Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

nagykőrösi A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1986. JŰNIÜS 24., KEDD Zöldség-, gyümölcstermesztés 19S6.1. Jóformán senki sem elégedett ! A zöldség- és gyümölcstermesztés, azon belül a felvá­sárlás és feldolgozás Nagykőrös térségében mindig ki­emelt figyelemben részesül. Ennek okaiként hivatkozha­tunk a város tradícióira, a többezres, az országban is egyedülálló mennyiségű zártkertre, valamint a konzerv­gyárra. Mindezekből adódóan sajátos viták kereszttüzé­ben áll az ügy, hiszen jóformán senki sem elégedett. Se a termelő, se a felvásárló, se a gyártó. Jelenleg milyen okok hatnak, működnek, ezt vizsgálta az MSZMP vá­rosi végrehajtó bizottsága. Feldolgozni csakis azt lehet, amit megtermeltek — indul­junk el tehát innen. A körzet sajátossága, a földrajzi adott­ság, az éghajlat közel 1600 hektár területet gyümölcs- zöldség-fi zől őitermes z tés r e pre­desztinál. Azonban míg 1982- ben viszonylag jó volt a ki­használása, 1985-re ez 16 szá­zalékkal csökkent. Igen- jelen­tős a kertészetben a termék­szerkezet módosulása, hiszen ott 35 százalékos' a csökkenés. Fogy a munkaerő Mik ennek okad? Mértékadó vélemények első helyre a munkaerő fogyását sorolják. Hatvan-hetven százalékkal ke­vesebben, s főként idősek dol­goznak a kertészetben. A gé­pesítettség színvonala, minő­sége nem tudja ellensúlyozni az élőmunka csökkenését, Feszítő probléma az idősza­kos foglalkoztatottság. A szak­emberek másik, de talán az eddigieknél is jelentősebb ok­ként az átlaghozamok problé­máját emlegetik. Egész egy­szerűen nem sikerül azokat növelni. Magyarázatként ehhez az időjárási szélsőségeket em­legetik. Más oldalról Is lehet vizs­gálni ezt a problémát. Ez pe­dig a felvásárlási átlagár. Er­ről a termelők jót szinte nem mondanak. Mert az igaz ugyan, hogy valamikor 1983- ban jelentősen emelkedett, ám a következő években, eltérő mértékben, de csökkent, A paradicsomíerimesztés az elmúlt négy évben például mindig veszteséges volt, egyet­len kivételként a zöldborsó említhető, ahol az átlaghozam növekedését minimális árnö­vekedés követte. Bizonyára nemcsak szakembernek mond sokat a 0,2 százalékos nyere­ség. Ennek fényében érthető, hogy a szövetkezetek a terü­leteket csökkentették. Más dolog, hogy a fejlesz­tési lehetőségek nem biztosít­ják például a gépesítést. Az a gép mindennek tekinthető, csak jónak nem, amely min­den három szem paradicsom­ból egyet a táblán hagy. Ösz- szegezve megállapítható, hogy az átlagár és az átlaghozam között furcsa kapcsolat ala­kult ki: a legalacsonyabb át­lagtermés hozza a legmaga­sabb nyereséget. Rohamosan csökken Gyümölcstermesztésben mint­egy 80 százalékos a terület- növekedés. Emellett sem az össztermésben, sem az átlag­ban nincs emelkedés. A szak­emberék ezért újra csak a kedvezőtlen időjárást okol­ják. A szilva termő terület megháromszorozódott, s mivel az átlagár 70 százalékkal nö­vekedett, így 198ó-ben már nyereségessé vált a termeszté­se. összességében a gyümölcs­termesztést vizsgálva az ál­lapítható meg. hogy az átlag­ár változat,lan maradt, ami fejlesztésre nem ösztönöz. A Dutép közli a lakossággal, hogy a Nagykőrös, Zscmberi úti lakótelepen épült ZI—Z2 épüle­tek energiaellátó földkábeleit 1986. június 16-án feszültség alá helyezte. A közölt időponttól a kábelek és tartozékai érintése TILOS és életveszélyes. Nem jobb a helyzet a sző­lő esetében sem. A termőte­rület egyenletesen csökken, ugyanúgy, mint az átlagho­zam, és az átlagár. Az ágazat­ban megtermelt nyereség pe­dig rohamosan csökken. A gazdaságok szeretnék ugyan bővíteni a szőlőterületet, de állami támogatás nélkül, saját erőből a mostani gazdasági, helyzetben erre nem mernek vállalkozni. Ha az elmúlt négy év ösz- szesített adatait vizsgáljuk, mindenképpen megállapítható, hogy feltétlenül szükség van mind az átlaghozamok, mind a minőség erőteljesebb javítá­sára. A gazdaságok stabil, biz­tonságos piacot, termelési költségeikhez jobban igazodó felvásárlási árakat igényelnek. Az üzemek így fogalmaznak: ha jó a termés, akkor az ár csökken, ha viszont növekszik az ár, akkor alacsonyabb a termés. Ennek mindkét eset­ben a termelő üzem látja a kárát, ugyanis véleményük szerint az alacsony hozamért nem a szakmai hozzáértés hiá­nya okolható. Erőfeszítések Jellemző szám. hogy az egy hektár területre jutó nyereség 2835 forint. Az elmúlt idő­szakban a termelési költségek növekedési üteme jelentősen meghaladta a felvásárlási ár növekedését. Az ágazat ala­csony nyereségsziintje gátolja a fejlesztést, az elöregedett és csökkenő létszámú munkaerő- állomány csak nagy erőfeszí­tések árán tudja elvégezni feladatát. B. O. (Folytatjuk) Egészségügyi aktíva A gyógyítók a gyógyításról Az egészségügy irányítói és dolgozói, a város és a vonzás- körzet párt, tanácsi tisztség- viselői részvételével egészség- ügyi aktívaértekezletet tartot­tak a közelmúltban a városi pártszékházban Podmaniczki Istvánnak, a városi pártbizott­ság titkárának elnökletével. Szervezett utánpótlás Az egészségügyi intézmé­nyek káderhelyzetével, a vá­rosban és környékén foly­tatott szociálpolitikai tevé­kenységgel és az ezekkel kap­csolatos feladatokkal foglalko­zott beszédében dr. Hollósi Ildikó, a városi tanács egész­ségügyi osztályának vezetője. A főorvosnő elmondotta, hogy másfélezer egészségügyi dolgozik a vonzáskörzetben, közülüli 1300-an a ceglédi Tol- dy Ferenc Kórház és Rendelő- intézet kötelékében, amely a nagykörösieket is ellátja bizo­nyos tekintetben. Az intéz­mény tervszerű, folyamatos és színvonalas kádermunkát foly­tat, amely a vezetés rátermett­Harmisican utaznak Ingázik a borsóbrigád A Nagykőrösi Konzervgyár aibonyi telepén még szezon előtti kép fogadja a látogatót. Szeremi Tiborné telepvezető szerint július elseje előtt friss árura aligha számíthatnak. Igaz. szó volt arról, hogy sza­mócát fognak tisztítani, de ez meghiúsult, mert a vártnál kevesebb termett. A szezon­munka tehát a sárgabarack tisztításával kezdődik, bár az előrejelzések szerint Abonyba nem sok jut belőle. Ha ezzel végeznek, a cecei paprika ad elfoglaltságot. Ezekben a napokban egy csoport szovjet exportra szánt húskonzervet csomagol, má­sok három műszakban doboz- tetőket gyártanak. Erre most különösen nagy az igény, ha­vonta négy és fél millió darab készül el a nemrég épített tá­gas munkacsarnokban. Har­minc asszony és lány naponta utazik Nagykörösre, ahol a konzervgyárban beindultak a borsófeldolgozó vonalak, és a J Felvásárlás Az akácméztől a szamócáig A Nagykőrös és Vidéke Áfész gyümölcs- és zöldségfel­vásárló telepein lassan bein­dul a nyári szezon. A megkö­tött termelési szerződések folytán, főleg uborkából és pa­radicsomból nagy mennyisége­ket várnak. A Gárdonyi utcai telepen érdekes újítással találkoztunk. A méhész termelőktől minden­nap vásárolják az akácmézet. Mint Székely Dénesné telep­vezető elmondta, a mézet a konzervgyár részére veszik, ahol érdekes újítást vezettek be. Egyes gyümölcsökből a kü­lönleges, finom konzeryeket cukor helyett mézzel készítik, erre a célra az akácmézet ki­logrammonként 60 forintért vásárolják. — Egyébként hogy alakul a felvásárlási munka? — kér­deztük. — A gyümölcsfelvásárlást a piszkével kezdtük, amelyből eddig 20 tonnát hoztak, ami kevesebb a tavaly hasonló időben behozott mennyiségnél, pedig ha érik és puhul a piszke, a gyár az idén sem ve­szi át. Szamócából hozzánk csak 3,5 tonna került, a töb­bit a piac vette fel. Korai cseresznye az idén kevés ter­mett, későbbi is kevesebb vár­ható. Meggyből, főleg Mete­orból és Érdi bőtermőből ed­dig 30 tonnát vettünk át, a Pándy oltott megy még nem érik, azt mondják a termelők, hogy ez is kevés lesz. — Patisszon? — Megkezdtük az uborka és á patisszon felvásárlását is. a konzervgyár részére, s egyejő- re a 3—9 centiméteres ubor­kát 10, a 12—14 centisét 6,50, s a görbe uborkát kilogram­monként 2,70 forintért vesz- szük át. A patisszon kilójáért 3—6 centiméteres nagyságban 5,50 forintot fizetünk, nagyobb méretűt csak a későbbi sze­zonban veszünk át. Primőr paradicsomot a ter­melők még csak a piacon árulnak, zöldpaprikát is még ósak előzetes felajánlás esetén veszünk át — fejezte be tájé­koztatását a telepvezető. Megjegyezzük,. hogy a méz­leadás beszámít az Áfász mé­hészeti szakcsoportjával kötött szerződésbe. A Csokonai úti és a kisebb felvásárló telepek a termény­leadások növekedésével pár­huzamosan nyílnak meg. Kopa László van gépek mellé emberekre szükség. A korábbi esztendők gya­korlatának megfelelően, szük­ség esetén az idén is alkal­maznak idénymunkásokat. A nőket zöldség- és gyümölcs- tisztítással, a íérfiaka.t ládák karbantartásával bízzák meg, de ennek még nem jött el az ideje. —ki ségét fokról fokra emeli. Ok­tatási, továbbképzési terv sze­rint iskolázzák be az érintet­teket. Nagy jelentősége van a helybeli egészségügyi szakis­kolának és szakközépiskolá­nak a nővér- és asszisztens­képzésben. Ezeknek is köszön­hető, hogy nincs munkaerő­gond, legfeljebb a hiányszak­mákban. Ott pedig tudatosan nevelik ki saját saraikból az utánpótlást. A szociális otthonokban és a bölcsődékben is megvan a szükséges személyzet létszá­ma. A tíz községben 22 álta­lános orvosi, 7 gyermekorvosi, 13 fogorvosi körzet működik, ehhez kapcsolódnak az asz- szisztensnők, ápolónők és vé­dőnők. A területi szakmai to­vábbképzést az egészségügyi osztály szervezi, öt évenként minden orvosra sort kerítve. A kórház, rendelőintézet, községi egészségügyi ellátás dolgozói magas színvonalú munkát végeznek — állapítot­ta meg a főorvosnő. Javult az etikai helyzet — tette hozzá, bár van még mit tenni ezen a téren. Az orvosi magán­praxisról szólva elmondotta, hogy nem gyakorlat a kérel­mek automatikus engedélye­zése. A kórházi hátteret ez a tevékenység sem nélkülözheti, s csak ott és olyan szakmák­ban adnak ki működési enge­délyt, amelyeket az állami egészségügyi ellátás nem győz kielégíteni. Ennek megfelelően csak fogorvosoknak és néhány hiányszakmában dolgozó szakorvosnak engedélyezték a magánrendelést. Az idősek igényei Cegléden a nyugdíjkorhatár fölötti életkorú lakosok a né­pesség 21 százalékát teszik ki. Középiskolás tornászok Kétnapos volt a Makón megrendezett 1985 86-os tan­évi középiskolás tornászbaj- nokság délkeleti- területi dön­tője, amelyen egyéni számban remek körösi siker született. Fiú A kategóriás csapatver­senyben: (6 intézmény íiataL- jai indultak): 5. Nk. Gimná­zium (Kasza Tamás, Bállá László, Bognár Ferenc, Né­meth Attila, Szekeres Ferenc) 248,9 ponttal. A gimnazisták hatodik embere betegség miatt nem tudott elmenni.' Mivel minden szeren csapatonként az öt legjobb eredménye szá­mít, ez erősen befolyásolta a körösiek összteljesítményét. A negyediktől így is csak 0,6- del maradtak le. Férfi B kategória, egyéni összetettben (9 induló): 1. Ka­sza Tamás (megér d em él t en), 3. Bállá László (tenyérsérü­léssel is végigcsinálta), 6. Bog­nár Ferenc. Mindhárman az Arany János Gimnázium ta­nulói és bejutottak az orszá­gos döntőbe. A leány C-kategóriás csa­patversenyben az Nk. Toldi Szakközépiskola fiatal csapat­tal és betegségek miatt tar­talékosán a tizedik helyen végzett. Transzformátorosok sportja A Trakis Szövetkezet két Kisebb volt a felhajtás Vasárnap tartották meg az idei nagykőrösi nyári vásárt. Bár az idő jó volt, a szokott­nál kevesebben jöttek el, főleg a lóvásáron kisebb forgalom alakult ki. A gyalogvásár el­adói között majd a fél ország képviselve yoit, s portékáik­ban válogathattak a körösiek. Az állatvásáron most is leg­több volt a malac, de keve­sebb a szokottnál. Sok keres­kedő egész falkákat árult. Az árak a legutóbbi vásár árai­nál magasabbak voltak. Ezer forinton alul már csak na­gyon lemaradt választási ma­lacot lehetett venni. A szeb­bek 1200—1300 forintért is el­keltek. A három hónapon fe­lüli süldő 1500—1600 forinton felül járt. Az anya- és apa- sértésért nagyság és minőség szerint 4500—7000 forintot kér­tek. Birkát kevesebbet árul­tak. A kisbárány ára is meg­haladta az ezer forintot. Fe­jős kecske 1600 forintért kelt. A lóvásáron nagy volt a fel­hajtás. A gépi vontatóerő sza­porodása folytán kevesebben vesznek lovat. A zárlat miatt export meg nincsen. A fuva­ros lóért 40—50 ezer forintot kérnek. Dologképes kocsiló 20—25 ezer forint. Az éves csikónak 15—22 ezer forint az ára. A szarvasmarhavásáron a tehénárak emelkedést mu­tattak. Egy nagy flag tehenet 33 ezer forintra tartottak, amellyel kellő tartás esetére napi 30 liter tejet garantál­tak. Kisebb tehenet 23 ezer forintért, adtak. A bikaborjú kilóra 65 forintért kelt, álta­lában egy öthónapos bikát 9 ezer forintért láttunk elkelni. Az állatvásáron a rendbeho­zatott illemhelynél Szabó Zsó­fia kereskedelmi felügyelő di­cséretes újítást vezétett be. Megbízottakat állított oda, akik az igénylőknek kézmosó­vizet, törülközőt és WC-pa- pírt adtak, két forintért. K. L. telepének hagyományos, éven­kénti sport- és baráti találko­zójára ezúttal Büdafokon ke­rült sor. A 2X30 perces kis­pályás labdarúgó-mérkőzést a nagykőrösiek nyerték, akik 3-2 (3-0) arányban legyőzték a fővárosiakat, megérdemel­ten. A körösiek góljait Sző­ke, Pillér és Horváth L. sze­rezték. Edzőtáborozók városunkban A nyár folyamán több egye­sület fiatal sportolói _ ismét kedvelt helyükön, Nagykőrö­sön edzőtáboroznak. Június 30-tól július 12-ig a Budapesti Labdarúgó Szövet­ség tábora lesz városunk­ban, júliustól a Csepel SC Sportiskola labdarúgói., atlé­tái és birkózói, július 15- től 20-ig román és bolgár if­júsági birkózók, július 20-tól 31-ág a fővárosi MTK-VM labdarúgói, július 21-tól augusztus 1-jéig a Dunaújvá­rosi Kohász labdarúgói, augusztus 25-től 30-ig pedig csehszlovák kosáriabdások lesznek itt. A vendégek szálláshelye a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola kollégiumá­ban lesz és a Kinizsi létesít­ményeit használják edzéseik­re. A hagyományokhoz híven kedvelt szórakozóhelye a spor toló fiatal vendégeknek a vá­rosi strandfürdő. Üttörők kispályán Vecsésen 6 csapattal ren­dezték az úftörő-olimpia III. korcsoportos kispályás labda­rúgó kisterületi viadalát. 2X15 percesek voltak a mér­kőzések, füves pályán. Torna­cipőben kellett játszani (ott mondták meg és a körösiek kölcsönkértben szerepeltek). Az Nk. Kossuth isk. fiai elő­ször megílletödötten a végső győztes abonyiak ellen 2-0-ra vesztettek, másodszor már jól és 3-3-as döntetlent játszot­tak. Gólszerzők: Kőműves (2) és Kurgyis A. S. Z. Mozi A nagyteremben Egyéniség. Színes, szinkro­nizált csehszlovák filmvígjá­ték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Aranyeső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá- ték, fél 6-kor. Jelentős részük több szolgál­tatást, törődést igényelne, mint amennyiben napjainkban ré­szesülhet. A társadalmi gon­doskodás sokféle formája jö­het számításba; a pénzbeli segélyezés, a meleg étellel va­ló ellátás, a házigondozás, a szociális otthoni elhelyezés. Az elmúlt években széles körű felmérés készült ezzel kapcso­latban a területen, amely pontosan körvonalazta a leg­fontosabb teendőket. A jogos igények számpttevő részét igyekeznek kielégíteni, ameny- nyire a lehetőségek engedik. A tanács 1981-ben 3,6 millió forintot, 1985-ben már 6,5 millió forintot folyósított szo­ciális segélyként. Idősek napközi otthona mű­ködik a városban és több községben, napi háromszori étkezéssel, rendszeres orvosi felügyelettel, csakhogy a ceg­lédi elavult, nehezen megkö­zelíthető helyen van, s ezért gyéren látogatott. Áthelyezé­sét, bővítését, mikrobusz vá­sárlását latolgatják, amely az öregek szállítását megoldaná. Ábonyban, Ceglédbercelen, Jászkarajenőn és Újszilváson jobb körülmények között mű­ködik, mint Cegléden. A hivatásos házi gondozói hálózat továbbfejlesztése a cél, gondozói körzetek és köz­pontok kialakításával. Szo­ciális foglalkoztatókra lenne szükség, amelyek a csökkent munkaképességűeket nekik megfelelő munkával ellátnák. Ilyen bedolgozási lehetőséget a városban eddig nem sike­rült teremteni. A ceglédi szociális otthon 115, az abonyi 70 személynek ad helyet. Működési körülmé­nyeik javításra szorulnak. A városban harminccal szeret­nék növelni befogadóképessé­gét, az eddigihez hasonlóan társadalmi munkából gyűjtve össze a pénzt. Fejlesztési célok Dr. Szabadfalvi András, a Ceglédi Töldy Ferenc Kórház — Rendelőintézet igazgató fő­orvosa A város és vonzáskör­zete egészségpolitikai helyze­te. továbbfejlesztésének fel-1 adatai a VII. ötéves tervben címmel tartott előadást, amelyben elmondta, hogy fal- vaínkban^és városunkban két év ti zed es"f e j les zt és eredménye a jelenlegi színvonal, amely­nek fenntartása, napjainkban számottevő többlet terhet je­lent a tanácsoknak. önerőből teremtették meg a sürgősségi betegfelvételi részleget, bevált az alapellá­tás ügyeleti szolgálata. A szakorvosi rendelőintézet bő­vítésekkel szélesítette a be­tegellátást, és a további fej­lesztés a tervidőszak feladata. Növekedtek a kórházi ápolás költségei; egy kórházi ágyra az évi kiadás 112 ezer forint. Kardiológiai őrző. új vér­transzfúziós állomás, labora­tórium létesült. Figyelemre méltó a tudományos munka, a szakemberek továbbképzé­se. A felsorolt kedvező Intéz­kedések ellenére elmaradt a lakosság egészségi állapotának javulása. Éppen ezért a köze­li években az intenzív fejlesz­tés a cél az egészségügy te­rületén. Ehhez részben taka­rékos költséggazdálkodásra, részben az eddigi szép pél­dákhoz hasonlóan, társadalmi összefogásra és közös anyagi áldozatvállalásra van szük­ség. A figyelemnek a szív- és érrendszeri, a daganatos és elmebetegségek felé kell for­dulnia. mivel leginkább ezek veszélyeztetik az emberek egészségét korunkban. -Mind- ezék mellett az anya- és gijer- mekvédelemre. a laboratóriu­mi hálózat fejlesztésére, in­tenzív gyógykezelési módok elterjesztésére kell törekedni. Cegléden új körzeti orvosi rendelők épülnek, a vonzás- körzetben általánossá teszik a szakosított gyermekellátást, bővítik az üzemorvosi háló­zatot, javítják a szakorvosi rendelések tárgyi feltételeit. Az egészségnevelés sem elhanya­golható a különböző korosz­tályok körében, T. T. ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents