Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

Munkásművelődés az érdekek tükrében (1.) Nem bizottságok, emberek dolga ALLITOTERMEKBOL Átvételükre vagyunk hivatottak Közgazdászaink szerint egy nyersanyagban nem gazdag, technikailag közepesen fellett országban a legdinamikusab­ban fejleszthető termelőerő a szakember: ebbe a kategóriá­in mindenki beletartozik. Törekednünk kell tehát a hazai műveltség szer­kezetének korszerű arányosí­tására, legalább is ezt köve­telik tőlünk a szocialista gaz­daság fejlesztésének előttünk álló feladatai. Tévedés volna ezt az igyekvést úgy értelmez­ni, hogy a tudományos-techni­kai ismeretek kerüljenek a közműveiődés valamiféle kép­zelt „középpontjába”, és egy hierarchikus iépcsőzetet felál­lítva, a humán műveltség — az irodalomtól a társadalom- tudományokig, az életformától a szabad idő felhasználásáig — háttérbe szoruljon. Nyolc általános iskola _ "' «* * * A riport a fenti gondolatok jegyében készült, külön figye­lemmel egy közös gondunkra: a kisebb-nagyobb vitákban újra és újra felmerül a kér­dés, hogy vajon erősödik-e az ember és a kollektív művelő­déit ‘ viszonya a munkásság körében is? Beszélgetőpartnereim az Or­szágos Érc- és Ásványbányák három Pest megyei üzemének dolgozói voltak. Bakonyi László személyzeti osztályve­zetővel cseréltünk szót leg­előbb : — A nyolc általános elvég­zéséért mindent megteszünk. Gyorsan hozzáteszem, ami a termelési profilunkból követ­kezik: nagyon sok kétkezi munkásra van szükségünk! Kettőszázhúsz segédmunkás dolgozik csak a pilisvörösvári üzemünkben. Az általános is­kolát el nem végzettek száma kétszáz. Közülük hatvan be­iskolázható. Próbálkoztunk már azzal a módszerrel, is, hogy tanárokat hívtunk, tehát itt, helyben tanulhattak volna. A körülményeket csak nehezí­ti. hogy a dolgozók hetven százaléka bejáró! — Induljunk él a kályhától: mennyire szervezett a válla­lati közművelődés? — Van közművelődési bi­zottságunk, bár nekem az a meggyőződésem, hogy nem bi­zottságok, hanem emberek oldják meg a gondokat. Olyan dolgozók, mint Tóth Ferenc is volt, aki ma már nyugdíjas. Az ő munkássága alatt lendült fel a brigádmozgalmunk, amit én nagyon fontosnak tartok. Az elmúlt évtől a dolgozók béralapjából vonjuk le azt az összeget, ami a közös kalapba kerül. Ezt a pénzt osztjuk szét a brigádversenyben elért he­lyezéseknek megfelelően. Tud­ja, hogy mit jelent ez ahhoz képest, hogy azelőtt a vállalat nyereségéből képeztük azt az összeget, a jutalmakat? Hiszen most már mindenki a saját zsebére játszik,.. Kondérban főzőcskélünk — Azért a brigádmozgalmat akadályozó problémákról is hallan i... — Elsősorban az adminiszt­ráció képtelenségei, amelyek a külsőségekben nyilvánulnak meg; nem egy-egy vállalás végrehajtása okoz gondot a dolgozónak, hanem azoknak a fényképeknek, köszönőleve­leknek a beszerzése, amelyek nélkül „nem szabad eltűn­nünk”, hogy a feladat elvégez­tetett! A másik probléma, hogy az elvárások nem konkrétak. így igaz. Hamschláger Já­nos brigádvezetőtől tudom, hogy milyen nehéz olyan kér­dőíveket kitölteni, amelyek­ben ilyen szempontok szere­pelnek: szakmai felkészült­ség ..., tervfeladatok ..., mi­nőségi munka .... anyagtaka­rékosság, és végül a legszebb közhely, a „szocialista ember­típus kialakításával kapcsola­tos tevékenység”. Bizony ne­héz lehet megfelelni (?) ilyféle szempontoknak, kivált, ha egy olyan brigádvezetö próbálko­zik. aki már régesrég máson töri a fejét: — A dolgozók kilencven százaléka szocialista brigád­tag, véleményem szerint egyé­ni érdekből. Mindaddig nem kérhetjük számon a szocialis­ta tudatosságot, amíg a bu­tikos — talán éppen az álta­la megtermelt anyágot eladva —, milliomos lehet egy év alatt... Az emberség, az er­kölcs nem hibádzik. Volt rá eset, hogy napi bérünket aján­lottuk fe! a nyugdíjasaink tá­mogatására. Mégis a közös munkát, az együttlét élményét tartom lényegesebbnek, mert így érjük el, hogy nem zárkó­zunk be a házainkba a mű­szak után. Dolgozni akarnak A OÉÁB nyolcféle tanfolya­mot szervezett a dolgozóinak. Ezek között nehézgépkezelő vájárszakmunkás, ásványeiő- készítő. robbantómesteri kép­zés egyaránt előfordul, össze­sen 488 munkás kap lehetősé­get szakmai képességeinek fej­lesztésére. A vállalat 687 ezer forintot fektetett be a képzés­be ... Mindemellett 59 fizikai dolgozónak biztosítják a szak­mai. fejlődését külső beiskolá­zással. Ezek az adatok a vál­lalat tizenhárom üzemének majd’ kétezer dolgozójára vo­natkoznak, de így is szép ered­ményt bizonyítanak. Bakonyi Lászlótól kérdeztem, hogyan sikerülhet ez a mai viszonyok között, amikor az emberek géemkában, háztájiban és még ki tudja, hol tevékeny­kednek munka után. — Egyszerű: télen szervez­zük a szakmai továbbképzé­Az elmúlt évtizedekben korszerű tudományos könyv­tárrá vált Akadémiai Könyv­tár napjainkban továbbfejlő­dik: restaurálják, illetve bő­vítik a bibliotéka épületét, s gépesítik a könyvtári mun­kát. 1866-ban mintegy 10 ezer kötettel várta az érdeklődőket a könyvtár az Akadémia szék­házában, s egy időben 70-en foglalhattak helyet az olvasó­teremben. A mai sok száz­ezer kötet raktározása már nehézségeket okoz, bár vala­mit javított a helyzeten, hogy 1984-ben Törökbálinton egy új raktárt helyeztek üzembe. Az olvasótermi helyek száma viszont 120 éve nem gyarapo­Százhalombattán 1977 óta működik a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvszolgálata. — Ha nagyon sarkítani akarok, akkor ez csomagkül­dő központnak tekinthető, ahol hetvenötén dolgoznak — magyarázza Jován László boltcsoport-igazgató. — ön­álló profillal rendelkezünk, huszonegy üzletünk és száz­húsz üzletkötőnk tevékenyke­dik az országban. Pest me­gyében tizenhét a boltjaink száma, és közel kétszáz bi­zományos munkahelyi könyv- terjesztő segítségére számít­hatunk. Óriási térképet vesz elő. Mutatja: Pest megye szabá­lyosan „be van hálózva”. — Üzletkötőink olyan he­lyekre is eljuttatják az olvas­nivalót, ahol semmiféle vá­sárlási lehetőség nincs. Éven­te száz-száztíz ezer család­dal kerülnek kapcsolatba. A kistelepüléseken havonta ösz- szesen hat és fél-hét millió forint értékben adnak el könyvet. — Megkapnak-e mindent, amit megrendelnek? — Nem. Éves előrendelé­sekkel, kiadói tervek alap­ján dolgozunk. Egy-egy te­rület gazdája, a boltvezető méri föl a kiadványokkal kapcsolatos esetleges igényt, amit vállalati szinten össze- sítenek. A kiadói terv azon­ban igen gyakran változik. Ilyenkor megpróbáljuk más­sal helyettesíteni a kért mű­vet. Pest megyében 120 mil­lió forintnyit értékesítünk évente. Az idei első félévben ez növekedett: 16 százalékkal magasabb a tervezettnél. seket. Ebben az évszakban sem könnyű, de azért min­den évben sikerül valahogy. — Arra kérem, mondja el azt is, hogyan látja a dolgozók művelődési helyzetét a hagyo­mányos értelemben is. tehát: színház, mozi, szabadidős te­vékenység ... — Egyre nehezebbnek íté­lem mag. A munkás dolgozni akar minden szabad percében. Az életszínvonalának az eme­lésére törekszik és ezt — vall­juk be —, egyre több pénzzel tudja csak megvalósítani. A mind kevesebb szabadidőt ne­héz beosztani! Nem beszélve arról, hogy könnyebb is. job­ban is esik beülni egy sörre valahová a fárasztó nap után. Egyébként egy családi színhá­zi látogatás nem olcsó mulat­ság manapság. Vállalatunk 800—1000 színházjegyet vásá­rol évente, hogy könnyítsünk' ezen a helyzeten is. amellett, hogy az autóbuszunk is ren- rendelkezésre áll erre a célra. Azonban van itt egy másik probléma is: a műsorszerve­zőnk szinte soha nem kap je­gyet azokra az előadásokra, amelyeket szívesen megnéz­nénk. Nem beszélve a bérle­ti élcadásck színvonaltalan- ságáról... Mindezek ellenére a közös programok szervezése könnyebbnek látszik, mint az egyéni művelődés segítése. Szilas Zoltán (Folytatjuk) dott. Most az Akadémia szék­házával egybeépült úgyneve­zett . akadémiai . bérházat könyvtári célokra alakítják" át,_ A. rekonstrukcióra kiírt pályázat díjnyertes tervei alapján 1984-ben kezdte meg az átépítést a Középület-építő Vállalat, a munkálatok befe­jezése 1988 első negyedévére várható. A rekonstrukció eredményeként megduplázó­dik a könyvtár alapterülete, s az olvasói helyek száma a mostaninak több mint kétsze­resére nő. A nyolcszintes épü­letben a 18 ezer méter hosz- szú polcrendszeren mintegy 800 ezer könyvet helyezhet­nek majd el. Ugyanakkor évről évre ne­hezebb új vásárlókat toboroz­ni. Mivel éppen a fiatalabb generáció olvas kevesebbet. A tömegkommunikációs eszkö­zök révén ugyanis könnyeb­ben, kényelmesebben juthat­nak információkhoz. — Mit tehet a vállalat? — Egyedül szinte semmit. Az eladási helyek növelése, könyvvásárok, az akciók alig hoznak javulást. — A tallózó boltok is ezt a célt szolgálják? — Igen, bár nem éri meg igazán nekünk, hogy fele áron adjunk el könyveket. Az országba# tizenhárom, a me­gyében egy ilyen üzletünk van, azaz már kettő: Gö­döllőn, az ünnepi könyvhét kezdetével indult meg az áru­sítás. — Önök ugyan könyvérté­kesítéssel foglalkoznak. Fon­tosnak tartja-e mégis, hogy mindenfajta munkához ko- nyítsanak, ami könyvvel kap­csolatos ? — Igen, lényeges, hogy a könyvet mint munkatárgyat is megismerjük. Az írást, a szerkesztést, a nyomdai te­vékenységet. Ennek a tudás­nak a megszerzésére egyre kevesebb időnk van. Amíg néhány évvel ezelőtt rangot jelentett könyvvel foglalkoz­ni, könyvesboltban dolgozni, ma már több ok miatt sem az: kevés a fizetés és sok a fizikai munka. $ Vácott a régi görög temp­lomban szeptember 21-ig lát- s ható a Vác a középkorban cí- Jmű anyag. Erényi Lajos naiv ^ grafikus július 20-ig a váci ^ könyvtárgalériában mutatko- ^ zik be, ugyanezen ideig lái- ^ ható Gammel József emlék- S kiállítása és Ferenczy Hanna S képei a gyömröi művelődési S házban. Nem fedeztük fel Történeti kutatások fém­jelzik a gazdag tárgy- és le­letanyag bemutatását. Sok vészt átélt Vác városa attól kezdve, hogy 1070-es adattal püspöki székhelyként említik. 1241 virágvasárnapján a vá­rost felgyújtják a tatárok, s komoly problémát jelentett az is, hogy a királyi Magyar- ország és a török hódoltság szélén helyezkedett el. Ettől függetlenül nőtt a szerepe az iparban, kereskedelemben, közlekedésben egyaránt. Tra- gor Ignác, a váci múzeum megalapítója, Vác kimagasló kutatója gyűjtötte a Vácról készült metszeteket, adatokat. Feltárult a vár és az egykori városfal, a magyar és a né­met város. Az egykori látké­pet összefogottan őrzi meg az 1634-es rézkarc, de maradtak fenn részletek a várról, vár­falról, a városfal északnyuga­ti tornyáról, a Hegyesről. A kiállítás sok érdekes művelő­déstörténeti anyagot sorakoz­tat fel, igazán szép román kori oszlopfőt, reneszánsz ma­jolikákat, török korsót, XV. századi német edényeket, XV. századi kardokat. A sok ér­dekesség közül is kiemelke­dik az a XII. századból szár­mazó szobortöredék, mely­nek szépsége esztétikai elem­zésre vár, s arra, hogy a köztudat átvegye a feledés­ből. Ez a mű is . igazságra, fá­jó tényre utal: sok kincset ■nem fedeztünk -fe!, pedig a miénk, átvételükre vagyunk hivatottak. Vecsés festője Erényi Lajos órás kisipa­rosként dolgozott nyugdíjazá­sáig, 1920-ban született Ka­posvárott és a linómetszést nyomdász édesapjától tanul­ta. 1982-ben helyezték el a Tabhoz tartozó Lulla nevű falu templomában 17 olaj- táblaképét. Vácott látható grafikái tisztességes rajzi alappal rendelkeznek. Túl­súlyban vannak a képi leírá­— Úgy is érthetem ezt, hogy a könyv veszített a te­kintélyéből ? — Nem a könyv! A könyv­terjesztés. Ha változtatnánk a munkakörülményeken és a jövőbeni viszonyokon, akkor ismét vonzóvá lehetne tenni ezt a pályát... Évekig, év­tizedekig hittük azt, hogy nyújtunk a társadalomnak va­lamit a könyvvel. Most úgy érzem, hogy egyre szűkülő ré­tegnek adunk el. Egyes em­berek számára nem létszük­séglet az olvasás, nem az élet természetes velejárója Változik a könyv társadalmi funkciója: elsősorban kikap­csolódást várnak tőle. Ez ér­zékelhető abból, hogy csök­kent a fajsúlyos, klasszikus irodalom iránti kereslet. Más tehát a kiadói cél és más a vásárlói igény. Mindkettőt ki keli elégíteni, mert ebbői élünk. — Változhat ez a funkció? — Ha valaha választhat­nék, hogy kereskedelem vagy kulturális szolgáltatás, akkor én inkább választanám, hogy alaposabban felkészült kol­légákkal együtt többet foglal­koznék szakmai tárgyú isme­retekkel, többet a vásárlók­kal, a vásárlói igény fölkel­tésével. Pillanatnyilag azon­ban a boltnak is az az ér­deke, hogy kevesebb féléből — elsősorban bestsellerekből — többet adjunk el. Vennes Aranka sok, némi szürrealisztikus megoldás sem áll tőle távol, melyet a fa lombkoronájában elhelyezett emberfeje is iga­zol. Gammel József a magyar képzőművészet egyik rejtélye. Értéke nagyobb hírénél. El­vadult körülmények között élt és alkotott Vecsésen, szá­mára egy dolog létezett: a festészet, a kép. Utókora sem dédelgeti. Annál inkább ért­hetetlen ez, mert a 70-es években több önálló kiállítá­sa nyílt Monoron és másutt, részt vett több évtizedig a Pest megyei képzőművészek kiállításain, a ceglédi Kossuth Lajos Múzeumnak adomá­nyozta hagyatékát. Közel oly értékes festő, mint Benedek Péter, de őt a hír még ha­lála után is elkerülte. Re­méljük, nem sokáig. Annál is inkább, mivel Vecsés festője, a kertek alját hallatlan oda­adással és bensőséggel fes­tette meg, csendéletei Nagy Balogh János aszkézisére utal­nak a kis dolgok méltó fel­fedezésében. „Céllövöldéje” remeklés. Csöndes tárlat Nem predesztinálódhat ar­ra, hogy ..elfelejtsük, ezt fes­tői minősége nem engedélye­zi számunkra még akkor sem, ha eddig késlekedtünk élet­művének művészettörténeti feldolgozásában. Lánya,, a költő és festő Ferenczy Han­na édesapjáról készült érzé­keny portréjával és több képpel csatlakozott e nem indokolt csöndben le­pergett tárlathoz, melynek hiányzott a katalógusa is. E csöndben kiáltani akar az írás: élt egy tiszta, becsü­letes festő Vecsésen! Becsül­jük meg mi is az örökséget, amit ránk hagyott. Losonci Miklós Pedagógusoknak Nyári egyetem Szegeden az MTA biológiai központ kongresszusi termé­ben kedden megnyitották a TIT pedagógiai nyári egye­temét. A hazai pedagógusok nyári továbbképzési fórumát az idén már 23. alkalommal rendezik meg a szegedi ünne­pi hetek keretében. Az okta­tás-nevelés aktuális kérdései­nek áttekintésére lehetőséget nyújtó egyhetes kurzusra az idén több mint 200 pedagó­gus, szakfelügyelő, az oktatás irányításával foglalkozó ta­nácsi dolgozó érkezett az or­szág minden részéből. MOZIMŰSOR JÜLIUS 17-ÉTÖL 23-ÄIG ABCNY 17—20: Földregnés 21—22: Fehér lótusz BUDAÖRS 1T—30: Egy maréknyi dollárért* 81—23: Nein kell mindig kaviár CEGLÉD, Kamaraterem 17—20: A rátát! csikótojás (du.) Edifh és Marcel I—II.* (este) 21—23: Irány a vadászház !• CEGLÉD, Szabadság 17—20: A betörés nagymestere (este) 21—22: Popeye (este) 23: Elfújta a szél I—II, DUNAHARASZTI, Béke 17—18: öt láda aranyrög 19—20: A falfúró** (este) 21— 22: BMX banditák DUNAKESZI, Vörös Csillag 17—18: Nem kell mindig kaviár 19— 21: A betörés nagymestere (este) DUNAKESZI, József Attila 20— 21: Életben maradni 22: Házibuli 23: A házibuli folytatódik ÉRD 17: A betörés nagymestere 20—21: Titokban Hongkongban 22— 23: Marathón életre-halálra** (este) FÓT 17— í8: A falfúró** 19: Szabadlábon Velencében (este) 20— 22: Vaskos tréfa* (este) GÖDÖLLŐ, Petőfi 17: Idő van** (este) 18— 19: A házibuli folytatódik (este) 20: Halálos tavasz (este) 21— 23: Egyéniség (este) GYÁL 17—19: Zorro 20: Hajmeresztő hajnövesztő 21—22: A falfúró** GYÖMRÖ, Kertmozi 17: Szabadlábon Velencében 18: A nyolcadik utas a Halál*** 19: Lopják a koporsómat* 21: Szelíd motorosok** 23: Szerelem első vérig* KEREPESTARCSA 17: Vabank 18: Tarts meg. tarts meg* 21—22: Tiszteletbeli konzul* LEÁNYFALU 17—19: Break 20— 21: Szédülés* MONOR 17: Balkán expressz* 18: Lopják a koporsómat* 19— 20: Popeye (este) 21— 23: Coco-Cola kölyök* NAGYKÁTA 17—18: Quilombo* 19—20: Piedoue Afrikában (es'e) 21—22: A fehér törzsfönök NAGYKŐRÖS, Arany János 17: A fehér törzsfőnök 18—20: Földrengés 21—23: A betörés nagymestere NAGYKÖRÖS, Cifrakert 18—20: Földrengés 21—22; Szabadlábon Velencében NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 17—20: Szélmolnár (du.) 17—19: Elnézést, nézi a meccset?* (este) 20—23: Balkán expressz* PILISVÖRÖSVÄR 17— 18: Coca-Cola kölyök* 21: Röpke éjszaka POMÁZ 18— 19: Harmadik típusú találkozások I—II,* 20— 21: A profi** RÁCKEVE 17— 20: Kicsi, de szemtelen* 21— 22: Vad banda*** SZENTENDRE 17: Mi lenne, ha? (este) 18— 20: BMX banditák 21—23: Flashdance (este) 23: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* SZIGETSZENTMIKLÓS 17—18: A falfúró** 19— 20: Balfácán feste) 21—22: Egy maréknyi dollárért* TÁPIÓSZELE 17—19; Tiszteletbeli konzul* 20— 21: Szerelem első vérig* VÁC, Kertmozi 17—18: Ellopták Jupiter fenekét 19—20: Dutyi-diU 21— 23: Hét mesterlövész VÁC, Kultúr 17—18: A Kobra napja** 19— 20: A kicsi kocsi újra száguld (este) 21— 22: Edith és Marcel I—II.* 22— 23: Kölyök (du.) 23: Popeye (este) VECSÉS 17—20: Popeye (este) 21— 22: Elnézést, nézi a meccset?* VECSÉS, Kertmozi 17—18: Marathón életre-halálra** 20— 21: Szupermodell** 22— 31: A Kobra napja** AUTÓS KERTMOZIK; BAG 17—18: Vad banda*** 21: Titokban Hongkongban 22: Megbilincseltek* 23: Piszkos munka* DABAS 17—20: Zsaroló zsaruk 21— 23: Indiana Jones és a végzet temploma* GOMBA 17—19: Sólyomasszony 20— 21: Most és mindörökké RÁCKEVE 17—20: Indiana Jones és a végzet temploma 21— 23: Love story SZENTENDRE 17—20: Love story • 11 éven aluliaknak nem ajánlott, *• Csak ic éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben. (este) További fejlesztés Akadémiai Könyvtár Kereskedelem vagy kultúra? Csomagküldő központ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents