Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-17 / 167. szám
2 MST s JfFt IE/1 19S6. JÜLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Eduard Sevardnadze szovjet (balról) és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter fontos megállapodásokat írt alá Londonban. 125 nap után visszatértek Földet ért az Dél-Ahika Újabb tüntetések Dél-Afrika számos körzetében tovább tartanak az apartheideltenes tüntetések, kedden tizenketten vesztették életüket Sowetóban és Kwan- debelében. Az áldozatok valamennyien feketék. A rendkívüli állapot meghirdetése, június 12. óta 157-en haltak meg különböző erőszakcselekmények során. Egy hónap alatt csaknem ezer személyt vettek őrizetbe a zavargásokban való részvétel miatt. A pretoriai tájékoztatás ezt igyekezett úgy be állítani, mintha a letartóztató-- sok hozzájárulnának az ország belső békéjéhez. EZÚTTAL NEM tiltakozó napokra hangzott a felhívás. Pedig ezek időről időre szinte menetrendszerűen következnek be a mai Chilében, megbénítva az ország életét. Újra meg újra bebizonyosodik: a diktatúra csupán a terror fokozásával és csak a hadseregre való támaszkodással képes útját állni annak, hogy a demokrácia helyreállítását követelő erők utat törjenek. Egy másik tanulság, amelyet a karhatalom sortüzeivel és a tömeges letartóztatásokkal sem lehet semmissé tenni: Pinochet ellenfeleinek akcióegysége növekedőben van. A mostani felhívást nem a különböző, egy-egy szervezetbe tömörült erők adták ki, hanem csupán a kereszténydemokrata párt, amely hivatalosan nem is működik. Pinochet Chiléjében ugyanis egyetlen politikai párt sem legális, tevékenységüket még a puccs idején felfüggesztették. Valdes, a párt vezetője — akit a tábornok elnök egy ízben már börtönbe is vetett — a hadsereg tisztikarához címezte nyilatkozatát. A kereszténydemokrata vezető arra szólított fel „valakit” vagy „valakiket” a hadseregből, hogy ragadják magukhoz a kezdeményezést, és buktassák meg Pinochetet, s indítsanak el egy olyan átmeneti korszakot, amely eljuttatja rövid időn belül az országot a demokratikus választásokig. A kereszténydemokrata vezetés tehát „keresi nyilatkozatával” azt a főtisztet vagy katonatisztek csoportját, aki, illetve amely államcsínyt hajtana végre és eltávolítani a hatalomból Pinochet tábornok elnököt. De mindez — a kereszténydemokrata elképzelés szerint — nem azért történne, hogy egyik diktátort a másikkal helyettesítsék, hanem hogy az újonnan hatalomra jutott katonai vezető vagy ezek csoportja nyitást kezdeményezzen a demokrácia helyreállítására. A KERESZTÉNYDEMOKRATA megnyilatkozás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Pinochet legutóbbi beszédében bejelentette: 1939-ben — amikor is az általa korábban megrendezett népszavazási komédia szerint — át kellene adnia a hatalmat, nem lép le a chilei politikai. színtérről, hanem 1997-ig meg kívánja tartani az elnökséget. Azzal magyarázta ezt az önkényes elhatározását, hogy a legutóbbi tiltakozó napok hevessége azt mutatta, hogy a „felforgató elemek” — 13 éves katonai kormányzás ellenére is — még mindig léteznek és tevékenykednek Chilében. Vagyis — legalábbis Pinochet szerint — a hadseregnek továbbra is folytatnia kell eredeti ..misszióját”, amelyet az 1973-as puccsal vállalt, s ki kell „irtania az ellenség írmagját is” és csak ezután indulhat meg bármiféle folyamat politikai pártok újjászervezésére és választásokra. S tekintve, hogy a diktátor mást. mint önmagát nem talál alkalmasnak erre a feladatra, „vállalja a nemzet érdekében”. hogy a hatalom rúdját 1997-ig a kezében tartja ... Az, hogy egy diktátor fog(Folylatás az 1. oldalról.) semmisítésével” — hangoztatta. A szovjet külügyminiszter utalt arra, hogy mutatkoztak a megbeszéléseken nézetkülönbségek is, ám — mondta — ezeket egyik fél sem dramatizálta. Kiemelte, hogy a brit fél realizmusról, a problémák ésszerű megközelítéséről tett bizonyságot. Nyugtázta, hogy a brit kormány fontosnak tartja a SALT—1 és a SALT—11 szerződést, valamint a rakétaelhárító rendszerekről szóló megállapodást, s hogy álláspontja szerint a megkötött szovjet—amerikai szerződéseket tiszteletben kell tartani. Kiemelte, hogy az angol kormány különös fontosgal-körömmel ragaszkodik a hatalomhoz, nem újdonság. A baloldali erők — köztük a chilei kommunisták — több ízben figyelmeztettek: Pinochet az általa meghatározott 1989-es dátum után is hatalmon akar maradni és a diktatúrát csak valamennyi demokratikus erő összefogásával lehet megbuktatni. A kereszténydemokrata vezetés azonban elutasította az akcióegységre felszólító ajánlatokat. Sőt egyes vezetőinek illúziói is voltak arról, hogy Pinochet 1989 közeledtével maga kezdeményezi majd a demokratizálás folyamatát... ANNAK FELISMERÉSE, hogy a hadsereg egy része nélkül lehetetlen a diktatúra felszámolása, is olyan igazság, amit a chilei haladó erők már egy évtizede külön nyilatkozatban szögeztek le. A kommunisták — akik a terror fő célpontjai és szinte tengernyi véráldozatot hoztak azért, hogy kivívják az alkotmányosság helyreállítását — nemegyszer fordultak a hadsereghez szózatukkal. Arra szólították fel, hogy azok az elemek, amelyek a fegyveres erőkben a kötelező függelem betartása miatt támogatták 1973-ban az államcsínyt, de elítélik a vérfürdőket, a kínzásokat, távolítsák el a diktatúra vezetőit. Csupán a bűn- cselekményben részt vett katonákat vonják felelősségre majd, ha újra visszatér az ország a demokrácia útjára — hangzott a kommunista párt nyilatkozata. A következetesen demokratikus chilei erők a mostani kereszténydemokrata felhívás nyomán emlékeztetnek: az 1973-as puccs előtti pártvezetés is fogalmazott meg ilyen nyilatkozatot a hadsereghez. Akkor a kereszténydemokraták Allende törvényes elnök elleni puccsra hívtak fel, s ezután következett be menetrendszerűen Pinochet államcsínye. A kereszténydemokraták azonban akkor durva számítási hibát vétettek. Azt hitték ugyanis, hogy a győzte; tábornokok a Népi Egység hatalmának megdöntése után engedelmesen visszamennek a laktanyák világába és átadják a kormányzást a keresztény- demokratáknak. Reájuk is lesújtott azonban a katonai önkény, sőt, azokat a főtiszteket is, akik a párttal valamilyen kapcsolatban voltak, gyorsan — a legjobb esetben — félreállították. ha nem különös, „balesetek” áldozatai lettek. A PINOCHET-NYILATKO- ZAT nyomán támadt kétség- beesés sugallta volna a kereszténydemokraták mostan; drámai felhívását? Vagy talán a hadseregen belül, amely Pinochet fő támasza, vannak olyan főtisztek, akik szívesen eltávolítanák az agg tábornok elnököt, hogy véget vessenek a terror uralmának? Minderről egyelőre csak találgatni lehet, hiszen a fegyveres erőkön belüli állapotokról a külvilágnak nincsenek értesülései. Mindenesetre a kereszténydemokrata nyilatkozat is feltétlenül az idők jele, s bizonyos, hogy ez is gyengíti a diktátor bázisát, növeli elszigeteltségét. Arkus István ságot tulajdonít az ABM-szer- ződés szigorú betartásának, amivel a szovjet kormány teljesen egyetért. A brit kormány felfogása szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői közötti újabb találkozónak érdemi megállapodásokra, gyakorlati eredményekre kell vezetnie — mondta Sevardnadze, aki szerint a tárgyaló felek egyetértettek: közös erőfeszítéseket kell tenni, hogy a működő fórumokon — Stockholmban, Genfben, Bécs- ben — megállapodásokra vezető egyetértés alakuljon ki az európai bizalomerősítő intézkedések, a vegyi fegyverek átfogó és általános tilalma, a közép-európai haderőcsökkentés és a helsinki folyamatot erősítő egyéb lépések tekintetében. Sevardnadze különös jelentőséget tulajdonított annak a veszélynek, hogy a fegyverkezési versenyt kiterjesztik a világűrre. Be kell tiltani az űrfegyvereket, és be kell tiltani, meg kell semmisíteni a létező, atomfegyvertárakat — szögezte le a szovjet' kiftíígy-! miniszter. . Utalva arra, hogy a brit kormány nagy fontosságot tulajdonít a fegyverkorlátozási Lengyelországban olyan intézkedéseikre készülnek, amelyek már a jövő év elejétől •nagyobb hatékonyságra kény- szerítenék a vállalatokat. Ennek érdelvében — mint a Lengyel Egyesült Munkáspárt július elején véget ért 10. kongresszusa elhatározta — meggyorsítják az 1962-ben ellcez- dett gazdasági reformot, pontosabban beindítják annak második szakaszát. Ennek a •második szakasznak az volna a célja, hogy teljes lendülettel működésbe hozza a már kialakított, de a gyakorlatban még nem érvényesített reformmechanizmusokat. Az ülésről szóló lengyel sajtóbeszámolókból kiderül, hogy hozzákezdenének az árak és jövedelmek rendezéséhez, reális valutaárfolyamokat vezetnének be. A tervbizottsági ülésen, sürgették az állami dotációk felszámolását. Józef Pajestka WC SAKR Ö V I D ÍN . . . m NYIKOLAJ RIZSKOV, áz SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán a moszkvai Kremlben fogadta Ebitu Ukive sorhajókapitányt, a nigériai fegyveres erők vezérkari főnökét. a fegyveres erők irányító tanácsának tagját. NICARAGUÁBAN szerdán megbeszélést tartottak a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség latin-amerikai tag- szervezetei. Ezen egyebek közt megtárgyalták, milyen előkészületeket tegyenek a szervezet decemberben Budapesten tartandó 12. közgyűlésére^ HOSZNI MUBARAK egyiptomi elnök szerdán néhány órás villámlátogatást tett Rómában. négy országot érintő nyugat-európai kőrútjának el/ só állomásán. megállapodások betartása ellenőrzésének, Sevardnadze kitért az • űrfegyverek ellenőrzésére is. A szovjet külügyminiszter egy kérdésre válaszolva kijelentette: az Egyesült Államok lényegében hozzájárult, hogy Genfben felújítsák a tárgyalásokat a kísérleti atomrobbantások tilalmáról. Ezek a tárgyalások 1980-ban szakadtait meg. A fegyverkorlátozási tárgyalások és az újabb szovjet- amerikai csúcstalálkozó kilátásaira vonatkozóan Sevardnadze hangsúlyozta: „a Szovjetunió számos javaslatot tett már. A labda most az amerikai térfélen van. Nehéz megmondani, mi várható a csúcstalálkozótól, amíg nem kapunk választ az amerikaiaktól.” Arra a kérdésre, vajon Moszkva számít-e a Thatcherkormány washingtoni befolyásának latba vetésére a találkozó érdekében, Sevardnadze így válaszolt: „tudatában vagyunk anngk, hogy Nagy-Brítanniát szoros szövetségi szálak fűzik az Egyesült Államokhoz, és a szövetségesek .mindig megtalálják egymás befolyásolásának módját”. ^közgazdászprofesszor javasolta, hogy ezt az élelmiszer- gazdasággal kezdjék, ahol ehhez — megfelelő árpolitika mellett — megvannak a feltételek. AZ EMBERI jogi bizottság — háromhetes tanácskozási programmal összehívott ülésszakán — július 14—16-án tanulmányozta és beható, elemző vita után elfogadta a magyar kormány részletes jelentését a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya rendelkezéseinek végrehajtásáról Magyarországon, az 1980—S5-ös időszakban. Most volt a második alkalom, hogy e témában magyar kormánytájékoztatóval foglalkozott a bizottság; 1980-ban fogadta el a megelőző öt évről készült hasonló jelentésünket. A dokumentum alapvető megállapítása, hogy a Magyar Népköztársaságban az emberi jogok érvényesülése és védelme elengedhetetlen feltétele a. szocialista társadalmi rendszer fejlődésének. Alkotmányunk — amely alaptörvénye szocialista jogrendszerünknek is — az államoolgári jogok és kötelezettségek széles körét rögzíti. A magyar társadalomban — miként ez most ismét szóba került Genfben — az emberi jogok érvényesülésének mércéje a társadalmi egyenlőség, a közügyekbe való beleszólás és a részvétel azok intézésében. a teljes foglalkoztatottság, az állampolgároknak a Szerdán, 123 napos programjuk befejeztével a Mir űrállomásról visszatértek a földre a szovjet űrhajósok. Vállalkozásuk újabb mérföldkő volt az űrhajózás történetében: ők repülhettek először űrállomásról űrállomásra. Leonyid Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök a Szojuz T—15 űrhajó leszállóegységével közép-európai idő szerint 14 óra 34 perckor ért földet Ar- kalika várostól 53 kilométernyire északkeletre. Mindkettőjük közérzete jó. A Mir űrállomás és a Szal- jut—7—Kozmosz—1686 űregyüttes jelenleg automatikus üzemmódban folytatja földkörüli pályáját. Kizim és Szolovjov kutatásainak és kísérleteinek eredményed széles körű felhasználásra lelnek majd a legkülönbözőbb tudományágakban és a gazdaságban. Azokat a tapasztalatokat, amelyeket a legénység a két űrállomáson végzett munkája során szerzett, alkalmazni fogják a kéA. terem még egyszer benépesül Stockholmban, ahol ]immár bő két és fél éve tanácskozik az. európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Elkezdődik a hagyományos nyári szünet, ami ezúttal mégis különbözik a megszokottól. A 33 európai és két észak-amerikai ország részvételével folyó konferencia ugyanis elérkezett a finishez: augusztus második felében, amikor a delegátusok újra találkoznak a svéd fővárosban, mir a meghc.szélésmi- rozat uíolso fordulójára kerül sor. Az a hátralevő néhány hét pedig a jelek szerint kevésnek ígérkezik egy igaz’ diplomáciai fordulatra, inkább csak a záróközlemény megszövegezésének lassú, időrabló feladatára ad lehetőséget. A szakértők a most befejeződő ülésszakot tekintik döntőnek a bizalomerősítés és fegyverzetkorlátozás szempontjából kiemelkedően fontosnak tartott stockholmi fórum kimenetelében. Bár az előjelek korántsem túl rózsásak. Némi reményt ad az a Iegmvnlcájuk, társadalmilag hasznos tevékenységük — nem pedig vagyonuk vagy származásuk — szerinti megítélése. Ebben az irányban fejlődik szocialista jogrendszerünk is, ma ra d ék ta 1 am u! érv ény es í tv e az emberi jogokról szól' nemzetközi szerződések szellemét, tételes rendelkezéseit. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában foglaltak végrehajtása szempontjából is jelentős eredménye a magyar jogfejlődésnek. hogy az Országgyű- !és_ — az alkotmány törvényi módosításával — 1983-ban létrehozta az alkotmányjogi tanácsot. Kormányjelentésünk hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban teljes mértékben érvényesül az egyezségokmánynak az a rendelkezése. miszerint minden népnek joga van az önrendelkezésre, s nemzetközi kapcsolatainkban is tiszteletben tartjuk más népek önrendelkezési jogát. Nálunk az emberi jógák tiszteletben tartását az alkotmány írja elő. amely szellemével és betűjével egyaránt deklarálja, hogy országunk társadalmi rendiétől idegen bármiféle megkülönböztetés fai. szín. nem. nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti sőbbi időkben kiépítendő, állandó legénységgel ellátott, modulokkal kiegészített űrállomás-komplexumoknál is. Kizim és Szolovjov űrrepülésének egyik érdekessége volt, hogy indulásukat a szovjet televízió — első ízben — egyenesben közvetítette. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletére szerdán kitüntették Leonyid Kizim és Vlagyimir" Szolovjov űrhajósokat, akik 123 napos űrutazásukról tértek vissz». Leonyid Kizim, aki a Szovjetunió kétszeres hőse, Lenin- rendet kapott. Vlagyimir Szo- lovjovot Lenin-renddel, és másodízben a Szovjetunió Hőse címet jelképező Arany Csillag Érdeméremmel tüntették ki. A MIR-űrállomáson, valamint a Szaljut—7—Kozmosz— 1685 űregyüttesen végrehajtóit sikeres repülésükért, és ennek során tanúsított bátorságukért és hősiességükért jutalmazták őket. ‘ utóbbi francia kezdeményezés, hogy (a holnapi zárónaptól függetlenül) a delegációk nem hivatalos formában továbbra is tartsák fenn az érintkezést, lehetőséget adva ezzel a vakáció miatti kényszerszünet megrövidítésére, az érdemi munka kiterjesztésére. Szeib kormánykatánnat Smmls segély Augusztus • eä/ejei • haláh'-; 1 hatmilliárd dinárt rfcnö&vüü szociális |eg®yt folfósítenak a Szerb vK.ö}:társasá# ér két autonóm ^tartománya; a Vajdaság és Koskővo rászoruló lakossága részére. Erről a Szerb Köztársaság kormányának ülésén hoztak határozatot. A Politika című beferadi napilap szerdai jelenteiében számolt be a szerb kormány határozatáról, az intézkedés indoklásával, miszerint a segély folyósítását a létfenntartási kötségéknek az év első hat hónapjában történt 44.3 százalékos emelkedése tette sgükségé&sé. vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Valamennyi polgári és politikai jog tekintetében a férfiak és a nők egyenjogúak. Minden nagykorú magyar állampolgárt megillet a választójog. HAZÁNKBAN törvények védik az állampolgárok életét, testi épségét és egészségét. Bűncselekmény esetén halál- büntetést nálunk csak kivételes jelleggel szabnak ki: akkor ha a büntetés célja más büntetésekkel nem érhető el. Az alkotmányban előírt általános honvédelmi kötelezettség alapján az állampolgárok katonai szolgálatot teljesítenék. Ennek során — és más esetekben is — az állam tekintettel van az egyházak hitelveire; ígv azon felekezetek hívői — például a r.azarénusok vagy iehova tanéi — részére, amelyek hitelvei kifejezetten tiltják a fegyverfogást az állam biztosítja a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének lehetőségét. A hatályos jogszabályok — a Magyar Népköztársaság politikai. társadalmi, gazdasági és biztonsági érdekeivel összhangban — minden magvar állampolgár részére (akire kizáró rendelkezések nem vonalköznek) tehetővé" taszik a külföldre utazást. Ezen jog Jegyzet KÜLÖNÖS CHILEI FELHÍVÁS A lengyel tervbizottság iilésn Gyorsítják a reformot Genfben elfogadták a magyar kormány jelentését Az emberi jogok érvényesülése A vékádé alatt is tanácskoznék Nyári szünet Erősíteni a helsinki folyamatot
