Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA

KÁRPÁTI FÍRINC:

A haza védelme az egész nép ügye, dolga

Megtisztelő feladatomnak teszek eleget, amikor a kormány megbízásából beszámolok a tíz évvel ezelőtt megalkotott, s elfogadott honvédelmi törvény végrehajtásáról, s annak fontosabb tapasztalatairól — mondotta elöljáróban Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs semmilyen rendkívüli oka annak, hogy e kérdés ma napirendre került. Ismeretes azonban, hogy már huzamosabb ideje, tartósan olyan nemzetközi viszonyok között élünk, amelyek indokolttá tették' és teszik, hogy a honvédelem fejlesztésére és megfelelő színvonalon tartására államunk megkülönböztetett figyelmet fordítson.

Most, egy évtized tapasztalatai alapján jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a törvény minden vonatkozásban jól szolgálja a haza védelmének ügyét, biztosítja védelmi képességünk magas színvonalát és hatékonyságát. Ez idő alatt egész társadalmunkban még inkább elfogadottá vált, hogy a haza védelme az egész nép ügye, dolga.

Az a tény, hogy a törvény módosítására az elmúlt 10 év során mindössze egy alkalommal — és akkor is nagy közmegelégedésre a sorkatonai szolgálat időtartamának 24 hónapról 18 hónapra mérséklése miatt — került sor, önmagában is mutatja, hogy előírásai időállók és teljesíthetők.

Az elmúlt évben — nemzeti és nemzetközi érdekeinkből kiindulva — az Országgyűlés megerősítette további részvételünket közös védelmi szövetségünkben, a Varsói Szerződés Szervezetében. A Minisztertanács a reális szükségleteket számba véve rendszeresen állást foglalt a hadseregtől! es zités és felkészítés, a honvédelmi költségvetés és a honvédelmi készenlét minden oldalú biztosítottságának kérdéseiben.

Kárpáti Ferenc ezután a fegyveres erők és testű letek állapotáról, felkészültségükről munkájukról szólt.

Jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek — mondotta —. hogy fegyveres erőink és tes- tületein.k között jó szellemű, bensőséges együttműködés van és tevékenységünkben összehangolt, célirányos mun- kamegoatás valósul meg. A miniszter a továbbiakban kifejtette, hogy szocialista államunk honvédelmi politikája szilárd elvi alapokon nyugszik, amelynek tartalma hazánk függetlenségének, szocialista vívmányainknak és a béke megőrzésének védelme. A Magyar Néphadsereg és a határőrség fejlesztése és felkészítése' is ezen elveken alapszik. Mind külpolitikánkat, mind honvédelmi politikánkat a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri szocialista országokkal egyeztetve, tennivalóinkat ösz- szehangolva valósítjuk meg. Néphadseregünk a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek elismert, megbecsült tagja. Hadseregünk megítélésében meghatározónak tartjuk erkölcsi-politikai egységét, hazánkhoz, szocialista társadalmi rendszerünkhöz való hűségét, a néppel való összefor- rottságát. Hadseregünk jellegéből fakad az is, hogy dolgozó népünk a szorosan vett katonai feladatokon túl is mindenkor számíthat katonáinak helytállására, keze munkájára, ha azt az ország, a társadalom boldogulása megkívánja.

Megtisztelő feladatunk az is, hogy a katonai szolgálat ideje alatt folytassuk a felnövekvő ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelését. Nevelésükben fontos részt vállal maigára a Kommunista Ifjúsági Szövetség, melynek működési feltételeit, jogkörét a hadseregben is biztosítjuk.

Katonáink túlnyomó többsége a kezdeti nehézségeken túljutva fegyelmezetten és odaadással teljesíti szolgálatát. Nagy gondot fordítunk a fiatalok általános és szakmai műveltségének fejlesztésére is.

Vannak-e gondjaink a katonák nevelésében? Igen, vannak — erről is őszintén kell szólnunk. A bevonulok között növekvő azoknak a száma, akik már törvénybe ütköző cselekedetet követtek el. A velük való foglalkozás sok gonddal jár az egyébként is jelentősen igénybe vett hivatásos állomány számára. Az eddig foganatosított rendszabályok és egészségügyi felvilágosítás ellenére is gyakori az italozás, s az ebből származó ba- jok-gondOk. Ezek főként szolgálaton kívül, eltávozáskor, utazáskor jelentkeznek.

Itt vetném fel a katonák egészségi állapotával összefüggő gondunkat is. Jelentős azoknak a .fiataloknak a száma, akik már a sorozásnál szolgálatra alkalmatlanok. A szolgálat során pedig további

3—4 százalékukat kell egészségügyi okokból leszerelni.

A betegségele ezeknél a .fiataloknál főként ideg-, mozgás- szervi, szív- és érrendszeri, emésztőszervi bántalmakban jelentkeznek. Ez komoly társadalmi és ezzel együtt a honvédelemre is kiható gondokat okoz. Ezért mi is messzemenően támogatjuk a kormány és a KISZ azon törekvését, hogy az ifjúsági, a diáksportot új alapokra helyezve, a tömegsportot a maihoz képest jelentősen kiszélesítsük és felA fiatalok katonai szolgálatra való felkészítésében nagy szerepet tölt be a honvédelmi oktatás. Igen jelentős az 0 munka, amelyet e tekintetben az MHSZ végez. Őszinte elismeréssel szólhatok arról a munkáról is, amelyet az úttörőszövetség és a KISZ végez.

Kárpáti Ferenc a továbbiakban megállapította: hazánkban a törvény által szabályozottan érvényesül az általános hadkötelezettség. Ennek alapján a férfiak meghatározott módon katonai szolgálatra kötelezették. A nőik azonban csak háború idején és bizonyos szakterületeken teljesítenek fegyver nélküli katonai szolgálatot. Összeírásuk békeidőben nem jár együtt szolgálati kötelezettséggel.

A sorkatonai szolgálat ma már egységesen 18 hónap, a főiskolai és egyetemi hallgatók esetében is. Annak érdekében, hogy az egyén és a társadalom érdekét jobban összhangba hozzuk, a Művelődési Minisztériummal közösen tanulmányozzuk annak lehetőségét, hogy az egyetemre felvételt nyert hallgatóknak lehetővé tennénk a választást: tanulmányaik előtt vagy után kiivánnaik-e szolgálati kötelmeiknek eleget tenni. Szol- gálatiidő-kedvezmények alapvetően csak szociális megfontolásból lehetségesek. Emellett a népgazdaságnak nyújtott segítségképpen egyes gazdasági területeken, mint például a bányászatban dolgozó sorkötelesek csak rövidített szolgálatot teljesítenek.

A gyakorlatok tervezése és a bevon ultat ás ók szervezése során a megyék arányos terhelésére törekszünk, s figyelembe vesszük kiemelt nép- gazdasági feladatainkat. A gyakorlatra csak a legszükségesebb állományt és technikai eszközöket vonultatjuk be. Mindemellett a mi viszonyaink között a tartalékosok esetenkénti behívása, továbbképzése, gyakoroltatása elkerülhetetlen.

A honvédelmi törvény fontos előírásokat tartalmaz a polgári védelem megszervezésére és működésére is. Jóleső érméssel jelenthetem, hogy a lakosság döntő többsége maradéktalanul teljesíti polgári védelmi kötelezettségét.

A miniszter ezután emlékeztetett arra: amikor tíz évvel ezelőtt a honvédelmi törvényt elfogadták, a világ éppen az enyhülés tényét és kibontakoztatásának további módjait megfogalmazó helsinki megállapodás után volt és abban bízott, hogy az enyhülés folyamatát a katonai szférában is meg lehet teremteni.

A szocialista országok, a testvéri szocialista közösség mint mindig, most is felelősségteljesen cselekedett. Abból kiindulva, hogy van lehetőség a háborús veszély növekedésének feltartóztatására, egy nukleáris katasztrófáihoz vezető út eltorlaszolására, a Varsói Szerződés politikai tanácsikozó testületének június 11-i, Budapesten megtartott ülésén újabb kezdeményezésekkel fordult az Egyesült Államokhoz és a NATO többi országaihoz.

A Magyar Népköztársaság érdekei teljesen egybeesnek szövetségeseink törekvéseivel. A szocialista Magyarország számára a béke, a biztonság, a barátság, az együttműködés nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó hosszú távú politikát. A mi népünk véleménye is benne van abban a felfogásban, hogy a szocialista országok nem tartanak igényt katonai erőfölényre, viszont azt másoknak sem engedik meg. Ezért mindaddig, amíg az Egyesült Államok és a NATO felelős körei nem jutnak el korunk nagy realitásainak felismeréséhez, kötelességünk megfelelően gondoskodni a biztonságunkról.

Különösen fontos, hogy tegyük hatékonyabbá a társadalom, mindenekelőtt az iflendítsük.

Akili pUIanatnyilag Iegérintettebbelj a honvédelmi törvényben

Barcza Zsolt felvételei

jóság hazafias és internacionalista nevelését. Meggyőződésünk, hogy ez az alapja annak is, hogy az arra alkalmasak közül mind többen vállalják a hivatásos katonai szolgálatot, felismerve tevékenységük célját és értelmét: a béke védelmét.

Kárpáti Ferenc végezetül

köszönetét mondott a katona- fiaikat felnevelő családoknak, azoknak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy fiaik becsülettel teljesíthessék hazájuk és népük Iránti kötelezettségüket.

— Köszönetemet fejezem ki az államapparátus, a társadalmi szervezetek, a gazdasági szervek és intézmények vezetőinek és dolgozóinak, a pedagógusok nagy tömegeinek, akik munkájukkal honvédelmünk erősítését szolgálják — mondotta, s kérte az Ország- gyűlést, hogy a beszámolót vitassa meg és fogadja el.

★

Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.), az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkára ezután a testületi ülésükön elhangzottakat összegezte. Karakas László (Hajdú- Bihar m., 12. vk.) az MSZMP KB osztályvezetője. Takács lmréné (Csongrád m. 4. vk.), a Szegedi Textilművek pártbizottságának titkára, Bak István (Bács-Kiskun m. 7. vk.), a Szabadszállási Nagyközségi Tanács elnöke, Ancsin Károly (Békés m. 4. vk.), a csorvási Lenin Termelőszövetkezet erőgépvezetője és Eck Tibor (Komárom m., 5. vk.), a Lakástextil Vállalat tatai szőnyeggyárának igazgatója szólalt fel ezután.

Több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, így a tanácskozás elnöke a vitát lezárta, és isimét megadta a szót a honvédéi,mi miniszternek. Kárpáti Ferenc megköszönte a törvény végrehajtását taglaló beszámoló, illetve a honvédelmi téma iránti figyelmet és érdeklődést.

Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1976. évi I. törvény végrehajtásáról elhangzott miniszteri beszámolót, valamint a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette.

Ezt követően a napirend harmadik témájának megtárgyalásával folytatta és fejezte be munkáját az országgyűlés, amelynek nyári ülésszakán — felváltva — Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János elnökölt

Módosított ügyrend

Az Országgyűlés sajtóirodája közli: a törvényhozó testület csütörtöki zárt ülésén Sarlós István elnök előterjesztésében megvitatta és elfogadta az ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonatkozó javaslatot.

Az ügyrend elfogadásával az Országgyűlés működésének szabályait, tárgyalási rendjét az alkotmánnyal összhangban, az alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján és a kormányzati szervekkel kialakított munkamegosztást figyelembe véve határozták meg a képviselők. Ugyanebben a szellemben szól a házszabály a képviselők kötelességeiről, amelyeket e tisztségük rájuk ró, illetve az ennek alapján őket megillető jogokról is.

A társadalmi, gazdasági fejlődés, a szocialista demokrácia kiteljesedése, intézményrendszerének gazdagodása tette lehetővé és szükségessé, hogy a törvényhozó testület tevékenységének szabályait is az ezekből eredő új követelményekhez igazítsák. Ugyanakkor az új szövegezésű ügyrend — bár a változások száma jelentős — az eredeti rendelkezések közül számosat megőriz, s az új elemek sem jelentik a korábbiak elvetését, csupán a formálódó gyakorlathoz igazításukat.

Az ügyrend egységes szövegén,ek tervezetét a képviselők az elmúlt hetekben széles körben megvitatták. Szerepelt valamennyi megyei (és a budapesti) képviselőcsoport, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésének napirendjén. A törvényhozó testület az ezeken elhangzott 134 észrevétel figyelembevételével és megvalósíthatóságuk mérlegelésével döntött csütörtöki tanácskozásán.

A továbbiakban kiemelünk néhány konkrét változást, magyarázatra szoruló tételt a legjelentősebbek közül.

Űj pontként került a házszabályba a képviselők eskütételének előírása. Az eskü szövegének aláírásával a képviselő a haza, a nép iránti hűségre, érdekei képviseletére, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titok megőrzésére tesz ígéretet.

Számos olyan kérdéskör van, amelyben az ügyrend az egyébként már korábban kialakult gyakorlatot emeli szabállyá.

Az állandó bizottságok bővülő feladatkörének ellátáséEmberi óhaj

K

ezdünk már leszokni arról — saját jól megfontolt érdekünkben —. hogy amikor valahoL fölfedezzük a bajt, akkor gyorsan körülnézzünk, s előrángassunk valakit vagy valamit, akire — amire — rákenhetjük a felelősséget. Nem bizonyult célravezetőnek a mutogatás sem kifelé, sem fölfelé — de lefelé sem. Egyszer csak szembe kellett néznünk önmagunkkal, s megkeresnünk a valós okokat, az igazi felelősöket. legyenek azok tárgyiak vagy személyiek. Ezt tettük tegnap is. Az országos zárszámadás során őszintén tárta fel a kormány — a pénzügyminiszter expozéja révén —, mit csináltunk jól, eredményesen, s hol követtünk el hibákat.

Sajnos, a felsorolásban ez utóbbi került túlsúlyba. S azon túl, hogy bizonyos külső tényezőkhöz nem alkalmazkodtunk mindig s mindenütt a legmegfelelőbben, magunkból eredő belső bajunk is volt — s van — éppen elég. Például a munkafegyelem. Konkrét számok igazolják, hogy mennyire fontos ez a — sokak szerint uná- sig hangoztatott — téma. A kormány határozatot is hozott arról, hogy a társadalmi munkaidőalap védelme és a munkafegyelem javítása érdekében átfogó programot, s konkrét intézkedéseket kell tenni.

Ezeket az intézkedéseket meg is lehet tenni szervezett munkahelyeken. De mi legyen azokkal, akik például alkalmi munkákból élve — felelőtlenül vagy egyszerűen csak lustaságból — züllesztik a társadalmi morált? Több képviselővel együtt ez a kérdés foglalkoztatja dr. Fodor Istvánt (Pest m.. 15 vk.), a hernádi Hunniahib- rid Broilertermelési Rendszer igazgatóját is. Meg az, hogy munkánk minősége, s az igazat megvallva ösztönzőrendszerünk mibenléte is hagy kívánnivalót maga után Csatlakozik ehhez a véleményhez Görbe Ferenc (Pest m., 10. vk.), a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, azt fejtegetve, hogy a munkafegyelem többoldalú, bonyolult dolog.

hoz, munkájuk élénküléséhez jó alapot teremt a legfőbb nép- képviseleti testület belső törvénye. Ugyancsak a már kialakult gyakorlatot szentesíti új előírása, mely szerint javaslataikkal az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, s vizsgálatuk eredményéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Üj rendelkezés, melynek értelmében a képviselő önálló indítványáról, törvénymódosító javaslatáról ülésszaki tárgyalása előtt az illetékes bizottság állást foglal.

A megalapozottabb véleményalkotást segíti elő, s lehetővé teszi egy-egy jelentősebb döntés megszületése egész útjának figyelemmel kísérését a képviselők számára a kétlépcsős tárgyalás gyakorlatának bevezetése.

A módosított ügyrend szerint célszerű a kiemelten fontos' gazdasági terveket és koncepciókat két fordulóban megtárgyalni Az első fordulóban az általános vitát folytatja le az Országgyűlés, a koncepció irányelveit, tervezetét véleményezi. A másodikban már a vita alapján véglegesített tervről, illetve koncepcióról dönt.

Az új szövegezésű ügyrend intézkedik az interpelláció rangjának növeléséről azzal, hogy különbséget tesz a képviselők ilyen címen benyújtható, valamint egyszerű tájékozódó jellegű kérdései között.

, Interpellációval akkor élhet a képviselő, ha azt akarja szóvá tenni, hogy valamely állami, kormányzati intézkedés nem felei meg a törvényes előírásnak, vagy — bár törvényes — hatása nem kielégítő, vagy teljesen elmarad. Ilyenkor a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője válaszápak elfogadásáról az Országgyűlés dönt. A kérdés feltevésének lehetősége éppen azt szolgálja, hogy a képviselő ezen az úton is megszerezhesse a munkájához szükséges vagy azt segítő információkat.

Az eddigi mindenkor nyílt szavazás gyakorlatának általános megtartása mellett két esetre is bevezette az új házszabály a titkos, szavazólapos választást, az Országgyűlés tisztségviselőire, illetve az országos listán megüresedett helyek betöltésére való szavazásnál.

Az észrevételekkel módosított új szövegezésű ügyrend összességében alkalmazkodik a törvényhozással szembeni új elvárásokhoz.

Ebben valamennyien egyetértünk. Tény, hogy a technológiai rendszerekben keletkezett hibák hozzák magukkal az állásidők tetemes részét, s mindez korábbi elmaradottság következménye. A konzerviparból veszi a példát — hisz pillanatnyilag ez a legkézenfekvőbb — s elmondja, hogy évek hosszú során át a berendezések hozzávetőleges működőképességét is alig- alig tudták megoldani. Egyrészt nem túlzottan bő a konzervipari szakma tekintetében a magyar gépgyártás hazai kínálata, még a KGST-partnereké sem, devizáért vásárolni pedig az ismert okok miatt nehéz. A másik, az emberi oldal közvetlenebbül kezelhető, ha nem is sokkal köny- nyebben. A Nagykőrösi Konzervgyárban — a kollektíva jogos követelése szerint — nem veszik föl — és vissza — a vándormadarakat. a lehetséges szankciókat szigorúan alkalmazzák, munkahelyi javaslatra. S ha okos átcsoportosítással, szervezéssel sikerül megtakarítani munkaerőt, a maradék bérnek felét azok kapják meg, akik az adott munkát elvégzik.

A példa világos — és követendő. Ez a gyár, mint mostanában egyre több másik, csalr azt csinálja, amit a tisztességes, egyszerű és nagyon emberi megítélés követel: rendet teremt a portáján. Intézkednek a hanyag, fegyelmezetlen kisebbség ellen, a szorgalmas, becsülettel helytálló többség javára.

A zt mondtuk, egyszerű és emberi igény « a rend. Ugyanilyen az az óhaj is, hogy az boldoguljon elsősorban, aki tisztességesen, munkával keresi a kenyerét. Roppant időszerűen jelentette ki tehát — a képviselők megelégedésére — a kormány nevében Marjai József: kötelezettségünk határozottabban fellépni — ha gazdasági eszközökkel nem oldható meg, akkor szükség esetén adminisztratív intézkedések alkalmazásával is — a harácso- lás, a korrupció, a nyerészkedés jelenségeivel szemben. Tisztes szándék a kormány részéről. Ám ha mamink közt megtűrjük, semmi sem lesz belőle.

Bálint Ibolya