Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

M86. JÜNIITS 28., SZOMBAT 3 Nem engedmény, hanem szükséges követelmény (Folytatás 1. oldalról) majd érvényesítése, rangsoro­lása tekintetében. Mindezek értékelhetők álta­lánosságban is, de megálla­pítható, hogy Pest megyében is érvényesült a párt vezető szerepe és ebben nem kis sze­repe van a demokrácia széle­sítésének. , Bő a tartalék A gazdaságban ~ épp úgy, mint valamennyi társadalom- politikai kérdésben érezhető a párt befolyása. Sikerült a munkamódszereket az új kö­vetelmények alapján formálni. A párttagság többsége vállal­ja azt a nagy felelősséget, ami napjainkban reá hárul. Tevé­kenységüket a kezdeményezés jellemzi. Ha nem is általános, de többségében felismerik és jól képviselik a párttagok az érdekeken belül az össztársa­dalmi érdekeket. A végrehaj­tásban növelték — bár koránt­sem kielégítő mértékben — a vezető káderek és a párttagok személyes felelősségét. A pártbizottság tagjai több­ször is idézték a tegnapi ülés alkalmával a párt XIII. kong­resszusának határozatát, amely aláhúzta a pártegység, a pártfegyelem erősítésének szükségességét, a tömegkap­csolat szilárdítását, a demok­rácia különböző fórumainak, megnyilvánulásainak bővíté­sét, kereteinek kiszélesítését. A vitában felszólalók több olyan tényezőt is említettek, amelyek fékezik a kedvező folyamatokat. Rámutattak a példák sokaságával, mily sok tartalék rejlik még a pártbi­zottságok, a pártalapszerveze- tek tevékenységében, s mily sokszor észrevételezi a párt­tagság, hogy a kongresszus határozatát gyorsabban való­síthatnánk meg. Elvetették a pártbizottság tagjai azt a mód­szert. hogy csak akkor lehet előrehaladni, ha fentről in­tézkednek: a kommunistákat az öntevékenység jellemzi, a harcos kiállás és nem várnak minden részletkérdésben út­mutatást. vállalják önmaguk tettéért a felelősséget. Hadat kell üzenni — mon­dották többen is — a közöm­bösségnek, a passzivitásnak akár országos, akár helyi fel­adatainkról van szó. A háttér­ben maradás, kétértelmű hall­gatás elfogadhatatlan a kom­munistáktól. Mint ahogy az is elfogadhatatlan, amit többen kívánnak: vezesse be a párt a keménykéz politikáját. Ezek a demokratizmustól féltik a pártot. Márpedig — noha egy­szerűbb — utasítgatásokkal nem lesz hatékonyabb a mun­ka. Új megyei munkásőrparancsnok Hosszabb, de jobb A demokrácia útja hosz- szabb, időigényesebb — még­sem kárba veszett idő a töme­gek meghallgatása, a dönté­Egy percig Az elnök javaslatára a testület feláll. A teremben megül a csend. Ki a távol­ba néz, ki lehajtja a fejét. Tuza Sándorné dr. emléké­nek áldoz a pártbizottság. Kinek mi juthat eszébe? 1956 vége, amikor ö is szer­vezte az újjáalakuló pár­tot? A termelőszövetkeze­tek szervezése, hiszen ő is ott volt mindenütt, ahol helyt kellett állni. Lehet, hogy valakinek korábbi pártbizottsági ülések han­gulatai idéződnek fel, ami­kor még ö is felszólalt. Mindig felszólalt — tudtuk, hogy ő következik. Amikor már beteg volt, ritkultak, rövidültek ezek a hozzá­szólások. Pedig mondandó­ja akkor is volt. Az utolsó percig. Egy kommunistá­val, egy tiszta, elkötelezett emberrel kevesebben ültek most össze tegnap a párt- bizottság tagjai. Tuza Sán- domé dr.-t nemrégen temet­ték. De ez a pártbizottsági tanácskozás sem múlt el teljesen nélküle. Tisztelet­tel emlékeztek társai: egy percig adóztak emlékének. Rágyánszky Pál 1942-ben született. Szülei pedagógusok. Az MSZMP-nek 1970-töl tag­ja. 1972-től munkásőr. Egye­temi tanulmányait az ELTE-n végezte. ,A monori József At­tila Gimnáziumban volt ta­nár, majd 1976-tól hivatásos tisztje l$tt a munkásőrségnek: a monori munkásőr egység pa­rancsnokává nevezték ki. 1984- ben a Monori Nagyközségi Ta­nács elnökévé választották. Elvégezte a Munkásőrség Pa­rancsnokképző Iskolát. Köz­életi és politikai tevékenysé­gét több kitüntetéssel ismer­ték el. Tanévzáró az oktatási igazgatóságon Képviseljék politikánkat Göndics Zoltán gratulál a kitűnően végzett dr. Kende Ká­rolynak Erdősi Ágnes felvételei Ma, amikor az iskolákban üde gyermekszopránok helyett recsegő géphangon szólal meg az ünnepségeken a magyar Himnusz, több mint kellemes meglepetésként hatott, hogy az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának Oktatási Igazgató­sága tanévzáró ünnepségén minden előzetes bejelentés nélkül, mintegy vezényszóra csendült föl. Matók Lajos igazgatóhelyet­tes köszöntötte ezután a meg­jelenteket. A megnyitót köve­tően dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának titkára mondott ün- népi beszédet. Fölhívta a fi­gyelmet arra, hogy ugyan a tanulás intenzív szaka­sza lezárult — s ez próbára tette mind a hallgatók, mind a családjuk munkabírását, akaraterejét —, az elsajátított elmélet csak akkor ér vala­mit, ha azt a gyakorlatban megfelelően tudják hasznosí­tani. Az ünnepi beszéd után Gön­dics Zoltán, az iskola igazga­tója 108 szakosítón és 31 spe­ciális továbbképzésen végzett­nek adta át a diplomát. 47-en kihelyezett tagozaton tanul­tak Cegléden és Vácott. Erre az idei tanévben került sor először, ök helyben vehetik át oklevelüket. Szigorú intézkedések szükségesek Sok az igény, kevés a pénz TEGNAP DÉLELŐTT dr, Sághy • Vilmos elnökletével ülést tartott a Közép-Dunavi- déki Intéző Bizottság elnöksé­ge, a szervezet Múzeum ut­cai szókházában. A résztve­vők meghallgatták Fábján La­jos főtitkári beszámolóját az előző ülés óta eltelt időszak munkájáról, majd tájékoztató jelentés hangzott el az üdü­lőhelyi bizottságok tevékeny­ségéről, annak kibővítése le­hetőségeiről. Ezután Szántó Miklós, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat vezérigaz­gatója szólt a nagymarosi víz­lépcső építési munkálatainak előkészítéséről, illetve Juhász István, a KDIB főmérnöke beszélt a KDIB kömyezetfej- lesztési szakbizottságának a nagymarosi vízlépcsővel kap­csolatos tapasztalatairól. Ne­gyedik napirendként került sor a Magyar Naturisták Egyesülete munkájának érté­kelésére, a téma előterjesztő­je az egyesület elnöke, dr. Molnár Csaba volt. Végül a Ráckevei (Soroksári)-Duna üdülőkörzete VII. ötéves tervi fejlesztési koncepciója került megvitatásra, az írásos anya­got Juhász István terjesztette elő. ★ A meghívó már önmagában jelezte: hosszú ülésnek néz elébe a KDIB elnöksége. Mert az egyes napirendek önmagukban is kimeríthetet­len beszédtémát adnak, nem még csokorban. A főtitkári beszámolónak például ez év február vége óta kellett nyo­mon követnie az események­ben igen-igen gazdag négy hónapot. A KDIB vezetői megtekintették például a For­ma—I. versenypálya építését, tájékozódtak a kisoroszi golf­pálya és klubház kivitelezésé­nek előkészítéséről, a viseg­rádi műemlékegyüttes helyre- állításáról, hogy csak néhá­nyat említsünk a sűrű prog­ramból. Ez utóbbival kapcso­latban érdemes megjegyezni: a restaurálás tervezett költsé­ge 39 millió forint, ebből 28— 30 milliót költenek a felleg­várra. Ehhez a pénzhez a Pi­lisi Állami Parkerdő Gazda­ság és más intézmények is hozzá'-'' "f’nak forintjaikkal. Az észak szárny munkálatai, a sziklák és a falak megerő­sítése már el is kezdődött. Megyénk lakosságát közelebb­ről is érinti, hogy Tahitótfa- luban felújítják az egykori Pollak-kastélyt, a hozzá tar­tozó szüreti házat és az épü­leteket körülölelő parkot To­vábbképző központként hasz­nosítják majd, de kialakíta­nak egy Pollak-eml ékszobát Is. Az emberek jelentős része máig sem tért napirendre a hazánkban is egyre jobban divattá váló nudizmus felett. Ezért amikor megalakult 1983-ban a Magyar Naturisták Egyesülete, a Belkereskedelmi Minisztériummal történt meg­állapodás értelmében a dél­egyházi ötös számú tavat át­látszatlan kerítéssel vették körbe, s oda csak az egyesü­let tagjai járhatnak. A telep döntő részben a tagság társa­dalmi munkájával alakult kulturált hellyé, s a délegy­házit tavaly tavasszal követte a második legális telep, Mo­hács-szigeten. A magyarorszá­gi lehetőségeknek hamar híre ment külföldön, sok német, osztrák, holland, svéd és ju­goszláv vendég fordult mega telepeken, ami feltétlenül az idegenforgalomra épülő terü­letfejlesztést indokolja. Vaskos a KDIB Írásos anya­ga, amely a ráckevei üdülő­körzet VII. ötéves tervi fej­lesztési koncepciójával foglal­kozik. Tíz esztendő alatt meg­háromszorozódott az üdülőte­rületek nagysága, az üdülő- népesség növekedése pedig meghaladta a 150 százalékot. A területre való odafigyelés, a fejlesztés prioritásainak ki­jelölése tehát nem önmagáért való... Az Országos Vízügyi Hivatal megállapítása szerint a vízminőség általános javítá­sára a VII. ötéves tervben nem kerülhet sor, ám a to­vábbi romlás megfékezése el­engedhetetlen feladat. Ezért szükségesek például szigorú hatósági intézkedések a tér­ségben szabálytalanul tárolt, ipari eredetű, mérgező hulla­dékok eltüntetése érdekében. ÍME NÉHÁNY, csak a meg­oldásra váró feladatok közül, ám a tervidőszakra szerény s nem is pontosan vázolt anya­gi lehetőségek állnak rendel­kezésre. Fazekas Eszter sek előkészítése során véle­ményének tudakolása, hiszen a határozatok végrehajtásá­ban már mint társak vesznek részt és sokszorosan megtérül a ráfordított munka, hiszen harcostársakat szereznek a tü­relmes, a mindig naprakész tájékoztatással, véleménycseré­vel a pártszervezetek. Természetesen — s a párt- bizottság tagjai erről is szól­tak — elméletileg, politikai­lag egyaránt jó lenne, ha va­lamennyi párttag felkészül­tebb lenne. A tanulást soha nem szabad befejezni. Felszí­nes tudással nem lehet meg­győzni embereket, s a tájé­koztatás, az információ meg­szerzéseben sem várható min­den csak felülről. Olykor fon­tos politikai kérdésekben is tájékozatlanságot árul el egy- egy párttag, pedig csak hall­gatnia kellene a hírközlő szerveket, olvasni az újságo- kát — egyik alól sem ment­hető fel egyetlen párttag sem. Mindenki felelős önmaga fej- 1 lödéseért is. 1 Felvetődött, menthető-e a fenti magatartás a megváltó- i zott gazdasági helyzettel, a fő I munkaidő utáni elfoglaltsá- 1 gokkal, az anyagi ösztönzők- ! kel. Semmiképpen. A kommu- ! n isták mindig többet vállaltak 1 másoknál — a jelenlegi hely- ■ zet sem engedi, hogy bárki 1 felmentést kérjen a társada- ' lom szolgálata alól. Sem az : olvasásról, sem a művelődés- : ről, sem a társadalmi mun­káról, pártmegbízatásról nem ( mondhat le senki. Elfogadha- ■ tatlan az a gyakorlat is — ; mondották —, hogy némely ; helyen, káváit nyáron a mező- ; gazdaságban, hónapokig nem tartanak taggyűlést. A szerve­zett pártélet éppen a nagy munkák idején nyújthat segít­séget a nehéz teendők megol­dásában. Éppen akkor adhat új erőt egy-egy testület tag- ] jainak a munkához. A demokratikus centraliz­musról sok szó esett tegnap. Mint kifejtették: a pártfóru­mok döntéseiket a többségi elv alapján hozzák, mind több helyen nyilvánítják nyíltan véleményüket az illetékes fó­rumokon. Harcolni kell azon­ban az olyan jelenségek el­len, amikor az egyhangú sza­vazás után folyosókon vagy baráti találkozókon határozat­hozatalt követően is vitatják a témát. Nemcsak ily módon magyarázzák félre egyesek a demokratikus jogokat. Zimá- nyi László fejtette ki ezt ér­dekesen a többi között: isme­rem az okoskodók. a demagó­gok csoportját — mondotta —, akik demokrácia ürügyén mindenbe beleszólnak, kriti­zálnak, semmi sem jó nekik. A második csoport sem kü­lönb: a ,.túlműv eltek” cso­portja. Ezek közé tartoznak, akik az előbbieknél ügyeseb­ben fogalmazzák meg vélemé­nyüket, látszólag hibátlan az okfejtésük — mégis öncélú, hiábavaló a . bírálatuk, véle­ménymondásuk, mert eszük­ben sincs részt venni a cse­lekvésben, a dolgok jobb meg­oldásában. S míg fontos minél több al­kalmat teremteni a demokra­tizmus érvényesítésére, kivált a döntések előkészítése folya­matában, a határozatok értel­mezésében és nemcsak közzé­tételében — ugyanolyan fon­tos a demokratikus vita után megkövetelni a határozatok következetes végrehajtását. Merjék megmondani Sok helyi problémával tá­masztották alá véleményüket a pártbizottság tagjai. A többi között például Zsila Lászlóné éppen körzetük tapasztalata alapján mondotta: mindenütt olyan légkört kell teremteni, hogy az emberek meg merjék mondani véleményüket A té­vedés jogát mindenki élvez­hesse. Ezáltal a bizalom is nő és többen állnak majd ki a párt politikája mellett. A párt vezető szerepét — hangsú­lyozta — o gazdaságban is szükséges érvényesíteni. Akad­nak olyan gazdasági vezetők, akik beavatkozásnak és nem segítésnek érzik, ha beszámol- : tátják őket, vagy cselekvési program készítését várják el tőlük. Érdekes volt annak megfo­galmazása is, hogy akadnak aárttagok, akik régi érdemeik­re hivatkoznak és csak jogai­kat hangsúlyozzák, pedig sen­ki nem mentesíthető a köte­lességek alól. S az sincs jól — fejtette ki Zsila Lászlóné —, hogy nem mindenki vállal tisztséget, pártmegbízatást, netán válogat a feladatok kö­zött. A pártdemokrácia egyik fel­adata a nyílt, közösségi viszo­nyok alakítása. Túl a politi­ka, a társadalmi fejlődés érté­kelésén, gyakrabban kellene foglalkozni a párttagság sze­mélyes gondjaival is. A közel­múltban tárgyalta a megyei párt végrehajtó bizottsága a nagykátai kommunisták mun­káját. Őszinte, tárgyilagos, kritikus és önkritikus elemzés került a párt-végrehajtóbizott­ság elé. Abban is kimondot­ták, mint tegnap Göndics Zol­tán a felszólalásában: szám­űzzük a. pártmunkából a hi­vatalnoki jelleget. Teljen meg élettel öt óra után is egy-egy pártház: térhessenek be be­szélgetni, véleményt cserélni az emberek. Érezzék otthon magukat a pártházak falai között. Nincs az rendjén, hogy éppen egymás számára nem érünk rá. Észre kellene ven­ni, ha valakit valami bánt: a kommunisták nem hivatalno­kok, hanem küldetést válla­ló, áldozatkész emberek. S miközben éppen Göndics Zoltán beszélt a humánumról, jogosan jegyezte meg: a párt- demokráciával sokan vissza­élnek. Akadnak olyan esetek, amikor a pártfegyelem már köti a kommunistákat, egy ha­táron túl a demokráciára való hivatkozással nem rúghatják fel a fegyelmet. A társadalmi, gazdasági, akár a párt belső életének hi­báival is szembenéztek a teg­napi tanácskozáson. Gön­dics Zoltánon kívül Baji György, Csapó Sándor, Gél Gábor, Pásztor István is ki­fejtette: éleződtek napjaink­ban az ellentmondások. Az igé­nyek és lehetőségek jobban ütköznek. Érthető ez, hiszen a pártdemokrácia sem stati­kus, hanem változó, fejlődő folyamat. Mindenki számára vonzóbb lesz a pártmunka, ha száműzzük a formalitásokat, érzékenyebbek leszünk az em­berek dolgai iránt. S mint Ba­ji György fejtegette: legyen kevésbé titkárcentrikus az irányítás, vegyen részt a mun­kában az egész kollektíva. A közhangulatot javítani kell, a párttól várja minden­ki a javulást. Csapó Sándor mondotta: valóban legyen kezdeményező, önálló egy-egy pártszervezet, pártbizottság, ne felülről várjon mindent és száműzni kell az állandó fel­felé mutogatást. Arra azonban szükséges vigyázni: az alulról jövő jelzésekről, vélemények­ről a felső pártszervek ne mondjanak le. Pásztor István, a párt XIII kongresszusára való készülés időszakát idézte fel: milyen pezsgő volt a pártélet, mily élénk visszhangot váltott ki « párttagok és a pártonkívüliet között is az állandó párbe­széd, a demokrácia megélén­külése. Ha a hétköznapokon nem is várható az akkor ta­pasztalt felfokozott politikai pezsgés, mégis követendő az akkori példa. A kongresszus határozatainak előzetes élénk vitája, majd a vita figyelem- bevétele bizonyítja: a döntés­előkészítésnél kell erősíteni a demokráciát, mert az az akti­vitás alapja. Egy célért, egy emberként Dr. Latos István felszóla­lásában elismeréssel szólt mind az írásos, mind a szóbe­li előterjesztésről s az élénk vitáról is. Mint mondotta: felelős, körültekintő, tartal­mas munka jellemezte a ta­nácskozást. Jól fejezte ki a testület azt a gondolatot, hogy a párttagságnak egy célért, egy emberként kell cseleked­ni. Nincs önmagáért való de­mokrácia. Az eszköz fontos céljaink megvalósítása köz­ben. A demokrácia érvénye­sülése vagy nem érvényesü­lése azonban alapvetően be­folyásolja a pártéletet, köz­vetve a gazdasági, társadalmi fejlődést. A Központi Bizottság osz­tályvezető-helyettese is ki­emelte a demokratikus cent­ralizmus egyszerre való alkal­mazását, a két pólus szétvá­laszthatatlanságát. Utalt a vi­tára, amikor kifejtette, hogy bizonyos szituációkban nem­csak döntési lehetőség van, hanem döntési kényszer is. Bármelyikről legyen azonban szó, az önállóság és a felelős­ség csak egyszerre érvénye­sülhet. A szocialista tulaj­dont senki nem árusíthatja ki. Akadtak az év elején olyan párttag vállalatvezetők, akik az amortizációs) alapot osztották ki bérfejlesztésre, holott ki tudhatná náluk job­ban, mennyire tilos ez! De­mokrácia ürügyén nem lehet sehol anarchiát teremteni. Mindent idejében és megfe­lelő helyen meg lehet és meg kell vitatni — de utána nem mondhatunk le az egységes cselekvésről. A kritikáról szólva azt fej­tette ki dr. Látos István, hogy a kritika ürügyén sem az int­rika, sem a rágalmazás nem tűrhető meg. S az sem. hogy döntés után, demokratizmus­ra hivatkozva különböző egyéb fórumokon újra pró­bálják egyéni érdeküket érvé- : nyesíteni. Más oldalról nézve a kritikai életet, azt domborí­totta ki a felszólaló: tévedés esetén ne az emberek, hanem n jelenségek ellen harcoljon ■ a párt. ; Utalt a felszólalások alap­ján arra, hogy a párt nem maradt el a demokrácia érvé- 1 nyesítésében a közéleti de­mokrácia mögött, hiszen min- [ den folyamatot a párt kezde- [ ményez jelenleg is. A párt áll ’ annak is az élén: legyen nyi- 1 tottabb, vonzóbb a pártmun­ka. Ne kerekedjék felül a ru­■ tin. Feleljen meg a pártmun- 5 ka minden szinten gazdasági ' és társadalmi életünk napi t feladatának. : Sági Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents