Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

.WM re, 1986. JÚNIUS 30., HÉTFŐ íj gyes gyerekek készítet- V tek cikket a gyáli Ady Endre úti általános is­kola Kaleidoszkóp irodalmi körének hasonnevű folyó' iratába. Tavaly jelent meg Gaál Éva és Csóra Kriszti na interjúja a település egyik gyermekorvosával, dr Kindlovits Máriával. Mi is megkerestük a doktornőt, aki nem kis büszkeséggel mutatta a neki küldött tíszteletpéldárnyt, mondván; szerepelt már a sajtóban. Jöjjön tehát a kettős be­szélgetés. A gyerekek kér­désed után idézzük a nekik adott válaszokat. Csak a ki­egészítés feladata marad ránk. Beszélgetés a doktor nénivel Két felelet egy kérdésre — Hányán vagyunk ml, gyáli gyerekek? — Mivel Gyál lakossága nem állandó, pontos számot nem tu­dok, de körülbelül 5 ezer gye­rek él községünkben. Jelenleg egy gyermekorvosra 1300—1800 gye­rek jut. Január l-jéig másodma- gammal láttuk el 6 éves korig az ifjúságot. Most hárman vagyunk és felemeltük 10 évre a korha­tárt. Ha a negyedik gyermekor­vosi állást is sikerült betölteni, akkor jöhettek 11 éves korig. — Ó, azóta eltelt már sok idő, változott a helyzet — mondja dr. Kindlovits Mária. — Most a négy gyermekorvo­si állásban ketten dolgozunk, az egyik kolléganő szülési sza­badságon van, a negyedik ál­láshely üres. A helyettesítési időben háromezer gyerek jut együnkre. Az ideális 1000— 1200 lenne... Négy órát ren­deltem ma, több mint 70 be­tegem volt, s utána még 9 hí­vásnak tettem eleget. Bizony jó. ha 3—4 perc jut egy gye­rekre. Iszonyú . koncentrálást kívánó feladat ez. De ha hiszi, ha nem, télen, az influenzajár­vány idején az is megesett, hogy 145-en fordultak meg a rendelésemen. A három perc bizony kevés. Miközben vet­kőzik a csemete, s míg a szü­lő mondja, mi a panasza, én már vizsgálom. Ebben is lehet rutint szerezni. Már az első pillantásra észrevehető, ki a komoly beteg. A gyerek más, mint a felnőtt. Nem szimulál, nem színészkedik. nem akar feltétlenül táppénzre menni, legfeljebb a nagyobbak között akad, aki elbliccelné az azna­pi óráit. Romlatlanok még. S aki közülük beteg, akár el­esett. akár túl féléink, észre­vehetően más, mint egészsé­gesen ... ★ — Milyen az orvosi rendelő fel­szereltsége? — Minden eszköz megvan, ami a gyógyításotokhoz kell. Most, hogy a bővítés folyik, még több orvosi berendezést és eszközt kaptunk. Én itt fogok később is rendelni, ez az új rendelő. — Jöjjön, megmutatom. — Invitál. Valóban érdemes kö­rülnézni. Donald kacsa, Plútó kutya, Hófehérke és a hét tör­pe mosolyog a falakról, piros, kék. fehér minden. Tiszta és szép az új rendelő. Van köz­ponti kartonozó. tágas váró. fertőzőrészleg, három szako­sított szobával, két világos, le­vegős orvosi munkahely, kü­lön tanácsadó a terhes anyák­nak. s az egészséges gyerekek szüleinek, zuhanyozó a dolgo­zóknak. védőnői szoba. A dok­tornő azt magvarázza, hogy a régi rendelőnek csak a magja maradt meg. a mellé épült la­kással bontották egybe. Nyolc- kilencszázezer forintba került az átépítés, de csak 350 ezret kaptak támogatásként. A töb­bit a gváliak, a szülők adták. Persze hogy rengeteget kellett szervezni, kérni, sorra iámi a családokat, de végül a felaján­lásának mindenki eleget tett. Csendben vették birtokba megújhodott otthonukat. A felszerelésre tényleg nem le­het panasz. Minden eszköz, feltétel megvan, ha kell, életet mentenek, ha kell, elsősegélyt adnak. ★ — Ml nehezíti meg a legjobban doktor néni munkáját? — Sok beteg kisgyerek nem tartja be utasításaimat. Nem ve­szik be a gyógyszert, nem végez­tetik el azokat a vizsgálatokat, amelyek a gyógyításhoz kellenek. Sajnos sokan későn jönnek az or­voshoz ... — Már a fertőző gyerekbe' tegségek — a skarlát, a kanyaró (pályakezdésem idején még hált meg ebben gyerek), a Heine—Medin kór — nem ve­szélyesek igazán, fenyegetésük a múlté. De egy újszülöttnél a legközönségesebb nátha is életveszélyes lehet. Hiszen nem tud az orrán levegőt ven­ni. a szájon át légzés képessé­ge pedig csak később alakul ki. Egy has-menésből is lehet életveszély, kiszáradhat a ki­csi. Pótolni keli a sót, a vizet. Fontos az, hogy a beteg gye­rekek minél hamarabb orvos hoz kerüljenek, inkább feles­legesen hozzák el őket a ren­delőbe, az a kisebbik baj. Sze­rencsére ma már ritka az el­hanyagolt beteg gyerek, de amikor idekerültem, megesett, hogy öt-hat napja beteg, lázas apróságokat hoztak. Ma már szerencsére — no meg a ren­geteg kérés, jó tanács eredmé­nyeként — ez nem jellemző. A szülők itt is olyanok, mint másutt. ★ — Doktor néni nagyon népszerű nálunk. Sokat dolgozik közsé­günkért ... — Elsősorban az egészségnevelés, egészségügyi felvilágosítás terén vannak tennivalóim. A Liliom ut­cai óvodában rendszeresen szok­tam találkozni a szülőkkel, és előadás formájában mondom el gondolataimat. A szülők kérdése­ket tesznek fel, és lehetőség van arra, hogy beszélgessünk. — Néhány éve még volt a felnőtték között, aki nem tud­ta, hogy a hőmérő higanyos vége mér, azt kell a gyerek popsijába dugni. Nemcsak gyáli nyavalya, Pest megyei is: nitrátos a víz. öt kút van itt, ahonnan a terheseknek, csecsemőknek vizet lehet mer­ni. de sajnos odáig el kell menni, s hordani kell kanná­ban, üvegben. Három óve. s legutóbb idén is edőfordult csecsemő-kékbetegség a víz miatt. Ha kiépül a vezeték, majd megoldódik ez a prob­léma. De nem vagyok biztos abban, hogy addig minden szülő komolyan veszi a figyel­meztetést — Országos gond — nálunk is tapasztalható —, hogy az anyáknak alig egyharmada szoptatja — háromhónapos korán túl a csecsemőt. Nem állhat ott a védőnő, az orvos minden anya mellett. S csupán szemléleti kérdés az esetek zö­mében, hogy megkapja-e hat­hónapos koráig a nagyobb védettséget adó anyatejet a kicsi. Néhány esztendeje még csak húsz százalék volt az anyatejes táplálás aránya, vi­zes, teás tejjel itatták újszü­löttüket is. Van tehát fejlődés. — A gyerek nem kicsinyí­tett felnőtt, más a lelke, más a teste. Egy apró hőemelkedés a felnőttnél nem sokat számít, s kisgyereknél, ha tartósan megmarad, biztos betegségtü­net. Mások a gyerekek reak­ciói is. Ugyanaz a kórokozó más tüneteket válthat ki. mint a felnőtteknél. A magas lázas állapotnál pedig az érett férfi, nő nem kap lázgörcsöt, a ki­csivel megeshet. S a görcs, ha nem oldják (ezért kell a hű­tőfürdő vagy a hideg vizes bo­rogatás). halálhoz is vezethet. — De neveflnivaló akad itt más is. Hiszen van apuka, anyuka, aki a mumus meg a zsákos ember helyett a doktor nénivel ijesztgeti a gyereke­ket — Ad majd jóságínjek- ciót — mondják. Nem csoda, ha szorong a csemete. Ilyen­kor nem a szülőt világosítom fel, hanem a kisfiút, kislányt hogy jóságín jekció nincs lis ... ★ — Más iskoláknál van iskolaor­vos. Van-e erre lehetőség Gyálon is? — Ha lesz negyedik gyermekor­vos, lesz iskolaorvosi ellátás is. Akkor majd felosztjuk az iskolá­kat, óvodákat és rendszeresen lá­togatjuk ezeket az intézményeket. — Említettem már, nagyon sok gyerek jut kettőnkre. A felnőttkarzeti gyógyítók lát­ják el az iskolaorvosi teendő két. A tanácsadás, a megelő­zés most a gyerekek 14 éves koiaig már a mi feladatunk. Remélem, hogy hamarosan megváltozik a helyzet, s ha négyen leszünk, elláthatjuk az óvodákat, iskolákat is. — A sok munka mellett van-e szabadideje, mivel tölti szívesen? — Szabadidőm nagyon kevés van, Néha hét végén, de még akkor is betegeket gyógyítok. Ha mégis rá­érek, szeretek a szabadban lenni, kirándulni. A kertben is nagyon szeretek dolgozni, mert az any- nyira más, mint a mindennapi munka. — Nyáron könnyebb. Most három óra előtt pár perccel értem haza, de front van, biz­tosan keresnek még. Télen reggel 7-től este 9-ig tart meg­állás nélkül a roham. És ha éjjel zörgetnek — menni kell. De vállaltam. Hivatásból va­gyok pesszimista. Mindig úgy kezdem, hogy a legrosszabbra gondolok, ha egy beteg gyere­ket látok, s fokozatosan jutok el odáig, hogy magamat is megnyugtatom: mines komoly baij. — De az igazi megnyugvás csak később jön. Amikor a már egészséges gyerkőcöktől kapok út szélén tépett virá­got, rajzot, puszit, amikor az óvodások kórusban kiabálnak: szia doktor néni, vagy amikor bizalmasan súgják: tudod, hogy nagyon szeretlek? Ez az igazi hála. S ezért nem nézem az órát. Meg azért sem, mert itt a szülők zöme ingázó. Reg­gel nyolctól ötig van rendelés, utána csak ügyelet. Aki isme­ri, többnyire este, otthon ke­resi az orvost. S én nem bá­nom. Hiszen az. hogy indoko­latlan volt a hívás, csak utó­lag derül ki, ha már megvizs­gáltam az apróságot. S akkor is indokolt megnyugtatni őt, meg az aggódó szülőket. Lel­kiismeretes orvos nem tehet másként. Lehet, hogy ezért vagyok csak 45 kiló?... Vasvári G. Pál Hat ország földrajztudósai 'iáó -, *'< ’ ' . - „ Erden is jártak A hét végén Veszprémben folytatták Budapesten meg­kezdett tanácskozásukat és ta- nulmányútjukat Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, az NDK, Magyarország és a Szovjetunió földrajzi társasá­gainak főtitkárai. Három na­pig tartó eszmecseréjük a bá­nyászat miatt szükségessé vált természetvédelmi intézkedések hat ékonyságának tapasztala­tait. Vitatták meg. Megismerkedtek a video-, a dia- és az írásvetítők, továbbá a normál filmek földrajzokta­tásban alkalmazható módsze­reinek tapasztala,faival, vala­mint a Bakonyban és a Baia- ton-felvidéken végzett termé­szetvédelmi munkával. Fog­lalkoztak az egyes országok földrajzi társaságainak mun­kájával és a bányászattal járó természetvédelmi felada­tokkal. Megszemlélték a tiha­nyi tájvédelmi körzetet, ellá­togattak a Velencei-tóhoz, felkeresték az érdi Földrajzi Múzeumot, a héten pedig részt vesznek a Magyar Föld­rajzi Társaság Egerben meg­nyíló 39, vándorgyűlésén. Emberi kéz érintése nélkül A tovább szigorodott lakásépítési hőszigetelési szabványnak megfelelően új típusú, korszerű falazóanyagokat gyárt a Tégla- és Cserépipari Tröszt solymárvölgyi gyára is. A két éve átadott üzemben évente több mint 40 millió téglát készítenek. A modern technológiai berendezéseket az NSZK-beli LingI cégtői vásárolták. Az automatizált üzemben emberi kéz érin­tése nélkül készülnek el a különböző típusú falazóanyagok. A képen: A szárazátrakót Mola Kálmánná kezeli A maguk erejéből is hozzákezdenek Évente nőne a számla végösszege Milliók a társközségek összefogásával Furcsa helyzet alakult ki Dunavarsányban és a hozzá tartozó társközségekben — Majosházán, Délegyházán. Ott, ahol oly közel van a víz, Ma- josházához a Duna, a másik két községhez pedig Pest me­gye legnagyobb bánya tórend­szere, hiányt szenvednek ivó­vízben. Pontosabban az egész­séges ivóvízben. Víz meRett víz nélkül — Hogy milyen régóta sze­retnék megoldani ezt a gon­dot, mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy .például Majos- háza vezetékes ivóvízhálózatá­nak tanulmányterve tíz éve el­készült. Mégis, valahogy min­den tervidőszakból kicsúszott a megvalósítás — mondja az előzményekről Kucsera Benő tanácselnök. — A községek VII. ötéves tervébe ismét be­került az ivóvíz, és a megyei terv szerint, ha a népgazda­sági helyzet engedi, huszon­egymillió forinttal támogat­ják a megvalósítást. — Mennyit kapnak, ha a gazdasági helyzet nem alakul megfelelően? — Akkor semmit, — Mennyire látja ezek utSn biztosnak a társközségek ter­vét? — A megyei elképzelések szerint a tervidőszak végén kezdődhetne a beruházás, tér­Péter-Pál után I gaz, meg csupán egy nappal vagyunk utá­na, egy nap még nem nagy idő. Nekünk. Annál inkább az lehet a gabonának, ha úgy hozza a meteorológia, azaz olyan a felhőjárás, a hőmérséklet, ami bajt csi­nálhat a kalászosoknak. Most majdnem így jártunk, annyi volt a meleg, hogy már-már attól féltünk, megszorul a szem a búza­kalászban. Valahogy nem jól jött össze a napfény, meg az eső. Hol egyikből, hol a másikból volt túl sok, majd túl kevés. A parasztember életét ősidők óta ez keseríti. Ve­téstől az aratásig. Mert vet­ni se mindig akkor lehet, amikor kell. Kiváltképp manapság, hiszen a hatal­mas gépek elásnák magu­kat a túlságosan elázott talajokon az őszi—tavaszi túlméretezett csapadékhul­lás után. A múltkorában láttam, mint vetik a füvet a Hungaroring-pálya kör­nyékén, a mogyoródi ha­tárban. Feltúrt ingujjal, vállukon keresztbe vetett zsákból a réges-rég feledett mozdulattal hintették a magvakat ősz hajú, nap­égette férfiak. Karjuk az ősi ütemben lendült, nyi­tott markuk évezredes megszokással pergette a földbe a semmi kis magot, amiből pár hét múlva fű nő, amit alig győznek majd lenyírni. Már-már azt írtam: ka­szálni. De hol vannak mos­tanában a kaszások? Akik hajdan Péter-Pál napján aggódva kémlelték az eget: el lehet-e kezdeni az ara­tást? S ha lehetett, akkor nekiindultak. Ki-ki elszegő­dött idejében a csapathoz, előre tudták, mikor, melyik tanyát ölelő búzamezőre kerül a sor — vagy árpá­ra, rozsra, amelyiknek itt volt az ideje. Kialkudták a bért is előre. Persze, ter­mészetben. A nincstelenek­nek nem termett, a szó szoros értelmében két ke­zükkel keresték meg a ke- nyérnekvalót. Megdolgoz­tak érte azok is, akik né­hány holdra szert téve a maguk földjén próbálták eltartani a családjukat. Kemény munka volt ‘ mindig az aratás. Még ak­kor is, ha ezt egy-egy na­gyobb birtokos időnként kétségbe vonta, s nem aka- ródzott neki kifizetni a ki­alkudott részt. Följegyezte a krónika, hogy már a múlt század vége felé egy­mást érték szőkébb ha­zánkban is az aratósztráj­kok, éppen azért, hogy méltányosabb részt kapja­nak a kaszások, a marok- szedők a levágott gaboná­ból. Nagykáta, Tóalmás, s még egy sor falu a Tópió mentéről, 'öliratkozott eb­be a krónikába. Kemény munka ma is az aratás. Még akkor is, ha nem kézi erővel, hanem nagy teljesítményű gépek­kel takarítják be a szeme­ket a gabonatermelő gaz­daságok. Maradjunk az imént említett térségben, s nézzünk szét például a tápióbicskei Április 4. Ter­melőszövetkezet tábláin. Körülbelül 1700-1800 hek­táron termelnek őszi bú­zát. Tessék csak utánaszá­molni: hány kasza és hány marokszedő kellene ide? Annyi talán nincs is ma már széles e hazában. Se­gítenek hát a gépek. S nem is akárhogyan. Nem­rég mondta az elnök, hogy az előző tervciklusban 47 ezer 500 tonna búzát ad­tak a földek. Lelhet, hogy furcsállják, de ideírom: keresztrejt­vényben láttam a minap azt a meghatározást, ami azt kívánta öt betűvel be­íratni a rejtvényhálóba, hogy miként nevezik a le­vágott gabonának egy ölbe fölszedhető mennyiségét? Én még tudom: marok. De vajon hányán vagyunk, akik kapásból be tudtuk írni azt az öt betűt? Vajon hányán ismerjük az aratás egykori szerszámait? A ka­szát, a kaszakövet, a szarv­darabot, amiben tartották — derékra fűzve — ezt a követ. Vajon kik és meny­nyien figyelnének föl a hangra, ami messze jelzi: valahol kaszát kalapálnak, S egyáltalán tudjuk-e még, hogy ez mit jelent? N em kívánom én visz- sza a kombájnok he­lyett a kaszát. Csak azt akarom tudtul adni: nem győzöm eléggé dicsérni azt a kibontakozó hagyományt, amely szerint évről évre a a kombájnosok versenye mellett megrendezik egyes területeken a kaszások ve­télkedőjét is. Ahol erős, fiatal legények karjában éled az ősi lendület — megőrizve múltunk egy darabját. Ügy érzem, nem elég a tájházakat berendez­ni hajdanvolt életünk tárgyi emlékeivel. Aki még tudja, adja tovább befo­gadni mindig kész fiatalok­nak a régi mezei tenniva­lók fortélyait, hogy maguk­kal vihessék e tudást a technika századaiba is, mint az ember legszebb erényét: o kétkezi munkát, s annak igazi örömét. Bálint Ibolya mészetesen csak optimális esetben. Mégis úgv határoz­tunk, hogy mindenképpen bele­vágunk a vízhálózat építésé­be, mert minden év halogatás súlyos milliókkal drágítja a végszámlát. Három község, négy település i— Bizonyos, hogy ez rend­kívül szimpatikus, a választók érdekeit képviselő döntés. De vajon eléggé megalapozott-e? — Ä legfontosabb feltétel, a vízbázis mindenhol megvan. Majosházán fúrják a megfele­lő vízhozamú kutat, Varsány- ban a Petőfi Tsz szocialista szerződés értelmében adott át egy kutat a tanácsnak. Dél­egyházán pedig egy három­száz méter mély, jó vizet adó kút áll rendelkezésre. A há­rom község esetünkben mégy települést jelent, hiszen Duna- varsány gyakorlatilag két részt, Nagy-Varsányt az 51-es út mellett, a tsz-központ kör­nyékén és Kis-Varsányt, ahol a közös tanács dolgozik. Te­hát a négy településén körül­belül háromezer telek van, portánként a 25 ezer forintos hozzájárulás hatvan-hetven- millió forintot jelentene. Igen nagy összeggel járulnának a költségekhez a helyi gazdál­kodó egységek is. Vagyis a körülbelül százhúsz millió fo­rintos beruházás indítása nem megalapozatlan terv. A kez­dést 1988 első negyedévére tervezzük. Hol kezdjék a munkát? Természetesen acH'sr még rengeteg a tennivaló, hiszen a kiviteli tervek is csak most készülnék. Az idén az elő­készítésre csaknem ötmilliót fordít a tanács. A pontos költ­ségvetés kézhezvétele után le­het kiszámolni, a nagy víz­fogyasztó gazdálkodóegységek adatai alapján, hogy milyen lesz a hozzájárulás mérté­ke, fedezi-e a költségeket. A tanácselnök, annak elle­nére, hogy még csak a terve­zés elején tartanak, már a megvalósítás körüli várható nehézségekkel is számol: —* Talán furcsán hangzik, talán meg is mosolyogja, de én már arra gondolok, milyen vitákra lehet számítani, ha ar­ról kell dönteni, hogy melyik településen kezdődjék el a be­ruházás. Érv bizonyosan szól­na mindegyik mellett, és sze­mélyeskedő jellegű kifogást is biztosan lehet majd találni az ellen a község ellen, ahol vé­gül majd megépül. De ennek ellenére, nem bánnám, ha már csak ez lenne a legnagyobb gondunk,., Móza Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents