifelé néhány kazettával. Indulunk, mesélem a fura jelenetet. Ű mosolyog: — Csodáltam volna, ha nem jelenik meg a-szomszédasszony. Ha csak teheti, beleköt a barátomékba. Arra a kérdésre, hogy ugyan, miért, csak 'az a válasz: — Irigységből. Irigységből? Igen, mert fiatal házaspárról van szó, akik- mindketten tehetségesek, sokat is dolgoznak, a szüleiktől szép segítséget kaptak az induláshoz. Gyerekük még nincs, a fiatalasszony most várja az első babát, viszont van színes tévéjük, videójuk, és van kocsijuk is. Hogy minden van, vagy legalábbis lehetne a bazá- rosnénak is?! Persze hogy lehetne, színes tévéje van is, a videóról tulajdonképpen nem nagyon tudja, hogy azzal mit kezdhetne. Kocsijuk is van, csakhogy ő nem vézet, csupán a férje, a fiataloknál pedig az asszonyka talán többet használja a kocsit, mint hites ura. Miért. hát az irigység?! Egyszer egy csúnya jelenetnél kibukott az asszony szájából: — Nem úgazság az, hogy amit ő ötvenéves korára szerezhetett meg, azt ma fiatalok harmincévesen is elérhetik. B izony sok esetben így igaz, de az is igaz, hogy harminc évvel ezelőtt még alig néhány autó volt a családoknál, még a fekete-fehér tévé is eseményszámba ment egy-egy bérházban. Ám az is igaz, hogy aki irigy a másikra, annak azzal nem lesz többje (sem a másiknak kevesebbje). Amikor megkérdeztem utastársamat, hogy nagyon haragszanak-e fiatal barátai a bazáros nénire, elmosolyodott: — Dehogy haragszanak! Sajnálják. Valóban az: sajnálatra- méltó. Sárdi Mária A tábortűz mellett előkerültek a gitárok is Tábori pillanatkép Születésnapot ünnepelt a zamárdi úttörőtábor Születésnapot ültek a megye zamárdi úttörőtáborában a héten, mint arról lapunkban már beszámoltunk. A kiváló úttörők nemzetközi lábo/á- ban magyar, NDK-beli és angol pajtások emlékeztek meg színpompás programmal a tábor évfordulójáról. Volt akadályverseny, tréfás vetélkedő, jókedvű dalolás, úszóverseny. S természetesen nem hiányzott a születésnapi torta — ebből kettő is volt: egyiken harminc gyertyát gyújtottak lg tábor évfordulójára, a másikon negyvenet az úttörőmozgalom születénapjának tiszteletére. Az ünnepi vacsoráról maguk a gyerekeki gondoskodtak. A jubileumi tábortüzet Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára gyújtotta meg. Erdősi Agnes képriportja. . jt&as&L *?..■ Krasznai I-ajos meggyújtja az ünnepi tábortüzet Bográcsban fő a vacsora Gyertyák gyúltak a születésnapi tortákon A kis szakácsoknak Balázs Gézáné is segített Nehéz próbát jelentett az akadályverseny
