Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA Felszólalóra figyel Kádár János (Folytatás az 1. oldalról.) erőből kell talpra állnia. Ezt a folyamatot kívánja ösztönözni az a már előkészített új jogszabály, amely a fizetésképtelen vállalatokra vonatkozik majd. Ezután Hetényi István arról szólt, hogy a költségvetési bevételeknek 9 százalékát teszi ki a lakosság adó-, illeték- és társadalombiztosítási befizetése, amely egy év alatt 30 százalékkal nőtt, .és túlszárnyalta az ölőirányzottat. A vállalati gazdasági munkaközösségek és szakcsoportok a jól szervezett üzemekben hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez, a kínálat bővítéséhez. Ugyanakkor —. folytatja — kétségtelenül,. Wúuá&t is jelentenek, főleg ott,, ahol a főmunkaidőben végzett munka szervezettsége, a kapacitások kihasználtsága nem kielégítő. A költségvetési intézmények fenntartására, felújítására és .társadalombiztosítási célokra 338 milliárd forintot fordí- itunk, a kiadások 55 százalékát. Tavaly a társadalombiztosítás kiadásai 131 milliárd forintot értek el, az emelkedés J9,5 százalék. A központi költségvetési szervek támogatását 8 százalékkal, a tanácsiakét 11 százalékkal növeltük. Az elmúlt évben is biztosítottuk az intézmények legszükségesebb mértékű pénzügyi ellátását. Intézkedéseket tettünk a pedagógusok helyzetének javítására, a pedagógushiány csökkentésére. Növekedett a tudományos kutatás támogatása. Béremelésben részesültek az akadémiai intézetek dolgozói, terven felüli forrásokat biztosítottunk az alapkutatások és a társadalomtudományi kutatások fejlesztésére. Tudjuk, hogy az intézkedések ellenére jó, néhány intézmény mostoha körülmények között dolgozik, de amikor a vállaltatokat szorítják a nehéz feltételek, akkor itt is szigorú követelményeket kell támasztani a racionális munka, a takarékos gazdálkodás érdekében. A múlt esztendőben a tanácsok— az Országgyűlés által jóváhagyott ötéves előirányzataik alapján — zárták ötéves tervüket. Az Országgyűlés a tanácsok számára a VI. ötéves tervidőszakra 249 milliárd forint állami támogatást hagyott jóvá. A tanácsok e támogatással és a nekik átengedett, valamint aktív szervezőmunkájuk révén bővülő saját bevételeikkel biztosítani tudták a lakosság életkörülményeinek javítását és legfontosabb fejlesztési céljaik megvalósítást. A t ársad al mi - gazdasági, programok megvalósítását nagymértékben segítette, hogy a lakosság és a munkahelyi kollektívák egyre többet tesznek a lakóhelyi környezet fejlődéséért. A tanácsi gazdálkodás idén bevezetett új rendszere még inkább lehetővé teszi kezdeményezőkészségük, szervezőképességük kibontakozását. Az átmenet az új gazdálkodási rendre lényegében zökkenőmentes volt. Most, amikor a kormány tavalyi pénzgazdálkodásának elfogadását kéri — már jócskán benne vagyunk az új esztendőben. Az első öt hónap beszámolói azt mutatják, hogy mindazok a feladatok és tanulságok, amelyekről szóltam, még nagyobb aktualitást nyernek. Munkánk számára az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott és a VII. ötéves tervben az Országgyűlés által jóváhagyott programok az irányadók. A kormány ezért kötelességének tartja, hogy — a tervben foglalt teendőkön túl — további intézkedésekkel segítse a hatékonyságot és az egyensúlyt javító struktúra- változás meggyorsítását. A fejlődést szolgálják azok a tárgyalások is, amelyek a KGST-tagországokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval — a gazdasági kapcsolatok terven felüli kölcsönös bővítését célozzák. Az inflációs tendenciák visszaszorítása érdekében elkerülhetetlenné vált, hogy a jövedelmeket átcsoportosítsuk, azaz más területeken mérsékeljük a költségvetési támogatásokat. Ezt mind a vállalatokra, mind pedig a közkiadásokra vonatkozóan érvényesíteni kell. Olyan —egyes elemeiben átmeneti — kényszerintézkedésekről van szó, mint a terv és a költségvetés tartalékainak kizárása új célok megvalósításából, a központi igazgatási, gazdasági és hasonló szervek és egyes vállalatok támogatásának évközi mérséklése, az importilleték emelése. A kormány intézkedéseinek fő célja, hogy a prioritásokat: a fizetőképesség megtartásához szükséges aktív külkereskedelmi mérleget, továbbá a reálbérek stabilizálását a teljesítmények növelésére alapozva a korábbinál mérsékeltebb árszínvonal-emelkedés mellett legyünk képesek biztosítani. Erre kötelez bennünket az MSZMP Központi Bizottságának június 18-i állásfoglalása is. A pénzügyminiszter végezetül kérte az Országgyűlést, hogy a zárszámadási törvény jóváhagyásával! egyidejűleg erősítse meg a kormányt abban, hogy a beszámolóban is elhangzottaknak megfelelően szolgálja a gazdasági kibontakozást. Novák Béla (Pest m. 18. vk.), az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló jelentést. Ezt megelőzően az Országgyűlés állandó bizottságai is megvitatták az előterjesztéseket, a testületek képviselői a terv- és költségvetési bizottság ülésén összegezték. — Felkészülés közben abból az alapgondolatból indultam ki. hogy gazdasági életünk élénkítésének kiapadhatatlan forrása lehet, ha jól rendszerezzük korábbi tapasztalatainkat, s célszerűbben használjuk föl azokat — kezdte felszólalását Polgárát József (Best m. 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója, majd így folytatta: — A párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésének dokumentumai kijózaníitólag hatottak ' mindannyiunkra, akik nagy érdeklődést tanúsítottunk a múlt év minősítését jelentő zárszámadás és az idei esztendő nyitásáról szóló hírek iránt. Egész közvéleményünk megértette, hogy a magyar népgazdaság helyzetét továbbra is higgadtan kell megítélni. Nem alakult ki semmiféle végveszély, de föl kell ismernünk. hogy a gondok hegyekké tornyosultak, amelyeket közösen célszerű széthordanunk. A kemény szavak helyett a megfontolt cselekvés ideje jött el, miközben levonjuk a megfelelő tanulságokat. Egyebek közt úgy tűnik, hogy a tervelőirányzatok nem voltak kellően megalapozottak, nagyon magabiztosan számoltunk a jövedelemtermelés élénkülésével, bőven méreteztük a kiadásokat, s tervünk kevés tartalékot tartalmazott. A jövőt illetően két gondolatot fejtett ki a képviselő. Egyrészt szólt arról, hogy erősítenünk érdemes a tulajdonosi tudatot az élet minden területén. Emlékeztetett arra, hogy a magyar népgazdaság leltározandó készlete mintegy 700 milliárd forint értékű. KNEB-vizsgálat alapján kiderült: a vállalatok, szövetkezetek az észlelt hiányok okát mindössze tíz százalék esetében kutatták. — Vigyázzuk, őrizzük jobban sok-sok munkával létrehozott javainkat! Időszerűnek tartom újragondolni a nemzeti vagyon védelmének körülményeit, a közgazdaságilag működőképes felelősség- rendszer kérdését — mondotta a képviselő, majd felhívta a figyelmet arra. hogy őrizendő értékeink legfontos-abbika a szorgalmasan dolgozó, alkotó ember, aki az eddigieknél fokozottabb megbecsülést érdemel. MARJAI JÓZSEF: Meghatározó a szocialista integráció kerülheteden döntésekre igaz, amelyek a forrásátcsoportosítást, a megtakarítások növelését, illetve az alacsony hatékonyságú tevékenységek felváltását célozzák. Továbbra is érvényes követelmény, hogy az ösztönzést és a kényszert az eddiginél szorosabban kapcsoljuk össze, a szigorításban, elvonásban is érvényesítsük a szelektivitást, s a szabályozásban szigorúbb feltételeket támasszunk az alacsonyabb hatékonyságú, kevéssé jövedelmező vállalatokkal szemben. Szigorúbban kell bánnunk a kiadásokkal is. Ez a költség- vetésből gazdálkodó hivatalokra, az intézményeikre és a gazdálkodó szervekre egyaránt érvényes. A nemzetközi piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás — a mai gyorsan változó világban — különösen nagy követelményeket támaszt az irányítással szemben. Cselekedeteinket — mondotta — annak kell irányítania: hogyan, mivel háríthatjuk el az alkotóerők még jobb kibontakozása előtt álló akadályokat. Mert nem vagyunk gazdagok anyagi erőforrásokban, de annál gazdagabbak vagyunk az emberi alkotóerőben, tennikarásban, áldozat- készségben. Nem építhetünk másra, miint erre — mondotta befejezésül Marjai József elfogadásra ajánlva a törvényjavaslatot. Reidl János (Somogy m. 5. vk.), a Videoton taibi gyáregységének csoportvezetője szólalt fel ezután. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Elöljáróban rámutatott: az elmúlt év végén egyúttal egy ötéves időszakot is lezártunk, s ez módot ad arra, hogy az Országgyűlés szélesebb kitekintésben foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel, teendőinkkel. Feladatainkat és céljainkat pártunk XIII. kongresszusának határozata, a kormány- program és a VII. ötéves terv szabják meg. A nemzetközi munkamegosztásba való sokrétű és egész gazdaságunkat átható beépülésünk pedig nélkülözhetetlen tényezője létünknek és fejlődésünknek. Számunkra továbbra is meghatározó helyünk és szerepünk a szocialista integrációban. Külgazdasági kapcsolatainkban elsőrendű követelmény, hogy növeljük versenyképes, nyereségesen értékesíthető áruink mennyiségét, javítsuk a minőséget; pontosan, igény, szerződés szerint szállítsunk. Az elmúlt időszakban olyan kereteket teremtettünk, amelyek lehetővé teszik, hogy az eddigi hibeltőke-iigénybevétel mellett és részben ahelyett, növekvő szerepe legyen a külföldi működő tőke közös vállalatok, vállalkozások formájában történő bevonásának — hangsúlyozta Marjai József, maid . a gazdálkodásról, továbbhaladásunk követelményeiről szólt. Mint ahogyan azt a Központi Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalása is megfogalmazza — az előttünk álló időszak egyik legfőbb feladata a termelés és a nemzeti jövedelem megfelelő mértékű bővítése. Ám mindenki számára és mindenkor egyformán kedvező feltételeket teremtő terv és szabályozás nem létezik. Programjaink reálisak, megvalósíthatók, de a célokban szigorú rangsorolást. a megvalósítás folyamatában pedig az eszközök határozott összpontosítását követelik meg. S éppen ez az, amiben nem vagyunk elég következetesek, ami arra figyelmeztet, hogy mind a tervezésben, mind a gazdaságirányítás egészében nagyobb rugalmasságra, a reálfolyamatok pontosabb számbavételére és fokozott gyakorlatiasságra van szükség. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután emlékeztetett arra, hogy az 1986. évi népgazdasági tervhez és költség- vetéshez kapcsolódva, majd azok jóváhagyását követően a kormányzat több intézkedést tett a fö gazdaságpolitikai célok alátámasztására, a céloknak megfelelő tevékenységek erőteljesebb ösztönzésére, segítésére. Időnként felmerül, hogy a kormány késett, vagy elkésett az intézkedésekkel. Valóban, több intézkedést korábban is meghozhattunk volna. Ügy gondolom azonban, hogy'elsősorban nem a forrásbővítő in- tézkedésekkkel késlekedtünk, sőt azokat inkább megelőlegeztük. A késlelkedés inkább azokra a nehéz, de végül is elMivefl a napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, Hetényi István összegezte a vitában elhangzottakat, köszönetét mondott az észrevételekért. amelyeket a képviselők, elsősorban a gazdasági feladatok megoldásával kapcsolatban tettek. Ezután szavazás következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Ezután a második napirendi téma tárgyalása következett: Kárpáti Ferenc vezérezredes. honvédelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról, Szavaznak a Pest megyei képviselők Viola Károly és Görbe Ferenc Pest megyei képviselők a tanácskozás szünetében Tanácselnökök egymás közt, képviselőkként: Vassné Nyéki Ilona és Balogh László a véleményűiket. Ezután az Országgyűlés bizottságai nevében elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Vida Miklós (Budapest 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója, Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.) a Mátravidéki Fémművek diszpécsere és Tóth György (Szolnok m. 7. vk.), az MSZMP Kunszentmártoni Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának titkára szólalt fel. POLGÁR Dl JÓZSEF: Őrizzük jobban javainkat!
