Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-26 / 149. szám
I AbONYI KRÓNIKA! A szakszervezet szemszögéből A bérfejlesztés feltétele A Mechanikai Művek abo- nyi gyáregységében július elsejével a fizikai dolgozók 2,50 forint óra-, az alkalmazottak havi 450 forint béremelésben részesülnek. A növekedés valamivel alacsonyabb mint egy évvel ezelőtt, és ezzel a fejlesztéssel az éves keresetek összege átlagosan 53 ezer forint lesz. Csabáné Retkes Erzsébet szb-titkár elmondta, hogy a közeli bérfejlesztés egyfelől előlegezett bizalomnak is tekinthető, mert ezzel egyidejűleg legalább 2,2 százalékos termelésnövekedést kell elérni, másfelől a magasabb bérkiáramlástól akkor remélhetnek valamit, ha azt áremelés nem követi. A járandóságok növekedése azért sem válhat el ezentúl a teljesítményektől, mert a fizetésrendezést követően a gyáregység önálló bérgazdálkodást folytat majd, és helyben kell megtermelni a fejlesztéshez szükséges bértömeget. Az szb- titkár szerint ez a változás kedvezően érinti a dolgozókat, mivel a feltételeket így könnyebben meg tudják teremteni. Egy munkahely vonzerejében lényeges tényező, hogy milyenek a jövedelmezőségi lehetőségek. E tekintetben a gyáregység sem tartozott a nagy vonzalmat ébresztő üzemek közé. most is inkább felvennének dolgozókat, mint elküldenének. Bár előfordult már. hogy a „Felvétel nincs” táblát kihelyezték, de aztán amikor egy olyan vállalat vagy üzem jelent meg a környezetükben, amelyik lényegesen többet tudott fizetni, a feliratot be kellett vonni. A mostani bérfejlesztés remélhetőleg ezt a gondot megoldja. Igaz, Csabáné Retkes Erzsébet az előbbiekhez azt is hozzátette, hogy ugyan az átlagkereset most náluk valamivel magasabb lesz, mint néhány helybeli ipari üzemnél, de a termelőszövetkezetekkel változatlanul nem tudják felvenni a versenyt, ott továbbra is magasabbak lesznek a jövedelmek, és , ilyen szempontból Szolnok, Cegléd egyes vállalatainak, üzemeinek vonzása ugyancsak megmarad. A szakszervezeti szerveknek fontos szerepük van a bérfejlesztésben: a szorgalmazástól kezdve egészen a személyre szóló elosztásig. De mint a gyáregység szb-titkára hangsúlyozta, nagyobb kereseti lehetőségre csak akkor lehet számítani, ha termelés van mögötte. Ezt minden szakszervezeti aktivistának meg kell értenie. Gy. F. Színekkel, formákkal Visszaadni a harmóniát Neve: Heiling György. Foglalkozása : rajzszakos tanár. Munkahelye: a Gyulai Gaál ÍQiklós Általános Iskola, Abony. — Mire gondoljon az ember, ha azt hallja vagy olvassa, hogy művész-tanár? — Pontos definícióját nem ismerem, de gondolom, az olyan emberre mondják, aki a tanítás, a pedagógiai rpunka mellett a művészet Valamelyik ágát is műveli. Több olyan rajztanárt ismerek, aki az oktatás mellett nem foglalkozik képzőművészettel, mégis nagyon jó órákat tart, viszont azt hiszem, nem hátrányos a szakmában, ha valaki amellett, hogy pedagógiai munkát végez, a művészetinek azzal a területével foglalkozik, amit az iskolában tanít. — A művészi és oktató munka kiegészítik egymást? — A kettő összefügg, legalábbis az én esetemben így van. Amit a festészet terén csinálok, azt kamatoztatni tudom a gyerekek körében, ugyanakkor az ő munkáikból én is sokat okulok. Gyakran a színöszeállításokhoz vagy a kompozíciókhoz kapok ötletet. — Milyen jelentősebb kiállításokat tudhat maga mögött? — Különösen jelentősekről nem beszélhetek, nem vagyok kiállításoentirikus festő, nem is festek annyit, amennyit szeretnék. Évenként egy-két. képpel szerepelek valamelyik megyei csoportos tárlaton. Egy nagyobb, egyben az első önálló kiállításom Nagykőrösön volt, 1978-ban, majd itt helyben rendezitek legfrissebb alkotásaimból egy kamarajellegű bemutatót. Hosszabb ideje rendszeresen részt veszek a pedagógus képzőművészek országos tárlatán és korábban az amatőr festők országos kiállításán szerepeltem néhány alkalommal. — Milyeti díjakat kapott? — Díjakat elsősorban a megyei és Nagy István csoport tárlatain szereztem. — Ügy tudom, hogy az említett csoportnál immár törzs- gárdatagicént tartják nyilván. Mit jelent önnek ez a közösség? — Egy programot. Rendszeresen, évenként vagy kétévenként kiállításokat rendeznek, és itt solíféle emberrel, képpel találkozom, így minden tárlaton lehet valamit tanulni, s nem utolsósorban azért Is jó, mert mindig egy konkrét eseményre készülök. A másik pedig, hogy a cso- porttagokkal a művésztelepeken együtt dolgozunk, és minden egyes kiállítás után többórás eszmecserét folytatunk. Feltétlenül hasznos, ha az ember alkotóközösséghez vagy -csoporthoz tartozik. — Az iskolán kívül is sokat foglalkozik a képzőművészet iránt vonzódó fiatalokkal. Volt-e, van-e köztük olyan, aki ön mellett tette meg a kezdeti lépéseket, és most büszke rá? — Ilyen több is van. Elsősorban azokról teszek említést. akik a művelődési házban működő, Csemitczky Ti- hamérról elnevezett képzőművészeti szakkör tagjai voltak. Kovács István például a. Képzőművészeti Főiskolán másodéves az alkalmazott grafika szakon. Sokáig ebbe a közösségbe tartozott Blaskó Sándor, aki elsőéves szobrász az említett főiskolán, és mint nemrégen megtudtam, szakmából jelese van, mesterei igen elégedettek vele. Ezek a látványosabb, konkrét eredmények. De nagy eredménynek tartom azt is, hogy a mai világban, amikor a gyerekek számtalan helyen és módon tölthetnék el idejüket, leülnek rajzolni, eljönnek színekkel és formákkal foglalkozni. — Kévéit, legalábbis az abonyiak, elvontnak tartják. Volt-e olyan korszak, amikor a naturalizmus felé hajlott? — A naturalizmus nem volt jellemző, inkább a természetelvű festészet. Ma is készülnek ilyen képek: csendélet, mozgástanulmányok, krokik. Tehát a valóságtól nem kívánok elszakadni. Mostani alkotásaim, amelyeket kiállításra szánok, konstruktív, elvont, sík jellegű dolgok és elsősorban a harmóniának a visz- szaadására törekszem. Képeimmel szeretném azt a nyugalmat a falakra vagy az emberek közé varázsolni, amire manapság mindenkinek na?v szüksége lenne. Ez a másik, ami nagvon foglalkoztat. Nem lehet elvont képet csinálni anélkül, hoav az ember ne a valósáéból indulna el, természetesen a kész munkákon nem könnyű a kiindulópontot megtalálni. — Milyen közeli és távlati tervei vannak? — Nem szívesen tervezek előre. Szeretnék néhány jó képet megcsinálná. Most a pedagógus képzőművészek országos kiállítására készülök, amit Szegeden rendeznek meg. Kollázsokat fogok küldeni, ezek is síkkompozíciók lesznek. Kíváncsian várom az eredményt — ki Információ Kezében szélesre tárt újság, belezuhan. Maga sem veszi észre, a száját néha elhúzza. Vele szemben a járdán siető emberek közelegnek, de ő meglepő ügyességgel lavirozik el mellettük. Látszik, hogy mindennapos edzésben van. Véletlenül sem karambolozik, hisz profi. Gyakorlott tekintete egy-egy villanásra otthagyja a betűket, az órájára pillant, elégedetten nyugtázza, hogy jó a tempó — egy lépés, egy sor —. a munkahelyig van még néhány méter. És ennyi lazítás után ismét az újság. Mert a hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem kávézik, nem flörtöl, csak olvas ... az utcán, reggel háromnegyed hétkor. Mit csináljon, ekkor ér rá. Persze, mivel otthon a családja biztos kihasználja. Ö az, akinél a ruhák a szekrényben vigyázzban állnak, főz, naponta mos a gyerekekre és port töröl- get. így aztán meghalni sincs ideje. Viszont informálódni csak kell, ezért az újságolvasásról nem mond le. Jobb híján marad az utca. t. t. Politikai oktatás Üj diplomások Az 1983—86 közötti oktatási időszakban végzett káderképzők hallgatói június 30-án, hétfőn 15 órakor veszik át diplomájukat a városi párt- bizottságon. Diplomát kapnak a hároméves filozófia szakosítón, az egyéves egyházpolitikai speciális kollégiumon és a hároméves marxizmus—leninizmus esti egyetemen végzett hallgatók. A marxizmus—leninizmus esti középiskolán végzettek végbizonyítványt vesznek át. A hét végén Súlyemelők bajnoksága A Haladás VSE 40 éves, világversenyen eredményesen szereplő, többszörös magyar bajnoka, Rehus Vzor György, valamint Romhányi László, a CVSE válogatott kerettagja is ott lesz a hét végén a vasutas országos súlyemelő egyéni bajnokság mezőnyében, amelyet a városi tornacsarnokban rendeznek pénteken és szombaton 10 órai kezdettel. A nagy érdeklődéssel várt országos viadalon a Ceglédi VSE színeit — a súlyemelő kollégistákkal együtt — összesen tizennégyen képviselik. Az ifjúsági, junior „B” és felnőtt korosztályok súlycsoportjaiban az előzetes nevezések alapján száztízen vesznek részt. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1986. JŰNIUS 26., CSÜTÖRTÖK Harminc év után Célegyenesben a Gravitátor A Vas-, Elektromos és Műszerész Ipari Szövetkezet gyártja Bár a nyomtatott meghívó önmagában is érdekes előadásit ígért, az igazi meglepetést a városi pártbizottság nagytermében fölállított, talán fél méternyi magasságú, látszólag igen egyszerű műszer okozta. A Gravitátor. ami ész- lelhetővé, mérhetővé változtatja a gravitációs hatást, s ami közel három évtizedes kutatómunka egyik eredménye. A kísérlet sikerült: minél közelebb került egymáshoz a készülék mellett elhelyezett két fémtárgy, a jelző lézerfénypont annál magasabb értékekre vándorolt a számskálán, Ügy tűnik, a Gravitátor célhoz ért, az Ozsgyáni László (ceglédi származású fizikus) és munkacsoportja által létrehozott és kifejlesztett szerkezet sorozatgyártását a helybeli Vas-, Elektromos és Műszerész Ipari Szövetkezet hamarosan megkezdi. — Szükségesnek tartjuk a tájékoztatást — mondja Ozsgyáni László —, hogy a tudományos kutatás legújabb értékei a szűkebb szakmai körökön kívülre kerülve az érdeklődő nagyközönség számára is hozzáférhetővé váljanak. Ugyanakkor szeretnénk, ha d közoktatásban is .helyet, kapna a Gravitátor. Erre megvan a remény, mert a Művelődési Minisztérium nemrég alapvető fontosságú taneszközként rendszerbe állította. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már évek óta használják, s ha majd legalább 10— 20 darab kerül az intézménybe, akkor a hallgatók speciális kollégiumon ismerkedhetnek meg vele. Időközben kiegészült egy logikai játékkal is, ami szórakoztató formában fedi fél a természet rejtett tulajdonságait a gyerekek előtt. Mérések, kísérletek — Szakmai körökben nyilván nagy érdeklődést keltett a Gravitátor. — Már maga a téma is. 1980-ban a Jénában megtartott kongresszus főszervezője elmondta, hogy míg azelőtt csupán néhány százan voltak kíváncsiak a nemzetközi tanácskozásra. addig most nagyjából 5 ezren jelentkeztek. Az űrkutatás előrehaladtával egyre fontosabbá válik a gravitáció kérdése. — De Jénában már bemutatták a szerkezetet? — Nem, mert akikor ennek még csak az elődje állt készen, amit a hatvanas évek elején egy pályázatra konstruáltunk. Egyébként első díjat nyert. Mi pedig a feleségemmel együtt, aki szintén fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjas aspiránsai lettünk, azzal a céllal, hogy gravitációs méréseket végezzünk és kísérleteket folytassunk. Magánszemélyek is — Hogyan alakult a Gravitátor sorsa? — 1981-ben jelentettük be a Találmányi Hivatalban, 1982- ben kaptuk meg a szabadalmat. Nem sokkal ez után egy automatikusan, és távirányítással működő változatát be- mútátták Párizébáti. A francia rendezőik ezt írták levelükben: „Körülbelül 10 ezer látogató részesült abban a szerencsében hogy megcsodálhatta az önök készülékét.” — Mi a szerkezét jelentősége? — Egy új szemléltető eszközről van szó, ami hírt ad a gravitációs kölcsönhatásról, arról, hogy a gravitáció hogyan függ a távolságtól, és ráadásul Magyarországon is gyártható. Nem tudok róla, hogy Japánban vagy az Egyesült Államokban hasonló létezne, tehát a honi népgazdaság szálmára is jó esélyt nyújt. — Kiknek szánják az új eszközt? — Eleinte alighanem az oktatási és közművelődési intézményekben jelenhet meg, de később, amikor csökken ar ára, gondolom, magánszemélyek is szívesen vásárolják majd. Akárcsak a számítógép, a Gravitátor is könnyen válhat a gyerekek hasznos játékává. Aki hajlandó a készülékkel való megbarátkozásra, a rejtett természeti erőkkel való találkozásra, azt egyre intenzivebb érdeklődésre, vizsgálódásra, olvasásra sarkallja. — Mi a társadalmi haszna? — A fejlődés során az ember először csak megfigyelője volt a természeti folyamatoknak. A kőkorszak lakója például a tüzet szemlélte, de később már maga állította elő. Vagyis újfajta, aktív viszonyba került a környezetével, szabályozta azt. Ugyanígy történt az elektromossággal is: egész iparág fejlődött belőle. Mi azon töprengtünk, vajon maradt-e még a természetben olyan tulajdonság, amit az ember nem használt föl. így érkeztünk el a gravitációhoz. Nem mintha eddig elkerülte volna a kíváncsiak figyelmét, de azzal együtt, hogy Eötvös és Einstein kiváló érdemeket szereztek a gravitáció vizsgálatában, a tudományos szférán kívül nem terjedt ed, mert hiányzott hozzá a megfelelő eszköz. Márpedig1 ennek pótlása nem kis fontosságú. Egy szemléletes példával élve: a mindinkább túlnépesedő földgolyón egyre nehezebb lesz helyet és élelmet találná az ember számára. Ha a folyamait nem áll meg, akkor ezt a helyet előbb-utóbb a Földtől távolabb, valamilyen űrállomáson kell létrehozni. Ott. ahol az élet minden feltétele kialakítható. Ehhez egyebek között szükség van olyan eszközökre, amivel az ember a mostaniaknál hatékonyabban tud közlekedni a gravitációs térben. Előfeltételként pedig a gravitáció beható ismeretére. Ennek a hatalmas folyamatnak csíráia lehet a Gravitátor, ami a kicsiny testek közötti kölcsönhatást is kimutatja. — Ön Cegléden született. Hány esztendő fűzi a városhoz? Elemekből emelt szerkezet A Duna Élelmiszer- és Vegyiáru-kcreíkedelmi Vállalat Külső-Kátai úti vcgyiáru-tclepén raktárépületet készít a Cegléd és Környéke Építőipari Szövetkezet. A hatvanhétszer tizenkét méteres épületet a dunaújvárosi könnyűszerkezetes elemekből szerelik össze. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) \1- JfH' Jfi Pv — Sietem első két évtizede. 1951-ben érettségiztem a gimnáziumban, majd az ELTE fizikaszakán tanultam tovább. Később Dubnába kerültem, az Egyesített Atommagkutató Intézetbe. Piros tanár úr — A gimnázium adott-e ösztönzést pályafutásához? — Igen. Piros Kálmán tanár úr volt az, aki nagy szeretettel foglalkozott a fizikával, s fölkeltette érdeklődésemet a természet jelenségei iránt. De azok sem múltak el bennem nyom nélkül, akik az irodalmat a történelmeit, a földrajzot és a többi tárgyat tanították, mert bár igaz, hogy a természet dolgaival törődöm, ám a megismerés társadalmi folyamat, ezért a humán tudás sem nélkülözhető. Egyébként a városhoz ma is erős szálakkal kötődöm. Azrt a helyet, ahol az ember született, tudatra ébredt, saját élet-vonalát kitűzte, nem lehet mással pótolni. Örülök, hogy ez a kapcsolat most a Gravitátor gyártásával is bővül. Varga Sándor ISSN 0133—2600 (Ceglédi