Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-14 / 164. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1986. JÚLIUS 14., HÉTFŐ Szedd magad akció Szókén Olcsón veszi, drágán adják Nők a mezőgazdaságiban Ők maguk tehetik a legtöbbet ^ Bernecebárátitál Szőáig a határt járva, a területen ^ levő hat termelőszövetkezet tábláin döntő többségük- S ben asszonyok dolgoznak Színes kartonszoknyák haj- laáoznak a berntcebaráti Börzsöny, a perőcsényi Vö- § rös Csillag, a letkési Ipolyvölgye,. a püspökhatvani ^ Galgavölgye, a sződi Virágzó vagy a kisnémedi Arany- ^ kalász Tsz tábláin. Szorgos kezek szedik, amit a föld 4 termett, vagy éppen kapálnak. A Börzsöny hegység közsé-' gei közül több is büszkélked­hetne nagy múltú gyümölcs- termesztésével. A Dunaka­nyarban termett cseresznyé­ből, meggyből, szilvából, sző­lőből már a múlt században is bőven jutott a városi pia­cokra és az ország natárain túlra is. Az utóbbi évtizedek­ben ismét megnövekedett a gyümölcstelepítési kedv* a táj­' egységen. Elsősorban a bogyós gyümölcsök lettek népsze­rűek, de jelentős nagyságú egyéb ültetvényeket is találha­tunk. A virágszirmok lehullása után évenként megkezdődik a gazdák szorongása, hogy va­jon lesz-e az idén keletje a termésnek? A befektetés meg­térülése méllett marad-e némi haszon is, vagy újra megis­métlődnek a keserű kudarcok, amikor a termés egy része csak nehezen talál vevőre, esetenként fillérekért vásárol­ják fel és drágán adják?­Korszerű ültetvény A termesztéssel, az értékesí­téssel kapcsolatos bizonyta­lansági tényezők miatt egyes gyümölcsfajták termesztése hazánkban leáldozóban van. Az Alagi Állami Tangazdaság szobi kerületében a gondok ellenére, a több évtizedes ta­pasztalatok alapján bizako­dóak a szakemberek. — A gazdaságunkban , jelenk tős nagyságú üitetvényvagyon van és a hozzá kapcsolódó ter­mesztési kultúra is számottevő érték — mondja Gutmann Vilmos kerületi igazgató. — Ezeket semmiképpen sem her­dálhatjuk el. Jól átgondolt és az évek alatt igazodott elkép­zelések jegyében alakult ki a . jelenlegi gyümölcstermesztés. Korábban csak őszibarackkal foglalkoztunk, amelyből össze­sen négyszáztizenöt hektár van ma is. — Évekkel ezelőtt az ültet­vények gyarapítása mellett döntött a vezetőségünk és százhatvanöt hekíár almát telepítettünk. Termelési adott­ságaink kiválóak e célra és a megfelelő állami támogatást is megkaptuk az~ ültetvények ki­alakításához. A hagyományos fájtakkal szemben olyanokat választottunk, amelyek jó ízük mellett rendkívül jól tárolha­tók, például-az idared. a gols- íer 89, vagy a starkrimson. — Az alanymentes fajtákból korszerű ültetvényeket telepí­tettünk. A fák négyméteres sorközzel és Egymástól másfél méterre Vannak ültetve és úgynevezett karcsú orsó for­májú koronát alakítottunk ki. A sorközök füvesítve vannak, amely a művelés szempontjá­ból lényeges. Ennek a telepí­tési formának nagy előnye, hogy segédeszközök használa­ta nélkül a földről lehet .szed­ni az almát. Növekvő"költségek — Jól választottunk, s ezt bizonyítja az is, hogy a kiváló fajtájú, almatermésünk csak­nem huszonöt százalékát ex­portáltuk tavaly.1 A napokban meg-megálltak a járókelők a Március 15-e téren a fehérek temploma előtt és a magasba néztek. Egy óriási daru kínált látvá­nyosságot., . amint a templom párkányaira szobrokat’ díszí­tőelemeket, helyezett. Sokan találgatták- vajon leestek azok az óriási szobrok onnan a ma­gasból, vagy miért nyúlnak kozzá? A magyarázat egysze­— A sikereink ellenére az a ’ véleményem — mondja a fia­tal'' szakember —, hogy nincs könnyű helyzetben az a gaz­daság, amelyik a gyümölcs- termesztés mellett dönt. Drága a telepítés, több év, amígegy- egy ültetvény termőre fordul, gondok vannak az értékesí­téssel is. Talán az ágazat köz- gazdasági helyzetének felül­vizsgálatát is el kellene vé­gezni. Ugyanis a növényi és az állati kártevők elszaporo­dása a termelési költségek nö­vekedését eredményezi. Az el­lenük való védekezések a je­lenlegi árak mellett egyre drágábbak lesznek. Viszont a termelő az értékesítési árban ném tudja érvényesíteni a többletköltséget. Sokkal job­ban érvényt kellene szerezni a szerződéseknek. . — A termelő nem tudja előre lefedezni magát a gyü­mölcs értékesítésében. Töb­bek között azért sem, mért az év elején soha sem lehet tud­ni, hogy milyen felvásárlók jelennek meg a területen. Sze­rintem ki kellene iktatni az olyan átvevőket, akiknek sem a termeléshez, sem a feldol­gozáshoz nincs közük. Csupán csak azért vásárolnak fel, hogy az átvett termésre a jog­szabályokban engedélyezett árréssel némi haszonhoz jus­sanak. Elsősorban a termelő és a feldolgozó üzemek fel­adata lenne ezeknek az érté- kesítési csatornáknak a kiépí­tése. ' Mindezzel természetesen csak mérséklődhetne, de nem szűnne meg az értékesítés kö­rül kialakult veszély. A gyü­mölcsöt nemcsak megtermel­ni, hanem szakszerűen szállí­tani, tárolni és feldolgozni kell. Jelenleg a termelők ér­cteke gyakran ütközik a for­galmazókéval, ami előbb- utóbb a termelési kedvben is megmutatkozik, Mindenkinek j6 — Mi elsősorban a termesz­tés problémáival foglalkozunk, de lehetetlen nem látnunk a gyümölcspiac visszásságait, el­sősorban a kialakult áraknál — kapcsolódik a beszélgetés­be dr. Batta Attila igazgató­helyettes. — A termelőtől át­vett olcsó árut néhány nap múlva akár a többszöröséért is adhatják. — Más vonatkozásban pe­dig az a tapasztalat, hogy a termesztés költségei évről év­re nőnek, ezzel szemben a felvásárlási árak alig mozdul­nak. — A termesztési technoló- 1 gián a gazdaságok a jelenlegi roooant kevés fejlesztési alap­jukból csak nagyon nehezen tudnak változtatni. Holott a piacképes minőség garantálá­sának ez elengedhetetlen fel­tétele. A gazdaság vezetői nem- ■ csak a fajtában és telepítés­ben keresik az újat, hanem az értékesítésben is. Erről így be­szél Gutmann Vilmos: — Tavaly vezettük be első alkalommal a szedd masaij akciót és a vállalkozást siker koronázta. A termés negyven rű: nem esett le semmi, csu­pán a templom homlokzatá­nak felújításához tartozott az említett dísztőelemek és az angyalsz’obrok kicserélése. Az eltávolítottak helyére teljesen újraöntött változatuk került. A látványosság azóta megszűnt, viszont teljessé vált a tér ké­péhez tartozó templom is. D. Z. százalékát adtuk el így. Az el­múlt év tapasztalatai szerint mindenki jól járt azzal, hogy a gyümölcsösben szedték le az árut. A gazdaság például meg­takaríthatta a szedés költsé­geit. A gyümölcshöz nem kel­tett magas összegért göngyöle­get venni, szállítani. Nem beszélve arról, hogy megsza­badultunk az ilyenkor szoká­sos idegőrlő alkudozásoktól, hogy egyáltalán megveszi-e a kereskedelem a termést. — Lényegesen olcsóbban adják a gyümölcsöt ebben a formában.' Így is megéri a gazdaságnak? — Igen, hiszen kevesebb költséggel, hasonló bevételhez jut a gazdaság, mintha a ke­reskedelemnek vagy a feldol­gozó üzemeknek adná el a termést. — Az idén is lesz szedd ma­gad akció? — Igen. Július közepétől kezdődik a barackkal és az al­mával fejeződik majd be. Re­méljük, a nagy távolság elle­nére is sokan megkeresnek bennünket, hiszen az olcsó gyümölcs mellett a vállalko­zók egyúttal kirándulhatnak a gyönyörű Dunakanyarban. Surányi János > ------------------­Nem zetközi motor­csónakverseny Az idei első váci és bajai versenyek után a jugoszláviai Mariborban mérték össze tu­dásúkat a hazai élvonalbeli motorcsónak-versenyzők. A Jugoszlávia ' nemzeti ünnepe tiszteletére rendezett nemzet­közi versenyen részt vett Cservenák Zoltán, a váci Vasutas SE versenyzője is. A csehszlovák, osztrák, NSZK-beli, jugoszláv spor­tolókból áJó mezőnyben az OB 350 köbcentiméteres sikló­hajó kategóriában Sarkadi Sándor, a MAFC versenyzője fölényesen győzött. Az SE 850 köbcentiméteres sporthajók futamában Cservenák Zoltán Július 14., hétfő: A pokol­szigeti napközis táborban 14 órától Pörög a labda címmel játékos sportvetélkedőt vezet a pajtásoknak Somogyi Csaba. — 19 órakor a filmmúzeumi napok keretében a művelődé­si központban levetítik az 1936-ban, készült Eladó kísér­tét című angol filmet. Ren­dezte: René Clair. Július 15., kedd: A Fő téri volt görög templomban meg­tekinthető a Vác a középkor­ban című helytörténeti kiállí­tás. — A szigeti napközis tá­borban 14 órától repülőmodel­lező szakköri bemutatót tart Csizmadia Ferenc. Július 1G„ szerda: 10 órakor a‘szigeti táborban táncház. Vezetője Végvári Njándorné. — 14 órától a Neumann Já­nos számítástechnikai klub foglalkozása a Technika Há­zában. Július 17., csütörtök: A po­kol-szigeti napközis tábor paj­tásai egész napos kirándulá­son vesznek részt. — 19 óra­kor kezdődik a Madách Imre Művelődési Központ színház­termében Kovács Kati kon­certje. Közreműködik az Uni­versal együttes és Kortcz Ti-, bor. (Elővétel a Fő téri jegy­irodában.) , Július 18., péntek: Két ál­landó kiállítás tekinthető meg a Madách Imre Művelődési" Központban: a Madách Imre A Vác vonzáskörzetében levő jiat közös gazdaságban 5 ezer 800-an dolgoznak, az összlétszám negyven százalé­ka nő. A termőterület természeti adottságai az átla­gosnál kedvezőtlenebbek. En- nes megtel eióén meghatározó a gyümölcs, illetve a bogyós gyümölcsök termelése, a szarvasmarha- és a sertéstar­tás, a tejtermelés. A termelési érték az utóbbi öt évben ötven százalékkal nőtt, tavaly elérte az 1,5 mil­liárd forintot. Az árbevétel 75 százaléka a kiegészítő tevé­kenységből származik — ez jelentősen hozzájárul a gaz­dálkodás jövedelmezőségének javulásához. Előreléplek S az eredmények elérésében nem kevés részük van az összlétszám negyven százalé­kát kitevő nőknek. Ez tudott dolog, az azonban már ke­vésbé: milyenek a munkakö­rülményeik, a szociális hely­zetük. S hogy ebben a kér­désben se maradjon fehér folt, a váci városi pártbizott­ság nőpolitikái munkája so­rán, egy brigádvizsgálat kere­tében feltérképezte a szövet­kezetben dolgozó asszonyok, lányok helyzetét. _ De vegyük száimba, ihit tapasztaltak, mit állapítottak meg. Nyolcvannégy megkérdezett, s egyben válaszadó segített az összképet, a reális való­ságot feltárni az érintettek közül. Még a statisztikához tartozik, ám nem érdektelen: az alaptevékenységben, tehát a növénytermesztésben, a gyümölcsösökben, az állatte­nyésztésben foglalkoztatottak közül 25-en, a kiegészítő ága­zatokban dolgozók közül 45-en, míg az adminisztratív munkakörben levők közül 14-en fogalmazták meg a kér­désekre adandó válaszukat. Tudo'tt dolog, hogy a fiata­lokat nem vonzza a hagyo­mányos mezőgazdasági mun­ka. Pedig a gépesítés mellett is mindig maradnak olyan, kézi munkát nélkülözni nem tudó ágazatok, ahová kell az. utánpótlás — fogalmazták meg az idősebb asszonyok. A gyü­mölcsösök metszése, a málna kötözése, a kisállatok gondo­zása a legtöbb helyen a nők­re hárul, mind az alap-, mind a kisegítő tevékenységben a többségük, betanított munkás­ként dolgozik, s hetvenöt szá­zalékuk fiizkad munkát végez. A tény még akkor is tény marad, ha a gépesítés a szö­életét és munkásságát bemu­tató tárlat, valamint Váci György aranydíjas könyvkötő­mester kiállítása. Július 19., szombat: 19 óra­kor kezdődik az idei második hangverseny a vácrátóti arbo­rétumban. A Liszt Ferenc Ka­marazenekar Mozart Kis éji zene és B-dúr szimfónia cí­mű műveit, valamint Rossini Esz-dúr szonátáját és D-dúr szonátáját játsszák, Rolla Já­nos hangversenymester veze­tésével. Július 20., vasárnap: Ma zá­rul Erényi Alajos amatőr gra­fikusművész tárlata h Könyv­tár Galéria földszinti termé­ben. A „Posta-park”-ban elhe­lyezett Lenin-szobor igazi büszkesége, bár nélp régi dí­sze városunknak. A napokban finn vendégekkel jártam ott. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a szobrot dekoráló, de inkább szervesen hozzá tarto­zó rácskompozíciót kikezdte az' enyészet. A vékonyka fekete festék­réteg megpattant, repedezett s erősen rozsdásodik. Sürgős vetkezetek fejlődésével pár­huzamosan javult. De az ipari üzemek gépparkja korszerűt­len, s az anyagmozgatás kézi erővel történik. S ha nem is könnyű a munkájuk, azt azonban becsü­lik, hogy a fogialkoz látás ük helyben megoldott, nem kell ingázni. A termés betakarítá­sakor a munkák dandárjában az adminisztratív állományba tartozók is csatasorba állnak. Berneoebarátiban például, amikor a hűtőházban nem keld már a munkáskéz, a nők az Edzett üzemben dolgoznak. Peröcsényben is kérték a gaz­daságtól az asszonyok téli foglalkoztatásuk megoldását. Letkésen ugyancsak ez je­lentette a gondot. Ök azon­ban már előbbre léptek: a váci fonógyárral közösen fo­nodát létesítettek. A gépeket a közös gazdaság által két­millió forintos költséggel el­készített üzemcsarnokba már betelepítették, csak a hatósági (főként tűzoltósági) engedé­lyek hiányoznál^ ahhoz, hogy az üzem augusztus elsejétől a termelés szolgálatába áll­jon. Hiszen tizenketten már a szakma elsajátításának utolsó heteit töltik a váci fonodában, s majd Letkésen ők avatják be a másik tizenkét embert a fogások rejtelmeibe. Gya­korlatilag húsz-huszonkét em­bernek biztosít majd állandó munkát a váci fonógyár let­kési üzeme. Színe és fonákja Munka az csak lenne, nem is kevés, nem is könnyű. Már csak az a kérdés, hogyan fi­zetnek. A hat gazdaságban a megkérdezettek jövedelme ugyancsak tarka képet mutat. Míg Kisnémedin a fizikai mun ka kör be n tévé keayked ok átlagbére 3 ezer 282 forint, addig Püspökhatvanban 4 ezer 714. Az adminisztratív állo­mányban levő tizennégy, kö­zép- és felsőfokú végzettség­gel bírót jobban fizet ide, az átlaguk 6 ezer 243 forint. No, persze ezek a jövedel­mek kiegészülnek a háztáji­ból származóvá}, amely pénz­ben is igényelhető. A bogyós gyümölcsöt termelő északi te­rületen pedig szinte minden család, a- terűiét nagyságától függően 10—40 ezer forint jö­vedelmet szerezhet a saját termelésiből. De ne sokai íjuk, irigyeljük ezeket a pluszokat; kemény, megfeszített mv.nka, a szabadidőt sokszor nem is­merő teljesítmények húzódnak meg mögötte. Errefelé nincs fáíront... Évente a megkérdezettek közül mindössze heten szán­nak a pihenésre idpt. De nem viszik túlzásba, hiszen legfel­jebb tíz vagy hét napot! Mert a család ellátásáról, a gyere­kek neveléséről, a háztáji ka­pálásáról, a ház körül levő állatállomány ellátásáról ugvan csak ők gondoskodnak. Érthető hát. hogy ritkán néz­nek tv-t. estére már fárad­tak. Szívesen vá’lalkoznáriak — aho®y mondják — átkép­zésre. de nem iskolarendszerű oktatás keretében, hanem be­tanításra eondoíva. Átalakult a falu? Át! Ám azért még mindig többet .vál­lalnak az ott élő asszonyok a városban élő társaiknál. Hosv 'miért? Válaszuk: „így szoktuk meg, faluhelyen ez a termé­szetes”. A válasz egyértelmű, ám bennem étműgy, mint a vizsgálatban részt vevőkben beavatkozást kívánna! Az eső a -vason végigcsorogva le­mossa a rozsdát a talajra, ahol a díszkövezet már kezd lassan vörösödni. Ez sajnos el­távolíthatatlan. Azt Is észrevettem, hogy már itt is jártak az „erős fiúk”., amit a rácsnak egy-egy letört díszítő motívuma saj­nos nem ékesen bizonyít. Kadányi Lajos makacsul megmarad az a gondolat: lehet, hogy ez így megszokott, am a mi lársa- aaúnunkoan korántsem tar-, meszetes. hiszen elég, ha Hé-, vízre, iiajdúszóbosziora gon­dolok, ahol százával üdüiinek, nyaramak évente tsz-tagok. Mert aki egyszer rájön az izé­re annak a kétneces kikapcso­lódásnak, az bizony jövőre mar hármat szeretne. Ha pró­bálta! Szociális létesítmények? Ez a kép is tarka, vegyes. Van, ahol épülit külön fürdő. Öl­töző, csak éppen nem naez-. náiják azok, akiknek készült. Am a készáru annál jobban érzi magát benne! Az igazság­hoz tartozik, hogy például Püspökhatvanban az állatte­nyésztésben tevékenykedők rendelitetésszerűen, rendszere- sen használják a fürdőt. Ahol meg nincs, ott megfogalmaz­zák: mieiobb létesíteni kell. Hát ez a színe és fonákja a dolgoknak. * A kisegítő ágazatokban,' ipari termelést folytatókban kézmosásra van lehetőség, üzemi ebéd? Olyan csak Ber- necebarátiban, Peröcsényben, Kisnémedi ben megoldott, má­sutt otthonról hozottat vagy hideget esznek. Azt kellene mondanom, mindenki a ma­ga terűi étén mielőbb oldja meg. Igen ám, csak ha senki nem veszd igénybe, amiíkor lesz? így is lehet/ ám meg­próbálni azért mégiscsak kel­lene. A gondoskodás jegyé­ben. kötelezettségként! Erőltetett munkatempó, szemernyi szabadidő, s akkor olyan bosszantó, korántsem apróság': későn érkezik a hely­beli boltba a kenyér, a tej, az alapvető élelmiszerek közül jó néhány hiányzik,..a válasz­tékról ailiig-alig lehet beszélni (illetve beszélni lehet, csak a boltban nincs!). Kivételt csak Vámosmiköla térsége jelent, ahol az iparcikk kínálatát is jó színvonalúnak ítélték az asszonyok. S az örökzöld téma a nyitva tartás, amely még véletlenül sem alkalmazkodik a munkaidő­höz. Pedig szabályozása helyi tanácsi hatáskör Tartós fogyásaíásí ' cífelfalst ‘ Vácott, Gödöllőn, Balassagyarmaton jó belőlük a kínálat Áruk azonban a szállítási, beszer­zési költségekkel tetemeiben megnő. Az orvosi ellátás nehézsé-' gei a hétvégeken jelentkez­nek. lA 'székhely községektől,1 ahol az orvos van, előfordul, hogy csak órák múlva érkezik meg a segítség a távolabb le­vő településekre. De az egész­ségügyi ellátást a megkérde­zettek 67 százaléka összessé­gében — hét közben — jónak értékelte. A gyerekek óvodai, napközi otthonos elhelyezése megoldott A nyitva tartás pe­dig lám, itt képes (!!) a szü­lők munkaidejéhez igazodni, A lehetőségek adottak Szembetűnő, ihogy a hat tsz-ben az első számú vezetők között egyetlen nő sem akad. Elnökhelyettes, főkönyvelő annál több. Vezetésben való részvételük inikább az admi­nisztratív munkakörökre kor­látozódik. Emögött azonban sok minden húzódik meg. Idegenkedés az iskolarendsze­rű oktatástól, a megszokottól, az eltérőitől való félelem egy­aránt. S talán így kicsit az önbizalom, a vállalkozókész­ség hiánya. Mert többségük jól tudja, mit hogyan lehet még célszerűbben tenni a jobb erei menyért, a közösség javára, a maga hasznára. Meg is fogalmazzák egymás között, idegennek pedig négy- szemközt a véleményüket. Csak a nyilvánosság előtt hú­zódoznak, hallgatnák, odázzák el a bennük meglevő vállal­kozókészség közkinccsé téte­lét. Pedig nem érhetik ba annyival, hogy a legnehezebb posztokon, olykor férfiakat megszégyenítő erőről, ener­giáról tesznek tanúságot. Sokat kell tenni értük, ve­lük együtt — bár saját hely­zetük megkönnyítéséért ön­maguk tehetik a legtöbbet. Akikor, ha élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek szá­mukra éppúgy adottak, mint a nagyvárosok gyáraiban, üzemeiben dolgozó nőknek. Varga Edit ISSN 0133—2739 (Váci Hírlap) Daru fitt® angyalszobrok ért elsőként célba.- A jövő hét programjából Nyitott szemmel... A rozsda nem díszít /

Next

/
Thumbnails
Contents