Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

t^áfap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA^ XXX. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM 1986. JÚNIUS 28., SZOMBAT Mintha kicserélték volna I véradókhoz házhoz mennek A rendszeres szobi mozi- látogatóknak lehetett egye­dül szokatlan a látvány, ami a művelődési ház elő­terében volt június 24-én délelőtt. Kivételesen a sor­ban állók nem mozijegyre vártak. A legizgalmasabb krimi se léphetett nyomá­ba ennek a délelőtti han­gulatnak, hiszen itt min­den vérre ment. Szó sze­rint, ugyanis véradónapot tartott a váci véradóállo­más. Ki hitte volna, hogy ilyen sikere lehet manap­ság az önzetlen adakozás­nak, főleg, ha sok-sok csepp „életről” van szó. m Nagyüzemnek tűnt, ami a véradókat fogadta. Fehér köpe­nyesek hada várt tettre ké­szen, köztük hatan még ta­nulják a hivatást, a váci egészségügyi szakközépiskolá­ba. járnak, itt a nyári szak­mai gyakorlatukat töltik. El­tanulhatnak egyet s mást, ha . odafigyelnek. Elsősor­ban talán ai emberek­kel való bánásmódot. Külö­nösen jó példát láthatnak itt ebből, ami természetes is, a jó • szándékot, önzetlenséget, ha csak lehet, élesztgetni kell. Ezért is gyorsan, kedve­sen dolgozik mindenki. Lát­szik a rutin. Minden felsze­relést, az utolsó kemping­ágyig, busszal hoztak Vácról. Nézzük csak! Bemegyek, előkeresik a kartonomat, vagy ha nincs, akkor kitöltenek egyet. Ezalatt már ihatom a teát, s indulás vizeletvizsgá­latra. Majd a vérvizsgálat, lázmérés következik. Ezt kö­veti- az orvosi rutinellenőr­zés.-: vérnyomásmérés, szív­ás tüdőhangok meghallgatá­sa, Ha minden rendben — kezdődhet a véradás. Uhrin Pálné gyakorlott szú­ró, egy pillanat az egész. Mindenki kap egy nővérkét, aki mellette van, amíg csak meg nem telt a tárolózacs­kó. Kis pihenés Után asztal­hoz lehet ülni, üdítővel, sör­rel kínálnak, hozzá szend­vics is jár. Gyakran érdek­lődnek hogylétünk felől, és nagyon megköszönik, amit tettünk. Körülbelül így zajlik a véradás. De lássuk közelebbről! A diákok szemmel láthatólag nagyon örültek annak, hogy felnőttszámba vették őket, ko­moly , feladatot. kaptak. Petrik Gyöngyi és Kepler Gábor a vizp! .érvizsgálatot végezték. Három ; kémcsőbe különböző reagenseket tesznek, majd er­re a vizsgálandó anyagot. Az elszíneződésekből következtet­nek a rendellenességekre. Gá­bor szinte feleletnek is beillő magyarázatot ad a dolog el­méleti mikéntjéről. Gyöngyi is kedvesen válaszol, folyton mosolyog. Rákóczi Tünde a felvételes, szintén diák. Itt Misnyovsz- kiné, Erzsiké néni tanítványa, aki, miután lezajlott az első roham, magára hagyta a kis­lányt, és átült besegíteni egy másik asztalhoz. Tünde védő­nő szeretne lenni. Tavaly bölcsődei gyakorlaton volt. De jól jár, ha a picik után a felnőttekkel is megtanul szót érteni. Dr. Bénik Gyulát is sikerült egy szóra elcsípni. Ő vezeti ezt a mai „küldöttséget”. — Hogy sokan jöttünk? Igen, ilyenkor igyekszünk se­gítséget kérni a kórháztól is a gyors munka érdekében. Senki nem szeret várakozni. Itt nem is kell, gördüléke­nyen megy minden. Ez valóban így van. Fél tíz tájban már a teli zacskók is gyűlni kezdenek, és hátul fel­nyílnak az első sörök. — Mik ezek a különleges jelzések itt, és mennyi fér egy ilyen zacskóba? — fordultam két szúrás között Uhrin Pál- néhoz. — Számítógépes adattárolás és -leolvasás lehetséges ezek­ről a vonalas ábrákról. Kül­földi szabvány szerintiek a jelek. Az űrtartalom ugyan­úgy, 350-400 ml fér egy zacs­kóba. Közvetlenül Budapest­re visszük a vért, további feldolgozásra. Alkotórészeire bontva többszörösen is fel­használhatják. fitiji ülj« Sok kiskatona is volt itt, hozzájuk külön nem jönnek, ilyenkor szervezik be őket is. Ahogy Bénik doktor elmond­ta, körülbelül 100-130 véradó­ra számítanak. Plakátokon is kihirdették a szobi lakosság­nak, de a vöröskeresztesek a helyi üzemeket külön is meg­keresték. Elsőnek két egyen­ruhás határőr végzett. „Ez ér a legtöbbet” — mond­ták tréfásan a sörre mutatva, aztán egy nővérke érdeklődé­sére csak annyit mondtak: „Ilyen jól még nem éreztük magunkat.” Az asztal végén szerényen foglal helyet egy szakállas, munkásruhába öltözött férfi. Zárkózottnak tűnt, de hamar megnyílt, és szívesen vála­szolt. — Tizenharmadszor adtam most vért — mondta, miután összeszámolta az igazolványá­ba írt bejegyzéseket. — Leg­utóbb januárban. Én nem a sör vagy szabadság miatt jö­vök. Ilyenkor úgy érzem magam, mintha kicseréltek volna. Szinte újjászülettem. Gyerekkoromban nagyon be­A jó előkészítés itt nélkülöz­hetetlen. Uhrin Pálné a kő vetkező steril tömlővel. leges voltam, így került sor rá, hogy vért kellett kapjak. Alikor elhatároztam, hogy én is adok majd. 17 éves korom' ban akartam először vért ad­ni, túl is voltam az utolsó vizsgálaton is, amikor észre­vették, hogy még nem va gyök 18. Egy év múlva ismét jelentkeztem, azóta rendszere­sen jövök. A kiskatonákra mindig lehet számítani. Itt a vérvizsgálatnál tartanak. (Kép és szöveg: Dudás Zoltán) — Éjszakás voltam, a vas­úton dolgozom. Nemigen szok­tam ilyenkor lefeküdni, min­dig van tennivalóm. Kocsi- rendezőként dolgozom, de munka mellett iskolába járok. Mozdonyvezető leszek. Ezért nem is iszom, csak egy sört, bár kínáltak kettővel, mert a reggelit nem fogadtam el Hogy engem? Kalocsai Fe­rencnek hívnak. Na, megyek minden jót! Ja, azt még el kell mondanom, hogy nem múlik el névnapom, születés­napom, vagy akármilyen ün­nep, karácsony, szilveszter hogy ne kapjak egy kedves köszöntő lapot a véradóállo mástól. Ügy érzem, tartozom is valahova azon túl, hogy a vérből gyógyszert készítenek, vagy csak úgy átömlesztik, Na, viszlát! Ezalatt sokan jöttek és tá­voztak is. Hasonló jó érzés­sel mehettek dolgukra, mint Kalocsai Ferenc. D. Z. Elkésett a meghívás A minőség a termelő kezében van! Egymás könyvelésébe is betekintenek A hazánkban termesztett zöldség-gyümölcsfélék jelen­tős részét exportáljuk. Közülük az egyik legkeresettebb bogyós — főként a nyugati piacon — a málna. Mégsem könnyű túladni rajta, mert egyre szigorodnak az átvé­tel feltételei. Hiába, a külföldi vevő válogatós. Alak­tartó, gurulós fajtákat keres. Ezeken kísérleteznek a kutatók, ilyet vár a hűtőipar is. De miként vélekednek, mennyit dolgoznak és keresnek azok, akiktől leginkább függ az óhajtott végeredmény? Az utóbbi években folya­matosan több írást is közöl­tünk a málnaszezonban fel­merült gondokról. Most a fó­ti Vörösmarty Termelőszövet­kezet penci ültetvényét keres­tük fel, amelyet háztáji műve­lésben ápolnak a tagok. Ta­valy ezen a környéken is akadt panaszuk bőven a ter­melőknek: a farekeszek súlya kevesebb, mint amennyit az átvételnél levonnak, csak for­mális a termelőszövetkezettel aláírt szerződés, akadozik a göngyölegellátás, nem rogya­doznak a szemektől a bokrok, egyre kevesebb a haszon. Málnastációk Az idén sokkal jobb a han­gulat, már ami a penci mál­nást illeti. Ha nem is a Bör­zsöny tájegységben, de náluk már kiment a divatból a bi- zonytalan súlyú farekesz, fel­váltotta a műanyag. — így már egészen más a helyzet — mondja Dudás Im­re. — Az ember már nem iz­gul annyira az átvételnél. Nem sokat változtak a körül mé.nyek az előző szezonhoz képest. Tegnap is reggel öt árától fél tízig álltam a lá­dáért és nem vagyok kisegít ve harminc rekesszel, ha ne­kem hetvenre van szüksé­gem. Az idén első alkalom­mal fizetni kell azért a fóliá­ért, melyet a ládákba kell rakni. Még mindig rossz az információnk az átvétellel kapcsolatosan. Például a jú­nius 7-én megtartott tájékoz­tatóra a meghívót tíz nappal később kaptuk kézbe'. Az átvétel az utolsó a mál­na stációk közül. Ameddig id eljut a termelő, már azt szá­molgatja: jövőre is kapálja meg vagy vágja ki a bokro­kat? Sokan az utóbbi gondo­lattal barátkoznak, mert úgy érzik, a befektetett pénz és munka értékével nem arányos a nyereség. Szigorúbbak a követelmények, s a málna át­vételi (nem piaci) ára alig emelkedett. Az értékesebb ter­mővesszőket drágán lehet megvenni. Gyümölcs pedig az ültetéstől számított harmadik, negyedik évben terem rajtuk. Addig viszi a pénzt a kapálás, a trágyázás, a metszés. Ha valaki ma málnázni kezd, az 1989-ben tudja meg, hogy nyert vagy veszített rajta. Közrejátszanak az előre nem látható árváltozások, az idő­járás, a kereslet alakulása. Makláry József karnagy Hangportrékészlet S A Magyar Rádió harma- i dik műsora, a Karvezetők \ sorozat 21. adásaként va- ^ sárnap 17.33-kor Makiári ^ Józsefet mutatja be, egy órában. A váci születésű Liszt-díjas karnagy, a vasutascsalád gyermeke szlp életpályát fu­tott be: Liszt-díjas karnagy, kiváló népművelő, a Zenemű­vészeti Főiskola tanára, a Kó­rusok Országos Tanácsának egyik vezetője. Csaknem öl évtizede a váci Vox Humana karnagya. így nyilatkozott a minap: — Több évtizedes nemzet­közi tapasztalattal a hátam mögött, azt kell mondanom hogy nemcsak külföldön, itt­hon is nagyon nehéz helytáll­ni. Nagyon sok jó együttes van nálunk, vegyes karok, egynemű karok egyaránt, amelyek zenei műveltségüket s képzettségüket állandóan fejlesztve, egyre magasabb színvonalat diktálnak, ma már nem is amatőr szinten. Az általa vezetett kórusok énekszámaiból is hallunk majd a Vass M. Katalin szer késztette műsorban, melyet nagy érdeklődéssel várnak vá' ci barátai, énekesei és tiszte­lői. P. R. Bizottsági ülés Hétfőn délután tartja első ülését a városban létrehozott alkoholizmus elleni bizottság, melybe az üzemek, intézmé­nyek is delegállak egy-egy képviselőt. A kemencei út mellett Szedd magad Ma és holnap reggel hat órától este hatig lehet olcsón meggyet szedni a perőcsényi Vörös Csillag Termelőszövet' kezet gyümölcsösében, a ke­mencei út mentén. A Szedd magad-äkcio keretében 12 fo­rintot kérnek 1 kiló gyümöl­csért. — Mégis úgy vágyónk vele, mint mások a lottóval. Aki teheti, az csinálja — mondja Petrik Miklós. — Égész nap nyüstöljük, toporgunk a bok­rok között. Folyamatos átvétel * li — Megéri? — Úgy éri meg, ha az em­ber a munkakönyves fizetésé­ből ráfordított összeget nem számolja. Csak ebből nem le­hetne megélni. Mégis véglegesen vegyes a kép az átvevő bódéja előtt. Akad, aki kétkerekű kis ko­csin, aki talicskán hozza a te­li rekeszeket. — Ma eddig csaknem húsz mázsát hoztak — mondja az átvevő fiatalasszony —, azon­ban ez változó. Néha ennél jóval többet is hoznak. A családok jelentős része, málná- zik Pencen. Az extra gurulós málna kilójáért harmincegy forintot, a rekeszesért huszon­hat, a lémálnáért pedig hu­szonkettő forintot fizet a szö­vetkezet. Az idén első alka­lommal azoknak a termelők­nek, akik az extra gurulós gyümölcsre kötött szerződést teljesítik, a szezon után plusz egy forint felárat adnak. A szállítás folyamatosabb a ta­valyinál, ebben az esztendő­ben magánfuvarosok is. viszik a termést a Dunakeszi Hűtő­ipari Vállalatnak. — Több mint egy hete éj­jel-nappal folyamatos a mál­na átvétele — tájékoztat Kri­mi János, a Hűtőipari Válla­lat igazgatója. — Ebben az esztendőben több rrúnt; 2,50 vagon gyümölcs feídólgozása- ra készültünk fal. A hagyo­mányoknak megfelelően a ve­lünk kapcsolatban lévő part­nergazdaságok képviselőit tájékoztattuk a felvásárlásról. A kilenc nagyüzem mellett az idén először a kistermelők­kel is kötöttünk szerződést, akik a vállalatnál adják le a termést. — A tanácskozás hozzászó­lásaira alapozva úgy érzem, sikerült közelebb kerülni a termelőkhöz Is. A minőségi követelményekkel partnereink is egyetértettek, de többen el­mondták, hogy sok vita van még most is a termelőkkel, Különösen melegben nem könnyű munka a málnasze­dés mert nem mindenki , hajlandó válogatva szedni az ízes sze­meket. Sokan természetesnek tartják, hogy az ő málnájukat át kell venni. Azt azonban el­felejtik, hogy mi vevők is vá­logathatunk a pénzünkért. A ládákba szedhető málna mennyisége is felvetődött. A szakemberek elismerték, hogy csak az egy sorba terített málna tudja megőrizni a mi­nőségét. — A tanácskozás képviselői szóvá tették, hogy zavarja őket a területen az olyan felvásárlószervezet, amelyik egy-két napig vala­mivel magasabb áron veszi a gyöngébb minőségű málnát, aztán elvonul a környékről. A termelői biztonságot csak a tartósan nagy mennyiséget át­vevő gazdaságok tudják ga­rantálni. Rekeszek — A göngyölegellátást az idén jobban megszerveztük és ,a tavalyi..mennyiséget húsz százalékkal nijveltük. A gon­dokon okulva, inkább a folya­matos rekeszcserére fordí­tunk nagyobb figyelmet. — Mivel a minőség a ter­melő kezében yan, aíelvásár­lási feltételeinkről szinte min­den termelőt szeretnénk tájé­koztatni. Ennek érdekében szórólapokon tájékoztatjuk őket a minőségi követelmé­nyekről, a ládában szedhető málna súlyáról. Fontosnak tartom azt is, hogy a partner­gazdaságokkal megegyeztünk: egymás könyvelésébe bete­kinthetünk. Surányi János Az extra minőség bizony sok gondoskodást kíván. Nem mindegy, törődik-e a gyümölcs az átvétel előtt (Dudás Zoltán felvételei) írások a városunkról Megjelent a Dunakanyar — a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság Tájékoztatója — új száma. A huszonkettedik év­folyamába lépett folyóirat most is több váci vonatkozá­sú írást tartalmaz. Varga György visszaemlé­kezést közöl az első magyar gőzüzemű vasút megindításá­nak 140. évfordulója alkalmá­ból, korabeli rajzokkal. Csallóközi Zoltán bemutatja a 2-es számú főútvonal szom­szédságában található hon­védemlékművet. A szerző öt fényképfelvétele bemutatja az emlékművön kívül a Gombás­patak hídját, a Hétkápolna környékét is. Papp Rezső Hol lesz a kétszázadik? címmel nyomon kíséri Váci György ipartöténeti kiállításának ha­zai bemutatóit. Dr. Losonci Miklós megkapó írása idézi a közelmúltban elhunyt Hincz Gyula alakját, műveit, meg­említve a Lőwy Sándor utcai képtárt. Végül méltatja a Du­nakanyar munkatársaként is jól ismert Mészáros Gyula helytörténeti törekvéseit. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents