Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
XXX. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 4ra: |,!tO forint 1986. JÚNIUS 27., PÉNTEK TANÁCSKOZOTT '* AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA Veget értek a magyar-török megbeszélések Elutazott Kenan Evren A KÉPVISELŐK ELFOGADTÁK A TAVALYI KÖLTSÉGVETÉST, A HONVÉDELMI MINISZTER BESZÁMOLÓJÁT ÉS AZ ÜGYRENDI Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiát kereste fel. A magas rangú vendéget Berend T. Iván, az MTA elnöke és Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes fogadta az Akadémia székházában. Ezt követően tájékoztató hangzott el az intézmény tevékenységéről, a hazánkban folyó turkológiái kutatásokról, illetve a magyar és a török tudósok együttműködésének további lehetőségeiről. Kenan Evren budapesti programja hajókirándulással ért véget. A török államfő a nyári napsütésben a „Táncsics” motoros hajó fedélzetéről tekintette meg a főváros nevezetességeit. Kenan Evren hivatalos látogatása befejeztével csütörtök délután elutazott Budapestről. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. A vendégek és vendéglátóik ezután gépkocsikba szálltak, és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. A két ország lobogóival díszített légi kikötő betonján Lo- sonczi Pál és Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Szalai Lajos, hazánk ankarai, és Asaf Inhan Törökország budapesti nagykövete búcsút vett Kenan Evren elnöktől, valamint kíséretének tagjaitól. Amerikai segély a nscaraguai kontráknak A képviselőhöz döntése A tizenegyedik nekifutásra sikerült kivívnia Reagan elnöknek, hogy a képvisalőház engedélyezze a nicaraguai ellenforradalmároknak nyújtandó katonai segély folyósítását: szerdán az egész napos heves vita után, röviddel éjfél, előtt született meg a végső szavalás eredménye. A segély folyósítását végül is 249:174 arányban hagyták jóvá. A képviselőházi döntés azt jelenti, hogy az ellenforradalmi erők haladéktalanul megkaphatnak negyvenmillió dollár értékű támogatást, és már ebben is lesznek „önvédelmi” fegyverek. A további hatvan- milliót később folyósítják. Az amerikai lapok csütörtökön egyértelműen úgy vélekedtek, hogy a szavazás eredményét mindenekelőtt a kormány által a vonakodó képviselőkre kifejtett példátlan méretű politikai nyomás befolyásolta. Hanoi pártmunkásvendégek torketlés a Duna és a Szigetié tsz életével A hazánkban tartózkodó vietnami pártmunkás-küldöttség Ngo Quvang Chaunak, a hanoi városi pártbizottság főosztályvezetőjének vezetésével tegnap Pest megyébe látogatott. Délelőtt az MSZMP Pest Megyei Bizottságának székházában meghallgatták dr. Kocsis Péternek, a pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjének tájékoztatóját a megye gazdasági helyzetéről. A vendégek nagy érdeklődést tanúsítottak a termelőszövetkezetek helyi és a fővárost ellátó szerepe iránt: miképpen szervezték meg Budapest és a környék friss zöldséggel, gyümölccsel való ellátását, valamint a hús- és tejszükséglet biztosítását. A tájékoztató után felkeresték a csepeli Duna Termelőszövetkezetet, majd útjuk a szigetszentmiklósi Szigetfő Termelőszövetkezetbe vezetett. Útjukra dr.Akácz Béla, a megyei pártbizottság alosztály- vezetője kísérte el a vendégeket. A megyei népfrontelnökség előtt Fejlődő munkamegosztás Napjaink társadalmi-gazdasági változásait tükröznie kell a népfrontmozgalom, a népfronttestületek tevékenységének is, állapította meg a Hazafias Népfront 1985 decemberében lezajlott Vili. kongresszusának állásfoglalása. Ennek jegyében került sor a mozgalom megyei elnökségének csütörtöki ülésén annak az elemző anyagnak a sokrétű megvitatására, amely a megyei bizottság, az elnökség, a tisztségviselők, a munkabizottságok, az apparátus munkamódszerét és stílusát, kapcsolatrendszerét, a célszerű és ésszerű munkamegosztás helyzetét tekintette át. Mind az előterjesztés, mind a vitában elhangzott vélemények egyöntetűen azt állapították meg, hogy alapvetően a kapcsolatrendszer nem szorul módosításra, ahogyan a fejlődő munkamegosztás is többleteredményekben kamatozik. Helyes törekvések tapasztalhatók a munkamódszer és munkastílus korszerűsítésében, s itt arra van szükség, hogy minden tekintetben tovább erősödjenek a demokrácia gyakorlatának meghatározó jegyei, valamennyi kérdésben az legyen a cselekvés fő iránya, amit a választott testületek állásfoglalásaikban, ajánlásaikban megjelölnek. A számvetésnek fontos része volt az is, milyen segítséget tudnak nyújtani a helyi testületeknek a megyeiek, s azon belül milyen szerepet vállalhat a megyei bizottság, valamint annak elnöksége. Az elemzés bevallott célja az volt, hogy olyan feladattervet lehessen készíteni, amely hosszabb időszakra lehetővé teszi mind a népfrontmozgalmon belül, mind az állami és társadalmi szervezetekkel való együttműködésben a változó követelményekhez való rugalmas igazodást. Ezt a feladattervet az elnökség jóváhagyta, s úgy határozott, hogy azt, az elemző anyaggal egyetemben, egy későbbi időpontban a megyei bizottság ülése elé terjeszti. MÓDOSÍTÁSOKAT - FEST MEGYEI FELSZÓLALÁS A VITÁBAN Csütörtökön délelőtt — 10 órakor — a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a nyári ülésszakot. Az Országgyűlés Bognár Rezsőt (Hajdú-Bihar megye, 6. vk.) saját kérésére — az Elnöki Tanács tagjává történt megválasztása miatt — a kulturális bizottság elnöki tiszte alól, érdemei elismerése mellett, egyhangúlag felmentette, s Horn Pétert (Somogy megye, 1. vk.) a kulturális bizottság elnökévé egy tartózkodással megválasztotta. Az Országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a kereskedelmi bizottság benyújtotta jelentését Szalai Istvánnénak (Vas ír:., 1. vk.) a magyar ipar védelméről az országos anyag- és árhivatal elnökéhez — a tavaszi ülésszakon — tett interpellációja tárgyában. A jelentés szerint a kereskedelmi bizottság az interpellációban foglalt két kérdést vizsgálta meg: zavarja-e és milyen mértékben zavarja a hazai ipar tevékenységét a fogyasztási cikkek importja, illetőleg, hogy a vonatkozó, kifogás tárgyává tett rendelet sérti-e a verseny semlegességi elvét, hátrányos helyzetbe lioz- za-e a hazai ipart. A bizottság javasolja a kormány számára, hogy a kifogásolt rendelkezést meg kell szüntetni és a kereskedelemben azonos versenyfeltételeket kell biztosítani a hazai és az import termékek forgalmazásánál. A jelentésben foglaltakkal mind az interpelláló képviselő, mind Szikszay Béla államtitkár egyetértett. Az Ország- gyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: ® A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981— 1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása; Pillantás i»z ülésteremre — a karzatról © beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról; ® az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról cs egységes szövegéről szóló előterjesztés, amelyet — az ügyrend 43. paragrafusa alapján — az Országgyűlés zárt ülésen tárgyal meg. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. HETÉNYI Munkánk iránymutatói a pártprogramok Az 1985. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat egy ötéves terv- ciklust lezáró év pénzügyi folyamatairól ad számot. A gazdaságpolitikának megfelelően • a költségvetési folyamatokban is tükröződik a fizetőképességünk fenntartására és az életszínvonal védelmére tett sok erőfeszítés — mondotta bevezetőben Hetényi István pénzügyminiszter, majd így folytatta: Az 1985. évi zárszámadás szerint a -kiadások a jóváhagyott 610 milliárd forinttal egyezően alakultak. A bevételek elmaradtak a jóváhagyóitól: 594 milliárd forintot tettek ki. A tervezett 2 és fél milliárd forinttal szemben a hiány 15,7 -milliárd forint lett A megnövekedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföldi forrásokból fedezhető. Kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy a Minisztertanács a költségvetési hiánynak a tervet -meghaladó részét bankkölcsönből fedezze. A bevételek elmaradásának fő oka a gazdasági fejlődés megtorpanása, a népgazdaság tiszta jövedelmének kedvezőtlen alakulása. Tartós gond az, hogy a termelés strukturális változása évek óta lassúbb, mint amit a tartós kibontakozás követelményei indokolnak. A tervekben a súlyos strukturális döntések csak részben kapnak helyet, a szabályozórendszer nem elég következetesen jelzi a munka hatékonyságát, esetenként túlzottan alkalmazkodik a kial^Jcuit adottságokhoz. A veszteséges tevékenység tartós' támogatása egyre nyomasztóbb teherré válik. Reálisan el kell ismerni, hogy ..a vállalatok tavaly is nehéz feltételek közt gazdálkodtak. A változó piaci körülményeken kívül az irányítás változásaihoz is alkalmazkodniuk kellett. Biztatásul szolgál, hogy a nehéz körülmények közepette sok‘gazdálkodó szervezet tartósan jó, esetenként tovább javuló. eredményeket ért el. Tehát vannak, nem is kevesen, akik a bővülő mozgásteret dinamikus fejlődésre használják fel. Más vállalatoknál az alacsony hatékonyság miatt nehézségek halmozódnak, és ez komoly költségvetési kiadást is tett szükségessé. A veszteséges és alaphiányos vállalatok 3 milliárd forint pótlólagos kiadást okoztak. A jövedelemszabályozás növelte a hatékonysági követelményeket. A keresetszin-t-sza- bályozás növelte a vállalatok mozgásterét, visszaszorítja a*; >*■ >«<)'• úgynevezett bázisszemlél-etet.; A vállalatok nyeresége; a V szigorúnak tartott szabályozás ellenére ? százalékkal emelkedett, de mintegy 30 olyán — többségében nagyobb — vállalat van, amelynek problémáival a kormánynak foglalkoznia kell. Néhány esetben szanálási el-járás indult, de e vállalatok többségének saját (Folytatás a 2. oldalon). A karzaton az ifjúság Is képviseltette magát Egy oszlop árnyékában
