Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-06 / 132. szám
2 1986. JÜNIüS •„ PÉNTEK Az atomenergiáról nem mondhat le az emberiség Nukleáris> Visszatérnek Csernobil vidékére és űrfegyverzetről Genfi megbeszélés Gyakorlatilag új szakasz kezdődött a csernobili atomerőműben történt szerencsétlenség következményeinek jelszámolásában — jentette ki Jurij Batalin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a csernobili munkálatokat irányító kormánybizottság tagja. A csütörtökön Moszkvában tartott nemzetközi sajtóértekezleten Batalin elmondta, hogy ebben az új szakaszban az egyik fő feladat a balesetet szenvedett reaktor konzerválása, eltemetése. A másik fontos feladat a vízellátás forrásai tisztaságának megőrzése, a vízkészlet szennyeződésének megakadályozása. A harmadik terület a sugár- mentesítés. A módszerek egyre hatékonyabbak, mind nagyobb területeket mentesítenek. Ezeknek a munkálatoknak még az idén be kell fejeződniük, egyes foltok kivételével mindenhol megkezdődhet addigra a visszatelepülés. Jurij Izrael, a hidrometeo- rológiai és környezetellenőrzési állami bizottság elnöke hozzáfűzte, hogy pénteken megkezdődhet a lakosság visz- szatelepítése a harminc kilométeres zónán belüli, tisztának, veszélytelennek talált területekre. Az övezeten kívüli területekről ugyanakkor további kitelepítések váltak szükségessé. Egyes részeken a meteorológiai körülmények miatt megnőtt a sugárzás szintje, s emiatt néhány hónapra el kell hagyniuk lakhelyüket. A sajtóértekezleten részt vett Andranyik Petroszjanc, az állami atomenergia-bizottság elnöke. Oleg Scsepin, az egészségügyi miniszter helyettese és Valerij Legaszov akadémikus is. Oleg Scsepin elmondta, hogy csütörtökön még 187 gyengébb-erősebb fokozatú sugárfertőzést szenvedett beteget ápoltak kórházban. Eddig 24-en haltak meg az őket ért sugárzás káros hatása következtében. Andranyik Petroszjanc arról szólt, hogy az atomenergiáról a jövőben sem mondhat le az emberiség. Ugyanakkor — hangsúlyozta —, mindent el kell követni, hogy az atomerőművek még biztonságosabbak legyenek. Az olasz miniszterelnök meghívására űorbacsovot Rómába várják Giulio Andreotti olasz külügyminiszter szerdán Rómában fogadta Nyikolaj Luny- kovot, a Szovjetunió római nagykövetét. A megbeszélésen Mihail Gorbacsov olaszországi látogatásáról volt szó — jelentette az ANSA olasz hírügynökség, amely hozzáfűzte azt is, hogy az említett látogatás pontos időpontját még nem rögzítették. Az SZKP főtitkárát Cráxi olasz miniszterelnök hívta meg itáliai látogatásra 1985 májusi moszkvai útja során, s akkor közölték, hogy a meghívást a szovjet vezető elfogadta. Ugyancsak a hírügynökség jelentéséből kiderül, hogy Lunykov tájékoztatta az olasz diplomácia vezetőjét a legutóbbi szovjet leszerelési javaslatokról. A nukleáris és űrfegyverzetekről Genfben folyó szovjet- amerikai tárgyalások keretében csütörtökön ülést tartott a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet kérdésével foglalkozó munkacsoport. NERUDA HAGYATÉKA Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költő hagyatéka mostantól fogva a chilei nép tulajdona. A Pinochet-kormány- zat hosszú huzavona után végül is kénytelen volt engedélyezni a Neruda-alapítvány létrehozását. A Madridba érkezett jelentések szerint Santiagóban a chilei kormány hivatalos közlönyének legutóbbi számában megjelent az a rendelet* amely közzéteszi a kommunista forradalmár költő végakaratának megfelelő alapítvány létrehozását. A rendelet értelmében Neruda háza múzeum lesz, val- paraisói ingatlanán pedig kulturális központ létesül. Santiagói egykori lakásában — ahol Neruda és tavaly elhunyt özvegye utolsó napjait töltötte — közkönyvtár nyílik. Becs, haderőcsökkentési tárgyalások A NATO hallani sem akar róla A NATO továbbra sem kíván a fegyverzetek csökkenté•» séről tárgyalni, ugyanakkor a csapatcsökkentéseket sürgetve Magyar—szovjet kapcsolatok Kultúra,; művész egyoldalúan az ellenőrzést állítja előtérbe. Ismét ezzel a tanulsággal szolgált a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások csütörtöki ülése, amelyen Josef Holik, az NSZK nagykövete élesen bírálta a Varsói Szerződés országainak álláspontját (amely szer.nt az ellenőrzési rendszabályoknak összhangban kell lenniük a csapatcsökkentéssel csakúgy, mint az adott nemzetközi helyzet realitásaival). A magyar—szovjet kulturális-művészeti kapcsolatok egyik legfontosabb szervezeti kerete a magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködésről szóló egyezmény. Az első ilyen egyezmény aláírásának 30. évfordulójáról — június 28-án — számos kulturális rendelvénnyel emlékeznek meg hazánkban. Az időről időre megújított egyezmény rögzíti a kulturális és művészeti, tudományos és oktatási kapcsolatok, az együttműködés alapelveit, alapvető formáit és módszereit, s ez az .•alapja az ötéves, illetve éves kormányközi kulturális együttműködési munkaterveknek is. Az évforduló kapcsán a Művelődési Minisztérium művészeti főosztályán az MTI munkatársának elmondták: a szervezeti formák között fontos szerepet tölt be a magyar —szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság, amelynek két társelnöke Csehák Judit miniszterelnök- helyettes és Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, kulturális miniszter. is. A két ország filmszínházaiban, televízióiban rendszeresen vetítenek magyar, illetve szovjet filmeket. Budapesten működik a szovjet filmek mozija, a Gorkij, Moszkvában pedig a Budapest mozi szerepeltet műsorán gyakorta magyar filmeket. Az utóbbi időben készült el koprodukcióban a Kálmán Imre életéről szóló film, s most forgatnak hasonlót Vámbéry Árminról, a híres magyar utazóról és Kelet-kutatóról. A képzőművészetben rendszeres a szakmai találkozók, tanácskozások, szemináriumok, táborok szervezése mellett az ősi kultúra kincseinek és a kortárs művészeti alkotásoknak egymás országában való bemutatása, s nagy figyelmet fordítanak a fiatal művésznemzedék kölcsönös megismertetésére is. A mindennapi kapcsolatokban jól érzékelhető, hogy a két ország kulturális közvéleménye érdeklődéssel kíséri, követi nyomon az egymás művészeti életében tapasztalható változásokat. Edouard Molitor, Luxemburg nagykövete szerint a nemzeti eszközökkel való ellenőrzés elégtelen, s a kölcsönös helyszíni ellenőrzésnek a csapatok rutinjellegű cseréjére is ki kellene terjednie. Arra a kérdésre, hogy mit várnak a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének budapesti ülésétől, a NATO szóvivője az ülést követő sajtóértekezleten kijelentette: érdeklődéssel tekintenek a jelzett új javaslatok elé, de egyébként a Nyugat decemberben nagyobb engedményt tett a bécsi tárgyalásokon, amikor félretette a létszámvitát, s változatlanul választ vár a VSZ-től javaslataira. Száz éve született Bajcsy-Zsilinszky Endre A történelem viharos sodrában A testvérmegyék, testvérvárosok, az alkotó szövetségek, a kulturális, művészeti és oktatási intézmények között megvalóouló együttműködés is fontos tényező abban, hogy a kulturális-művészei kapcsolatok áthatják a két ország életét, és segítik az állandó, jelenlétet egymás szellemi életében. A szervezeti formákon' kívül a két ország művészeti életének megismertetéséhez, feilődésének bemutatásához hozzájárulnak olyan állandó, nagyszabású rendezvények, mint a szovjet, illetve a magyar kultúra napjai, a drámaszemlék, a filmfesztiválok vagy a kiemelkedő személyiségek — például Bartók, Kodály, Liszt — életéhez, munkásságához kapcsolódó évfordulók kölcsönös megünneplése. Ám a mindennapi, kevéssé látványos együttműködés nélkül a kulturális kapcsolatok nem lennének igazán folyamatosak. Az alkotó szövetségek — művészeti szövetségek — tevékenységében menhatározóak a kölcsönös vendégszereplések: társulatok, vendégrendezők, színházi és zenei szakemberek, táncegyüttesek, zenekarok, művészek kölcsönös fogadása, illetve szerepelt eté- se. Szinte a leggazdagabbak a színházi, operaházi, balett- művészeti és zenei kapcsolatok. A Szovjetunióban 10 színház repertoárján szerepelnek magyar művek, itthon pedig évente 20—25 szovjetorosz művet játszanak. Folyamatosan gazdagodnak a filmművészeti kapcsolatok E napokban népünk a nagy hazafi, Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékét idézi századik születésnapján. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1886. június 6-án született Szarvason. Jogi tanulmányai során már nagy figyelmet szentelt a társadalmi problémáknak. Az egész életét legjobban beárnyékoló esemény volt, hogy 1911. május 14-én fivérével részt vett a nagy parasztvezér, Achim L. András meggyilkolásában. Bajcsy-Zsilinszky Endre huszártisztként — különböző frontokon — harcolja végig az első világháborút. Ogyesszá- ból az „összeomlás” után tér haza. Elutasítja az 1918-as polgári demokratikus forradalmat, s még inkább a Magyarországi Tanácsköztársaságot A forradalmakat teszi felelőssé Trianonért. 1919 tavaszától nemcsak passzív szemlélője az ellenforradalmi szervezkedésnek; hanem aktív szervezője is annak. Ott találjuk Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és mások társaságában. A hírhed« kommunistaellenes soviniszta, . nacionalista lap, a Szózat alapítója, majd a fasiszta típusú fajvédő párt egyik létrehozója. Bajcsy-Zsi- linszkyt rnég a politikai reakció szélsőségesei között találjuk, de szociális igazságérzete már mindinkább felülkerekedik addigi politikai felfogásán. így, amikor 1922-ben Derecskén, majd 1931-ben, illetve 1939-ben Tarpái ország- gyűlési képviselővé választják, legfőbb feladatának a parasztság sorsának megjavítását, „egészséges" földreform megvalósítását és a dolgozó tömegek alacsony kultúrszint- jének felemelését tartja. Publicisztikai és nagyobb lélegzetű írás?;ban, így az 193^- ban megjelent Egyetlen út a magyar paraszt című munkájában, valamint parlamenti felszólalásaiban újból és újból visszatért a szociális igaz- sáBtalanság problémáira. Éppen szociális igazságérzete az, amely fokozatosan elfordítja fajvédő barátaitól, és másutt kezdi keresni a társadalmi problémákra a megoldást. 1930-ban megalakítja a Nemzeti Radikális Pártot és megjelenteti lapját, az Előőrsöt, majd a Szabadságot. Ezekben a lapokban egymás után kapnak fórumot olyan baloldali, sőt szocialista írók, mint Féia Géza. Kovács Imre, Szabó Pál. Veres Péter, Illyés Gyula, sőt József Attila. Él tében igazi fordulópontot Hitler hatalomra .kerülése után. volt elvbarátja. Gömbös Gyula miniszterelnök és a náci kancellár tafálko-ásá jelentette. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1933 nyarán a parlamentben nemcsak tiltakozik Gömbös berlini útja és a szerveződő szövetség miatt, hanem ki is jelentette: „Vegye tudomásul a miniszterelnök úr, hogy itt német világ nem volt ezer éven át, s itt német világ nem lesz! Hogy ezt megakadályozzuk, elmegyünk a golyóig és az akasztófáig!’’ A háború előestéjén, a terül« visszacsatolás idején még abban reménykedik, hogy a sokak által remélt Szent Ist- ván-i „állameszme” valóra váltható: s a magyar nemzet visszaszerzi a Duna-medencé- ben vezető szerepét. A növekvő náci nyomás és a hitleristák belső támaszainak erősödése, majd a második világháború kitörése nyomán ismét látnia kell, hogy az ország függetlenségét fenyegető veszély nem csökkent, hanem nőtt. A háború kitörése után ezért is támogatja Teleki Pál és a mögötte felsorakozók, többek között újonnan választott pártja, a Független Kisgazdapárt „önállóságra”, a fasiszta Németországhoz kötődő la -vására törekvő, Nyugat felé „kiskaput” kereső politiká-í ját. 1941 áprilisában Teleki öngyilkossága e politikába vetett reményét is szertefoszlat- ta. Jerzy Zielinski tiszteletére Búcsúztató gyászszertartás Csütörtök délelőtt a Mező Imre úti temető ravatalozójában rendezett gyászszertartáson családja, a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői, a lengyel nagykövetség és kolónia, valamint magyar- országi barátai és ismerősei jelenlétében Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, Bon- cso Mitev bolgár nagykövet, a diplomáciai testület doyenje és Andrzej Zabinski, a lengyel nagykövetség ideiglenes ügyvivője vett búcsút a Lengyel Népköztársaság pénteken Budapesten elhunyt rendkívüli és meghatalmazott nagykövetétől, Jerzy Zielinskitől. A ravatalnál a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány képviselői, a diplomáciai képviseletek vezetői, valamint tagjai és a lengyel kolónia képviselői álltak díszőrséget. A katonai tiszteletadás után az elhunyt földi maradványait Lengyelt országba szállították. Vartő« ban helyezik örök nyugalom* ra» ★ Jerzy Zielinski a második világháború után a lengyel szakszervezeti mozgalomban és a közigazgatásban töltött be felelős tisztségeket. 1961« tői haláláig diplomáciai terű« létén dolgozott. Több alkalom« mai teljesített szolgálatot ha« zánkban. Legutóbb 1983 kö« zepétől a Lengyel Népköz« társaság rendkívüli és meg* hatalmazott nagyköveteként képviselte hazáját Magyar- országon. A magyar—lengyel kapcsolatok fejlesztésében és népeink barátságának elmélyítésében szerzett érdemelnek elismeréseként az Elnöki Tanács 1977-ben a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendjével tüntette ki. Eseménysor (Folytatás az I. oldalról.) szovjet embereket is. Gödöllő másodszor mutatkozott be a kultúra és tudomány házában. Az eltelt négy nap során sikerült elérni a kitűzött célt: a bemutatkozáson túl elmélyült a két nép barátsága, erősödtek az ilyen irányú munka tartalmi jegyei is. Húszéves volt a közelmúltban Gödöllő városa. Ízelítőt kívántak adni arról, hová jutott a város a gazdasági és a kulturális életben, az oktatásban, a tudományban és más területeken. A tanácselnök részlete- telt házzal sen kitért az egyes rendezvények értékelésére, majd befejezésül a jövő legnagyobb, csak közösen megoldható feladatáról, a béke megóvásáról szólt. A kialakult jó kapcsolatot szeretnék továbbfolytatni. Rövidesen Gödöllőn találkoznak majd az SZKTH munkatársaival, később pedig ismét Budapesten, a Szovjet Kultúra Házában. A program méltó zárásaként a bági Muharay Elemér együttes és a hévízgyörki asz- szonykórus adott nagy sikerű gálaműsort. A szlovák szövetség elnökségi ülése Tevékenyek a közéletben A magyarországi szlovákok tevékenyen részt vesznek a közéletben, képviseltetik magukat az állami és társadalmi szervekben, testületekben — állapította meg a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöksége csütörtökön, a magyar néphadsereg művelődési házában tartott ülésén, amelyen számba vették: milyen mértékben valósították meg szervezetük VII. kongresszusának határozatait. Az előterjesztésből kitűnt, hogy a közoktatás fejlesztésére hozott intézkedések elősegítették a szlovák anyanyelvi oktatást is. A szövetség támogatja a tannyelvű iskolák anyagi és személyi feltételeinek megteremtését. Ez évben Pílisszent- kereszten, későbbiekben Pilis- cséven, Pilisszántón és az országban máshol is megkezdik a kétnyelvű oktatást. A szlovák nemzetiségi közművelődés színterei főleg a művelődési otthonok. A magyarországi szlovákok folyamatosan gyűjtik és gondosan őrzik szellemi és tárgyi örökségüket. A Szovjetuniót ért náci agresszió után a Hitler-barát magyar kormány is hadat üzent a világ első szocialista országának. Bajcsy-Zsilinszky az elsők között tiltakozott a hadüzenet ellen. Attól tartott, hogy ezt a háborút nemcsak elveszítjük a németek oldalán, hanem 1918—19-hez hasonlóan a belső forradalmi változás lehetősége is újraéled. Ezt pedig mindenképpen szerette volna elkerülni. Ezért tartja fontosnak a németekkel való szakítást, és a szociális igazságtalanságok kiküszöbölését, valamint a baloldal fokozatos bevonását az ország politikai tevékenységébe. A háború elején a kommunisták, a szociáldemokraták és más demokratikus erők összefogására irányuló erőfeszítéseket és az általuk szervezett antifasiszta akciókat Bajcsy-Zsilinszky mind nagyobb rokonszenvvel figyelte. Ezért is vállalta, hogy a baloldal felkérésére cikket ír 1941 karácsonyán a Népszava azóta híressé vált népfrontos számába. Ekkor írta le az azóta már sokszor idézett szavakat: „Bármennyire is bizonytalan a (németekkel szembeni) harc kimenetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagylelkű és bátor nemzet számára, ha minden erejével kiáll nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben is." Bajcsy-Zsilinszky 1942 tavaszán részt vállal a Magyar T".ténelmi Emlékbizottság munkájában, és ott van a háború alatti legnagyobb antifasiszta megmozduláson 1942. március 15-én a Petőfi-szobornál, ahol éppen ő helyezi el az emlékbizottság koszorúját. Az elsők között tiltakozott a parlamentben a sok ezer ember halálát előidéző bácskai vérengzés ellen, követelve a szégyenletes ügy kivizsgálását, a felelősök megbüntetését. Keményen szót emelt a 2. magyar hadsereg frontra küldése és a velük munkaszázadokba hurcolt zsidók és más politikai megbélyegzettek elleni kegyetlen bánásmód miatt. Ekkor írja Bárdossy miniszterelnöknek: „Nem köthetjük magunkat, a mi nemzetünk sorsát ehhez a (német) hullához, hogy vele rothadjunk." Amikor pedig 1942 tavaszán bekövetkezett az ellenállást kezdeményező kommunisták tömeges letartóztatása, levélben tiltakozott az új miniszterelnöknél, Kállay M;klósnál. „Semmi esetre sem bölcs dolog az ún. balodalon gyöngíteni a magyar szellemi erőket. melyeknek egykor még igen jelentős szerepe lehet nemzetünk jó irányban tartása... és esetle megmentése körül." Tanúként jelent me" a Schönherz-perben és tiltakozott a kommunista vezető halálra ítélése, majd kivégzése ellen. Sztálingrád és a voronyezsi vereség után „a nemzet legjobbjainak”, mindenekelőtt a maevar parasztságnak és a munkásságnak az összefogását szorgalmazta. 1943 nyarán, az olasz fasizmus bukása után Kállay miniszterelnökhöz küldött emlékiratában határozott cselekvést, „egész elhibázott külpolitikánk áthangszerelé-
