Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

1986. JÜLIUS 17., CSÜTÖRTÖK H-VT < IH I. I C/ 3 fokozott érvényesülését mutat­ja, hogy évről évre csökken a száma az elutasított kiutazási kérelmeknek: 1970-ben 0,96, 1983-ban 0,45 százalék volt az összes benyújtott kérelemhez viszonyítva. Ugyancsak lehető­ség van magyar állampolgá­rok külföldi letelepedésére; évente mintegy kétezren nyúj­tanak be ilyen kérelmet, s ezek 90—95 százalékát teljesí­tik (főképpen családegyesítés, házasság vagy más, méltány­lást érdemlő körülmény eseté­ben)i. Hasonló szabályok vo­natkoznak külföldi állampol­gárok magyarországi letelepe­désének engedélyezésére. A Magyar Népköztársaságban jelenleg mintegy 22 ezer ide­iéi ep-edett külföldi él; jogi helyzetük — a politikai jogok közé tartozó választójog kivé­telével — a magyar állampol­gárokéval azonos vagy ahhoz igen közel álló. Az alkotmány biztosítja az állampolgárok személyi sza­badságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tartását. A polgá­ri törvénykönyv a személy­hez fűződő jogok védelme kö­rében az emberi méltóság megsértését is tiltja. A bün­tető törvénykönyv pedig bűn­cselekménynek minősíti az egyezségokmányban is tiltó módon szereplő olyan cselek­ményeket. mint a magánlak­sértés. a magánbirtok, a le­véltitok megsértése, a rágal­mazás, a becsületsértés és a kefivelebértás. az alkotmány rögzíti a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásának jogát, az egyházak működé­sének lehetőségeit pedig tör­vények és más jogszabályok, valamint az állam és az egy­házak közötti megállapodá­sok szabályozzák. Kiemelkedő fontosságú al­kotmányos tétel, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítják a szó­lásszabadságot. a sajtószabad­ságot és a gyülekezési szabad­ságot. A Magyar Népköztársaság — az alkotmányban is dek­laráltan — vádi a házasság és a család intézményét, a csa­ládjogi törvény pedig mind­ezeken túlmenően leszögezi a házastársak egyenjogúságát a családi életben. Ami a nemzetiségeket illeti: a Magyar Népköztársaság te­rületén élő minden nemzeti­ség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását, önál­ló társadalmi, érdekképviseleti szervként működnek a külön­böző — délszláv, német, szlo­vák, román — nemzetiségi szövetségek. JOGFEJLŐDÉSÜNK ki­emelkedő eredményeként sze­repelt a Géniben megtárgyalt jelentésiben, hogy a magyar Országgyűlés 1983-ban új tör­vényt alkotott az országgyűlé­si képviselők és a tanácstagok választásáról. A 18 ország szakértőiből álló emberi jogi bizottság egyértelműen elis­meréssel fogadta a magyar jelentést. Kifogyhatatlan nyelvi lelemény Nem számít, ki milyen nyelven beszél. jukat Pest megyei gyerekek. A 'meglátogatott helyszíneken annak idején nagy-nagy lel­kesedéssel. sok társadalmi munkával kezdték meg a tá­borok kialakítását. A mostani kép azonban már kevésbé lel­kesítő. Elmondhatjuk ezt a fenyvesi, a boglárlellei, de a szárszói úttörőbirodalmakról is. Az okokra van kézenfekvő magyarázat: nincs pénz. De amint ez a táborokban foly­tatott beszélgetésekben is megfogalmazódott, ennek elle­nére sem szabad sorsára hagy­ni mindazt, ami a mainál, nem könnyebb időszakban tár­sadalmi összefogással megva­lósult. Kiderült az is, hogy a forintokon kívül gyakran a helyes szemlélet is hiányzik. Sokat lehetne javítani ugyanis a körülményeken viszonylag kis anyagi ráfordítással is. A jó, maradandó élményt nyújtó táborozáshoz persze nem elég a szép faház, a kor­szerű épület, az új bútör, még ezeknél is fontosabb a tarta­lom, a gyerekeket magával ragadó program. A beszélge­téseknek tárgya volt ez is: ho­gyan lehet a mostaninál von­zóbbá tenni a táborozásokat, hiszen többről van szó, mint egyszerű balatoni nyaralásról. Űj módszerekre, ezek megva­lósításához pedig lelkes peda­gógusokra, úttörővezetőkre van szükség., hogy a gyerekek valóban szívesen emlékezze­nek a zamárdi, a fenyvesi, a szárszói és a lellei nyárra. M. Nagy Péter Ünnepélyes zászlófelvonás a születésnap reggelén. Boglárlellén gödöllői úttörők táboroznak.- Erdősi Agnes felvételei Tegnap és holnap nem ellenfél Valamikor egy gyors beszédű ember élt ott fölfedezendő azt. amit eleink hagytak ránk nevek képében. ízleljük csak neveik nektár­ját — meg nevek epéjét! —, hiszen tegnapunk eltűnő vilá­ga, elődeink elporlott nemze­dékei szólalnak meg velük, bennük. Bátor-liget? Valami­kor temetőt kerített, azaz sö­tétedés után csak a bátrabbak mertek arra járni. Gyilkos­zug. A múlt század hatvanas éveiben ott. abban a horhos­ban fogták el a faluban tör­tént kettős emberölés tettesét. Már-már megszédül a kóstol­gató, annyi és annyiféle az íz. a zamat, s megtörténik., tor­kot kaparó, szájat rándító a felbukkanó emlék. Torkot ka­paró is lehet, hiszen játékos, kedves, hogy a Leányka-hegy nevet viseli a síkon szelíden magasodó halom — hegyek leánykája, kicsinye tehát —, ám a küszködés, a verítékes erőlködés üttette a névbélyeg­zőt a Gyalázó-dombra, melyen ember, igavonó állat, eszköz, szerszám minden észtén dóban megkímlódott a szerény ter­mésért. Igazgyöngyök. A múlt mé­lyéről olyanok, mint Cibak- puszta, Csaptanya, Csárda­puszta, Kenderföld, Sárisző­lők. Szélmalom út. Alsóbes- nyő, Hadnagytanya s a fris­sen keletkezettekből, Konzerv­gyári dűlő. Dabas településré­szeit nézve, maroknyit emel­tünk ki a lehetséges, gazdag kínálatból. Lépjünk egy na­gyobbacskát. Ceglédre. Ugyer. Intézeti dűlő, Irtvány, Tanító­föld, Dunahalom. Értem, Dininyéshalom, Bábamolnár dűlő, öregszőlő, Nyomás. Ger- jetelep, Kappanhalom. Fertá- lyos kaszálók Kőkútlaposa ... és így tovább, szinte kifogy­hatatlanul. Napjainkban, jogosan, a cél­szerűt köveivé, számok jelölik a mezőgazdasági nagyüzemek földtábláit, biirtokrészeit, ám tegnap és holnap nem ellen­felei. kizárói egymásnak itt, ebiben a dologban sem, sokkal inkább fölkínálják az össze­kapcsolhatóság, mert egymást kiegészítés lehetőségét. S a kapocs a ma. mert tegnap és holnap mezsgyéjén állva, még módokat lelhetünk arra. hogy összekössük — ilyen értelem­ben is élővé tegyük — hagyo- mányoik és változások, meg­őrzendők és átalakulások sok­féle, tarka, nektárdús mezei virágát. Ku'cs a megfejtéshez A nagy csokorba köthető, kötendő szálakból néhány, szerényebbek és pompázato­sak. Némelyikük magyarázat nélkül nem. 'vagy alig érthető, másikuk puszta nevével közli, honnét a köznapi keresztség. Alom-zug. A falu messzi tá­jakra eljáró, mert kenyeret — kubik munkával — csak ott remélhető féri iái, hazafe­lé jövet, sok napos gyaloglás után, ott pihentek meg. szed­ték rendbe magukat, család­jukhoz érkezés előtt. Paprét, Királyrét, Kisasszony-rét, Kí­gyós, Ilona-major, Hadarós- major — mert valamikor egy gyors beszédű ember élt ott a családjával —, Csikójárás, Sósföld, Tocsogós, Hangony- rnajor. Henyetag, Váras. Ha­raszti, Kalapos-földje — ti. nem odavaló, hanem városi, kalapos ember birtokolta a század elején —. Révföldje, Szamorák, Bucka. Fertő... Kifogyhatatlan az emlékek kincstára, hiszen kifogyhatat­lan volt a nyelvi lelemény, az ötletesség, vagy éppen a köz­napi gyakorlat fölkínálta meg­jelölés. A Pelenka-telep azért kapta ezt a nevet, mert iava részben egyszerre épült há­zaiba ifjú házasok költöztek be. s az udvarokon ott lobog­tak. lengtek, száradtak örökö­sen a legifjabbak jelenlétének e félreismerhetetlen holmijai Valamikor úri majorok emlé­ke örökítődiik a puszta utó­tagban — Fövenypuszta nem kíván tudakozódást, miért ez a neve, annál inkább az olya­nok, mint mondjuk Pőtőle- puszta, Kurjapuszta — volt, tulajdonosokra ad útbaigazí­tást a Kántorföldje, a Bába- kereszt-tag. a Csöre-szél, a földrajzi jellemzőt emelte névvé az Ingórét, a Cseretag — amit nem cseréltek, hanem erdős, bokros rész (csere) lé­vén, kapta a megjelölést —, a napi tényt tükrözi a Lókút, a Diódűlő, a Kertalja. a le­gendás kincstalálásra emlé­keztet a Pénzeskút. Kincstalálás? Lehet, hogy igaz volt. az is. lehet, hogy nem, az azonban bizonyos, nekünk kincslelésre nyílik: mó­dunk . a tájak tegnapi nevé­nek összegyűjtésével. Nem csupán szépségük, nyelvi gaz­daságuk okán kincsek, hanem mert gyakran útbaigazítás rej­lik bennük, kulcs a múlt kö­débe veszett események — sokszor már legendák, túlszí- nezésükkel a valódi magot is mesévé lágyító történetek — megfejtéséhez. Ugyanakkor gazdaságföldrajzi szerepük is fontos, adalékokkal szolgáknak társadalomszerkezeti változá­sok, átalakuló birtokviszonyok jobb megértéséhez, megbízha­tóbb feltárásához, amint ah­hoz is, milyenek lehettek el­halványuló arcú elődeink hét­köznapjai. Hétköznapok. Olyan nevek­ben. mint Kiosztottföldek. Dü- höngőpusztá. Kocsisdűlő. Szé­navölgy, Reménysor. Békedű­lő. Elnök-major. Aggató. Mu- szájtag, Kaoálispart. Malac­hegy ... Ez utóbbi egyébként Tápiószentmárton darabja, s egyesek szerint neve onnét, hogy kicsiny (malackányi) hegy. azaz domb. mások vi­szont azt állítják, valamikor hajdanában . ide - tártak ki a fiatalok sérelmet kóstolgatni, azaz maiackodni. Hazánkban háromezerégyszázhoz közelít a városok és községek száma, a megyében felette áll a száz­nyolcvannak. S akkor még hol vannak az ún. egyéb lakott helyek?! Maradva Tápiószent- mártonnál, olyan további ne­vek sorakoznaik a Malachegy mellé, mint Göbölyjárás. Sas­hegy, Sőregpuszta. Ürgés, Bertalanmajor. Kísérleti Gaz­daság, Magyari-tanya. Sőregi- föld, s .ezeken belül gyaknan tovább osztódnak a múlt hagyta kincsek, egy-egy utca, tájrész. dűlő, tanyarész mind- rniind kínálhat valamit. Ha csupán egy-egy helyen — az azonos megjelölések. mint amilyen a sok településen elő­forduló Páskom. Zugliget. Ha- lesz, Várom. Bánom. Gátőr- ház, Szőlőhegy stb. kiszűrésén túl — mindössze tíz földrajzi •névre bukkannánk, az akkor is harmincezernél több az or­szágban. ezernyolcszáz a me­gyében! Nem tíz van. nem öt­ven. Piciny, négyszáz lelket számláló faluban a szakember irányította lelkes társadalmi munkások — történetesen egyetemisták — 243 földrajzi, településrészi nevet jegyezhet­tek fel. S ez csak egyetlen, kicsiny lakott helye jelenünk­nek! Vasdtnnys kincse Mennyi más rejlik, bújik még az emlékezetben, Lódög- lesztőtől — meredek hegyol­daltól — a Csíklaposig — ahol csíkot, azaz mocsári halat le­hetett valamikor fogni — Vas­dinnyétől, Ritkahá.zától Szál­lásföldig. Hangony-majorig, Tanárokig ... Mert vétek len­ne ez utóbbiról, tájékozatla­nul úgy vélekedni, tanárok­nak volt hozzá köze. A tan- árok-nál a ménesből kivett csikókat ugratták meg. tanul­ják. tudják azt. ami kel] maid szilaj sorsukhoz. Ezernyi ha- sanló van. vétek lenne veszni hagyni tehát e neveket, mert magunk lennénk szegényebbek elődeink esze. szeme, ajka emlékeinek üzemi tábla és föld kataszteri nvi Iván tartás­számok alá süppedésével. Mészáros Ottó Természetesen a házigazdák is készültek. Kis helytörténeti kiállításukkal Zamárdi múlt­ját mutatták be, s ízelítőt kaptunk a megye úttörőéleté­ből is. Nevek nektárja cseppen .aj­kunkra. településeink bárme­lyikének szemhatárnyi táját járva, hajdan volt keresatsé- gak emlékeit kérdve. Az idő­sek — mint akik-kedves tit­kokról lebbenthetik fel a fáty­lat — csillogó szemmel sorol­ják: az ott a Liliom-völgy, attól "balra az Aióna-rét, á há­ta mögött, a Bánom-föld. az a fás, bokros rész a Bátor-liget... Ha van kérdő szó. vannak csillogó szemmai felelők is; sokáig tartó készülődés után. de végre mentjük azt, ami még menthető. Csak a bátrabbak írta, tagjait közösségi életre, demokratizmusra, természet­szeretetre igyekszik nevelni. A Manchéster és Liverpool kör­nyékéről érkezett gyerekek a mieinkhez hasonló érdeklő­déssel viseltettek a magyar úttörőmozgalom iránt, hiszen számukra ez jelentettte, az új­donságot. Krasznai Lajos jelvényt ajándé- Koz. ' (Folytatás az 1. oldalról.) előtt alakult, s zászlajára min­denekelőtt a béke védelmét A délelőtt megrendezett vi­dám, játékos vetélkedőn már nem számított, hogy ki milyen nyelven beszél, teljes termé­szetességgel keveredett a ma­gyar, a német és az angol szó. Ezek a gyerekek, minden bi­zonnyal — sok-sok társukhoz hasonlóan — igennel válaszol­nak majd, évek, évtizedek múlva is a kérdésre, ami a mostani tábor jelmondata is egyben: Emlékszel-e a zamár­di nyárra? A B.alaton-part számos tá­borában töltik még vakáció­Bátortalanul. módszereiben bizonytalankodva, hosszú szü­netek csendjébe süppedve két évtizede — a hivatalos meg­fogalmazás szerint — átfogó gyűjtőmunka kezdődött a földrajzi nevek topográfiájá­nak összeállítására. Van, ahol már nyomtatásiban is kézbe vehető a gyűjtőmunka ered­ménye, másutt mostanában fohászkodtak neki igazán, ta­lán az utolsó pillanatban. Igen, az utolsó pillanatban, mert eibúcsúzóban azok nem­zedéke, akik még tudják a valóságot, akikben még élnek a gyorsan kopó legendák, mit miért hívtak, neveztek úgy. ahogyan harminc, ötvein. száz esztendeje vagy még régeb­ben. Természetes: a szó legneme­sebb értelmében társadalmi munka ez. Hivatalosan a Pest Megyei Levéltár és a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár a gazdája, koordi­nálója . ennek a feladatnak, ám mhga a gyűjtés önzetlenek se­regét feltételezi, kívánja. Jú­niusiban Vác és városkörnyéke helytörténészei, más vállalko­zó társadalmi munkásai gyűl­tek össze, ismerkedvén a gyűj­tés módszertani, technikai részleteivel, s kézenfekvő, ők sem boldogulhatnak majd má­sok, a lakosság megértő segít­sége nélkül. Igen, a lakosság, s főiként az idősebbek, az idő­sek támogatása híján eleve bukásra lenne ítélve ez a munka, hiszen az ő tudásuk, ismereteik, meséik nélkülöz­hetetlenek az irat- és levéltá­rak. a valamikori földkatasz­terek okmányainak kiegészí­téséhez. megértéséhez, a múlt sokat emlegetett mély kútjába való bepillantáshoz. A gazda­ságtörténet, benne például a birtokviszonyok változása, a településtörténet, a lakosság helyi rétegeződési viszonyai­nak elemzése; a néprajz és se­regnyi más tudomány új for­rásokat lel az összegyűjtött nevekkel, amint a honismeret előtt is új kapuk tárulnak ki, Automata könnyíti a munkát A Caola Kozmetikai Gyár évente 10 százalékkal növelte ter­melését pipereszappanokból az utóbbi négy évben. Az albert­falvai gyáregységben tavaly egymilliárd forint értékben állí­tottak elő ebből a termékből, valamint kozmetikai és háztar­tási dezodorokból. Termékeik — a hazai üzletekben is kere­setlek — jelentős részét pedig a nyugat-európai piacon érté­kesítik. Az aerozolos termékek automata gyártósora jelentő­sen megkönnyítette a munkásnők — közülük sokan járnak be a környező agglomerációs településekről — dolgát. Emlékszel-e a zamárdi nyárra?

Next

/
Thumbnails
Contents