Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-14 / 164. szám
NAGYKÖRÖS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1986. JÜLIUS 14., HÉTFŐ Sümegi sonka, parasztkolbász, sült májas irkát is vágnak a hentesek Adódtak már életünkben nehezebb helyzetek, mégis megoldották — mondta teljes lelki nyugalommal az egyszerű vásárló, amikor értesült , róla, hogy baj van a húsipar nyersanyag-utánpótlásával. Országos problémaként fogta föl — mint ahogy valójában az is — a sertéstenyésztés jelentős visszaesését. Lévén tehát társadalmi ügy, nemigen kételkedett abban, hogy jóra fordul a dolog. Jó pozíció Csak akkor kezdte hatalmába keríteni az aggodalom, amikor eszébe ötlött, hogy ha orvosolják is az állami húsipar gondjait, még nem biztos, hogy saját feje fölül teljes mértékben elhárul a veszély. De milyen veszélyről lehet még szó, ha egyszer népgazdasági szinten sikerül megoldást találni? Nos, az a helyzet, hogy a körösi fogyasztó meglehetősen jó pozícióban van a húsellátást tekintve, természetes, hogy féltve őrzi ezt a kiváltságot. Az elmúlt egy-másfél- évtized óta csak akkor tartjuk minden tekintetben kielégítőnek a tőkehússal s általában a húskészítményekkel való ellátást, ha a vágóhidak termékei mellett — lehet az egyébként bármilyen választékos — ott találjuk a helyi húsüzem házi jellegű , készítményeit is. Megszoktuk ezt a bőséget, viccnek is rossz arra gondolni, hogy a kis hentesműhelynek nem, vagy csak sokára sikerül kilábalnia a nyersanyagellátás gondjaiból, hiszen látunk rá példát eleget, hogy éppen az aprócska üzemek vannak leginkább kitéve a változások kártékony hatásainak. Szerencsére ilyen problémával eddig még nem kellett szembenéznie az alszegi munkahely kollektívájának. Köszönhető ez annak is, hogy az Afész idejében megtette a szükséges óvintézkedéseket. Ennek eredménye lett az alig tucatnyi tenyésztőt összefogó sertéstenyésztő szakcsoport, amely, úgy tűnik, képes lesz kompenzálni a szállító partnerszövetkezet, pontosabban a kisgazdaságainak sertésállományában bekövetkezett csökkenést. Ahogy eddig, ezután is rendelkezésre áll a napi 12—15 állat, az utóbbi fél évben sem történt visszaesés, a szokásos mennyiséget, közel ezer sertést dolgoztak fel a hentesek. A hús ötödét tőkehúsként értékesítették, a többi meg legalább 30 féle mény formájában került a boltokba. Objektív minősítés Azt persze ne gondoljuk, hogy most már egy csapásra minden megoldódott, a szakcsoport belépésével eddig kevésbé ismert hátrányos tényezők is felszínre kerültek, elsősoroban a nyersanyag minőségét illetően. A hentesek nem rejtik véka alá, hogy idegenkednek a vegyes, moslékkal agyonetetett, inkább zsí- rosodásra, mint húsképzésre hajlamos fajtáktól, amit a szakcsoport tagjai küldenek. Igaz a fogyasztót ez nem érinti, mit sem vesz észre a különbségből, de a nehézkesebb munka, a nagyobb fel- dolgozási veszteségek indokolják, ogy a szakcsoportbelieknek is tanácsos lesz áttér-, ni ’ a kahyb vagy más hasonló fajták tenyésztésére. Ha nem is mindjárt ma, de a közeljövőben fokozatosan átalakítják az állományt, a húsüzemben pedig bevezetik az objektív minősítési rendszert. Egyelőre a mennyiség volt a legfontosabb szempont, ne lássák hiányát a körösiek s a város környékén élők a finom termékeknek. Pillanatnyilag minden jel arra vall tehát, hogy különösebb zökkenő nélkül sikerült áthidalni a válságos, vagy inkább csak annak tetsző időszakot, sőt Zabodat Balázs üzemvezető szavaiból az tűnik ki, hogy a fejlődés útja nincs elrekesztve. ^io, persze nem valami nagy dolgokra kell gondolni, de már az is valami, ha választékbővítést emleget az üzemvezető. Angol szalonna, sümegi sonka, parasztkolbász kerül rövidesen az amúgy is terjedelmes cikklistára az igazi körösi specialitást, a sült májast pedig még be sem • írták a szabványkönyvbe, de már megkóstolhatták a vevők, mondani sem kell, azóta is folyvást keresik. Még a fentieknél is jobb hír, hogy ősztől folyamatos lesz a birkavágás. Ez ugyan pluszfeladatot jelent a dolgozóknak, de nem bánkódnak miatta, a többletteljesítmény nyomán vastagabb lesz hó elején fizetési borítékuk is, de minden bizonnyal megint csak a fogyasztó jár legjobban, akinek nem kell ezentúl napokon, hetekeh át az aránylag olcsó pörköltnekva- lóra várakoznia. Az igazán nagy lélegzetű és főleg időszerű tennivaló persze az lenne, ha nagyobb,1 korszerűbb üzembe költözhetnének a hófehér ruhás hentesek. Régi álom ez, egyszer talán valóra válik — sóhajtják, bár -nem úgy néz ki, mintha máris túl akarnának adni elaggott munkahelyükön. Szépítik, építgetik környezetüket, most is virágok nyílnak az udvaron. Érdekes, barátságos, összetartó kollektíva dolgozik itt. Valamennyien tagjai a stílusos nevű Húsüzem szocialista brigádnak, amely alakulása után, alig négy évvel, az idén nyerte el a bronz fokozatot. Ötletek, űjíiásck Bebizonyították, maroknyi ember is sok mindent képes elérni, ha közösek a céljaik, ötletek, újítások tanúsítják, hogy nem közömbös számukra üzemük léte, sorsa, de a sajátjuk sem. Nehéz szerszám a hentesbárd, műszak végére kiszívja az erőt a karjukból, de vállalkoznak olyasmire is, amitől sajnos a munkásember többsége idegenkedik. Tanulnak. A főnök főiskolán, a másik munkatárs érettségire ké szül s akad olyan is, aki %a pártiskola hallgatója. Szerintük is csak így kerek az élet. Miklay Jenő Kicsi kocsi házzá Utánfutó alumíniumból Alumínium személygépkocsi-utánfutó sorozatgyártását kezdték meg a balassagyar-' mati Fémipari Vállalatnál. Súlya hozzávetőleg fele az acélból készült utánfutókénak, ezért vontatásához kevesebb energiára van szükség, kisebb autók is könnyűszerrel elhúzzák. Az alapszerelvény többféle építménnyel variálható, kétféle hosszmértékben készül ízletes készít- [hozzá teherszállításra alkalmas plató. Szállítják kempingezéshez sátor fekvőhellyel is. s van az utánfutónak szörf-, csónak-, sőt motorosba jó-szállító változata. Legtöbbször köszönettel fogadják Azért, mert kettőn áll a vásár Az emberek nem szeretik, ha ellenőrzik őket, nem fogadják szívrepesve az ellenőrzést végző személyt s annak esetleges kritikáját... Ugyanakkor a legtöbben elismerik az ellenőrzés szükségességét. hiszen az egyes ember a saját munkájának minőségét, értékét képtelen elfogulatlanul megítélni, akármilyen fejlett is az önkritikája. Sok esetben az értéket produkáló ember maga igényli az ellenőrzést — főleg akkor, ha munkája minősége után számíthat az erkölcsi és anyagi elismerésre —, s ebben az esetben a» sem meglepő, ha köszönettel fogadják a hasznos kritikát! Hazahívták Jól tudja ezt Bojtos László meós is. a Nívó Ruházati Szövetkezet dolgozója. Ugyanis szúrós szeműnek kell lennie, hiszen nemcsak a saját jövedelme függ az ő „keménységétől”. Éppen ezért nem kezdőt foglalkoztat a szövetkezet ebben a kényes munkakörben. A ma ötvenhárom éves férfi 1953-ban a friss szakmunkás-bizonyítvánnyal kezdett el dolgozni a Ceglédi Ruhaüzemben — a mai Május 1. Ruhagyárban. Néhány év múlva meós lett. közben elvégezte a ruhaipari technikumot, s művezetővé nevezték ki. Ám, mert Kocsérra való, 1969- ben a helyi termelőszövetkezet elnöke hazahívta, hogy a közös' gazdaságon belül alakítson ki egy konfekcióüzemet, amelynek aztán 12 évig a vezetője js volt. Időközben a városba költözött családjával, így, ha már csak Nagykőrösön tudtak pTP-s lakást venni, hát közelebbi munkahelyet keresett, amit meg is talált a Nívónál 1982 januárjában. Az új helyre már kiváló dolgozóként került — a ruhagyárban kétszer kapta meg ezt a kitüntetést, a tsz-ben egyszer, s négy évre rá — idén — a szövetkezeti kiváló dolgozója lett. ipar Zsebre megy Ez a pályafutás, úgy vélem, már önmagában bizonyítja, hogy Bojtos László jól érti tanult szakmáját. Mindebből pedig az következik, hogy vezetőként is, meósként is szigorúan következetesnek kellett lennie, s ezt tudva, talán érthető, hogy a kívülálló emberben több kérdés is fölmerül. Én elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy ez a nagy szigorúságot, fegyelmet követelő munka; illetve munkakör mennyire elviselhető a saját maga és környezete számára. — Korántsem olyan „veszélyes” ez a foglalkozás a lehetséges konfliktushelyzeteket tekintve, mint ahogy azt a laikusok képzelik. Hiszen rendszeres kapcsolatot tartok a termelőegységek vezetőivel, dolgozóival, együtt vitatjuk meg a problémákat, s annak lehetőségét, hogy miként lehetne egyre jobb és jobb minőséget produkálni. Jói tudják a munkatársaim is, hogy a nem elfogadható nünőség következménye lehetne a kötbérezés, a leosztályozás, a javítás — ami többletmunkával és többletköltséggel járna —, s mindez a nyereség rovására menne. A nagykőrösi telepen igen jó a kollektív szellem. Itt mindenki tudja a dolgát, s értik is, amit csinálnak, s tisztában vannak azzal, hogy a minőség nagyon is zsebre megy. Természetesen- szakmai viták előfordulnak nálunk is, de azok sohasem fajulnak el mondjuk, a meós és a varrónő közötti személyeskedésig — válaszolt Bojtos László, s kollégái helyeslőén bólogattak beszélgetésünk közben. Arra is kíváncsi voltam, vajon a precíz és szigorú meós magánélete különbözik-e a munkatársakétól... — Való igaz, hogy.nagyon szigorúnak kell lennem, s ez Anyakönyvi hírek Született: Szivák György és Kecskeméti Etelka: György; Palotai Pál és Kenderesi Mária: Judit; Szóráth István és Csizmadia Irén: István; Uta- si Sándor és Kovács Borbála: Borbála; Nagyfi László és Bállá Katalin: Katalin; Illés Ambrus és Keszenszki-Tóth Margit: Tamás nevű gyermeke. Névadót tartott: Kovács György és Ugi-Rácz Katalin: Attila; Kaszala József és Zo- boki Eszter: Csaba; Barna Elek és Módra Zsuzsanna: Krisztina és Melinda; Eszes Zoltán és Maros Emília: Judit nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kaszala Sándor és Bodzsár Rozália, Faragó Miklós és Kollár Éva, Dencsik Albert és Fokti Erika. Tanai István és Herpai Erika. Kövér fivet legelésznek JELENTES Olcsóbb lett az oliorka A hét végén jó közepes piac volt. A baromfipiacon csak tyúkot, csirkét és tojást árultak. kissé mérsékelt árakon. Olcsóbb lett a zöldpaprika is. Most is rossz piaca volt az arabicskakörtének és a nyári almának. A háztáji szemestaruiény- piacon szokásos gyér kereslet mellett. 5,50—6 forintért árulták a búza literjét. 6 forintért az árpát és a kukoricát. 7 forintért a kukoricadarát. 12— 15 forintért a napraforgómagot. A gyümölcs- és zöldségpiacon az őszibarack 25. az oltott meggy 30, az apróméggy 18, az arabicskakörte 8—12, a nyári alma 10—16, a sárgadinnye 25—30, a szép kajszibarack 30, az uborka 5—10. a paradicsom 20—22, a karfád 26, a kelkáposzta 20, a fehérkáposzta 8, a vöröshagyma 30, a fokhagyma darabja 5—3. a zöldpaprika kilója 14—24, darabja 1—4, a vegyeszöidség csomója 10—15 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 200—240, a kirántani való csirke párja 85—120. a vágócsirke 110—160, a naposcsirke darabja 9. a tyúktojás darabja 2,40—2,50. K. L. Sajnos ma már egyre kevesebb kisgazdaságban foglalkoznak tejelő szarvasmarhák tartásával. Nehéz, sok gondoskodást igénylő munka ez, inkább csak a tanyavilágban, rétek, legelők közvetlen szomszédságában élők vállalkoznak rá. Van, aki többet is gondoz egyszerre, mint például Holló Ambrusné. Három állata 40—59 liter tejet ad naponta, amit az Arany János Termelőszövetkezeten keresztül értékesít a helyi tejüzemnek. Fejés után irány a gyep, ahol mindig „terített asztal” várja a gazdasszony kedvenceit. (Varga Irén felvétele) Meghalt: Istráb Károly (Bulcsu u. 11.); Torma József (Petőfi u. 29.); Lovas Gábor- né Girdán Mária (Absolon S. u. 10.). bizonyos mértékig rányomj^ bélyegét a magánéletemre, de csak annyiban, hogy odahaza sokat tanulok, bújom a szak- irodalmat, mert lépést kell tartani a változó szabályzókkal, követelményekkel. Nemrég másodszor végeztem el sikeresen a meós-tanfolyamot. Odahaza szívesen olvasom a szépirodalmat, a sajtót, rendszeresen nézem a televíziót, mert mindenre kíváncsi vagyok, így a bérek és az árak közötti összefüggésekre, is, ami egyébként nem mondhatnám, hogy lelkesítő, ettől függetlenül azért igyekszem legjobb tudásom szerint végezni a munkámat. Vezetőségi tsg Ha szerényen is, de bekapcsolódtam a város közéletébe is. A városi Il-es párt- alapszervezet vezetőségi tagja vagyok — mondta még Bojtos László, s végezetül megjegyezte, hogy sokan nagyon hálátlannak tartják az emberekkel való foglalkozást. Neki azonban sajátos munkája még nem okozott megoldhatatlan konfliktust. Nyilván, mert kettőn áll a vásár ... * , Aszódi László Antal Gimnázium Levelező tagozat A Nagykőrösi Arany János Gimnázium levelező tagozata felvételt hirdet az 1986 87'-es tanévre. A felvételi feltételek a következők:•Az első osztályba azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik sikeresen elvégezték az általános iskola nyolc osztályát. Jelentkezés módja: a kitöltött jelentkezési lap és az általános iskolai bizonyítvány leadása a gimnáziumban. A harmadik és a negyedik osztályba azok a dolgozók jelentkezhetnek, akiknek a második és a harmadik osztály elvégzéséről érvényes bízón ŰLiMnyiúk wiHI)Jelentkezés módja: a kitöltött jelentkezési lap és a gimnáziumi bizonyítvány leadása. Jelentkezési lapok az iskolában kaphatók. A jelentkezés határideje a gimnázium első, harmadik és negyedik osztályába: 1986. szeptember 1. Fepfeek cselgáucsozéiiá A cselgáncssport rövid idő alatt népszerű lett városunkban. A keleti eredetű küzdősport hívei először tanfolyamokon szerezték ismereteiket. 1984-ben önköltséges szakosztályi jelleggel átvették őket és most már a Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE kereteiben működnek. A sportotthon pincei edzőtermében végzik munkájukat Bekő István és Pap Zoltán segédedzők irányításával. húsz ifjúsági és hagminc úttörő korcsoportú fiatallal. Az edzéslátogatótt- ság 75—80 százalékos. A körösi cselgáncsozók tevékenységét a Pest Megyei Szolgáltató és Csomagoló Vál ialat textiltisztító üzeme, az Építőipari Kisszövetkezet, valamint a Városgazdálkodási Vállalat támogatja, nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is. A szakosztály három legeredmé- . nyasebb versenyzője Cselóczki Attila (ő nemrég az országos élvonalbeli Kecskeméti SC- hez igazolt át), Sz. Tóth Gábor és Szendi Attila volt. A minősítések terén előrelépés történt. A legutóbbi év eredményei alapján 1—1 ifjúsági arany és ezüst, 9 fő pedig bronz szintű minősítést ért el. Országos bajnoki helyezésért 13 pontot kaptak a k ni- zsisek. összesítve: a 33. helyre kerültek az országban a cselgáncs-szakosztályok rangsorolásakor. Ezek az eredmények a jelenlegi anyagi és erkölcsi támogatás mellett jónak mondhatók. A kinizsis cselgáncsozók nyolc pontba foglalták célkitűzéseiket, amelyeket igyekeznek is teljesíteni. 1. A szakosztályvezetés új személyékkel való megerősítése. 2. A differenciált edzésrend kialakítása és továbbfejlesztése. 3. A minősített versenyzők számának növelése. 4, Korszerű edzésvezetés alkalmazása. 5. Az önköltséges jelleg további biztosítása. 6. Az országos rangsor 30—33. helyének tartása. 7. A C-kategóriás szint elérése. 8. További edzők felkutatása és munkába állítása. Sok kitartást és sikert kívánunk a tervek valóra váltásához. ★ Pakson 23 sportegyesük kétszáz sportolójával országos úttörő I. korcsoportos rangsorversenyt rendeztek. A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE-t két fiatal képviselte, s ők a népes és erős mezőnyökben remek, nagyszerű sikert értek el. A 26 kilogrammosok súlycsoportjában (18 induló közül) Kecskeméti István a harmadik. 32 kg-ban (ők 40-en voltak) pediig Pap András a második helyen végzett. A Soltra tervezett körzeti úttörő III. korcsoportos cselgáncs rangsorversenyt technika' okok miatt elhalasztották és majd Akasztón kerül sor rá. Sulyok Zoltán Maii • A nagyteremben Balfácán. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Váratlan fordulat. Színes szovjet film, fél 6-kor. A kertmoziban Kék villám. Színes, szinkronizált amerikai krimi. Előadás 9 órakor. ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap)