Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

1 bírtam 198S. JÚLIUS 16., SZERDA Jogi tanácsok ^i’ökbefogedási eSjárás befejezése előtti öröklés © láBogjog mint biztosíték örökbefogadással, illetve an­nak jogi kihatásával kapcso­latos F. L. váci olvasónk problémája. Nővére, aki egyedülálló anya volt, egy hároméves kis­lányt kívánt örökbe fogadni. Még nem kapta kézhez az en­gedélyező határozatot, amikor baleset következtében el­hunyt. Ki örökli a gyönyö­rűen berendezett családi há­zát kérdezi olvasónk? Az örökbefogadás létrejöt­tével a gyermeket megilletik mindazok a jogok, melyek megilletik: a vérszerinti le­származol, tehát megilleti az örökséghez való jog is. Olvasónk esetében nővére az örökbefogadást engedélye­ző határozat jogerőre emel­kedését megelőzően még az eljárás folyamán hunyt el. Ez nem jelenti azt, hogy a gyermek nem örököl, mert az örökbefogadás joghatásai — annak engedélyezése esetében — már az örökbefogadó ha­lálával beállnak, hiszen, ha nem következik be a halál, létrejött volna a családi kap­csolat. Olvasónk érdeklődjön a gyámhatóságon — és ha ki­derül, hogy az örökbefoga­dást engedélyezték — nyu­godjon bele, hogy nővére után a hároméves kislány örököl. • Kölcsön adott pénzem fe­dezetére egy nagy értékű an­tik karkötőt kaptam zálogul. Ismerősöm a pénzt visszaadni nem tudja, de a karkötő ér­tékesítéséhez sem járul hozzá, arra hivatkozva, hogy rsaládi darabot nem akar elkótyave­tyélni. Akkor mire jó a zá­log, kérdezi P. F. ceglédi ol­vasónk. A zálogkérés célja, hogy a jogosult már előre biztosítsa magát arról, hogy követelése behajtásakor megfelelő fede­zet álljon rendelkezésére. így az esetleges nemteljesítéssel járó hátrányok, bizonytalan­ságok előre kiküszöbölhetők, ugyanis ha a kötelezett nem teljesít, a másik fél a zá­logtárgyból követelését ki­elégítheti. A biztosítékkal lekötött zá­logtárgyat mindig úgy kel! meghatározni, hogy annak ér­téke körülbelül egyezzen az adósság értékével, ugyanis az adós csak ennek értékéig tar­tozik helytállni. A zálog tárgya a — for­galomképtelen dolgokat kivé­ve — ingó vagy ingatlan do­log lehet. A zálogjogot szerződéssel kell kikötni és a jogosult csak akkor kérheti követelésének kielégítését a zálogtárgyból, ha a kötelezett nem teljesít. Amennyiben a jogosult zálog­jogát érvényesíteni kívánja, általában bírósági eljárást kell folyamatba tennie, nem járhat el tehát önkényesen, a zálogtárgyat maga nem érté­kesítheti. Általános szabály ezért az, hogy a zálogtárgy­ból való kielégítés bírósági határozat alapján végrehaj­tás útján történik. A Pest Megyei Hírlap XXX. évfolyamának 154. számában (1986. július 2.) a hatodik ol­dalon a jogi tanácsokban a Névváltoztatás című cikk té­ves információt tartalmaz. A családjogi törvény 26. parag­rafusa 3. bekezdésének 2. mondatát az 1982. évi 17. szá­mú törvényerejű rendelet 42. paragrafusa 2. bekezdése a kö­vetkezőképpen módosítja: „Ha ettől el kíván térni, ezt a há­zasság megszűnése, illetőleg érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnek egy alkalommal bejelentheti.” Ebből következik, hogy a hivatkozott törvényerejű ren­delet hatályba lépését köve­tően a volt feleség névviselése megváltoztatásának bejelenté­si határideje nem a cikkben idézett 60 nap, hanem függet­lenül az idő múlásától egy al­kalommal lehet anyakönyvi eljárásban módosítani. Tekint­ve, hogy a bejelentés követ­keztében egyéni kérelem tel­Egyszerűbb az eljárás az úgynevezett kézizálog (olyan zálogtárgy, amelyet a zálog- szerződés megírása mellett át is adhat a jogosultnak, vagy letétbe helyezték) esetén. Ha az ilyen megállapodást köz­okiratban foglalták, ennek alapján bírósági eljárás nél­kül is végrehajtásnak van helye. Ugyancsak a kézizálog esetében a felek írásban meg­állapodhatnak arról, hogy ha­tósági eljárás mellőzésével a jogosult, vagy közösen mind­ketten értékesítik a tár­gyat és ebből kapja meg az őt megillető részt a jogosult. Olvasónk leveléből való­színűsíthető, hogy a fentiek­ben ismertetett megállapodást nem kötötték meg, így köve­telése biztosítására csak a bí­rósági utat veheti igénybe. Dr. Sinka Imre jogtanácsos jesítéséről van szó, az 1386. július 1-jén életbe lépett ille­tékjogszabály szerint e beje­lentés 100 forint általános ál­lamigazgatási eljárási illeték alá esik. A névviseléssel kapcsolatos bejelentést akár az állandó lakhely, akár a há­zasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőnél be lehet jelenteni. A névviselés módosulását követően természetes, hogy a személyi igazolványba bejegy­zett nevet 8 napon belül az illetékes rendőrkapitányságon is be kell jelenteni, amelyhez anyakönyvi kivonat szükséges. Így az anyakönyvi kivonat kiállítását is kérni kell. amely 100 forint illetékkötelezettség alá esik 1986. július 1-játől. Gunszt Ferenc a Pest Megyei Tanács V. B. igazgatási osztályának anyakönyvi, népesség-nyiivántartási csoportvezetője Hozzászólás cikkünkhöz Úfra a névváltoztatásról A Kéh fényben láttáik ámiksr felszáll es lila köd Vagyis, amikor tisztulni kezd a fej, és az ember rá- döbbén, hogy nem is volt iga­zán az eszénél, mert a „lila köd” elöntötte az agyát... Ugye, hányszor vannak így emberek? A „lila köd” — szlengben: a pumpa — befo­lyásolja a tudatot, vagyis az indulat elhomályosítja a tudatot, s ez gyakran bűn- cselekmény forrása. Szinte meg is jelölhetők azok a bűncselekmények, amelyek­nél az emberi indulatoskodás szerepet játszhat. Ilyen a ga­rázdaság, a testi sértés, és persze a legveszedelmesebb: az emberölés. Miért beszélek erről ilyen körülményesen, messziről kö­zelítve, a „balatoni” Kék fényben látott veszprémi ket­tős gyilkosságot? Azért, mert bármennyire is elborította az agyát a vér ennek a gyilkos fiatalembernek, mégiscsak úgy ölt, hogy kegyetlenségének egy teljesen vétlen ember is áldozatul esett. Talán emlékeznek az olva­sók a Kék fényből Végh Iván­ra, akivel Borenich Péter beszélgetett. Végh nemcsak a vetélytársát ölte meg, hanem egy számára ismeretlen em­bert is. Pusztán azért, mert az útjába akadt, és első szíre- szóra nem teljesítette a ké- rásét. Ez a gyilkossá lett fiatalem­ber udvarolt egy lánynak, valószínűleg szerette. Félté­keny volt rá. mint a legtöbb ember, ha szerelmes. De et­től még az emberek túlnyomó többsége nem lesz gyilkos. — Miliői* határozta el. hogy bosszút áll? — kérdezte tőle Borenich. — Ezt nem határoztam el, csak jött. Jött a ..lila köd”, amikor megtudta, hogy a lány, akit szeret, mással jár. Mással, a barátjával. És ekkor mégis­csak felkészült, mert őrjöngé­sébe:í egy disznóölö kést vett magához. — Meg voltam bolon­dulva ... — És? — Láttam egy kocsit, ami bejött az utcába, odafutottam, egy férfi ült benne, mondtam neki, hogy vigyen el valahová, azt felelte, nem ér rá, és ak­kor leszúrtam... Amikor elszállt fejéből a „lila köd”, a riporternek ezt mondta: — Elegem volt az életből, azt szeretném, ha felakaszta­nának ... Lehet, hogy őszintén gon­dolta. De mégsem adhat ez er­kölcsi felmentést két ember haláláért. Végh olyan család­ban nőtt fel, ahol nyolcán voltak testvérek — négy mos­toha. A családi háttér zava­ros volt. Ebben próbálta ki­vívni Végh a maga he­lyét, szerepét. Ha másképp nem ment, elverte a testvé­reit, az idősebbeket is. Testi erővel bírta, s ha az akarata másképp nem érvényesülhe­tett — ütött. Később már az utcán is, a kocsmában is, munkahelyén is ököllel pró­bált érvényre jutni, féltek tőle, mert amikor elfehéredett, az ismerősei tudták: rövidesen vér folyik. Végh sok helyi verekedés „csata” győz­tese volt, s bár soha senki pénzéhez nem nyúlt, más tu­lajdona nem kellett neki,, de ha a „lila köd” elöntötte az agyát, kíméletlensége nem is­mert határt. Ö is tudta önma­gáról, mihelyt kitisztult a feje. A riporternek mesélte: hányszor és hányszor megfo­gadta, hogy uralkodni fog magán. Nem tudott. Hogy mi lesz a kettős gyil­kosság fölötti ítélet, milyen mértékben veszik figyelembe az indulati elemeket — azt nem lehet előre tudni. Azt vi­szont igen, hogy az országos bűnözési tabellán az életel­lenes bűncselekmények sorá­ban az ilyen féltékenységi in­dulati mozzanatok nagy sze­repet játszanak. Az emberölések száma a következőképpen alakult az elmúlt hat esztendő során: 1980-ban 200; 1981-ben 214; 1982-ben 190; 1983-ban 210; 1984-ben 205; 1985-ben 191 ember életét oltották ki bűnös módon, szándékosan vagy erős felindulástól indíttatva. Ez a számsor arra utal, hogy — szemben az összes bűncse­lekmények statisztikai görbé­jével, amely az utóbbi öt-hat esztendő során felfelé ívelt — az emberölési „görbe” csak enyhe kilengést mutat fel és le, vagyis nagyjából egy szinten marad. A Kék fény egyik rendőri szakértője, a Veszprém me­gyei rendőrfőkapitány helyet­Belül sikerült kirándulások Minden út Münchenbe vezet? Már a térképet b’.igészni is gyönyörűség. Még az útle­velünkön sincs rajta a pe­csét, ám gondolatban elindu­lunk e különböző színű vona­lak mentén. Többször is át­formáljuk az útitervet: ide mégiscsak beugrunk, amoda viszont nem. Ám a tervezge- tés nem merül ki csupán eb­ben, sok útitársunknál. Mert ugye, ha már külföldön já­runk, érdemes bekukkantani az üzletekbe, egyszerűen mu­száj vásároni valamit. Ez nem is volna baj, ha a csil­logó portékák csábereje oly­kor nem volna erősebb a tör­vénytiszteletnél. Már pedig tudjuk, hogy ez bizony meg­történik. Kigazdálkodtak Hogy mennyire gyakorta, arról a Pest Megyei Bíróság irattárában sorakozó friss akták tanúskodnak. Nos, meg azok az ügyek, amelyeket mostanában sorozatban tár­gyalnak. Éppen ezért ezúttal nincs is értelme nevekről, személyekről beszélni, inkább csak az általánosítható ese­tekről. Amelyek tényleg ár­tatlan tervezgetéssel kezdőd­nek. Mondjuk: Velence—Ri­mini—München. Igazán szép, feledhetetlen élményekkel ke­csegtető útvonal. Így gondol­ták annak a budakeszin élő családnak a tagjai is, akik autóba szállva szelték át az országhatárokat. Jól felkészültek. Már ide­haza elhatározták, ha marad pénzük, azt műszaki cikkek­re költik. Összesen 60 ezer forint értékű valutát váltot­tak ki öt személyre és a gépkocsira. S miután igen beosztóak, takarékosak vol­tak, Münchenbe érve még mindig csinos összeget mond­hattak magukénak. Üzletről üzletre járva kémlelték a kínálatot, míg rátaláltak egy kifejezetten honfitársaink csa­logatására berendezkedett boltra Tévé, JíCjpsttasgn® A felirat is azt hirdette, hogy szívesen látják a Ma­gyarországról érkezőket. A tulajdonos magyarul köszön­tötte őket, s Panasonic kép­magnót, Siemens színes tele­víziót adott az összekuporga- tott márkákért. Vállalta azt tese említette a „balatoni” adásban, hogy az elmúlt öt év során az összes életellenes bűncselekmények 8—10 száza­léka volt csupán olyan, amit az anyagi haszonszerzés is motivált. Jól tudom, a bicská­zás, a féltékenységi dráma, a bosszú végered ménye — ha ember élete ment rá —, ugyanolyan értékű, mint a rablógyilkosságé. Ám társa­dalmi veszélyesség szempont­jából más megközelítést kell alkalmazni. Egy indulatos em­bernél mégiscsak jobban el lehet érni, amikor tiszta a feje, hogy gondolkozzon, uralkodjon önmagán, próbálja látni a következményeket, mint annál, aki minden fon­dorlatot és eszközt igénybe vesz, ha célját el akarja érni, pénzhez akar jutni. Nyugati nagyvárosok bűnö­zésének tanulmányozása köz­ben módom volt többször is megfigyelni, hogy a rendőrsé­gek és igazságszolgáltató szer­vek társadalmilag mennyivel jobban tartanak a rablógyil­kosságtól, mint mondjuk egy garázda verekedéstől, ahol ha­lottak is lehetnek. Csupán összehasonlításul jegyzem meg, hogy a kilencmilliós New Yorkban tavaly 1924 olyan gyilkosság történt, ahol a rablási szándék egyértel­műen kimutatható volt. Társadalmi jelentősége van annak, hogy nálunk az em­berölések túlnyomó többségét érzelmi, indulati elemek moti­válják. És ha ezekben az ese­tekben felszáll a „lila köd”, jön a mély felismerés és meg­bánás, amely oly fontos kel­léke a büntető igazságszolgál­tatás céljának: az elítélt ne­velésének. Szabó László is, hogy áthangolja a készülé­keket, s hogy 20—20 márkáért ajándékozó levelet is ad. Hegyeshalomnál ennek a fiktív ajándékozólevélnek a felhasználásával töltötték ki a vámáru-nyilatkozatot, s a té­vét, a képmagnót kedvezmé­nyesen vámoltatták el. Ezzel hamarjában kétszer is vétet­tek a törvény ellen: az ok­irat-hamisítás és a csempé­szet bűnébe estek. A Buda- környéki Bíróság tárgyalás mellőzésével 13 ezer 200 fo­rint pénzbüntetést és 50 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetését szábtá ki. Ausztria—Svájc—Franciaor­szág—NSZK. Ez is szép euró­pai körút. Azonban úgy lát­szik, minden út Münchenbe vezet. Pontosabban a már említett híradástechnikai bolt­ba. Mert több üzlet megláto­gatása után ott kötött ki Bu­daörsről indult honfitársunk is. A megszokott forgató- könyv: egy színes tévé, egy képmagnó és 20—20 márkáért hamis ajándékozólevél. Ame­lyen — micsoda véletlen? — az előbbihez hasonlóan ugyan­csak Dietmar Thoennes mün­cheni állampolgár neve sze­repelt. Ezúttal sem Hegyes­halom, hanem a bíróság volt a végállomás. A csempészé­sért és okirat-hamisításért 18 ezer forint pénzbüntetés és további 30 ezer forint elkob­zás alá eső érték megfizetése az ítélet. Aki gól iárt A példákat még sorolhat­nánk, hiszen Dietmar Thoen­nes neve túl sok ajándékozási levélen szerepelt. A jó üzlet­nek látszó csalafintaság pedig minden esetben rosszul sült el, elrontva a kellemesnek ígérkező kirándulást. Mert ugye ezekben a történetekben egyedül a müncheni kereske­dő járt jól. Ami pedig Diet­mar Thoennes urat illeti, nos, ő bizonyosan mihamarabb nevet változtat... Amíg az is ismertté nem válik... K. L. Tartás kiiSfö'di sialgáiat alatt A tartásáéi összeg® Manapság a legkülönbözőbb szakmákban nyílik lehetősép arra, hogy külföldön munkát vállaljon a dolgozó. Az esc tek jó részében nem annyira az új környezet varázsa a csá bitó, hanem a magasabb bé- Akik európai ember számár» megpróbáltatást jelentő ég­hajlati viszonyok alatt vái lakkoznak a külszolgálatra, ál dozatot hoznak keresetük nö­velése érdekében. Közülük so­kan vannak olyanok, akik tar- tásdíjat fizetnek a már fel­bontott házasságukból szárma • zó gyermekek (gyermekeik! után. És ezeknek a gyerekek­nek a másik szülője előáll az­zal az igénnyel: fizessen töb bet tartásdíj címén az elvál* házastárs, ha már annyival többet keres. A jogszabály nem mondja ki egyértelműen hogy erre lehetőség van. de nem is zárkózik el előle. Általános szabály, hogy r tartós külföldi szolgálatot tel­jesítő dolgozó esetében a tar. tásdíi alapjául csak a tartás­ra kötelezett belföldi beosz­tására megállapított munkabér és juttatás szolgál. Ennek ös­szegéről a bíróság megkeresé­sére a munkáltató köteles tá­jékoztatást adni. Amikor a bíróságok megál­lapítják a tartásdíjat, az előbb említett szabályból indulnak ki. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki'azt. hogy a tar­tásdíjat fizető belföldi beosz­tására megállapított munkabér és juttatás mellett a bírósáa értékelje a felek körűim, é- nyeit. és ha emiatt indokolt, a gyermektartásdíj mértékét a kötelezett belföldi jövedelme 20 százalékát meghaladó mér­tékre emelje. Aki külföldön vállal mun­kát, belföldi keresetét nem terheli saját eltartásának költ­ségével, így a belföldi jöve­delem tisztán megmaradó ősz- szege lehetővé teszi, hogy ab­ból az eltartásra kötelezett gyereke a 20 százalékot meg­haladó mértékben részesüljön. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a magasabb tartásdíj fi­zetése iránti igényt nem a kül­földi kereset százalékára ha­nem az általános magasabb életszínvonalra való tekintet­tel a belföldi keresetre lehet beadni. Dr. K. É. FeüieS-e szexis Ittas vezetésért... Az elmúlt időszakban Pest megye területén az alábbi sze­mélyek vezetői engedélyét vonták be ittas vezetés miatt. Juhász Gyula kőműves, Érd, Homoród u. 9. 1 év 8 hó, Illés Ferenc postai dolgozó, Érd, Pacsirta u. 27. 1 év 4 hó, Giván István kezelőtiszt, Érd. Béke tér 4 a. 1 év 8 hó, Gaz­dag Imre bet. festő, Százhalombatta, Hága L. u. 4. 3 év, Ka­szás János szakács, Érd, Enikő u. 1/a. 1 év 4 hó, Máié Ist­vánná nyugdíjas, Érd, Facélia u. 17/b. 1 év 8 hó, Zólyomi László segédmunkás, Százhalombatta, Páva u. 14. 1 év, Mol­nár Tamás Lajos szakács, Érd, ínfű u. 2. 1 év 6 hó, Lozsi Ferenc József kisegítő családtag, Érd, Lenin u. 6. 1 év 6 hó, Malavkor István portás. Érd, Erzsébet u. 34. 2 év, Horváth Miklós víz-gázszerelő, Érd, Ágnes u. 77. 1 év 6 hó, Báles Ti­vadar rakodó, Érd, Turul u. 19. 2 év. Tamás Vilmos gépkocsi- kísérő, Érd, Lajta u. 15. 1 év 6 hó, Kapitány Gyula karbantartó, Tárnok, Marton u. 20. „B” kategória törlése 2 év, Fecskó István szervizmunkás, Érd, Sólyom u. 10. 1 év 10 hó, Morváth Ferenc, Érd, Béke tár 3 a. 2 év, Németh Tibor részlegvezető, Szentendre, Vasvári lakótelep, Vasvári Pál u. 43. 1 év, Farkas István csatornatisztító-kisiparos, Érd, Kese­lyű u. 34. 2 év 6 hó, Mari László lakatos, Százhalombatta, Rózsa F. u. 37. 2 év, Ábrahám István kisegítő családtag, Érd, Arany J. u. 48. 2 év, Aschenbrenner László lakatos, Százha­lombatta, Béke u. 5. 2 év, Gróf Sándor, Érd, Beléndek u. 760. 2 év. Varga Sándor műszerész, Érd, Pauló u. 2. sz. 1 év, Munkácsy Béla gépkocsivezető, Érd, Hunyadi J. u. 129. 1 év 6 hó, Horváth György gépkezelő, Érd, Regőczi u. 10. 1 év 4 hó, Mrázik Károly főgépész, Érd, Technikus u. 4. 1 év 8 hó, Tóth Sándor állatgondozó. Farmos, Bethlen G. u. 2. segádmo- torkerékpárvezetői-engedély 6 hó, Makádi István gépész, Kó- ka. Nagykátai u. 93 3 hó, Farsang Ferenc betanított munkás, Tápiószentmárton, Dózsa Gy. u. 7. 1 év 6 hó, Dénes József lomtalanító, Tápióság, Mező I. u 35, 1 év, Hund János rok­kantnyugdíjas. Nagykáta. Árpád köz 3. 1 év, Mányik György üzemvezető. Gomba, Külterület 8. 1 év 8 hó, Jenei Ignác segédmunkás, Gyömrő, Bimbó u. 40. 2 év 6 hó, Gér Tibor autószerelő, Bényé. Fő u. 43. 1 év 4 hó, Fűzfa Albert önálló bádogos, Vecsés, Vörös Hadsereg u. 183. 1 év, Kun Lajos váltókezelő. Pilis, Arany J. u. 15. 1 év 10 hó, Kerekes István gépkocsivezető, Vecsés. Dózsa Gy. u. 70. 1 év, Oldal Imre kőműves, Gyömrő, Tulipán u. 44. 1 év, Farkas Sándor gép­lakatos, Maglód, Báthory u. 2. 2 év, Jene Ignác géplakatos, Gyömrő, Bimbó u. 40. 1 év 6 hó időtartamra. W'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents