Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
Odaadó, lelkes munkával... Jó hírük van a nyársapátiaknak Korántsem a véletlen vezetett el a nyársapáti Erdei Ferenc Általános Iskolába. Ugyanis az oktatási intézmény honismereti szakkörének, a gyerekek által összegyűjtött tárgyi és írásos emlékekből álló iskolamúzeumnak, az úttörőmunkának jó híre van! Hadd kezdjem onnan a gyermekintézmény életébe való bepillantást, hogy Takács Im- réné matematika-fizika szakos tanár — napközis, akárcsak a férje, aki az alsósokkal foglalkozik —, 1975 óta vezeti a honismereti szakkört. Mindjárt az elején bekapcsolódtak az úttörőkkel a Nekem térkép e táj és az Ismerjük meg hazánkat és környezetünket elnevezésű mozgat ómba. Járták is lelkesen a gyerekek a községet, kérdezősködtek az idősebbektől a település múltjáról, a jelen eseményeiről, megismerkedtek a termelőszövetkezet mindennapi életével, a szocialista brigádok munkájával, tanulmányozták azok naplóit, rengeteg személyes élményt, tapasztalatot gyűjtöttek. Aztán benevezett a honismereti szakkör a Tájak-korok- múzeumok mozgalomba. Rendszeresen jártak múzeumba, látogatták a nevezetes tájházakat, sok országjáró buszkiránduláson vettek részt. Meg is kapták 1976-ban a mozgalom bronz fokozatát, majd 1979-ben az ezüstöt és 1982- ben az aranyat! Időközben olyan igazolványokat kaptak, amelyek birtokában díjmentesen látogathatták a múzeumokat. tájházakat, s egyre jobban megkedveltették a gyerekek szüleikkel is az országjáró túrázást, a hazánk nevezetességeivel való megismerkedést. Okos határozatokat hoztak A Nagykőrösi Városi Tanács legutóbbi ülésén beszámolót hallgatott meg a termelésellátási bizottság a megelőző választási ciklusban végzett tevékenységéről. A bizottság az említett időszakban 29 témában értekezett, tárgyalt. A választási ciklus öt esztendeje alatt háromszor számoltatták be a város kereskedelmi felügyelőjét. Tájékoztatót hallgatott meg a bizottság az Építőipari Kisszövetkezet munkájáról. Megtárgyalták az áfész, valamint a Zöldért tevékenységét is. Napirendre tűzték a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetét. Ha figyelembe vesz- szük, hogy ma a város halárában többi mint háromezer zártkert van, láthatjuk, hogy bölcs intézkedéseket tettek a termőföld védelmére és a lakosság zöldség-gyümölcs ellátásával kapcsolatban is. Ma a város jó néhány alapvető zöldségféléből önellátó. A bizottságnak része volt az állatok tartásáról szóló tanácsrendelet kidolgozásában, valamint a vásárokról és a piacokról szóló tanácsrendelet megalkotásában. Sej, sör! Üres korsóba nézve A hiány mindig együtt jár valami fájdalommal, s különös mélységei szakadnak fel, ha történetesen össztársadalmi méretekben is kitüntetett szerepet játszó, azaz közszükségleti cikk vész el, még ha időlegesen is. Sötét átok egy ilyen hiány az élet valamennyi területén. Hogy mást ne mondjunk, gondterhelt napok elé néz az építőipar, az összeomlás rémképe fenyegeti a vendéglátókat, magánerős házunk falai megtorpannak a növekedésben, kedvtelenül indulunk hétvégi telkünkre robotolni, alaposan mérlegeljük, érdemes-e egyáltalán ilyen körülmények között lakodalmat tartani, áldomásaink szárazon, barátságaink megpe- csételetlenül maradnak, és mind ritkábban tolul ajkunkra a mondat: öregem, meghívlak egy krigli sörre. Most éppen nyugalmunk és szerteágazó kapcsolataink mértékegysége, a kőbányai világos hiányzik. Mi több, nyomában' olyan űr keletkezett, amit még drágábban habzó matériákkal sincs módunk betölteni. Elszorul a torkunk, s fojtott dühvei fordulunk ki a boltból, átmenetileg levegőhöz juttatva az egyébként szintén zaklatott eladókat. Odakinn fejünk búbjába karmol a napsugár, s mind tisztábban látjuk, mennyire szerencsétlenek vagyunk, nekünk még világos sör se jut. Már hogyan is jutna, amikor teljes felújítás folyik a Kőbányai Sörgyárban. A rekonstrukció kiterjed a főzőhá- zakra, a palackozóra, az épületekre. Kérdezzék csak kérdezzék meg bátran, hogy miért épp főidényben, a tikkasztó nyár kellős közepén. Sok oka lehet, és a választ amúgy sem tudjuk. Ami biztos, átmenetileg akadozik a főzőházi munka, s ezért egyebek között a ceglédi palackozó üzem sem jut hozzá elegendő, fejtésre alkalmas tanksörhöz. Emiatt van a zűr. Érzékeltetésére legyen . elegendő annyi, hogy egy átlagos, kánikulamentes napon a helybeli üzem nagyjából 400 hektoliternyi komlóiét tud értékesíteni működési területén. Ezzel szemben mostanában, amikor a napsugarak olyany- nyira megkeményedtek, hogy valósággal elgáncsolják az embert, nem több. mint napi 250—300 hektó kerül a területre. Ez siralmasan kevés, még ha folyékony kenyérről van ás szó, hiszen a számítások szerint ez idő tájt legalább 800 hektoliterre volna szükség ahhoz, hogy bizakodással tekinthessünk a holnap elé. De ha egyszer nincs annyi! Hanem mennyi van? A budapesti főgyár átlagosan napi 140 hektó nedűvel ajándékozza meg a ceglédi telepet, ebből 110-et le is fejtenek. E kritikus időszakban azonban (s még meddig!) minden mutató lesoványodik: a 140- ből egyszeriben 110 lesz, legalábbis az utalványokon, mert csupán 70—80 hektónyi érkezik meg -belőle. Hangsúlyoznunk kell, hogy itt pusztán átlagról van szó, mert például a helybeli üzemben a szokatlanul heves nyáridő bevonulása után három ízben is kénytelenek voltak megállítani a fejtőgépet, főleg azért, mert nem volt mit fejteni. Erről a mélypontról a mo- nori kirendeltség lenne hivatott kisegíteni a ceglédit. Azért a monori, mert az ottaniak több műszakban vállalkoznak a sörrel való bánásra, ennek megfelelően - nagyobb mennyiségű nyersanyagot kapnak a fővárosból. Igen ám, de esetenként hiába gurulnak Monorra a gépkocsik, csupán a rakodókkal megrakva térnek vissza a kiindulópontra. Nem csodálkozhatunk a rakodók aggodalmas ábrázatán. hisz őket teljesítménybérben fizetik. Pedig Monor napi 200 hektót ígért, ám szép szSva nem teljesül rendszeresen, s ha igen, akkor is csak 100 hektó erejéig, vagy még annyira sem. Az természetesnek vehető, hogy nagy tavaszi hadjáratuk után most a konkurens cégek egyáltalán nem kívánják , az itteni piacot megszállni. Az már kevésbé, hogy a nemrég még ládaszám álló importsörért jelenleg közelharcot keli vívni. Íme a két legutóbbi szállítmány: június 20-án 130 hektó hordós és 21-én 800 láda palackozott Starovar. Ez éppen egy napra elegendő. E lmondhatjuk tehát, hogy a sörhelyzet rendkívül bonyolult és ellentmondásos. Egészségünkre! V. S. A Ferrokémiai Ipari Szövetkezet nyársapáti telepének szocialista brigádja vállalta a honismereti szakkör patroná- lását, s Bognár István telepvezetővel az élen az idén Is voltak már gyerekek, felnőttek közös kiránduláson. Ezek után mindenképpen idekívánkozik, hogy bemutassuk olvasóinknak Takács Im- réné pedagógust is, akinek a vezetésével e s-k szép és hasznos dolgot csel ekedték az úttörők. — Itt a nyársapáti iskolában 1953 óta tanítok. A kezdetek óta foglalkozom az úttörőmunkával, de a pályát három évvel korábban, Kiskunfélegyházán kezdtem, amelyben az idei a harminchatodik év, s persze már nyugdíjasként dolgozom tovább. Felsősöket tanítottam eddig. Két gyerekünk van, mindkettő leány, egyikük pszichológus, tavaly fejezte be tanulmányait és a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházban dolgozik, a másik lányom Nagykőrösön a Kossuth iskolában orosz-testnevelés szakos tanár, tehát ő örökölte tőlünk a hivatást, de a gyermekszeretetei a pszichológus lányunk is — mesélt magáról és a családjáról Takács Imréné, de többre is kíváncsiak voltunk. Megtudtuk, hogy tagja volt a népfrontnak, a TIT-nek évtizedeken át, vöröskeresztes vezetőségi tag tizenöt éve. Tagja az úttörőtörténeti munka- bizottságnak, tanárelnökb a Vöröskeresztnek 17 éve, s a szervezetben kifejtett tevékenységéért bronz fokozatú kitüntetésben is részesült. De úttörőmunkáját öt éve dicsérő oklevéllel ismerték el, s az idén, a negyvenéves jubileum alkalmából úttörőlörténeti érdemérmet kapott. Végül azt kérdeztük tőle; hogy mi tartotta ennyi ideig a pedagóguspályán, s magában a községben, Nyársapáton. — A pályán a gyermekek szeretete tartott meg, a községben pedig az, hogy szeretjük az itt élő őszinte, nyílt embereket, s ők is megbecsülik a munkánkat. Nagyon jól érezzük magunkat itt Nyársapáton — mondta Takács Imréné. S természetesen, ha már az iskolában beszélgettünk, megmutatta a múzeumot, s külön néhány nagyon érdekes tárgyat: az 1896-ból való mángorlót, amelyet egyik tanítványának nagyapja, Dobozi János faragott; a százéves famozsarat, az ugyancsak évszázados, drótozott lekvárfőzőfazekat, az első kerékpárcsengőt, a kézi ekekapát, a tekercs vajköpülőt, az első drótos szódásszifont, s még sok érdekességet, köztük régi filléres könyveket, több évtizede nyomtatott és a legújabb újságokat, köztük a Nagykőrösi Hírlap egyik legutóbbi számát. Takács Imréné ugyanis lapunk lelkes társadalmi tudósítója, ha az iskola, az úttörőmozgalom mindennapi életéről van szó. Aszódi László Antal nagykőrösi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1986. JÚLIUS 1., KEDD Vetés, ültetés, szüret, növényvédelem A jövő nyárra is gondolni kell Az érő gyümölcsöktől pirosló kerteket elnézve azt gondolhatnánk, mostanában más dolga sincs a gazdának, mint szüretelni. A meggyesben, cseresznyésben lassan már véget is ér a termés betakarítása, jöhet sorra a barackos, és így tovább. A szedőszék, a létra munkában lesz őszig. Üvegszárnyú lepke Azért nem árt, ha jóval a szüret előtt még alaposan sízemügyre vesszük kajszi-, körte-, alma- és őszibarack- fáinkat, ezek ugyanis hajlamosak arra, hogy kelleténél több gyümölcsöt hozzanak. Ezt megsínyli a fa, amit a következő évi gyenge terméssel hoz tudomásunkra. Ha úgy látjuk, ritkítsunk, bár az idén éppen a tavaszi virágihuliás miatt erre valószínűleg nemigen van szükség. Persze, a jövő nyárról sem ülik elfeledkezni. Akik például szamócát akarnak telepíteni, már most fogjanak hozzá a jó minőségű frigó palánták ültetéséhez. Ezek ilyentájt hamarabb gyökeret eresztenek, mint az őszi ültetésnek, s ha gondjukat viselik, már jővő tavasszal bő terméssel hálálkodnak. A növényvédelem azonban mindennél fontosabb. Az utóbbi napok meleg, párás időjárása kedvez a kártevőknek. A későn érő cseresznye- fajtákat még lehet, hogy meg kell permetezni néhol, mert ezek ki vannak téve a cseresznyelégy pusztításának. Ugyanígy a ribiszkebokrokat is legalább egyszer permetezzük az üvegszárnyú ribiszkelepke kikelő hernyói ellen. Az őszibarackot több kártevő is fenyegeti, főleg a levéltetvek ütnek rajta tanyát, a kajszit, szilvát atkák, levélbetegségek, molyok, az almástermésűeket a kaliforniai pajzstetű, a va- rasodás, moly, lisztharmat veszélyezteti. Az egy időben káVigyázat! Kullancsveszély! Irtják, de védekezzünk is Erdőkn, tisztáson, bozótban A kullancsok a szabadban, erdőkben, erdőtisztásokon, fás, bokros, bozótos helyeken élnek. Magyarországon mintegy 30 kullancsfaj él, de cSak egy terjeszti az agyvelőgyulladást. Ez a faj az Ixodes ricinus. Járványos góc Nagykőrösön és környékén nincs, de a Pallója és a Nagyerdő területén jelenleg a kullancs nagyobb mérvű elszaporodása észlelhető. A veszély csökkenthető irtással és egyéni védekezéssel. Kullancsirtás történik a Pél- fájában a napközis táborban és környékén. Tekintettel arra, hogy az irtás ellenére a kullancs rövid időn belül újra megjelenik a területen, az egyéni védekezés kerül előtérbe. Hogyan előzhetjük meg a kullancsártalmat és hogyan védekezhetünk? Megfelelő ruházattal: ajánlatos erdőben nyaknál, csuklónál, bokánál zárt ruha és a nyakat is takaró fejrevaló viselése. Kullancsűző szerekkel:, a szabadon maradt bőrfélületet rovarriasztó szerrel (Moszkitó, Prevent, Szuku, Szűri) kell befújni, vagy Szuku krémmel bekenni, ami távoltartja a leülIdeje megtanulni úszni A jó idő beköszöntévcl benépesült a városi strandfürdő. Különösen a vakációt élvező gyerekek zsivajától hangos már délelőtt is a három medence és környéke. Az itt dolgozók az idén is különféle tanfolyamokat szerveznek a még úszni nem tudó gyermekek számára.'■(Hancsovszki János felvétele) lancsokat is. A bőrbe jutott kullancsok gyors eltávolításával: az erdei tartózkodás végén a ruházatot, majd a le- vetkőzés után az egész testfelületet ellenőrizni kell, hogy a bőrbe furakodott kullancsokat minél előbb eltávolítsuk. A kullancsot nem szabad egyszerűen csak a bőrből kihúzni, mert a feje beszakad. A bőrből kiálló hátsó testrészén lévő légzőnyílásait kell elzárni, valamilyen zsíros anyag rákenésével, rájuttatá- sával (zsír, vaj, olaj, petróleum, stb.). Húsz-harminc perc várakozás kell ahhoz, hogy az elernyedjen, és akkor óvatosan, gyenge csavaró mozdulatokkal, lehetőleg csipesszel ki lehet húzni. Amennyiben a kullancsot a bőrből nem sikerül eltávolítani vagy a csípés helyén bőr- gyulladás jelentkezik, orvoshoz kell fordulni. rositók ellen a munkát egyszerűbbé tevő jó szerkombiná- ciók kaphatók a kereskedelemben. Várakozási idő A szőlőben különösen a fiatal tőkéket kezeljük nagy gonddal. Fontos, hogy a hajtásokat gondosam falkötözzük, a sorokait gyommentesen tartsuk, ezzel is akadályozzuk a peronoszpóra, száraz melegben pedig a lisztharmat terjedését. Virágzáskor feltétlen szükséges a szürkerothadás elleni permetezés, ezt általában olyan kombinált szerrel érdemes végezni, ami a pe- ronoszpóra eitlen is hat. A szőlő, gyümölcsös után nézzünk szét a zöldségeskertben is. Itt is van gond, a paprikát, paradicsomot szükség esetén levéltetű ellen keil kezelni, a dinnyeféléknél főként a termésfoltosság elhárításaira kell ügyelni, a burgonyát a kolorádóbogár rágja jóízűen, a káposztaféléknél különböző lepkefajok okozhatnak ebben az időszakban kárt. A legfontosabb tudnivaló mindenekfölött az, hogy mivel ilyentájt a termés szedése majdhogynem egybeesik a védekezéssel, a vegyszerezéssel nagyon kell vigyázni. Feltétlenül tartsuk be a várakozási időket, akkor nem lehet gond az értékesítéskor, fogyasztáskor. Őszi, téli retek Vetni, ültetnivaló? Ilyesmi is akad, a fejes saláta nyári fajtáit például szabadföldi palántaágyba rakhaitjuk, elszórhatjuk az őszi, téli retek magvait. A sárgarépa, petrezselyem másodvetése is aktuális, de a bimbóskel dug- gatásával sem vagyunk még elkésve. Ezek tehát a kiskertekben szemügyre vett és hirtelené- b en öss zef ogl a lit tenn i va 1 ók í g y nyár küszöbén. Távolról sem teljes a lista, Tapasztaltuk, sok egyéb elfoglaltság akad odakint, amiről érdemes volna beszélni, de reméljük, eny- nyivel is sikerült jobban felkelteni a sürgősebb kerti munkák iránt a figyelmet. Végül is ez volt a célunk. My. J. Középiskolás futóatléták Eredetileg Vácra tervezték, de Dunakeszin rendezték ■ a megyei középiskolás futó csapatbajnokságot. Ezen . részt vettek a Nk. Gimnázium fiú tanulói is, akik összesítésben a negyedik helyen végeztek. Egyéni eredményeik a következők voltak (először a III— IV.. majd az 1-5—II. évfolyamosokét soroljuk fel). 100 méteres síkfutásban: 4. Bállá László 13,3 és 2. Elekes Csaba 12,6 másodperc. 200 méterén: 4. Árvái István 27,1 és 3. Oláh István 28,6 rrtp, 400 méter: 2. Németh Attila 57 és 2. Kakuk János 60 mp. 1500 méter: 3. Horváth Lehel 4,40 és 2. Szűcs Zoltán 4:45,8 perc. 4X100 méteres váltóban: 4. Nk. Gimnázium (Sípos, Oláh, Bállá, Árvái) 52,8 mp. JUTALMAK AZ OSN-ÉRT Az Arany János Művelődési Központban értékelték a 3500 embert megmozgató és nagyszerűen sikerült, városunkban tartott megyei országos sportnapi sport- és torna- ünnepélyt. A Pest Megyei Testnevelési és Sporthivatal vezetői is itt - voltak. Több nagykőrösi szervező, közreműködő és testnevelő kitüntetést és jutalmat vehetett át. TÁBORBAN A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE két tehetséges cselgáncsozó fiatalja július 14- től 21-ig önköltséges táborozáson vesz részt Kunfeh értón. S. Z. Mozi A nagyteremben Nem kell mindig kaviár. Színes NSZK-film. Előadás fél 6-kor. A stúdióteremben Háborúban nőttem fel. Színes, szinkronizált japán film, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)