Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-10 / 135. szám

BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS CSEPELEN I Alá: 12 oldal I PEST MEGYEI VILÁG PBOLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHACS LÁPJA XXX. ÉVFOLYAM. 135. SZÁM Ára: I.líO forint 1986. JÜNIUS 10., KEDD BIZTONSÁGOSABB VILÁGÉRT! 8 Ma, június 10-én Budapesten megkezdi munkáját a ^ Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó tes- { tületének ülése. i F ővárosunk nevéhez kevés olyan esemény fűződik, ami valamilyen módon helyet kapott volna a legr újabb kor jeles történései között. Ezek legjelentő­sebbike tizenhét évvel ezelőtt. 1969 márciusában zajlott le Budapesten: akkor adták ki azt a dokumentumot, amely a város nevét viselő felhívásként vált európai jelentőségű okmánnyá. Akkor is. mint ma, a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületé tartott ülést nálunk. A felhívás pe­dig nem másra vonatkozott, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megrendezésére. A doku­mentumot a hét tagállam olyan időszakban adta ki, amit joggal nevezhettek bonyolultnak. Elég csak arra emlékeztetni, hogy akkor javában dúlt a vietnami há­ború, s megoldatlan volt Európa számos problémája. Mindenekelőtt az NSZK és a szocialista országok viszo­nya. a két. német állam kapcsolatai voltak rendezetle­nek. Ez összefüggött a háború utáni Európa alapvető, realitásainak elismerésével. A szocialista országok Bu­dapesten éppen erre szólítottak fel. Ma, több mint más­fél évtized múltán már történelemnek számít azoknak a megállapodásoknak a megkötése, amivel az NSZK el­ismerte a jaltai határokat, s alapszerződésben rendez­te viszonyát az NDK-val, s amelyek során a négy nagyhatalom tisztázta Nyugat-Berlin jogállását. A bu­dapesti felhívás nyomán elkezdődött folyamat végül Helsinki nevét kapta, hiszen a finn fővárosban rendez­ték meg az összeurópai csúcsértekezletet. Nehéz hiteles összehasonlítást tenni: mennyivel volt akkor könnyebb vagy nehezebb a nemzetközi helyzet? Mennyivel volt alkalmasabb a légkör a párbeszédre, mint most? Tény azonban, hogy ma megannyi feszült­ség terheli az államok viszonyát, s távolinak tűnik 1975, az enyhülés csúcspontja. Számos kísérlet történt, történik arra, hogy a hetvenes évek eleién'elért alapve­tő vívmányokat semmissé tegyék. Mindenekelőtt azokat az eredményeket fenyegette veszély az elmúlt években, amelyek az emberiség nagyobb biztonságát voltak hi­vatottak garantálni. A Varsói Szerződés Szervezetéhez tartozó országok az elmúlt időszakban egy pillanatra sem adták fel külpo­litikai célkitűzésüket: tárgyalásokkal, politikai meg­egyezésekkel kell eljutni a biztonságos Európához, a fegyverele nyomasztó súlyától megszabadított világhoz. Elegendő emlékeztetni arra. hogy csupán a tavalyi ősz óta. a PTT legutóbbi szófiai ülése óta milyen kezde­ményezéseket tettek a közösség országai. Januárban Mihc.il Gorbacsov terjesztett elő nagyszabású progra­mot. Ez lehetővé tenné a teljes atomleszerelést a szá­zadfordulóig. A Szovjetunió — élvezve a VSZ-országok teljes támogatását — az európai középhatótávolságú rakétafegyverek teljes leszerelését javasolja. A szocialista országok tanácskozásaikon érthető mó­dom kiemelt figyelmet szentednek ezeknek a katonai kérdéseknek. Mégpedig azért, mert az emberiség épp most érkezett el egy olyan fordulóponthoz, ahonnan 'egyaránt vezethet az út új fegyverkezési versenyhez, a pusztító eszközök eddig elképzelhetetlen — mind ke­vésbé ellenőrizhető — felhalmozásához, s ugyanakkor a lehető legalacsonyabb szinten garantált erőegyensúly­hoz. Az úi fegyverkezési forduló most elsősorban az úgynevezett csdllagháborús programot jelenti. A Szov­jetunió és a Varsói Szerződés többi országai egybehang­zóan amellett vannak, hogy mindenképpen meg kell akadályozni a világűr militarizálását. A Varsói Szerződés célja eddig és 'ezután is az, hogy kölcsönös lépésekkel teremtsenek bizalmat. A szocialis­ta országok a nukleáris és más tömegpusztító fegyve­rek betiltását javasolják. A NATO erre azzal válaszolt, hogy a Szovjetunió szárazföldi és légi erejének euró­pai fölényét akarja az atomleszereléssel érvényesíteni.- A mostani budapesti eszmecsere nyilván foglalkozik maid az európai együttműködés egészével. Hiszen a Kontinens országainak és Észak-Amerika két államának széles körű párbeszéde 17 éve áll a Varsói Szerződés figyelmének középpontjában. Ma nagy feladat ennek a folyamatnak a fenntartása. Tavaly ősszel Budapest európai kulturális fórumot rendezett. Altkor bebizonyo­sodott. hogy a dialógusnak vannak termékeny és eddig ki nem használt lehetőségei. A legutóbbi berni tanács­kozáson. amely az emberek közötti kapcsolatok problé­máival foglalkozott, nyilvánvalóvá vált: a kelet- és nyu­gat-európai államok képesek konszenzust elérni, s ott csak az Egyesült Államok vétója akadályozta meg a közös dokumentum létrejöttét. Nagy jelentőségű _a stockholmi konferencia, ahol az európai bizalomerősítő és leszerelési intézkedésekről tárgyalnák. Minden or­szág érdeke, hogy Stockholm valódi eredményekkel zá­ruljon. megfelelő 'előkészítője legyen az ősszel Bécsben megtartandó összeurópai tanácskozásnak. M ár csak 11 év van hátra az ezredfordulóig A ten­nivaló pedig rengeteg. A szocialista országok bé­keprogramja megvalósítható, iavaslataik Európa és az egész világ nagyobb biztonságát szolgálják. A mostani tanácskozásnak is ez a célja. MIHAIL GORBACSOV HÉTFŐI PROGI AMJA Mihail Gorbacsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására baráti látogatáson tartózkodik ha­zánkban, tegnap is dús prog­ram keretében ismerkedett hazánkkal. Hétfőn délelőtt három he­lyen helyezte el a kegyelet ko­szorúit: a Hősök terén a ma­gyar hősök emléke előtt tisz­telgett, a Felvonulási téren Lenin szobra előtt helyezett el koszorút, majd a Szabadság téren a szovjet hősi emlékmű előtt, a hazánk felszabadítá­sáért életüket áldozó katonák emléke előtt hajtott fejet. Programja következő állo­mása Csepel volt, ahol a Szer­számgépgyárban tett látoga­tást, ismerkedett a dolgozók­kal, nagygyűlésen több ezer ember előtt Kádár János, az MSZMP főtitkára és Mihail Gorbacsov mondott beszédet. Érdekes színfoltja volt a lá­togatásnak a belvárosi. Váci utcai séta, ahol az érdeklődés, Kádár János és Szépvölgyi Zoltán társaságában Budapest leg­szebb sétálóutcájában. (Veress Jenő felvétele) a szeretet megnyilvánulását bi­zonyította az összesereglett többezres tömeg. \ nap folyamán az MSZMP Központi Bizottsága székházá­ban Mihail Gorbacsov talál­kozott az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjaival, a Köz­ponti Bizottság titkáraival. A délután egy részét Pest megyében, a Rozmaring Ter­melőszövetkezetben töltötte, ahol a MERIKLÖN Gazdasági Társulás kutató-, fejlesztő- munkája iránt érdeklődött. Este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága díszvacsorát adott az SZKP KB főtitkárának tiszte­letére a Parlament Vadász­termében. A vacsorán Kádár János és Mihail Gorbacsov pohárköszöntőt mondott. Ismerkedés a biotechnológiai kutatással A kísérletek á termelésben kamatoznak Az SZKP KB főtitkára Pest megyébe is ellátogatott A tsz tanácstermében szeretettel köszöntik a vendegeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára rövid, kétnapos baráti látogatása zsúfolt prog­ramjában Pest megye számára is jutott néhány óra: a Roz- marihg Termelőszövetkezet munkájával ismerkedett. Pon­tosabban, á biotechnológiai kutatás eddigi eredménye s a gyakoflati alkalmazás érde­kelte a szeretettel fogadott vendéget és kíséretét. A ME­RIKLÖN Gazdasági Társulás — amelyben a Rozmaring Tsz több mint ötven százalék tőké­vel érdekelt — európai vi­szonylatban is a jelentősebb kutató és alkalmazó gazdasá­gok közé tartozik. A Rozmaring Tsz telepén, ahol a MERIKLÖN GT labo­ratóriumi kísérletei folynak, tegnap délután fogadták Mi­hail Gorbacsovot. A nagyrabecsült vendéget Krasznai Lajos, a Központi El­lenőrző Bizottság Titkárságá­nak tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első tit­kára köszöntötte Pest megye lakossága, kommunistái, a me­gyei pártbizottság tagjai, a termelőszövetkezet kollektívá- , ja, a MERIKLÖN kutató, fej­lesztő gazdasági társulás nevé­ben. Nagy megtiszteltetés — mondotta a megyei pártbizott­ság első titkára — a megye számára, hogy az SZKP főtit­kárát munkalátogatásra elkí­sérték felesége, valamint a ha- (Folytatás a 3. oldalon) Krasznai Lajos fogadja Mihail Gorbacsovot Pest megyében Magyarcrszág-Franciaország ö»3 (0-1) Búcsú a világbajnokságtól Hetvenöt évvel ezelőtt ta­lálkozott először Magyarország és Franciaország labclarúgó-vá- logatottja, hogy azután 19 mérkőzést követően hétfőn es­te Leónban a világbajnokság C-csoportjának egyik záróta­lálkozóján ismét szembekerül­jenek egymással. Leónban ' 20 ezer néző előtt a portugál da Silva bírásko­dása mellett Magyarország ju­bileumi, 600. nemzetek közötti mérkőzésén a következő össze­állításban kezdtek a csapatok: Magyarország: Disztl P. — Sallai, Róth, Garaba, Varga — Hannich, Kardos, Détári — Kovács, Dajka, Esterházy. Franciaország: Bats — Aya- che, Battison, Bossis, Amoros, Fernandez, Tigana, Piatini, Gi- resse, Papin, Stopyra. A 7. percben Esterházy éles beadása okozott gondot Bats kapusnak. A 30. percben gól­lá érett a francia fölény: Stopyra hét méterről a bal sarokba fejelt (1-0). Szünet után Hannich helyén Nagy A. folytatta, később Ko­vácsot Bognár váltotta fel. Az ‘ egyetlen igazi magyar lövés Dajka nevéhez fűződik, aki a 47. percben 12 méterről a ka­pufát találta el. A franciák fo­kozatosan fölénybe kerültek. Az 55. percben a kiugró Sto­pyra lövését még bravúrral kiütötte Disztl, majd a 63. percben Tigana szólóját köve­tően tehetetlen volt. (2'-0). A 85. percben sakk-matt követ­kezett, Rocheteau növelte az előnyt. (3-0). \ /

Next

/
Thumbnails
Contents