Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

2 13SG. JÜLIUS 19., SZOMBAT M HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Biztató jelek és ellentmondások Nézeteltérések Washingtonban a szovjet javaslatok ügyében Növekvő nyomás a Pretoriát támogató nyugati kormányokra Vendégünk: inríque Grinyevszkij nyilatkozata Záróülés Stoíkkelmhm Sajátos amerikai magatartás Föld alatti robbantás Névadóban lesztési Intézet vezetőségi tagja, később elnöke., majd megbízott igazgatója. 1972-ben a CEPAE \Tégrchajtó tit­kárává nevezték ki. 1973-ban több fejlődő országbeli tudóssal részt vesz a „harmadik világ fóruma” megalapításában, amelynek lufi­ig elnöke. 1981-től az ENSZ meg­újítható energiai orrásókkal foglal­kozó koordinációs csoportjának elnöke. 1582-töl e témában tanács­adó. 1982-ben főtanácsadóként részt vett az emberi környezetről Stock­holmban tartóit ENSZ -kon! eren - cián. 1983 óta külügyminiszter. A latin-amerikai és spanyol együttműködés fejlesztéséért 1982- ben magas spanyol kitüntetésben részesült. A harmadik világ, elsősorban Latin-Amerika gazdasági problé­máinak alapos ismerője, több cik­ke és tanulmánya jelent meg e témában. a szárazföldi hadgyakorlatok bejelentésének keretében meg­határoztuk azt a minimális . részvételi szintet, amelytől kezdve már fontos a kapcso­lódó légi hadgyakorlatról szóló információ. Ennek kidolgozá­sában számos ország közre­működött. Szakértői becslés szerint a megállapodás felöle­li az egész európai katonai lé- ' gi tevékenység kilencven szá­zalékát, beleértve a váratlan támadás veszélyét magában hordozó tevékenységet is.” A szárazföldi hadgyakorlatok kérdésében — folytatta a szov- 1 jet küldöttségvezető — a leg­utóbbi napokban \üyan meg­állapodást értünk el, hogy a bejelentés vonatkozzék a lé­gierő, a haditengerészet, a két­éltűek és az ejtőernyősök egy­ségeivel kombinált szárazföl­di hadgyakorlatokra. Az ellenőrzést említve Gri- nyevszkij kijelentette: a bu­dapesti javaslatok alapján a szocialista országok készek megállapodni abban, hogy a részt vevő államok a helyszí­nen gyakoroljanak felügyele­tet a" fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet csök­kentését ellenőrző folyamat bizalmi intézkedései ellenőr­zésének menetében. ■' Végezetül be kell fejezni annak a megáiLajjodásnak a kidolgozását, amely kdripreti- zálná és érvényre juttatná az erő kiiktatásának elvét — fe­jezte be felszólalását Oleg áSrinyevszkij. ' ★ Géniben pénteken: befeje­ződtek azok a szovjet—ameri­kai konzultációk, amelyeken foglalkoztak a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló hatékony és .ellenőriz­hető nemzetközi egyezmény kidolgozásának mindén vonat­kozásával. A szovjet küldött­séget Viktor Iszraeljan, az amerikai delegációt Donald Lowitz vezette. ALTALANOS PILLANATKÉP i Ez a nyár különös jelensé­geket produkál a világpoliti­kában. Bár a szovjet—ameri­kai tárgyalások szünetelnek Genfben, s a bécsi haderő­csökkentési eszmecsere részt­vevői is vakációra vonultak és Stockholmban is az elna­polásra készültek már, a dip­lomáciai tevékenység nem lanyhul, sőt a fővárosokban „nagyobb sebességre" kap­csolnak át. Előző héten Mit­terrand francia elnök szov­jetunióbeli útja azért keltett különös figyelmet, mert saját fővárosa, Párizs csak afféle „útmegszakítás” volt New York és Moszkva között... Most Sevardnadze szovjet külügyminiszter adhatott első kézbőli tájékoztatót a moszk­vai hivatalos gondolkodásmód­ról korunk főkérdését, a !e- szerelét illetően. S angol kol­légája, Howe külügyminiszter a hét végén már Shultz-cal tárgyal Washingtonban. Így tolmácsolhatja a szovjet kül­ügyminisztertől hallottakat az amerikai diplomácia első szá­mú vezetőjének. Vagyis a. diplomácia csatornái nyitot­tak: a párbeszéd a fegyver­zetcsökkentési tárgyalások szünetében is folytatódik. Mindezek biztató jelek ar­ra, hogy a. nemzetközi poron­don utat tör a feszültséget okozó problémák tárgyalásos, kompromisszumok kutatása útján való megoldása. A Londonban aláírt szovjet— brit egyezmények j— bár csupán kis lépések —, de eb­be az irányba hatnak. Ugyan­csak kedvező fejlemény, hogy két szovjet—amerikai tárgya­lás is kezdődik majd: az egyiken a SALT-szerződések megtartásáról tanácskoznak már júliusban, szakértői szin­ten, a másikon az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetésé­nek ügyét vitatják meg — Sevardnadze londoni bejelen­tése szerint. KÜLÖNÖS MAGYARÄZKODÄS Miközben azok az erők, amelyek azon munkálkodnak, hogy a fegyverkezési hajszát lelassítsák és megfékezzék, bizonyos megkönnyebbüléssel fogadták ezeket a jó híreket, az amerikai szóvivők furcsa nyilatkozatokat tettek. Ami a hadászati támadó fegyverek korlátozását szabályozó szer­ződéseket illeti, siettek beje­lenteni: ez a szakértői tárgya­lás eredetileg a Szovjetunió kívánságára jött létre. Moszk­va — mint rámutattak — szeretné tudni, hogy mi is a Fehér Ház tényleges döntése a SALT—II szerződést ille­tően. Reagan elnök ugyanis legutóbb azt mondta, hogy Washington egyelőre nem lépi túl ennek az egyezménynek a keretszámait. Annak ellené­re ugyanis, hogy a washingto­ni törvényhozás — Moszkvá­val ellentétesen — nem rati­fikálta a SALT—II megálla­podást, az amerikai kormány­zat mégis kötelezőnek ismerte el eddigi Reagan most zavart keltett legutóbbi megnyilatko­zásával, amely szerint a „szerződés immár halott", s Washington a „Szovjetunió magatartásától teszi függővé”, hogy miként cselekszik. A fegyverkezési hajszában érdekelt köröket nyilván aka­dályozza a SALT—II megálla­podás, s azzal akarják „sza­baddá tenni kezüket”, hogy a Szovjetunió ellen vádaskod­nak. Természetesen minden alap nélkül, azt állítják, hogy „Moszkva állandóan megsérti az általa ünnepélyesen ratifi­kált megállapodás előírásait”. Az amerikai -szóvivők szerint tehát a küszöbön lévő genfi tárgyalásokon a „Szovjetuniót kívánják kérdőre vonni”. Egy kétoldalú eszmecserén termé­szetesen a másik fél álláspont­ja is legalább akkora súllyal kifejeződik. S azt semmiféle szóvivői magyarázkodás nem képes elhomályosítani, hogy nemcsak az amerikai köz­véleményt, hanem felelős po­litikai köröket is aggasztottak a zavaros elnöki megnyilat­kozások a SALT—II sorsát il­letően. így az igazság az, hogy a washingtoni kormány­zat nem térhetett ki a „tisz­tázó tárgyalások” elől. Még különösebb magyaráz­kodás hangzik az atomfegy­ver-kísérletek ügyében. Az amerikai kormányzatra tavaiy augusztus óta — amikor a Szovjetunió egyoldalúan fel­függesztette saját nukleáris robbantási kísérleteit — rend­kívüli nyomás nehezedik azért, hogy csatlakozzék a szovjet moratóriumhoz. A hi­vatalos amerikai álláspontot kifejezik az egymást követő föld alatti robbantási kísérle­tek a nevadai sivatagban. A többször meghosszabbított egyoldalú szovjet kötelezett­ségvállalás óta, d napokban a Pentagon immár a tizenne­gyedik nukleáris robbantási kísérletét hajtotta végre. Ame­rikai részről újra meg újra kijelentik, hogy folytatni kí­vánják a robbantásokat, s nincs szándékukban még tár­gyalni sem e kísérletek tilal­máról. MANŐVEREZÉS AZ ELLENŐRZÉSSEL Washington olyan benyo­mást kíván kelteni, hogy az előkészületben levő tárgyalá­sok a föld alatti atomrobban­tások korlátozásának ellenőr­zésére szorítkoznak majd. Van ugyanis a föld alatti atom­robbantási kísérletek korláta-, zása ügyében is egy olyan szovjet—amerikai szerződés, amelynek becikkelyezését az Egyesült Államok törvényho­zása — ugyanúgy, mint a SALT—II esetében — megta­gadta. A honatyák.annakide­jén arra hivatkoztak, hogy „a megállapodásban nem sza­bályozták megnyugtató módón az ellenőrzés kérdését”. így tehát — hangzott az érvelés — nem lehet a szerződés meg­tartását figyelemmel kísérni. Ezt az állítást akkor és azóta neves tudósok egész sora cáfolta meg. A wa­shingtoni hivatalos álláspon­tot azonban nemrég a leglát­ványosabb módon a természe­ti erőforrások védelmének ta­nácsa elnevezésű amerikai magánszervezet leplezte le' A szovjet kormány, több mint egyhónapos tárgyalás után, megállapodást kötött e szerve­zet képviselőivel arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok atomkísérleti terepei mellett szeizmikus ellenőrző állomásokat létesítenek. A szemipalatyinszki atomkísér­leti terep mellett már meg is történt a műszerek telepítése és ott két amerikai szeizmoló- gus teljesít majd szolgálatot. A nevadai sivatagban levő amerikai terep melletti állo­máson pedig szovjet szakér­tők végzik novembertől a mé­réseket. Ezek után aligha va­lószínű, hogy Washington ké­pes lesz maggyőzni a nyugati közvéleményt, hogy az „ellen­őrzés megoldhatatlan feladat” ebben az ügyben... Washington e két bejelen­tett tárgyalás körüli manő­verezésen túl, halogató takti­kázást folytat a júniusban, Mihail Gorbacsov által ismer­tetett átfogó szovjet leszere­lési javaslatokra való válasz­adásban is. Reagan elnök im­már hetek óta ígérgeti, hogy készül az üzenete Mihail Gorbacsovhoz. A válasz azon­ban késik. A legfőbb oka ennek az, hogy nézeteltérések vannak az amerikai vezetés­ben. Weinberger hadügymi­niszter és a köré tömörülő héják, akik a fegyverkezési verseny újabb fordulóira spe­kulálnak, olyan „kemény fel­tételek” szabására kívánják rávenni a kormányzatot, ame­lyek a Szovjetunió számára eleve elfogadhatatlanok len­nének. Vagyis Weinberger és csoportja csupán a tárgyalá­sok látszatát helyesli, s nem a kompromisszumra való tö­rekvést. Shultz külügyminisz­ter és támogatói bizonyos ..ru­galmasságot’* ajánlanak. Leg­főbb érvük, hogy a nyilván­valóan elfogadhatatlan felté­telek támasztása kedvezőtlen visszahatást keltene a többi között az Egyesült Államok NATO-szövetségesei körében is. Mint rámutatnak: a rend­kívül hajlékony szovjet ter­vezetre nem célszerű merev elutasító választ adni.,. A MEGKÉSETT UTAZÁS Howe angol külügyminisz-. tér mégis csak elutazik Pre­toriába, miután Washington­ban igyekezett egyeztetni a dél-afrikai rezsimre vonatko-, zó nyugati álláspontokat. Mint emlékezetes, a brit diplomá­cia vezetője nemrég csak Pre­toria szomszédaival volt kénytelen beérni, miután a dél-afrikai fajgyűlölők „el­foglaltságuk* miatt dátummó­dosítást „javasoltak”, azaz, akkor ajtót mutattak. Közben azonban — ha ár­nyalataiban is — történt bi­zonyos változás az akkori an­gol állásponthoz képest. Ko­rábban a brit kormány a kompromisszumokra vezető tárgyalásos rendezés lehetősé­geinek kipuhatolását tette a Howe-misszió kuícsf el adatá­nak. Most viszont Londonban kijelentik: Pretoriának meg kell értenie, hogy a fajgyűlö­lő rendszernek előbb egyol­dalú engedményeket kel! ten­nie, hosy egyáltaiánn megnyíl­jon a. tárgyalások'útja. Néísoir Mandela és más bebörtönzöt- tek szabadon bocsátása, a fekete többséget képviselő Af­rikai Nemzeti kongresszus (ANC) legálissá tétele — ezek szerepelnek első helye­ken Howe követeléseiben, s a brit külügyminiszter hang­súlyozza, hogy a Közös Piac nevében lép fel Pretoriában. Ez a látszólagos „kemé- nyedés” — legalábbis sza­vakban — összefügg azzal, hogy a dél-afrikai rezsim elle­ni szankciókat elutasító an­gol álláspontot rendkívül he­ves bírálatok érték a Brit Nemzetközösséghez tartozó sok országból. Látványosan fejeződött ki abban, hogy péntekig kilenc ország jelen­tette be, hogy bojkottálja, a brit álláspont miatt, a na­pokban Edinburghben meg­rendezendő nemzetközösségi sportversenyeket. London at­tól tart. hogy ez a szám to­vább növekszik és az augusz­tusi brit nemzetközösségi ér­tekezleten Anglia különösen heves bírálatok kereszttüzébe kerül. Aligha valószínű azon­ban, hogy Howe megkésett pretoriai utazása eredménye­sen háríthatná el mindezt. Árkus István Űjabb pótválasztáson szen­vedett megalázó vereséget a kormányzó angol Konzerva­tív Párt. Látványosan előre­tört a szociáldemokrata—li­berális pártszövetség, de az alsóházi mandátumot sike­rült a Munkáspártnak meg­tartania. Newcastle Under Lyme-ban azért kellett pótválasztásokat kiírni, mert a Munkáspárt jobbszárnyához tartozó John Goldingot — aki 17 éven át képviselte a választókerüle­tet az alsóházban — a kom­munikációs dolgozók szak- szervezetének (NCU) főtitká­rává választották. A szavazatok többszöri új­raszámlálása után bebizonyo­sodott, hogy a Munkáspárt Újabb eszmecsere Gorbacsov—Nixo:s találkozó Mihail Gorbacsov pénteken fogadta Richard Nixont, az Egyesült Államok volt elnökét, aki találkozót kért tőle. A nyílt, beható tanácskozá­son a szovjet—amerikai kap­csolatok kérdéseit vitatták meg. A találkozón .jelen volt Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára is. Erősödő szovjet— mali kapcsolatok A Szovjetunió a jövőben is szorosan együttműködik a felszabadult országokkal, min­den békeszerető erővel annak érdekében, hogy sikerüljön kedvező irányú fordulatot el­érni a nemzetközi helyzet alakulásában, az emberiség megszabaduljon a nukleáris és más tömegpusztító fegy­verek súlyos terhétől, s meg­teremtsék az átfogó nemzet­közi biztonsági rendszert — mutatott rá Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára Moussa Traorc mali állam­fővel, a Mali Népi Demokra­tikus Szövetség főtitkárával pénteken a Kremlben megtar­tott találkozóján. Moszkvában pénteken szov­jet—mali megállapodások alá­írására került sor. Reagan elnök válaszát Mi­hail Gorbacsov levelére még a hónap vége előtt továbbít­ják Moszkvába — közölte Edward Djerejian, a Fehér Ház külpolitikai kérdésekben illetékes szóvivője, a válasz tartalmáról azonban nem voI£„.Uailaiuió nyilatkozni». Djerejian ismét kifejtette, hogy a várhatóan még-jiUus- ban megkezdődő, a nukleáris fegyverkísérletek kérdésével foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalásokon az Egyesült Ál­lamok .nem kíván a föld alatti robbantások teljes ti­lalmáról tárgyalni, bár nem kifogásolja, ha a Szovjetunió felveti ezt a kérdést. Az ame­t A Fülöp-szigeteki amerikai támaszpontokról szóló megál­lapodás meghosszabbítását til­tó határozatot fogadott el Ma­nilában az ország új alkot­mánytervezetét megfogalmazó különleges bizottság. Á testü­let nagy szótöbbséggel szava­zott amellett, hogy ne újítsák meg az 1991-ben lejáró megál­lapodást. A határozat szól arról is, hogy a délkelet-ázsiai orszá­got a béke és a semlegesség övezetévé kell nyilvánítani, amely mentes az atomfegyve­rektől. jelöltje a voksok 41 százalé­kát kapta — 1,2 százalékkal kevesebbet, mint a legutóbbi általános választásokon. A li­berális—szociáldemokrata pártszövetség, szavazati ará­nyát a legutóbbi 22-röl 39 százalékra növelve, a máso­dik helyen végzett. A toryk a harmadik helyre szorultak vissza, A pótválasztás napján nyil­vánosságra hozott legfrissebb Gallup-felmérés szerint, ha most tartanának . általános választásokat, a Munkáspárt a szavazatok ,39 százalékával győzne, a Konzervatív Párt 33 százalékkal a második, a li­berális—szociáldemokrata pártszövetség pedig 27 száza­lékkal a harmadik helyen végezne. Enrique Iglesias 1930-ban szüle­tett a spanyolországi Asturiasban. A montevideói közgazdasági egye­temen szerzett diplomát 1953-ban, majd az USA-ban és Franciaor­szágban folytatott tanulmányokat. léfii cs 1965 között a nemzeti tervezési hivatal technikai igaz­gatója, az első gazdaságfejlesztési terv kidolgozója. 1967—1969 között az uruguayi központi bank elnöke. Több nemzetközi konferencián ve­zette országa küldöttségét. 19G4— 1967 között Uruguay küldötte volt a latin-amerikai szabadkereskedel­mi társulásnál, majd az ENSZ la­tin-amerikai gazdasági bizottságá­nál, a CEPAL-nál, valamint a Szö­vetség a Haladásért Amerika-közi Bizottságánál. A montevideói egyetem gazdaságfejlesztési tanszé­kének egyetemi tanára, s az egye­tem gazdasági intézetének igazga­tója 1964-től. 1965 és 1978 között a Latin-ámeri- kai Gazdasági és Társadalomfej­Sikerült leküzdeni a legke­ményebb akadályt, amely hosszú időn át gátolta az elő­rehaladást. nevezetesen a lé­gi hadgyakorlatok bejelenté­sének problémáját — jelen­tette ki Oleg Grinyevszkij, a stockholmi konferencián részt vevő szovjet küldöttség veze­tője. Grinyevszkij a konferencia utolsó előtti fordulójának pén­teki záróülésén a többi kö­zött rámutatott: „úgy jutot­tunk kompromisszumra, hogy rikai cél a szóvivő szerint az, hogj^ mindenekelőtt a fegy­verkísérletek felső határáról, illetve a békés célú nukleáris robbantásokról évekkel ezelőtt megkötött szerződések ellen­őrzésének módjáról tárgyalja­nak. A Fehér Ház szóvivője nem^ volt hajlandó nyilatkoz­ni arról, mi lesz a július 22-én kezdődő és a hadászati nukleáris fegyverekről kötött kétoldalú szerződések végre­hajtását ellenőrző szovjet— amerikai vegyes bizottsági ülés fő témája. Azt mondot­ta azonban, hogy az ülés vár­hatóan két hétig tart majd. Az egyik . legbefolyásosabb lap, a The Manila Times sze­rint a határozat törvényerőre emelkedése jelentős mérték­ben gyengítené az Egyesült Államok pozícióit a szigetor­szágban. A nevadai kísérleti telepen csütörtökön újabb föld alatti nukleáris robbantást hajtottak végre. Hivatalos jelentések szerint a felrobbantott töltet hatóereje körülbelül tizenegy­szerese volt a Hirosimára le­dobott amerikai atombomba romboló hatásának. A nukleáris fegyverek fej-, lesztésével foglalkozó energia­ügyi minisztérium nem volt hajlandó közölni, mi volt a kí­sérlet célja, egyes szakértők szerint azonban az az amerikai űrfegyverkezési programmal állt összefüggésben. A prog­ram egyik kulcsfontosságú ele­me a világűrbe telepítendő lé­zerfegyverek energiaellátásá­nak kikísérletezése, ezt pedig termonukleáris töltet felrob­bantásával akarják elérni. A robbantást közép-európai idő szerint az éjszakai órákban hajtották végre. A Cybar fedő­nevű kísérletnél az illetékesek közlése szerint nem jutott ra­dioaktív sugárzás a föld felszí­nére. Ez már a 14. bejelentett amerikai nukleáris kísérlet volt azóta, hogy a Szovjetunió a múlt év augusztusában kö­zölte: egyoldalúan felfüggeszti a kísérleti nukleáris töltetek felrobbantását. Az amerikai katonai vezetés sajátos módon jelezte szándé­kait azt követően, tyogy Wa­shingtonban bejelentették, tár­gyalásokat kezdenek a Szov­jetunióval a nukleáris fegyver­kísérletekről. mCsAK rWiden. A KANADAI KORMÁNY 8,7 millió dollár hitelt nyújt Kínának a Jangce folyón ter­vezett vízi erőmű megvalósít­hatósági tervének finanszíro­zására. KÖZEL TÍZEZER koreai fiatal tüntetett pénteken a bé­ke mellett és az atomháború veszélye ellen. A NAGY MŰLTÜ .osztrák szociáldemokrata mozgalom­nak ismét utat kell mutatnia politikai és szociális területen, és nyitottnak kall lennie az új társadalmi jelenségekkel szemben. Ezt hangsúlyozta Fred Sinowatz, az SPÜ elnö­ke pénteken megjelent cikké­ben. Munkáspárti előretörés Angliában Tory szavazatvesztés A Fehér Ház szóvivője 4 vegyes bizottsági tárgyalásról Manilái jeveskt Az USA-támasipontok ellen

Next

/
Thumbnails
Contents