Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
MONORI ^túian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM 1986. JŰLIÜS 1., KEDD Kétfrontos harcban Sohasem a köddé! viaskodnak A monori tanács legutóbbi végrehajó bizottsági ülésének mindjárt az első napirendi pontja olyannak ígérkezett, amelyről hosszasan lehet tárgyalni, vitázni. Ez persze nem mindig jelenti azt, hogy érdemben, s nem csak a szót szaporítva, hanem olyan, a téma veséjébe látó megjegyzésekkel, amelyek egyben a megoldást is megjelölik, de legalábbis utat keresnek afelé. Ráadásul ez a napirend két egymással rokon témát ölelt fel: a rehabilitációs, valamint a területi alkoholizmus elleni bizottság tevékenységét, s úgy hiszem, e kétfrontos küzdelemre nem egyedül tekintek bizonyos szkepticizmussal. Az „ellenség” ugyanis az egyre erősödő támadások ellenére is jól tartja magát. Ezen a végrehajtó bizottsági ülésen azonban szemlátomást nem a szószaporítás volt a cél. Hogy egy gyakorlati példát is megemlítsünk: nem e napirend kapcsán, de megtárgyalták a monori-erdei vegyesboltot üzemeltető magánkereskedői adóalap-csökkentés iránti kérelmet. Az utóbbi egy évben két magánkereskedő zárta be üzletét Erdőn azért, mert a kis árrésű élelmiszerek árusítása magas adóval sújtva lehetetlenné tette számukra a működést. A vendéglátóegységek ezzel szemben ott is szaporodnak, az adózásra ellenben „hivatalosan” nem panaszkodik egy vendéglős sem. Ezt az ellentmondást felismerve, s tudva, hogy ha a most adóalap-csökkentést kérő vegyesbolt is bezár, Monori- erdőn mindössze egyetlenegy ABC marad, amely egyedül' már egyáltalán nem képes ellátni a lakosságot — a végrehajtó bizottság egyhangúan megszavazta a kérelem elfogadását, teljesítését, nem is jelentéktelen összeggel. És ez példa arra, hogy ha védeni kell, hát kit és miért kell védeni... De kanyarodjunk vissza az illusztrációnak szánt kitérő után az eredeti napirendhez, amelynek megtárgyalásán ott volt dr. Farkas Sándorné, a körzeti rehabilitációs bizottság elnöke. dr.Csernus J. Alán, a területi alkoholizmus elleni bizottság elnöke és Kakucsi Ferencné, a Pest Megyei Alkoholizmus Elleni Bizottság titkára is. Dr. Farkas Sándorné szóban is kiegészítette az írott anyagot, melyből kiderült, az 1984 októbere óta 11 személlyel működő rehabilitációs bizottság funkciója kettős: ellátja a területen élő, megváltozott munkakéoességű és fogyatékos személyek foglalkoztatásának biztosításából adódó negatív feladatokat, s a rehabilitáció helyi szintű irányítását, azaz: lehetőségeihez mérten, pró- hálja elősegíteni a csökkent munkaképességű dolgozók munkaképességének hasznosítását. Csakhogy nem ritkán ütközik falakba, és a sikerélmény nem nevezhető mindennaposnak. Egyrészt a vállalatok nem érdekeltek abban, hogy az átképzésben, a betanításban mozduljanak — bár e tekintetben egy friss rendelkezés nyomán borzólódni látszik az állóvíz —, másrészt maguk az érintettek is gátjai a sikernek. Dr. Csernus J. Alán megjegyzése i. ezt a tapasztalatot látszott igazolni: a leendő leszázalékolt beteg szinte naponta felkeresi az orvost panaszaival, de abban a percben, hogy a munkaképességcsökkenését igazoló papír a kezében van, már meg is feledkezik orvpsról és rendel ő- ről — és évekig nem látják. A kérdés, hogy felfedezhető-e az alkohol és a csökkent munkaképességűek számának növekedése között az összefüggés, óhatatlanul felvetődött, s a válasz nem okozott meglepetést: az alkoholizmus 20-40 százalékban ok, bizonyos betegségtípusoknál, mint például a máj- és emésztőszervi megbetegedések esetében 100 százalék. Dr. Csernus J. Alán mondta el azt is, s későbbi hozzászólások megerősítették: jó lenne érvényt szerezni a rendelkezésnek, amely a beteglapokon is olvasható: ha a beteg magatartásával az orvosi kezelés eredményességét gátolja, illetve hátráltatja, a megfelelő szankciókkal kelljen számolnia. Vajon az alkoholista — aki szándékosan rongálja egészségét — hogyan és miért részesülhet azonos elbírálásban az évtizedekig tisztességesen helytálló, de megrokkanó munkással? Ezen lehet vitázni — de figyelmen kívül hagyni már nem, mint ahogyan még sok egyebet sem, amely az alkoholizmussal kapaszkodik ösz- sze. A monori alkoholizmus elleni bizottság sem köddel viaskodik, hanem sajnálatosan konkrét tényekkel: az alkoholisták zöme a legmunkaképesebb, alkotó életszakaszban lévő korosztályhoz tartozik. A bizottság középtávú programjának zászlaján a megelőzés. a józan életvitel elfogadtatása, a mértéktelen italozás fékezése a felirat, s a fokozott figyelem az ifjúságra. Tavaly decemberben hozták létre az alkoholellenes klubot, azóta másik is született, Gyömrőn — s működése reményekkel kecsegtet. Az idén májusban a bírói, ügyészi és rendőri szervek képviselői tartottak tájékoztatást Monoron arról, hogy hogyan is lehetne megvalósítani a közös célkitűzéseket a leghatékonyabban — s elhangzott nem egy gyakorlati példa, amely eredményre vezethet. A monori Kossuth Tsz- ben például bevezették a rendszeres szondázást, esetleges anyagi bérlevonással egybekötve, s rögzítették, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozónak csak akkor biztosítják a 100 százalékos táppénzt, ha nem ivott alkoholt. Sőt: rendszeres jelzésekkel élnek az ideggondozó felé, ha úgy látják, hogy valamely dolgozójuknál ez a megoldás... Sokan, sokféle csomót bogozva szóltak az elhangzottakhoz. J aradi László a rendelő- intézetben, a körzeti orvosok előtt jól ismert „hétfői betegek” kiszűrését emlegette. K. Nagy György arról beszélt, hogy a helyi erőfeszítések mindaddig nem- lehetnek igazán hatásosak, míg megfelelő állami szigor nem társul hozzájuk. Burján István azt mondta el egyebek között, hogy örömmel látná a művelődési központ • bekapcsolódását a megelőzésbe s a rehabilitációba egyaránt. Kakucsi Ferencné az eredményekről — s közöttük a korántsem elhanyagolható monori eredményekről — tájékoztatta a végrehajtó bizottságot, s elmondta azt is: igenis van lehetőség a kocsmák túlburjánzásának megakadályozására, hiszen tanácsi jogkör annak eldöntése, hogy „telített”-e a terület, s milyen egység megnyitását igénylik a lakosság szükségletei. A kétfrontos harcnak tehát ez alkalommal is volt nyeresége, tanulsága. Tűzszünet pedig nem lehet. Koblencz Zsuzsa Jó példa a megelőzésre Ellenőriznek, de segítenek is Számos veszélyforrást szüntettek meg Sokszor méltattuk már az önkéntes tűzoltók áldozatkészségét, nem látványos, de társadalmi értéket mentő, felelősségteljes munkáját. Ök azok, akik a háttérben, szerényen meghúzódva képezik magukat, s az első szóra, riasztásra ott vannak a tűznél, életet, vagyont mentenek, olykor testi épségük kockáztatásával. Nemcsak a haragos elem megfékezése a feladatuk, hanem — működési területükön — a megelőző tűzvédelmi ellenőrző és propagandamunka. Önként vállalt, példamutató tevékenységüket legutóbb Üllőn mérhettük le, ahol a lakóépületeket ellenőrizték tűzvédelmi szempontból. Üllőn — talán az országban elsőként — vezették be és alkalmazták a területfelelősi rendszert. Lényege, hogy a község és a társadalmi szervek vezetői, képviselői,' az önkéntes tűzoltókkal együtt felosztották lakóhelyük körzeteit, s így mindenhova eljutva, a leghatékonyabb ellenőrzést folytathatják. Ez történt az elmúlt hónapokban is, amikor a tanács, a Hazafias Népfront helyi bizottsága és a Vöröskereszt képviselői, az önkéntes tűzoltókkal együtt keresték fel az előre kiértesített állampolgárokat. Két nap alatt negyven embert mozgósítottak és 810 lakóépületet ellenőriztek. A lakosság az értesítésből előre tájékozódott, tudta, milyen szempontok alapján tegyen rendet otthonában, portáján, padlásán. A segítő szándékú ellenőrzés mégis számos helyen tárt fel olyan rendellenességeket, amelyet Új ügyfélfogadási rend Megmaradhat a szabadság Az Üllői Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága június havi ülésén a lakosságot érintő ügyfélfogadás rendjének módosításában döntött. Az ügyfélfogadási idő igen fontos társadalmi vetületűre, a lakossághoz fűződő kapcsolatok erősítésére, és nem utolsósorban a munkaidőalap fokozottabb védelmére figyelemmel ésszerűbb ügyfélfogadási rend lép hatályba 1986. július 1-jétől az Üllői Nagyközségi Tanács V. B. szakigazgatási szervénél. A munkaidőt terhelő magáncélú elfoglaltságok, távollétek csökkentése érdekében a munkaerőt foglalkoztató helyi üzemek, szövetkezetek, egyéb munkáltatók és intézmények véleményének, a helyi igények, sajátosságok és szokások figyelembevételével rendjét az állapították az ügyfélfogadás alábbiak szerint meg: Hétfőn: 8—18 óráig hosz- szabbítoitt ügyfélfogadás, kedden ügyfélfogadás nincs, szerdán: 8—16.30 óráig, csütörtökön: ügyfélfogadás nincs, pénteken: 8—12 óráig; szombaton: ügyelet 8-tól 12 óráig (érdemi ügyintézés lehetőségével). A heti kétszeri egész napos ügyfélfogadás lehetősége úgy a helyben, mint a más településen és a fővárosban dolgozó állampolgárok számára lehetővé teszi, hogy az államigazgatást érintő ügyeiket munkaidőn túl is elintézhessék. A megváltozott ügyfélfogadási rendet összehangolták a különböző szolgáltató szervezetek (posta, takarékszövetkezet) nyitva, tartási rendjével. Kulturális programok Gombán kedden az autós kertmoziban 21 órától: Az ember, aki túl sokat tudott. Gyömrőn 14-től Gammel József és G. Ferenczy Hanna vecsési festőművészek kiállítáMaglódon a művelődési házban filmvetítés 16.30-tól és 18.30-tól: Nyomás utána! Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: A borotvás gyilkos. Sülysápon filmvetítés a művelődési házban 18-tól: Nincs kettő négy nélkül. ott a helyszínen az önkéntes tűzoltók megszüntettek. Füstcsöveket -rögzítettek, háztartási gázpalackokat helyeztek át, de volt olyan eset is, ahol megfelelő tömítéssel látták el a reduktorokat. Sok helyen találtak olyan, függő, elektromos vezetékeket, amelyekben áram keringett, s nem volt szigetelve. Az önkéntes tűzoltók között volt villanyszerelő, gázszerelő szakember is, akik előre felkészültek a kisebb-nagyobb szakmunkák elvégzésére. Így 134 tűzvédelmi veszélyforrást szüntettek meg megelőző, ellenőrző tevékenységük során. Maradt azonban még felszá- molnivaló: 70 esetben kell utó- ellenőrzést tartani. Erre határidőket jelöltek meg, s ha ezután is lesz jogos kifogás, akkor már elkerülhetetlen lesz a komolyabb szankció. A nagyszabású lakóépületi tűzvédelmi ellenőrzésen jelen volt Gombor István tűzoltó százados, a Pest Megyei Tűzoltó-parancsnokság helyettes vezetője, aki nagy elismeréssel szólt az üllői tapasztalatokról, a községet átfogó, széles körű társadalmi ellenőrzésről, a lakosság példás magatartásáról. Külön kiemelte a segítő szándékú, aktív részvételt a megelőző tűzvédelmi feladatok megvalósításában, s amelynek eredményét a tűzesetek csökkenésében lehet majd a legjobban lemérni. Az üllői gyakorlat, a területfelelősi rendszer jó és követendő példa lehet megyeszerte. • Hörömpő Jenő A kirendeltségeken . Hibabejelentés A mőnori EL SZOM (volt Gelka) címfelvevő helyét joggal hiányolta a lakosség Péteriben és Monori-erdön. A helyzet változik: ezentúl mindkét településen a tanács- kirendeltségeken lehet bejelenteni a meghibásodott háztartási — elektromos és gázkészülékeket — s az össee- gyűjtött címek alapján indulnak házhoz a szerelők. Tizenkét tanterem épül Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat jó ütemben halad a gyömröi 12 tantermes új iskólaszárny építésével a Szabadság téren. A 47 és fél millió forintba kerülő létesítmény átadását az 1987—88-as tanév elejére tervezik. A gyömrői székhelyű vállalat versenytárgyaláson nyerte el — hét vállalat közül — a kivitelezési jogot. A vállalkozás feladata volt a tervezési munka is. A beton vázszerkezetet kitöltő falazatokkal, hőszigetelt nyílászáró szerkezettel építik. A tető kiemelkedő részein műemlék jellegű palafedést helyeznek majd el. Egymásnak adogatják a téglákat a dolgozók (bal oldali kép). Már kirajzolódóban az épület utca felöli homlokzata (alsó kép). (Bagóczky Sándorné felvételei) ISSN 0133—2651 (Monori HS;)!ap) nézzem már, a P. János odavizelt a rekamié mellé Nagyon ideges lettem, arcul ütöttem és kilöktem. Ennél a pontnál — hogy ki ütött és ki lökdösődött — a korábbi vallomásokkal ellentétbe került az elsőrendű vádlott, de sem ő. sem a felesége , nem jött zavarba. A feleség ugyanis — aki szerint ő volt az aki először ütött és lökött — „helyesbített”: nem emlékszik, hogy is emlékezhetne, amikor szívgyógyszereket szed, s arra az a pohár bor... — Igaz! — erősítgette a férj is —, a feleségem a szív- gyógyszerektől szín józan on is olyan, mintha részeg lenne... Fellebbeztek ‘Eme igen. figyelemreméltó gyógyászati megállapítások sem gátolták azonban az igazságos ítélet megszületését, amely szerint Bogdán János' rablásért 2 óv 10 hónapi, felesége 2 évi elzárást kapott A vádlottak felmentésért és enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. K. Zs. — s P. János mindezek következtében 8 napon belül gyógyuló sérülésekkel mehetett az orvoshoz látleletért Bogdán János persze másképpen mesélte a történteket a 17-es tárgyalóteremben. ■ — Augusztus 20-a volt. Jött a sógor és egy ismerős, hogy ünnep van, inni kéne valamit. Én mondtam, hogy nincs pénzünk, most hoztam ki a gyerekeket állami gondozás- ból^erre ők mentek be borért, aztan átmentünk a sógor testvéréhez, majd vissza, hozzánk. Ekkor jött P. János. Ittunk. beszélgettünk, én meg észrevettem, hogy elromlott a rádiónk. P.-ről tudtam hogy ért a javításhoz, kértem, hozza rendbe, de ő felajánlotta, hogy megveszi kétszáz forintért. • De csak egy százast adott, abból mindjárt bort hozattunk. Nem jött zavarba Közben a lányom elkezdte hallgatni a rádiót, mondtam, akkor ne vigye el, de a száz forintot már nem adhattam vissza, mert ugye elittuk. Hát erre a gyerekek szóltak, hogy A házaspárt — Bogdán Jánost és feleségét. Kanalas Ilonát, akik Pilisen laknak — csak fényképről van szerencsém ismerni, amely fénykép a monori bíróságon a napokban tárgyalt és ítélettel zárt vaskos aktacsomóban található. /Ez azonban bőségesen elég ahhoz, hogy ki merjem jelenteni : soha az életben nem lett volna bátorságom, hogy velük bármiféle üzleti kapcsolatba bonyolódjam. Inni kéne... A történtek után nyilván P. János pilisi lakos is bánja, hogy neki viszont volt bátorsága —. a tanulság azonban már olyan, mint eső után a köpönyeg. A vádirat szerint a házaspár azzal hívta be lakására az ismerős férfit, hogy elad neki egy rádiót. P. János ráállt, a szobában még iszogattak is, amikor hirtelen egészen más irányt vettek az események, mint az vevők és eladók között általában szokásos: Bogdán és felesége ütni kezdte a férfit, elvették ötszáz forintját kilökték az ajtón, majd kint tovább ütötték A 17-es tárgyalóteremből Egy furcsa alkalmi üzletkötés
