Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

Odaadó, lelkes munkával... Jó hírük van a nyársapátiaknak Korántsem a véletlen veze­tett el a nyársapáti Erdei Fe­renc Általános Iskolába. Ugyanis az oktatási intézmény honismereti szakkörének, a gyerekek által összegyűjtött tárgyi és írásos emlékekből álló iskolamúzeumnak, az út­törőmunkának jó híre van! Hadd kezdjem onnan a gyermekintézmény életébe való bepillantást, hogy Takács Im- réné matematika-fizika szakos tanár — napközis, akárcsak a férje, aki az alsósokkal fog­lalkozik —, 1975 óta vezeti a honismereti szakkört. Mind­járt az elején bekapcsolódtak az úttörőkkel a Nekem tér­kép e táj és az Ismerjük meg hazánkat és környezetünket elnevezésű mozgat ómba. Járták is lelkesen a gyere­kek a községet, kérdezősköd­tek az idősebbektől a település múltjáról, a jelen eseményei­ről, megismerkedtek a ter­melőszövetkezet mindennapi életével, a szocialista brigá­dok munkájával, tanulmányoz­ták azok naplóit, rengeteg személyes élményt, tapasztala­tot gyűjtöttek. Aztán benevezett a honisme­reti szakkör a Tájak-korok- múzeumok mozgalomba. Rend­szeresen jártak múzeumba, lá­togatták a nevezetes tájháza­kat, sok országjáró buszki­ránduláson vettek részt. Meg is kapták 1976-ban a moz­galom bronz fokozatát, majd 1979-ben az ezüstöt és 1982- ben az aranyat! Időközben olyan igazolványokat kaptak, amelyek birtokában díjmente­sen látogathatták a múzeumo­kat. tájházakat, s egyre job­ban megkedveltették a gyere­kek szüleikkel is az ország­járó túrázást, a hazánk neve­zetességeivel való megismer­kedést. Okos határozatokat hoztak A Nagykőrösi Városi Tanács legutóbbi ülésén beszámolót hallgatott meg a termelésellá­tási bizottság a megelőző vá­lasztási ciklusban végzett te­vékenységéről. A bizottság az említett idő­szakban 29 témában érteke­zett, tárgyalt. A választási ciklus öt esztendeje alatt há­romszor számoltatták be a vá­ros kereskedelmi felügyelőjét. Tájékoztatót hallgatott meg a bizottság az Építőipari Kis­szövetkezet munkájáról. Meg­tárgyalták az áfész, valamint a Zöldért tevékenységét is. Napirendre tűzték a háztáji és kisegítő gazdaságok hely­zetét. Ha figyelembe vesz- szük, hogy ma a város halá­rában többi mint háromezer zártkert van, láthatjuk, hogy bölcs intézkedéseket tettek a termőföld védelmére és a la­kosság zöldség-gyümölcs ellá­tásával kapcsolatban is. Ma a város jó néhány alapvető zöldségféléből önellátó. A bizottságnak része volt az állatok tartásáról szóló ta­nácsrendelet kidolgozásában, valamint a vásárokról és a piacokról szóló tanácsrende­let megalkotásában. Sej, sör! Üres korsóba nézve A hiány mindig együtt jár valami fájdalommal, s különös mélységei szakadnak fel, ha történetesen össztársa­dalmi méretekben is kitünte­tett szerepet játszó, azaz köz­szükségleti cikk vész el, még ha időlegesen is. Sötét átok egy ilyen hiány az élet vala­mennyi területén. Hogy mást ne mondjunk, gondterhelt na­pok elé néz az építőipar, az összeomlás rémképe fenyegeti a vendéglátókat, magánerős házunk falai megtorpannak a növekedésben, kedvtelenül in­dulunk hétvégi telkünkre ro­botolni, alaposan mérlegeljük, érdemes-e egyáltalán ilyen körülmények között lakodal­mat tartani, áldomásaink szá­razon, barátságaink megpe- csételetlenül maradnak, és mind ritkábban tolul ajkunk­ra a mondat: öregem, meg­hívlak egy krigli sörre. Most éppen nyugalmunk és szerteágazó kapcsolataink mértékegysége, a kőbányai világos hiányzik. Mi több, nyomában' olyan űr keletke­zett, amit még drágábban habzó matériákkal sincs mó­dunk betölteni. Elszorul a tor­kunk, s fojtott dühvei fordu­lunk ki a boltból, átmeneti­leg levegőhöz juttatva az egyébként szintén zaklatott eladókat. Odakinn fejünk búbjába karmol a napsugár, s mind tisztábban látjuk, mennyire szerencsétlenek va­gyunk, nekünk még világos sör se jut. Már hogyan is jutna, ami­kor teljes felújítás folyik a Kőbányai Sörgyárban. A re­konstrukció kiterjed a főzőhá- zakra, a palackozóra, az épü­letekre. Kérdezzék csak kér­dezzék meg bátran, hogy miért épp főidényben, a tik­kasztó nyár kellős közepén. Sok oka lehet, és a választ amúgy sem tudjuk. Ami biz­tos, átmenetileg akadozik a főzőházi munka, s ezért egye­bek között a ceglédi palac­kozó üzem sem jut hozzá ele­gendő, fejtésre alkalmas tank­sörhöz. Emiatt van a zűr. Ér­zékeltetésére legyen . elegendő annyi, hogy egy átlagos, ká­nikulamentes napon a hely­beli üzem nagyjából 400 hek­toliternyi komlóiét tud érté­kesíteni működési területén. Ezzel szemben mostanában, amikor a napsugarak olyany- nyira megkeményedtek, hogy valósággal elgáncsolják az embert, nem több. mint napi 250—300 hektó kerül a terü­letre. Ez siralmasan kevés, még ha folyékony kenyérről van ás szó, hiszen a számítá­sok szerint ez idő tájt leg­alább 800 hektoliterre volna szükség ahhoz, hogy bizako­dással tekinthessünk a holnap elé. De ha egyszer nincs annyi! Hanem mennyi van? A bu­dapesti főgyár átlagosan napi 140 hektó nedűvel ajándékoz­za meg a ceglédi telepet, eb­ből 110-et le is fejtenek. E kritikus időszakban azon­ban (s még meddig!) minden mutató lesoványodik: a 140- ből egyszeriben 110 lesz, leg­alábbis az utalványokon, mert csupán 70—80 hektónyi érke­zik meg -belőle. Hangsúlyoz­nunk kell, hogy itt pusztán átlagról van szó, mert például a helybeli üzemben a szokat­lanul heves nyáridő bevonu­lása után három ízben is kénytelenek voltak megállí­tani a fejtőgépet, főleg azért, mert nem volt mit fejteni. Erről a mélypontról a mo- nori kirendeltség lenne hiva­tott kisegíteni a ceglédit. Azért a monori, mert az otta­niak több műszakban vállal­koznak a sörrel való bánásra, ennek megfelelően - nagyobb mennyiségű nyersanyagot kapnak a fővárosból. Igen ám, de esetenként hiába gu­rulnak Monorra a gépkocsik, csupán a rakodókkal megrak­va térnek vissza a kiinduló­pontra. Nem csodálkozhatunk a rakodók aggodalmas ábrá­zatán. hisz őket teljesítmény­bérben fizetik. Pedig Monor napi 200 hektót ígért, ám szép szSva nem teljesül rendszere­sen, s ha igen, akkor is csak 100 hektó erejéig, vagy még annyira sem. Az természetesnek vehető, hogy nagy tavaszi hadjáratuk után most a konkurens cégek egyáltalán nem kívánják , az itteni piacot megszállni. Az már kevésbé, hogy a nemrég még ládaszám álló importsö­rért jelenleg közelharcot keli vívni. Íme a két legutóbbi szállítmány: június 20-án 130 hektó hordós és 21-én 800 láda palackozott Starovar. Ez éppen egy napra elegendő. E lmondhatjuk tehát, hogy a sörhelyzet rendkívül bonyolult és ellentmondásos. Egészségünkre! V. S. A Ferrokémiai Ipari Szövet­kezet nyársapáti telepének szo­cialista brigádja vállalta a honismereti szakkör patroná- lását, s Bognár István telep­vezetővel az élen az idén Is voltak már gyerekek, felnőt­tek közös kiránduláson. Ezek után mindenképpen idekívánkozik, hogy bemutas­suk olvasóinknak Takács Im- réné pedagógust is, akinek a vezetésével e s-k szép és hasz­nos dolgot csel ekedték az út­törők. — Itt a nyársapáti iskolá­ban 1953 óta tanítok. A kez­detek óta foglalkozom az út­törőmunkával, de a pályát há­rom évvel korábban, Kiskun­félegyházán kezdtem, amely­ben az idei a harminchatodik év, s persze már nyugdíjas­ként dolgozom tovább. Felső­söket tanítottam eddig. Két gyerekünk van, mindkettő le­ány, egyikük pszichológus, ta­valy fejezte be tanulmányait és a fővárosi Heim Pál Gyer­mekkórházban dolgozik, a má­sik lányom Nagykőrösön a Kossuth iskolában orosz-test­nevelés szakos tanár, tehát ő örökölte tőlünk a hivatást, de a gyermekszeretetei a pszicho­lógus lányunk is — mesélt magáról és a családjáról Ta­kács Imréné, de többre is kí­váncsiak voltunk. Megtudtuk, hogy tagja volt a népfrontnak, a TIT-nek év­tizedeken át, vöröskeresztes vezetőségi tag tizenöt éve. Tag­ja az úttörőtörténeti munka- bizottságnak, tanárelnökb a Vöröskeresztnek 17 éve, s a szervezetben kifejtett tevé­kenységéért bronz fokozatú ki­tüntetésben is részesült. De út­törőmunkáját öt éve dicsérő oklevéllel ismerték el, s az idén, a negyvenéves jubileum alkalmából úttörőlörténeti ér­demérmet kapott. Végül azt kérdeztük tőle; hogy mi tartotta ennyi ideig a pedagóguspályán, s magá­ban a községben, Nyársapáton. — A pályán a gyermekek szeretete tartott meg, a köz­ségben pedig az, hogy szeret­jük az itt élő őszinte, nyílt embereket, s ők is megbecsü­lik a munkánkat. Nagyon jól érezzük magunkat itt Nyárs­apáton — mondta Takács Im­réné. S természetesen, ha már az iskolában beszélgettünk, meg­mutatta a múzeumot, s külön néhány nagyon érdekes tár­gyat: az 1896-ból való mán­gorlót, amelyet egyik tanít­ványának nagyapja, Dobozi János faragott; a százéves fa­mozsarat, az ugyancsak év­százados, drótozott lekvárfő­zőfazekat, az első kerékpár­csengőt, a kézi ekekapát, a te­kercs vajköpülőt, az első dró­tos szódásszifont, s még sok érdekességet, köztük régi fil­léres könyveket, több évtizede nyomtatott és a legújabb új­ságokat, köztük a Nagykőrösi Hírlap egyik legutóbbi szá­mát. Takács Imréné ugyanis lapunk lelkes társadalmi tu­dósítója, ha az iskola, az út­törőmozgalom mindennapi életéről van szó. Aszódi László Antal nagykőrösi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1986. JÚLIUS 1., KEDD Vetés, ültetés, szüret, növényvédelem A jövő nyárra is gondolni kell Az érő gyümölcsöktől pi­rosló kerteket elnézve azt gondolhatnánk, mostanában más dolga sincs a gazdának, mint szüretelni. A meggyes­ben, cseresznyésben lassan már véget is ér a termés be­takarítása, jöhet sorra a ba­rackos, és így tovább. A sze­dőszék, a létra munkában lesz őszig. Üvegszárnyú lepke Azért nem árt, ha jóval a szüret előtt még alaposan sízemügyre vesszük kajszi-, körte-, alma- és őszibarack- fáinkat, ezek ugyanis hajla­mosak arra, hogy kelleténél több gyümölcsöt hozzanak. Ezt megsínyli a fa, amit a kö­vetkező évi gyenge terméssel hoz tudomásunkra. Ha úgy látjuk, ritkítsunk, bár az idén éppen a tavaszi virágihuliás miatt erre valószínűleg nem­igen van szükség. Persze, a jövő nyárról sem ülik elfeledkezni. Akik pél­dául szamócát akarnak tele­píteni, már most fogjanak hozzá a jó minőségű frigó pa­lánták ültetéséhez. Ezek ilyen­tájt hamarabb gyökeret eresz­tenek, mint az őszi ülteté­snek, s ha gondjukat viselik, már jővő tavasszal bő ter­méssel hálálkodnak. A növényvédelem azonban mindennél fontosabb. Az utóbbi napok meleg, párás időjárása kedvez a kártevők­nek. A későn érő cseresznye- fajtákat még lehet, hogy meg kell permetezni néhol, mert ezek ki vannak téve a cse­resznyelégy pusztításának. Ugyanígy a ribiszkebokrokat is legalább egyszer permetez­zük az üvegszárnyú ribiszke­lepke kikelő hernyói ellen. Az őszibarackot több kártevő is fenyegeti, főleg a levéltetvek ütnek rajta tanyát, a kajszit, szilvát atkák, levélbetegségek, molyok, az almástermésűeket a kaliforniai pajzstetű, a va- rasodás, moly, lisztharmat ve­szélyezteti. Az egy időben ká­Vigyázat! Kullancsveszély! Irtják, de védekezzünk is Erdőkn, tisztáson, bozótban A kullancsok a szabadban, erdőkben, erdőtisztásokon, fás, bokros, bozótos helyeken él­nek. Magyarországon mintegy 30 kullancsfaj él, de cSak egy terjeszti az agyvelőgyulladást. Ez a faj az Ixodes ricinus. Járványos góc Nagykőrösön és környékén nincs, de a Pal­lója és a Nagyerdő területén jelenleg a kullancs nagyobb mérvű elszaporodása észlelhe­tő. A veszély csökkenthető ir­tással és egyéni védekezéssel. Kullancsirtás történik a Pél- fájában a napközis táborban és környékén. Tekintettel ar­ra, hogy az irtás ellenére a kullancs rövid időn belül új­ra megjelenik a területen, az egyéni védekezés kerül előtér­be. Hogyan előzhetjük meg a kullancsártalmat és hogyan védekezhetünk? Megfelelő ru­házattal: ajánlatos erdőben nyaknál, csuklónál, bokánál zárt ruha és a nyakat is taka­ró fejrevaló viselése. Kul­lancsűző szerekkel:, a szaba­don maradt bőrfélületet ro­varriasztó szerrel (Moszkitó, Prevent, Szuku, Szűri) kell be­fújni, vagy Szuku krémmel be­kenni, ami távoltartja a leül­Ideje megtanulni úszni A jó idő beköszöntévcl benépesült a városi strandfürdő. Kü­lönösen a vakációt élvező gyerekek zsivajától hangos már dél­előtt is a három medence és környéke. Az itt dolgozók az idén is különféle tanfolyamokat szerveznek a még úszni nem tudó gyermekek számára.'■(Hancsovszki János felvétele) lancsokat is. A bőrbe jutott kullancsok gyors eltávolításá­val: az erdei tartózkodás vé­gén a ruházatot, majd a le- vetkőzés után az egész test­felületet ellenőrizni kell, hogy a bőrbe furakodott kullancso­kat minél előbb eltávolítsuk. A kullancsot nem szabad egyszerűen csak a bőrből ki­húzni, mert a feje beszakad. A bőrből kiálló hátsó test­részén lévő légzőnyílásait kell elzárni, valamilyen zsíros anyag rákenésével, rájuttatá- sával (zsír, vaj, olaj, petróle­um, stb.). Húsz-harminc perc várakozás kell ahhoz, hogy az elernyedjen, és akkor óvato­san, gyenge csavaró mozdula­tokkal, lehetőleg csipesszel ki lehet húzni. Amennyiben a kullancsot a bőrből nem sikerül eltávolíta­ni vagy a csípés helyén bőr- gyulladás jelentkezik, orvos­hoz kell fordulni. rositók ellen a munkát egy­szerűbbé tevő jó szerkombiná- ciók kaphatók a kereskede­lemben. Várakozási idő A szőlőben különösen a fia­tal tőkéket kezeljük nagy gonddal. Fontos, hogy a haj­tásokat gondosam falkötözzük, a sorokait gyommentesen tart­suk, ezzel is akadályozzuk a peronoszpóra, száraz meleg­ben pedig a lisztharmat ter­jedését. Virágzáskor feltétlen szükséges a szürkerothadás elleni permetezés, ezt általá­ban olyan kombinált szerrel érdemes végezni, ami a pe- ronoszpóra eitlen is hat. A szőlő, gyümölcsös után nézzünk szét a zöldségeskert­ben is. Itt is van gond, a paprikát, paradicsomot szük­ség esetén levéltetű ellen keil kezelni, a dinnyeféléknél fő­ként a termésfoltosság elhárí­tásaira kell ügyelni, a burgo­nyát a kolorádóbogár rágja jóízűen, a káposztaféléknél különböző lepkefajok okoz­hatnak ebben az időszakban kárt. A legfontosabb tudnivaló mindenekfölött az, hogy mi­vel ilyentájt a termés szedé­se majdhogynem egybeesik a védekezéssel, a vegyszerezés­sel nagyon kell vigyázni. Fel­tétlenül tartsuk be a várako­zási időket, akkor nem lehet gond az értékesítéskor, fo­gyasztáskor. Őszi, téli retek Vetni, ültetnivaló? Ilyesmi is akad, a fejes saláta nyári fajtáit például szabadföldi palántaágyba rakhaitjuk, el­szórhatjuk az őszi, téli retek magvait. A sárgarépa, petre­zselyem másodvetése is ak­tuális, de a bimbóskel dug- gatásával sem vagyunk még elkésve. Ezek tehát a kiskertekben szemügyre vett és hirtelené- b en öss zef ogl a lit tenn i va 1 ók í g y nyár küszöbén. Távolról sem teljes a lista, Tapasztaltuk, sok egyéb elfoglaltság akad odakint, amiről érdemes vol­na beszélni, de reméljük, eny- nyivel is sikerült jobban fel­kelteni a sürgősebb kerti munkák iránt a figyelmet. Végül is ez volt a célunk. My. J. Középiskolás futóatléták Eredetileg Vácra tervezték, de Dunakeszin rendezték ■ a megyei középiskolás futó csa­patbajnokságot. Ezen . részt vettek a Nk. Gimnázium fiú tanulói is, akik összesítésben a negyedik helyen végeztek. Egyéni eredményeik a követ­kezők voltak (először a III— IV.. majd az 1-5—II. évfolyamo­sokét soroljuk fel). 100 méteres síkfutásban: 4. Bállá László 13,3 és 2. Elekes Csaba 12,6 másodperc. 200 méterén: 4. Árvái István 27,1 és 3. Oláh István 28,6 rrtp, 400 méter: 2. Németh Attila 57 és 2. Kakuk János 60 mp. 1500 méter: 3. Horváth Lehel 4,40 és 2. Szűcs Zoltán 4:45,8 perc. 4X100 méteres váltóban: 4. Nk. Gimnázium (Sípos, Oláh, Bállá, Árvái) 52,8 mp. JUTALMAK AZ OSN-ÉRT Az Arany János Művelődé­si Központban értékelték a 3500 embert megmozgató és nagyszerűen sikerült, váro­sunkban tartott megyei orszá­gos sportnapi sport- és torna- ünnepélyt. A Pest Megyei Testnevelési és Sporthivatal vezetői is itt - voltak. Több nagykőrösi szervező, közre­működő és testnevelő kitünte­tést és jutalmat vehetett át. TÁBORBAN A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE két tehetséges cselgáncsozó fiatalja július 14- től 21-ig önköltséges táboro­záson vesz részt Kunfeh értón. S. Z. Mozi A nagyteremben Nem kell mindig kaviár. Színes NSZK-film. Előadás fél 6-kor. A stúdióteremben Háborúban nőttem fel. Szí­nes, szinkronizált japán film, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents